Budapesti Közlöny, 1914. május (48. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-01 / 99. szám
Budapest, 1914. 99. szám. Péntek, május 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi út 54. szám. Előfizetési árak: a »Hivatalos Értesítő« és az Országgyűlési Értesítő« című mellékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre............................... 40 korona Félévre ........ 20 » Negyedévre.... 10 » Egy teljes lap ára 60 fillér. HIVATALOS LAP: Kiadóhivatal: VII., Rákóczi út 54., Athenaeum-épület. Előfizetéseket elfogad és lappéldányokat árusít az EGGENBERGER-féle könyvkereskedés IV., Kecskeméti utca 3. sz. Hivatalos hirdetések: A »Hivatalos Értesitő«-be iktatandó hirdetések dija előlegesen küldendőbe, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 2K,100—200szóig 4 K,200—300 szóig 6 K és igy tovább. — Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 40 fül., kétszer beiktatva egyenkint 36 fill., háromszor vagy többször beiktatva 30 fill. számonkint külön-külön. Nyilvános hatóságok és közíntézetek számára 50% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. ő császári és apostoli királyi Felségének hogylétéről ma a következő orvosi jelentés adatott ki : ő Felségének általános állapota és helyi hogyléte teljesen változatlan. ő Felsége ma is nyitott ablakoknál tartózkodott a kis erkélyen. Kelt Bécsben, 1914. évi április 30-án este. Dr. Kerzl s. k., kezelőorvos. Dr. Ortner s. k., tanár. 1914. évi XX. TÖRVÉNYCIKK az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött szerződés becikkelyezéséről. (Szentesítést nyert 1914. évi április hó 27-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1914. évi április hó 30-án.) MI ELSŐ PERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA, emlékezetül adjuk ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1 §• A kereskedelemügyi miniszer felhatalmaztatik, hogy az Adria m. kir. Tengerhajózási Részvénytársasággal az ezen törvény mellékleteként becikkelyezett szerződést az államkincstár nevében jogérvényesen megköthesse. 2 §• Utasíttatik a kereskedelemügyi miniszer, hogy a nevezett részvénytársasággal szerződéses hajózási szolgálatának az új szerződés életbelépte előtt leendő fejlesztése iránt, az ezen új szerződés által megszabott korlátokon belül, átmenetileg külön megállapodásokat létesítsen. 3. §• Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszer, hogy a társasági szerződéses hajók hazai gyárban való építésének előmozdítása céljából az itt becikkelyezett szerződés 95. §-a értelmében az új hajók elkészültéig eszközlendő segélylevonásokból eredő megtakarításokat az alább meghatározott mértékben a társaság ily szerződéses hajóinak építését teljesítő hazai hajógyár állami segélyezésére fordíthassa. Ezen segély a hazai gyárban épített illető hajóért a belajstromozott bruttó tonnatartalomnak minden tonnája után legfeljebb 20 (húsz) koronát és minden indikált lóerő után legfeljebb 15 (tizenöt) koronát tehet ki, de végeredményben nem lehet nagyobb, mint amennyi az illető hajónak a hazai gyárban történt megrendelése alkalmával kikötött összvételárától számítandó 6 (hat) százaléknak felel meg. E segélyek rendes körülmények között csak akkor járnak, ha a hajó összes gépberendezéseivel együtt teljesen hazai anyagból belföldön épül. A kereskedelemügyi miniszer azonban megengedheti, hogy egyes alkatrészek, vagy egyes segédgépek, amelyek hazai gyárban be nem szerezhetők és amelyek megfelelő más hazai gyártmánynyal célszerűen nem helyettesíthetők, a segély csökkenése nélkül külföldön legyenek beszerezhetők. A kereskedelemügyi miniszer — amennyiben meggyőződik arról, hogy a belföldi és külföldi anyag, illetve a belföldi és külföldi gépek vagy alkatrészek között az árkülönbözet egyes esetekben nagyobb, mint a hazai hajógyár részére a belföldön való építésért kilátásba helyezett összes támogatásoknak az illető anyagokra, gépekre vagy alkatrészekre az érték alapulvétele mellett számítandó része — meg fogja engedni, hogy a hazai hajógyár a hajó építésénél megfelelő mértékben külföldi anyagot, illetve külföldi gépeket vagy alkatrészeket használhasson fel, azonban az esetekben az összes támogatásból ugyanannyi százalék levonandó, mint ahány százalékot a felhasznált külföldi anyagnak, illetve külföldi gépeknek és alkatrészeknek értéke az illető hajónak a fentiekben már megjelölt összvételárából képvisel. Az ezen alapon eszközlendő levonás elsősorban a jelen második bekezdésében megállapított segély apasztását, esetleg teljes megszüntetését vonja maga után. A levonás mérvének a hajógyár által előterjesztendő hiteles, adatok alapján leendő megállapítása a kereskedelemügyi ministernek van fenntartva. A jelen § alapján segélyezett hajóépítésekért, illetve kazán- és gépberendezésekért segélyek az 1907. évi VI. t.cikk 14. és 15. §-ai alapján nem engedélyezhetők. 4 §• Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg. Az 1. §-ban idézett szerződés szövege a következő : Szerződés, mely egyrészről a Magyar Királyi Államkincstár nevében a kereskedelemügyi m. kir. minister és másrészről az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság között ezen társaság hajózási szolgálatának ellátása iránt a következőkben köttetett : 1 §• Az Adria m. kir. Tengerhajózási Részvénytársaság kötelezettséget vállal, hogy jelen szerződés érvényességének tartama alatt rendszerint saját hajóival a kereskedelemügyi m. kir. minister rendelkezése alatt álló és előzetesen közzéteendő menetrendek szerint a következő járatokat fogja fenntartani: 1. hetenkint egy járatot Fiuméból Olaszország fontosabb kikötőinek és Marseillenek érintésével Barcelonába és Valenciába s innen vissza Fiúméba; 2. hetenkint egy további járatot Fiúméból Olaszország fontosabb kikötőinek érintésével Marseilleba s innen vissza Fiúméba; 3. kéthetenkint egy járatot Fiúméból Tunisba, Algírba, Marokkóba és a Kanári szigetekre s innen vissza Fiúméba; 4. kéthetenkint egy járatot Fiúméból Tripolisba és Benghaziba s innen vissza Fiúméba; 5. évenkint tizenkét járatot Fiúméból Brazíliába és innen vissza Fiúméba. A fentebb 1—4. alatt jelzett járatokon Malta akként érintendő, hogy két ily érintés között úgy kifelé menet, mint visszajövet nyolc napnál hoszszabb időköz ne legyen. 2. §Az előző §-ban jelzett járatokon felül a társaság még a következő járatokat köteles rendszerint saját hajóival fenntartani: a) a kivitelben: 1. évenkint 12 járatot Fiuméból Glasgowba ; 2. évenkint 12 járatot Fiuméból Londonba ; 3. évenkint 12 járatot Fiúméból Rotterdamba ; 4. évenkint 12 járatot Fiúméból Antwerpenbe ; 5. évenkint 12 járatot Fiúméból Rouenba és 6. évenkint 12 járatot Fiúméból Bordeauxba; b) a behozatalban: 1. évenkint 12 járatot Glasgowból Fiúméba; 2. évenkint 12 járatot Bordeauxból Fiuméba. A társaság a jelen §-ban felsorolt kiviteli járatok közül egyes járatokat a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélyével valamely más, de Vigonál távolabb fekvő nyugateurópai kikötőbe rendelt kiviteli járattal helyettesíthet. A társaságnak joga van a jelen §-ban jelzett kiviteli járatok közül évenként legfeljebb 24 esetben két-két járatot (és nem többet) egymással egyesíteni, mely esetekben az illető járatokért különben esedékes államsegélynek egyharmada vissza fog tartatni. Az államsegélynek ugyanily mérvű csökkentésével járó következmény mellett a társaság a jelen §-ban jelzett behozatali járatokat egymással szintén egyesítheti. 3. §: A társaság köteles gondoskodni arról, hogy Fiuméból úgy Lissabonba, mint Leixoesba (esetleg Oportoba) évenkint 12—12 hajózási összeköttetés rendszerint saját hajóival tartassék fenn. Ez akként eszközlendő, hogy úgy a lissaboni, mint a leixoesi (oportoi) viszonylatban két-két járat újraindítása között — és a lehetőség szerint két-két lissaboni, valamint két-két leixoesi (oportoi) megérkezés között is — hat hétnél hosszabb időköz ne legyen. A jelent szerint Lissabonnal és Leixoessal (Oportoval) fenntartandó hajózási összeköttetések a 2. §-ban felsorolt kiviteli járatokon eszközölt kitérésekkel is létesíthetők. Ily kitérések azokon a járatokon is meg vannak engedve, amelyeket a társaság A lap mai számának 37-dik oldalán kezdődik a »Hivatalos Értesítő« három iv melléklettel; csatolva van továbbá az »Országgyűlési Értesítő« a képviselőház 1914. évi április 30-diki 532. üléséről.