Budapesti Közlöny, 1915. szeptember (49. évfolyam, 202-226. szám)
1915-09-01 / 202. szám
4 6. §. A jelen rendelettel megállapított legmagasabb árakat, amelyek magukban foglalják a rakodóállomáshoz való szállítás költségét is, métermázsánként (100 kg.) tiszta súlyra zsák nélkül és készpénzfizetés mellett történt eladás esetére kell érteni. A legmagasabb ár zsák nélkül lévén értendő, az eladó a zsák súlyát az eladott árpagyöngy súlyába nem számíthatja be. Az eladó az általa szolgáltatott zsák árát külön felszámíthatja. A zsákért felszámítható legmagasabb árat a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozhatja. 7 §• A vételár hitelezése esetében a megállapított legmagasabb áron felül követelhető kamatnak kamatlába legfeljebb 2%-kal haladhatja meg az Osztrák-Magyar Banknak az ügylet megkötésekor érvényben állott váltóleszámítolási kamatlábát. 8. §. A jelen rendelettel megállapított legmagasabb árak 1915. évi szeptember hó 1. napján lépnek életbe. Ettől a naptól kezdve tilos árpagyöngyöt a 9. és 12. §-ban meghatározott árusítás kivételével drágábban árusítani vagy vásárolni annál az árnál, amit a jelen rendelet legmagasabb árui megállapított. 9 §• A régi minőségű árpagyöngykészleteknek az árpagyöngyöt előállító vállalatokra nézve 1915. évi szeptember hó 15. napjáig, másokra nézve az 1915. évi szeptember hó 30. napjáig megengedett forgalombahozatalánál az érvényben levő árakat szabad felszámítani. 10. §. A 2.986/1915. M. E. számú rendelet 11. §-a alapján nyert engedélylyel vásárolt árpából előállított és kivitelre kerülő árpagyöngy kizárólag a Hadi Termény részvénytársaság útján értékesíthető. 11. §■ Aki a jelen rendeletnek az árpagyöngy előállítására vagy forgalombahozatalára vonatkozó rendelkezéseit megszegi, úgyszintén aki árpagyöngyért a megállapított legmagasabb árnál magasabb árat, vagy a legmagasabb áron felül a jelen rendelet szerint fel nem számítható bármilyen mellékszolgáltatást követel, elfogad, ígértet vagy adat, avagy ígér vagy szolgáltat a másik fél vagy harmadik személy részére, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és az 1914. L. t.-c. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő az is, aki akár szándékosan, akár a köteles gondosság elmulasztásával bármely módon közreműködik abban, hogy az árusítással megbízott alkalmazottja vagy az eladást közvetítő más személy az árpagyöngyért követelhető legmagasabb árat megállapító korlátozást kijátssza vagy meghiúsítsa, vagy aki bárkinek e korlátozás kijátszására vagy meghiúsítására irányuló eljárását bármely módon elősegíti vagy eltitkolja. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 12. §. Ha a jelen rendeletben meghatározott árpagyöngy árusítása a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban (kicsinyben való vagy részletkereskedésben) történik, az eladó csak olyan árakat számíthat, amelyek a megállapított legmagasabb áraknál nem aránytalanul magasabbak. Az ez ellen vétőket az 1914. évi augusztus hó 5. napján 6.600. B. M. évi. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelet 4. §-a értelmében kell büntetni. Horvát-Szlavonországokban e részben az ott érvényes jogszabályok irányadók. 13. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe és hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. Horvát-Szlavonországokban ezt a rendeletet, amennyiben végrehajtása az ottani önkormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre. Budapest, 1915. évi augusztus hó 31. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1915. évi 57.483. számú rendelete a közélelmezés és állattartás céljaira szolgáló gabonavásárlások határidejének meghosszabbítása tárgyában. Az 1915. évi búza-, rozs-, kétszeres-, árpa- és zabtermésnek zár alá vételéről szóló 2.072/1915. M. E. szám alatt kiadott rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a földművelésügyi és belügyminiszter urakkal egyetértőleg a következőket rendelem: A 2.072/1915. M. E. számú rendelet 6. §-a, valamint a 2.986/1915. M. E. számú rendelet 19. §-a alapján közvetlen gabonavásárlásra engedélyt nyert vármegyei és városi törvényhatóságok, valamint rendezett tanácsú városok az 1915. évi október hó 31. napjáig bezárólag, nagyobb ipartelepek, közlekedési és egyéb vállalatok, fogyasztási szövetkezetek, menhelyek, internátusok, kórházak, gyógy-, büntető- és javítónevelő- és egyéb közintézetek pedig 1915. évi október hó 15. napjáig bezárólag vásárolhatják be a részükre engedélyezett gabonamennyiségeket. Jelen rendeletem azonnal életbe lép. Kelt Budapesten, 1915. évi augusztus hó 31. napján. Báró Harkányi János s. k., kereskedelemügyi m. kir. miniszter. M. kir. honvédelmi minister. 12.246. szám. evn. 20. b.—1915^ A m. kir. honvédelmi minister 12.246/eln. 20. b.— 1915. számú rendelete, a salétromkészletek hadicélokra igénybevétele tárgyában. A hadiszolgáltatásokról szóló 1912 : LXVIII. t.-c. 24. §-a alapján a következőket rendelem: 1 §Az 1915. évi szeptember hó 1-én a magyar szent korona országaiban meglevő 100 kilogrammnyi vagy ennél nagyobb salétromkészleteket hadicélokra igénybevetteknek jelentem ki. Az igénybevétel nem terjed ki azokra a készletekre, amelyek a katonai igazgatás megbízásának teljesítése végett feltétlenül szükségesek, valamint nem terjed ki azokra a készletekre sem, amelyek az állam birtokában vannak. 2 §• Az első szakaszban megjelölt salétromkészletek birtokosai, vagy azok, akik ily készleteket más részére őrizetben tartanak, kötelesek ezeket a készleteket a folyó évi szeptember hó 16-ig az alább megnevezett katonai intézetek részére a következő szakasz rendelkezései szerint elszállíttatni. A chile azaz natron és az ammon salétromkészleteket a cs. és kir. lőporgyárnak Blumauba (Felixdorf mellett) a norge azaz mészsalétromkészleteket a cs. és kir. tüzérségi anyagszertárnak Wollersdorfba, a kali salétromkészleteket a cs. és kir. tüzérségi anyagszertárnak Grrácba, a déli vasút Kalsdorf állomására kell feladni. 3. §. Az anyagokat megfelelően, — amennyiben többféle anyag kerülne feladásra, — külön-külön csomagolva, a feladandó csomagok számának és súlyának a felvevő vasúti hivatal által történt megállapítása után bérmentetlenül teheráruként kell feladni. A feladott anyagok falait a szállítólevélen fel kell tüntetni. A csomagolási és a szállítási költségeket a katonai igazgatás a feladónak megtéríti. A birtokosok vagy azok, akik beküldendő készleteket más részére őrizetben tartanak, az anyagok feladásával egyidejűleg az elszállításra kerülő anyagokról egy jegyzéket kötelesek az illető katonai intézetnek megküldeni. A jegyzékben fel kell tüntetni a birtokost, esetleg az anyagok megőrzőjét, a közigazgatási járást és a helyet, ahol az anyagokat eddig tartották, a feladás helyét, a csomagolás nemét és a csomagokra alkalmazott jeleket, a csomagoknak a felvevő vasúti hivatal által megállapított számát és azok nyerssúlyát, az anyagok nemeit és azok tiszta súlyát. A jegyzéket a feladónak alá kell írnia. 4 §• Ha valakinek oly salétromkészlet van birtokában, amelynek faja előtte ismeretlen, köteles ezt a körülményt a főszolgabírónak (a polgármesternek) bejelenteni. A főszolgabíró (polgármester) ily esetekben köteles az anyag meghatározása végett egy szakértőt kirendelni, a szakértő véleménye alapján az anyag hová való szállítására az utasítást megadni és a szakértői vélemény egy másolati példányát a beküldésre kötelezettnek átadni, amely az előbbi szakaszban említett jegyzékhez csatolandó. A szakértő díjazását a kirendelő hatóság állapítja meg és fizeti ki a mozgósítási hitel terhére. 5. §. Az átvett salétromkészletekért a katonai igazgatás az alábbi térítéseket fizeti: chile azaz natron salétromért 100 kg.-monként 33 koronát, norge azaz mész salétromért 100 kg.-monként 28 koronát, káli salétromért 100 kg.-monként 64 koronát, ammonsalétromért 100 kg.-monként 91 koronát. 6. §. Az igénybevett készleteket a birtokos indokolt kérelmére a kereskedelemügyi miniszer egészen vagy részben a birtokos szabad rendelkezésére kivételesen visszabocsáthatja. Az ily visszabocsátás iránt beadott kérvények, amelyeknek elintézéséről a kötelezettek a határidő utolsó napjáig értesítést nem kapnak, a vonatkozó anyagok beküldésének kötelezettsége alól nem mentesítenek. 7. §• A törvényhatóságok kötelesek a készletek beküldését ellenőrizni és e rendeletem pontos végrehajtása érdekében intézkedni, hogy az igénybevett készletek birtokosai egyénenként is felhivassanak készleteik beküldésére és hogy az I. fokú iparhatóságok őket kötelezettségük teljesítésében támogassák. 8. §. Aki az igénybevett készletet vagy annak egy részét a jelen rendelet ellenére elidegeníti vagy feldolgozza, vagy pedig azzal a jelen rendelet ellenére más módon rendelkezik, úgyszintén az is, aki a készletnek szabad rendelkezésére visszabocsátása végett valótlan adatokat terjeszt elő, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914 . L. t.-c. 17. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Budapesti Közlöny 1915. szeptember 1.