Budapesti Közlöny, 1916. február (50. évfolyam, 25-48. szám)

1916-02-01 / 25. szám

, Fek­ete Benjamin és Foci Gusztáv tizedeseknek, Schneider András főtüzér, címzetes tizedesnek, a 7. honvéd tábori ágyusezredben, Dávid Imre huszárnak, a 2. honvéd huszár­ezredben. Ő császári és apostoli királyi Felsége leg­kegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy: Kozár Éliás szakaszvezető, Wittmann József egyévi önkéntes tizedes, Kimár Péter tartalékos hadapród, Király István őrvezető, mind a négy a 32., Láng József őrmester a 31., Litz András törzsőrmester és Mátyás Antal egyévi önkéntes szakasz­vezető a 12. honvéd gyalogezredben a német császár­i Felsége által nekik adományozott német harcos érdemérmet elfogadhassák és viselhessék. Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi január hó 24-én Bécsben kelt legfelsőbb elha­­jczásával. Szőts János, 23. honvéd gyalogezredbeli őrnagy­nak, a megejtett felülvizsgálat eredménye alap­ján mint jelenleg szolgálatképtelennek, hat hó tartamára várakozási illetékkel való szabadságo­lását legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi január hó 19-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával az alább felsorolt népfölkelő, illetve egyéb volt tiszteket a m. kir. honvédség­nél az ott megjelölt viszonyban és rendfokoza­tokba legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott: Frank Miksa és Vörös András szolgálatonkivüli viszonybeli hadnagyokat a gyalogságnál főhadnagyokká, Bogdándy Sándor tényleges hadnagyot és dr. Hergler István szolgálatonkívüli viszony­beli hadnagyot a gyalogságnál, Királydaróczi Daróczy Aladár tartalékos had­nagyot, Dalnoki és Mezőmadarasi dr. Medve Zoltán és Toldalagi Szathmáry Gyula szolgálatonkívüli viszonybeli hadnagyokat a lovasságnál, dr. Kazinczy Imre tartalékos zászlós a tüzér­ségnél, jelenleg népfölkelő hadnagyot hadna­gyokká. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi január hó 10-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával : Dönczy György, 23. honvéd gyalogezredbeli alezredesnek, a megejtett felülvizsgálat eredménye alapján mint honvédségi csapatszolgálatra nem alkalmasnak, helyi szolgálatra alkalmasnak, nyug­állományba való helyezését legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott. Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi január hó 21-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával az alább felsorolt volt közös had­seregbeli és honvéd tartalékos orvosokat előbb viselt tiszti rendfokozatukba a magyar honvéd­ség szolgálaton kívüli viszonyában legkegyelme­sebben kinevezni méltóztatott: dr. Mráz Miroszláv tartalékos honvéd ezred­­orvost és dr. Biró Gyula tartalékos közös hadseregbeli ezredorvost ezredorvosokká, dr. Maizner János tartalékos honvéd főorvost főorvost. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi január hó 19-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával: dr. Halmos Dezső 1. honvéd tábori ágyas­­ezredbeli és dr. Székely József budapesti honvéd helyőr­ségi kórházbeli tartalékos segédorvos-helyettese­ket a magyar honvéd orvosi tisztikar tartaléká­ban segédorvosokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő császári és apostoli királyi Felsége legkegyel­mesebben kinevezni méltóztatott: a háború tartamára: népfölkelő főhadnagygyá. 1916. évi január hó 1-ével, 1916. évi január hó 1-étől számítandó ranggal: Radeczky Alfréd népfölkelő őrmester volt főhadnagyot, beosztva az 1. népfölkelő huszár­ezrednél, az 1. népfölkelő parancsnokság nyilván­tartásában, továbbá népfölkelő hadnagygyá, az állománybavétel napjával, 1916. január 1-étől számítandó ranggal. Ivanovics Hostilius volt zászlóst, a 8. nép­fölkelő parancsnokság nyilvántartásában. A császári és apostoli királyi Felsége leg­kegyelmesebben kinevezni méltóztatott, a háború tartamára, népfölkelő hadnagyokká, az állománybavétel napjával, 1916. január 1-től számítandó ranggal: Pálmay József volt zászlóst, a 22. és Hávor József volt hadapródot, a 13. népföl­kelő parancsnokság nyilvántartásában. A császári és apostoli királyi Felsége leg­kegyelmesebben kinevezni méltóztatott, a háború tartamára: népfölkelő hadnagygyá, az állománybavétel napjával: Horváth Jenő volt hadnagyot, a cs. és kir. 14. tábori ágyusezred pótütegénél, a 13. népföl­­kelő parancsnokság nyilvántartásában. Budapesti Közlöny 1916. február 1. A császári és apostoli királyi Felsége leg­kegyelmesebben kinevezni méltóztatott, a háború tartamára: népfölkelő hadnagygyá, az állománybavétel napjával: Parancsic István volt hadnagyot, a 28. hon­véd pótzászlóaljnál, a 28. népfölkelő parancs­nokság nyilvántartásában. A császári és apostoli királyi Felsége legkegyel­mesebben kinevezni méltóztatott: a háború tartamára, népfölkelő segédorvosokká, az állománybavétel napjától számítandó ranggal: dr. Vidor Sándor, az 1. népfölkelő parancs­nokság nyilvántartásában álló, a nyitrai meg­figyelő állomás katonai osztagához beosztott nép­­fölkelésre kötelezett orvost; 1916. évi január hó 1-ével, 1916. január 1-étől számítandó ranggal: dr. Weisz Henrik, a 29. népfölkelő parancs­nokság nyilvántartásában álló, a cs. és kir. 68. pótzászlóaljhoz beosztott népfölkelő hadapród­­jelöltet, 1916. évi január hó 15-ével, 1916. január 16-étől számítandó ranggal: dr. Jónás Béla, az 6. népfölkelő parancsnok­ság nyilvántartásában álló népfölkelésre kötele­zett orvost, a budapesti honvéd helyőrségi kór­házhoz való egyidejű beosztás mellett. Ő császári és apostoli királyi Felsége leg­kegyelmesebben kinevezni méltóztatott: a háború tartamára: népfölkelő segédorvosokká. 1912. évi november hó 18-iki ranggal: dr. Sándor János, a 2. népfölkelő parancs­nokság nyilvántartásában álló, a debreczeni meg­figyelő állomás katonai osztagához beosztott volt cs. és kir. tartalékos segédorvost; az állománybavétel napjával: dr. Lakatos Márkus, a 12. népfölkelő parancs­nokság nyilvántartásában álló, a III/12. nép­­fölkelő hadtápzászlóaljhoz beosztott népfölkelésre kötelezett orvost, dr. Kövezsdi Boér Farkas, a 21. népfölkelő parancsnokság nyilvántartásában álló, a trencséni megfigyelő állomás katonai osztagához beosztott népfölkelésre kötelezett orvost, dr. Czeyda-Pommersheim Ferenc, az 1. nép­fölkelő parancsnokság nyilvántartásában álló, a sátoraljaújhelyi megfigyelő állomás katonai oszta­gához beosztott népfölkelésre kötelezett orvost. 1915. évi november hó 17-ével, 1915. november 17-étől számítandó raggal; dr. Jankovich László, az 1. népfölkelő parancs­nokság nyilvántartásában álló, a cs. és kir. buda­pesti 16. számú helyőrségi kórházhoz beosztott népfölkelésre kötelezett orvost; 1916. évi január hó 15-ével, 1916. január 15-étől számítandó ranggal: dr. Pogány Kálmán, az 1. népfölkelő parancs­nokság nyilvántartásában álló, az 1. honvéd pót­zászlóaljhoz beosztott népfölkelőt, dr. Kovács Sándor, az 1. népfölkelő parancs­nokság nyilvántartásában álló népfölkelésre kö­telezett orvost, a cs. és kir. nagyszebeni 22. számú helyőrségi kórházhoz való egyidejű beosz­tás mellett. Ferencz Salvator főherceg ur ő császári és királyi fensége, mint az osztrák-magyar Monarchia Vörös Kereszt egyleteinek védnökhelyettese, a császári és apostoli királyi Felségétől legkegyel­mesebben átruházott hatáskörében 1915. évi december hó 21-én kelt magas elhatározásával a háború alatt a katonai egészségügy körül szer­zett kiváló érdemeik elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvényt díjmen­tesen méltóztatott adományozni. Földi Jánosné nyilvántartási csoport vezető­jének, Budapest; Óhegyi Eckermann Mariska kórházi fehér­nemű osztályfőnöknőjének, Budapest; özv. dr. Emmer Kornélné ápolónők főnök­nőjének, Budapest; Lord Adolfné gazdasági ügyek vezetőjének, Budapest; Reichardt Gyuláné kórházi gazdasági főnök­nőnek, Budapest; Szalay Győző II. ker. városi röv. ker. választ­mány ügyvivő elnökének, Budapest; Szalay Olga fehérnemű kezelés főnöknőjének, Budapest; dr. Berzsenyi Zoltán kórházi orvosnak, Buda­pest ; dr. Frischmann Gyula kórházi főorvosnak, Budapest; dr. Győri Lipót kórházi orvosnak, Budapest; dr. Ilk Viktor kórházi orvosnak, Budapest; Lukács József­né önkéntes ápolónők, főnök­nőjének, Budapest; dr. Mészáros József kórházi orvosnak, Buda­pest; dr. Schischa Lipót sebészfőorvosnak, Budapest; Tóth Imre kórházi bizottság elnökének, Buda­pest. _______ Ferencz Salvator főherceg ur ő császári és királyi fensége, mint az osztrák-magyar Monarchia Vörös Kereszt egyleteinek védnökhelyettese, — Ő császári és apostoli királyi Felségétől leg­kegyelmesebben átruházott hatáskörében 1915. évi december hó 21-én kelt magas elhatározásá­val a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékítményes ezüst díszérmét díjmen­tesen méltóztatott adományozni: Bánó Pálma, Bende Miklósné, gróf Bethlen Sándorné, Bischitz Matild, Borotha Emilia, Borsitzky Klára.

Next