Budapesti Közlöny, 1919. május (53. évfolyam, 32-56. szám)
1919-05-01 / 32. szám
2 2. §. Akinek tanácsellenőrzés alatt álló pénzintézetnél folyószámlája vagy letéti számlája van, a birtokában levő értékpapírokat ugyanannál a pénzintézetnél köteles letétbe helyezni. Ha a félnek több tanácsellenőrzés alatt álló pénzintézetnél van folyószámlája vagy letéti számlája, a birtokában levő értékpapírokat ezek közül az intézetek közül bármelyiknél beszolgáltathatja. 3. §: A pénzintézet a beszolgáltatott értékpapírokat a tulajdonos nevén letétként kezeli és a letétről a beszolgáltatónak szabályszerű elismervényt állít ki. Ha az értékpapírok határozott rendeltetéssel le vannak kötve (pl. biztosítéki óvadék), avagy ha azokra nézve a tulajdonoson kívül más valakinek is van valamely joga (pl. zálog, haszonélvezet, utóöröklési jog), úgy ezt az értékpapírok beszolgáltatója bejelenteni, a pénzintézet pedig feljegyezni köteles. 4. §. Nem kell beszolgáltatni a Bazilika-, Jósziv-, Erzsébet-szanatóriumi, továbbá a régi és új Magyar Vöröskereszt-sorsjegyeket, valamint a különféle belföldi nyereményjegyeket. 5. §. Azokat az értékpapírokat, amelyek valamely pénzintézetnél páncélrekeszben (safe) vannak elhelyezve, a leltározás alkalmával a fél által kijelölendő tanácsi ellenőrzés alatt álló pénzintézetnél kell a fél nevére letétképen elhelyezni, ha pedig a leltározás már megtörtént, a félnek folyó évi május 10-ig annál a pénzintézetnél, amelynél a páncélrekesz van, kérnie kell, hogy az értékpapírok az általa kijelölendő tanácsi ellenőrzés alatt álló pénzintézetnél nevére letétképen elhelyeztessenek. 6. §: Az állami pénztáraknál, köztestületek pénztárainál és magyar államvasutak pénztárainál levő értékpapír-letétek beszolgáltatásáról külön rendelet fog intézkedni. 7. §• A folyó évi május 10-ig be nem szolgáltatott értékpapírok elkoboztatnak. Aki a pénzügyi népbiztosság előtt hitelt érdemlően igazolja, hogy a beszolgáltatásban akadályozva volt, az elkobzás és büntetés alól mentesül.8. §. Aki e rendelet szabályait megszegi, forradalmi törvényszék elé kerül Budapest, 1919. április 29. Pénzügyi népbiztosság. Az igazságügyi népbiztosság 10. I. X. számú rendelete. Addig is, amig a gyámság vagy gondnokság alatt álló keresetképtelen személyek eltartásáról való gondoskodás rendszeres szabályozása megtörténik, arra való figyelemmel, hogy a munkanélküli jövedelmek kiküszöbölésével a gyámpénztárilag kezelt vagyonok nem hajtanak jövedelmet, a kiskorúak és gondnokoltak ily vagyonának felhasználása tekintetében a pénzügyi népbiztossággal egyetértőleg a következőket rendeljük: 1. §. A gyámhatóság a törvényes képviselőnek a helyi munkás-, katona- és földművestanács intézőbizottsága részéről támogatott kérésére a keresetképtelen kiskorúnak vagy gondnokoltnak gyámpénztárilag kezelt készpénzéből az eltartásra és esetleg munkára való kiképzésre feltétlenül ■lükséges összeget a törvényes képviselő kezéhez kiszolgáltathatja.2. §. Ha a keresetképtelen kiskorúnak vagy gondnokoltnak élt készpénzvagyona «inas, amelyből eltartása és kiképzése céljaira az 1. §. szerint utalványozást lehetne teljesíteni, de a gyámpénztárban javára értékpapírokat kezelnek, a gyámhatóság az 1. §-ban meghatározott egyéb feltételek mellett megengedheti, hogy az értékpapírokra valamely tanácsellenőrzés alatt álló pénzintézet zálogkölcsönt folyósíthasson. A gyámhatóság határozatában azt a tanácsellenőrzés alatt álló pénzintézetet is kijelöli, amelyik a kölcsönt folyósítani köteles és az értékpapírokat a pénzintézethez a határozat, kíséretében átteszi. 3. §. Ha a pénzintézet a gyámhatóságnak a 2. §. alapján tett intézkedését aggályosnak tartja, a Pénzintézetek Direktóriumának (Budapest, IV, Deák Ferenc utca 5.) mint a pénzügyi népbiztosság kirendelt szervének tesz jelentést. Ha a Pénzintézetek Direktóriuma a kölcsönt folyósíthatónak találja, a kijelölt pénzintézet a meghagyást teljesíteni köteles. Ha a Direktórium a folyósítást aggályosnak találja, megfelelő intézkedés céljából az igazságügyi népbiztosságnak (a Forradalmi Kormányzótanács LXV. számú rendelete,- a Tanácsköztársaság április 20-án megjelent 23. számában) véleményes jelentést tesz. 4 §• A gyámság vagy gondnokság alól felszabadultak gyámpénztárilag kezelt készpénzének és értékeinek kiszolgáltatása tekintetében azok az általános korlátozások irányadók, amelyek a Forradalmi Kormányzótanács eddig kibocsátott rendeleteiben foglaltatnak. Evégből a gyámhatósági kezelés alól felszabadult készpénzvagyont a jogosult személy javára valamely, tanácsellenőrzés alatt álló pénzintézetnél folyószámlán kell elhelyezni. Az értékpapírokat (kötvényeket, zálogleveleket, részvényeket stb) a pénzügyi népbiztosság 26. P. N. számú rendelete értelmében kell letétbe helyezni; takarékbetéti könyvecskéket a kiállító intézethez kell áttenni azzal, hogy a takarékbetét összegét a betéti könyv terhére folyószámlán írja a fél javára. Olyan aranytárgyakat, ékszereket és drágaköveket, amelyeknek a jelenlegi értéke darabonként 2000 koronát nyilvánvalóan meg nem halad, ki kell szolgáltatni. Azokat az aranytárgyakat, ékszereket és drágaköveket, amelyeknek jelenlegi értéke darabonként 2000 koronát meghalad, a gyámhatóság a félnek megnevezése mellett a Magyar Általános Hitelbankhoz Budapesten szolgáltatja be. Annak előzetes elbírálása céljából, vajjon az említett tárgyak jelenlegi értéke 2000 koronát meghalad-e, a gyámhatóság a helyi munkás-, katona- és földművestanács intézőbizottságával egyetértésben becsüsöket rendelhet ki. Az a körülmény, hogy a gyámhatóság valamely aranytárgyat, ékszert vagy drágakövet a félnek a jelen §. alapján kiszolgáltatott, nem mentesíti a felet a Forradalmi Kormányzótanács LVII. (1. a Tanácsköztársaság április 13-án megjelent 17. számában) számú rendeletében megszabott azon kötelezettség alól, hogy azokat, amennyiben jelenlegi értékük darabonként 2000 koronát meghalad, az idézett rendelet értelmében beszolgáltassa. 5. §. Ennek a rendeletnek végrehajtását az igazságügyi népbiztosság központi számvevősége útján ellenőrzi. Budapest, 1919. április 30. * Igazságügyi népbiztosság, álló pénzintézethez a jogosult javára folyószámlára utalható át. Ha az utalványozás 1000 koronát meghaladó összeg erejéig már megtörtént, az 1000 koronát meghaladó összeget a letétpénztár a fél kérelmére újabb bírói határozat nélkül a jogosult javára ugyancsak valamely a pénzügyi népbiztos ellenőrzése alatt álló pénzintézethez folyószámlára fizeti be. 2. §. Kiadható továbbá bírói vagy elnöki letétből a jogosult részére jogerős bírói határozat alapján takarékbetéti könyv is, ha a takarékbetéti könyvet kibocsátó intézet a pénzügyi népbiztos ellenőrzése alatt áll. 3. §. Bírói vagy elnöki letétet további intézkedésig a forradalmi törvényszék elnöke is jogosítva van e rendelet korlátai között írásos határozattal kiutalni. 4. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919. április 30. Igazságügyi népbiztos. Tanácsköztársaság 1919. május 1. Az igazságügyi népbiztosság 11.1. II. számú rendelete. 1. §Bírói vagy elnöki letétből tőke és kamat fejében csak 1000 (egyezer) koronát lehet a jogosult kezéhez kiutalni; az ezt meghaladó összeg valamely, a pénzügyi népbiztos ellenőrzése alatt A szociális termelés népbiztosságának a belügyi népbiztossággal egyetértve kiadott 61. Sz. NI. számú rendelete. A lakóházak köztulajdonba vételével kapcsolatban a házfelügyelőkre (bérházi munkásokra) vonatkozólag a következőket rendeljük: 1 §• Házfelügyelőnek és olyan házakban, ahol ennek szüksége fennforog, több házfelügyelőnek (eddig segédházfelügyelő vagy bérházi munkás) felvétele a házbizalmiaknak a joga, akik csak a Házfelügyelők Országos Szövetségének, illetőleg a Bérházi Munkások Szakszervezetének közvetítésével alkalmazhatnak igazolt házfelügyelőket. 2. §• Azokban a házakban, ahol eddig a házfelügyelőn kívül egy vagy több segédházfelügyelő is állott alkalmazásban, a házbizalmiak — ha erre nézve kétség merül fel — megfelelő javaslattétel mellett kötelesek az illetékes (kerületi) lakásbizottság által megállapíttatni, hogy a házban mindezekre az egyénekre szükség van-e vagy sem s a lakásbizottság dönti el azt is, hogy valamennyi vagy közülök melyik maradjon meg állásában. A lakásbizottság ezen kérdés tárgyalására véleményezőként az érdekeltek szakszervezetének egy-egy kiküldöttjét is köteles meghívni. 3. §. A házfelügyelők kötelessége a hatósági rendeletek által rájuk rótt feladatoknak pontos teljesítése, a házbizalmiaknak teendőik elvégzésében való segítése, úgy a házban, mint az egyes lakásokban anyagfelhasználás nélkül teljesíthető apró javítások (szerelési munkák) elvégzése, a ház tisztán, rendben, jó karbantartása, a lépcsőháznak, folyosónak, kapualjának, ház előtti járdának naponkénti végigsöprése, a lépcsőháznak, folyosóknak, ablakoknak hetenként legalább egyszer nagyobb mérvű tisztogatása, szóval mindazon munkák teljesítése, amelyeket eddig is a házfelügyelők és segédházfelügyelők szoktak elvégezni. Azokban a házakban, ahol felvonókészülék van, a ház lakóit reggel nyolc órától kapuzárásig — a házbizalmiak által megállapítandó két óra kenési idő leszámításával — díjtalanul kötelesek a házfelügyelők lakásuk emeletéig szállítani. Kapuzárás után ezen szállításért személyenként 20 fillért kapnak. Ha a házfelügyelői tennivalókat több egyénnek kell ellátnia, munkabeosztásukat a házbizalmiak állapítják meg.