Budapesti Közlöny, 1919. június (53. évfolyam, 57-79. szám)
1919-06-01 / 57. szám
Budapest, 1919. Vasárnap, június 1. 57. szám. TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAP Szerkesztőség: Előfizetési árak : Kiadóhivatal, VII. kerület/Rákóczi-út 54. szám. Egész évre ... 60 korona Negyedévre ... „ 15 korona VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon : József 20—21. Félévre---------- 30 korona Egyes szám ára 60 fillér. Telefon: József 13-91. HIVATALOS RÉSZ. A Forradalmi Kormányzótanács CVII. számu rendelete. 1. §■ A Forradalmi Kormányzótanács CIV. számú (1. a Tanácsköztársaság május 23-án megjelent 50. számában) rendelete szerint minden vörös katonának igényjogosult családja hadisegélyt, minden egyes vörös katona pedig' munkabér- megtérítést kap. Minthogy ezek a rendelkezések a vörös hadseregben szolgálatot teljesítő közszolgálati alkalmazottakra is vonatkoznak, a szóban lévő alkalmazottaknak a közszolgálati alkalmazásuk után járó összes illetményeit be kell szüntetni. 2 §• Azoknál az alkalmazottaknál, akik a »Vörös katona kötelezőjé«-t 1919. évi június hó 1-je előtt írták alá, az illetményeket 1919. évi május hó 31-ével (a negyedévenként esedékes illetményeket, mint pl. a családi pótlékot és a lakáspénzt az illető negyedév végével kell beszüntetni. 3. §• Azoknál az alkalmazottaknál, akik a »Vörös katona kötelezőjé«-t 1919. évi június hó 1-én vagy azután írják alá, az előzetes részletekben esedékes illetményeket azzal az időponttal kell beszüntetni, amely időpontig az illető alkalmazott illetményeit a »Vörös katona kötelezőjé«nek aláírási napja előtt már felvette az utólagos részletekben esedékes illetményeket pedig azzal a nappal, amely napon az illető alkalmazott a »Vörös katona kötelezőjé-t aláírta. Budapest, 1919. május 30. A Forradalmi Kormányzótanács. A Forradalmi Kormányzótanálcs (Till. számit rendelete. i. §• A kereskedősegédeknek és az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinetszolgálati viszonya tárgyában 1918. november 24-én kibocsátott 4951/1918. M. E számú rendelet, továbbá mindazok a rendeletek, amelyek ennek a rendeletnek a szabályait egyéb magántisztviselőkre és alkalmazottakra, valamint gazda- és erdőtisztekre kiterjesztették, a felmondási időre járó munkabér és végkielégítés tekintetében csak azon igényekre alkalmazhatók, amelyek 1919. március 21. napja előtt keletkeztek. 10.000 koronánál nagyobb összeget azonban sem felmondási időre járó munkabér, sem végkielégítés címén, sem e két címen együttvéve nem lehet követelni, sem végrehatási úton érvényesíteni. A marasztalt fél a végrehajtást elrendelő bíróságnál a végrehajtásnak erre a mértékre való korlátozását kérheti, a már teljesített fizetést azonban nem lehet visszakövetelni, de ezt a 11.000 korona összegbe be kell számítani. Szocializált üzemben e mértéken túl fizetést teljesíteni akkor sem szabad, ha a bíróság a végrehajtás korlátozása kérdésében nem határozott. 2 §Az 1919. március 21. napja után keletkezett igényekre vonatkozólag az 1. §-ban megjelölt rendeletek olyképen módosulnak, hogy az azokban említett alkalmazottaknak — tekintet nélkül arra, hogy szocializált vagy nem szocializált üzemben teljesítenek-e szolgálatot — végkielégítés nem jár, a felmondási idő pedig az I. fizetési osztályba tartozó alkalmazottaknál egy hónap, a II. fizetési osztályba tartozóknál két hónap és a III—V. fizetési osztályba tartozóknál három hónap. A fizetési osztályba nem sorozott alkalmazottaknál a bíróság határozza meg, hogy melyik fizetési osztálynak megfelelő felmondási idő illeti meg őket. 3 § Ha az 1919. március 21. napja után keletkezett igény tekintetében már a jelen rendelet életbelépte előtt végrehajtható bírói határozat vagy egyéb végrehajtható közokirat jött létre, ezt is csak az előzőban meghatározott korlátok között lehet végrehajtani. A marasztalt fél a végrehajtást elrendelő bíróságnál a végrehajtásnak erre a mértékre való korlátozását kérheti, a már teljesített fizetést azonban nem lehet visszakövetelni. 4 §■ Az alkalmazottnak szocializált üzemben gazdasági okokból (az üzem megszűnése vagy korlátozása, más vállalattal való egyesülés stb.) csakis a termelési (üzemi, üzleti) biztosnak, pénzintézeteknél és biztosító intézeteknél az ellenőrző megbízottak egyikének (pénzintézetek direktóriumának kiküldötte) és az ellenőrző munkástanácsnak meghallgatása után a népgazdasági tanács mondhat fel. A fegyelmi okokból való elbocsátást külön rendelet szabályozza. 5. §. Azt a járandóságot, amely az alkalmazottat az 1. §. értelmében megilleti, amennyiben 1000 koronát meg nem halad, egy összegben, egyébként 1000 koronás havi részletekben, a 2. §-ban meghatározott felmondási időre járó munkabért pedig az illető üzemben megállapított bérfizetési napokon, és részletekben az ott szokásos módon kell az alkalmazott részére kifizetni. Ha a bíróság a jelen rendelet életbelépését követő időben hoz az említett igények tárgyában határozatot, ebben a teljesítésre vonatkozólag a fentiek értelmében köteles intézkedni. 6. §. A bíróság indokolt esetben az alkalmazott kérelmére a nem szocializált üzemet arra kötelezheti, hogy azt a járandóságot, amely az alkalmazottat az 1. §. vagy a 2. §. értelmében megilleti, a jogosult javára valamely általa kijelölt és tanácsellenőrzés alatt álló pénzintézetnél folyószámlán helyezze el. Az ily módon folyószámlán elhelyezett összeg felett az alkalmazott csak az 5. §. korlátai között rendelkezhetik. § 7 §Ha az alkalmazott a felmondási idő alatt új állást nyer, elveszti ahhoz a munkabérhez való igényét, mely neki korábbi munkáltatójától az új állás elfoglalását követő időre járna. 8. §. Sem munkanélküli segélyt, sem betegség esetére szóló táppénzt nem kaphat az alkalmazott arra az időre, amelyre korábbi munkáltatójától a felmondási időre járó munkabért felvette. 9. §. Ha a felmondási időre járó munkabér vagy a végkielégítés megfizetésében marasztaló ítélet végrehajtása nem szocializált üzemeknél a munkáltató anyagi romlását vonná maga után, a bíróság az alkalmazott helyzetének figyelembevételével kérelemre az ítélet végrehajtását határozott időtartamra felfüggesztheti vagy megengedheti, hogy a munkáltató tartozását az 5. §-tól eltérőleg megállapított méltányos részletekben törlessze. •10. §. Ez a rendelet azonnal életbelép és a szociális termelési, az igazságügyi s a munkaügyi és népjóléti népbiztosságok hajtják végre. Budapest, 1919. május 31. A Forradalmi Kormányzótanács. A Forradalmi Kormányzótanács 611. számú rendelete. 1. §. A Magyarországi Tanácsköztársaságnak minden magyar honosságú proletár férfi tagja annak az évnek január 1-től, amelyben életkora 18-ik évét eléri, annak az évnek december 31-ig, amelyben életkora 45-ik évét betölti, védkötelezettség alá esik. 2 § A védkötelezettség állítási (lajstromozási) és — a katonai szolgálatra való alkalmasság esetében — tényleges szolgálati kötelezettségben áll. Az állítási és a tényleges szolgálati kötelezettség teljesítésének módját a hadügyi népbiztosság rendeletileg állapítja meg. 3. §. Aki magát a védkötelezettség alól kivonja, akár azáltal, hogy állítási kötelezettségének eleget nem tesz, akár azáltal, hogy alkalmassága esetén a köteles bevonulást elmulasztja vagy a tényleges szolgálat alól jogtalan felmentést hamis úton kieszközöl, úgyszintén, aki mást a védkötelezettség alól kivon, a védkötelezettség megszegésére rábeszél, kényszerít vagy e kötelezettség teljesítésében megakadályoz, a Magyarországi Tanácsköztársaság ellen bűntettet követ el és a forradalmi törvényszék elé állítandó. 4 §• Külföldi honosok az általános proletár vádkötelezettség alapján álló tanácsköztársasági hadseregbe, a hadügyi népbiztosság által meghatározandó feltételek mellett, önként beléphetnek.