Budapesti Közlöny, 1919. június (53. évfolyam, 57-79. szám)

1919-06-01 / 57. szám

Budapest, 1919. Vasárnap, június 1. 57. szám. TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAP Szerkesztőség: Előfizetési árak : Kiadóhivatal, VII. kerület/Rákóczi-út 54. szám. Egész évre ... 60 korona Negyedévre ... „ 15 korona VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon : József 20—21. Félévre---------- 30 korona Egyes szám ára 60 fillér. Telefon: József 13-91. HIVATALOS RÉSZ. A Forradalmi Kormányzótanács CVII. számu­ rendelete. 1. §■ A Forradalmi Kormányzótanács CIV. számú (1. a Tanácsköztársaság május 23-án megjelent 50. számában) rendelete szerint minden vörös katonának igényjogosult családja hadisegélyt, minden egyes vörös katona­ pedig' munkabér-­ megtérítést kap. Minthogy ezek a rendelkezések a vörös had­seregben szolgálatot teljesítő közszolgálati alkal­mazottakra is vonatkoznak, a szóban lévő alkal­mazottaknak a közszolgálati alkalmazásuk után járó összes illetményeit be kell szüntetni. 2­ §• Azoknál az alkalmazottaknál, akik a »Vörös katona kötelezőjé«-t 1919. évi június hó 1-je előtt írták alá, az illetményeket 1919. évi május hó 31-ével (a negyedévenként esedékes illetménye­ket, mint pl. a családi pótlékot és a lakáspénzt az illető negyedév végével­ kell beszüntetni. 3. §• Azoknál az alkalmazottaknál, akik a »Vörös katona kötelezőjé«-t 1919. évi június hó 1-én vagy azután írják alá, az előzetes részletekben esedékes illetményeket azzal az időponttal kell beszüntetni, amely időpontig az illető alkalma­zott illetményeit a »Vörös katona kötelezőjé«­­nek aláírási napja előtt már felvette az utóla­gos részletekben esedékes illetményeket pedig azzal a nappal, amely napon az illető alkalma­zott a »Vörös katona kötelezőjé­-t aláírta. Budapest, 1919. május 30. A Forradalmi Kormányzótanács. A Forradalmi Kormányzótanálcs (Till. számit rendelete.­ i. §• A kereskedősegédeknek és az ipari és keres­kedelmi vállalatok tisztviselőinet­­szolgálati viszonya tárgyában 1918. november 24-én kibo­csátott 4951/1918. M. E számú rendelet, továbbá mindazok a rendeletek, amelyek ennek a rende­letnek a szabályait egyéb magántisztviselőkre és alkalmazottakra, valamint gazda- és erdőtisz­tekre kiterjesztették, a felmondási időre járó munkabér és végkielégítés tekintetében csak azon igényekre alkalmazhatók, amelyek 1919. március 21. napja előtt keletkeztek. 10.000 koronánál nagyobb összeget azonban sem felmondási időre járó munkabér, sem vég­kielégítés címén, sem e két címen együttvéve nem lehet követelni, sem végrehatási úton érvé­nyesíteni. A marasztalt fél a végrehajtást elren­delő bíróságnál a végrehajtásnak erre a mér­tékre való korlátozását kérheti, a már teljesí­tett fizetést azonban nem lehet visszakövetelni, de ezt a 11.000 korona összegbe be kell számí­tani. Szocializált üzemben e mértéken túl fizetést teljesíteni akkor sem szabad, ha a bíróság a végrehajtás korlátozása kérdésében nem hatá­rozott. 2­ §­Az 1919. március 21. napja után keletkezett igényekre vonatkozólag az 1. §-ban megjelölt rendeletek olyképen módosulnak, hogy az azok­ban említett alkalmazottaknak — tekintet nélkül arra, hogy szocializált vagy nem szocializált üzemben teljesítenek-e szolgálatot — végkielégí­tés nem jár, a felmondási idő pedig az I. fize­tési osztályba tartozó alkalma­zott­aknál egy hónap, a II. fizetési osztályba tartozóknál két hónap és a III—V. fizetési osztályba tarto­zóknál három hónap. A fizetési osztályba nem sorozott alkalmazottaknál a bíróság határozza meg, hogy melyik fizetési osztálynak megfelelő felmondási idő illeti meg őket. 3­ §­ Ha az 1919. március 21. napja után kelet­kezett igény tekintetében már a jelen rendelet életbelépte előtt végrehajtható bírói határozat vagy egyéb végrehajtható közokirat jött létre, ezt is csak az előző­­­ban meghatározott korlátok között lehet végrehajtani. A marasz­talt fél a végrehajtást elrendelő bíróságnál a végrehajtásnak erre a mértékre való korlátozá­sát kérheti, a már teljesített fizetést azonban nem lehet visszakövetelni. 4­ §■ Az alkalmazottnak szocializált üzemben gaz­dasági okokból (az üzem megszűnése vagy kor­látozása, más vállalattal való egyesülés stb.) csakis a termelési (üzemi, üzleti) biztosnak, pénz­intézeteknél és biztosító intézeteknél az ellenőrző megbízottak egyikének (pénzintézetek direk­tóriumának kiküldötte) és az ellenőrző munkás­­tanácsnak meghallgatása után a népgazdasági tanács mondhat fel. A fegyelmi okokból való elbocsátást külön rendelet szabályozza. 5. §. Azt a járandóságot, amely az alkalmazottat az 1. §. értelmében megilleti, amennyiben 1000 koronát meg nem halad, egy összegben, egyébként 1000 koronás havi részletekben, a 2. §-ban meg­határozott felmondási időre járó munkabért pedig az illető üzemben megállapított bér­fizetési napokon, és részletekben az ott szo­kásos módon kell az alkalmazott részére kifizetni. Ha a bíróság a jelen rendelet életbelépését követő időben hoz az említett igények tárgyá­ban határozatot, ebben a teljesítésre vonatkozó­lag a fentiek értelmében köteles intézkedni. 6. §. A bíróság indokolt esetben az alkalmazott kérelmére a nem szocializált üzemet arra köte­lezheti, hogy azt a járandóságot, amely az alkalmazottat az 1. §. vagy a 2. §. értelmében megilleti, a jogosult javára valamely általa ki­jelölt és tanácsellenőrzés alatt álló pénzintézet­nél folyószámlán helyezze el. Az ily módon folyószámlán elhelyezett összeg felett az alkal­mazott csak az 5. §. korlátai között rendelkez­hetik. §­ 7­ §­Ha az alkalmazott a felmondási idő alatt új állást nyer, elveszti ahhoz a munkabérhez való igényét, mely neki korábbi munkáltatójától az új állás elfoglalását követő időre járna. 8. §. Sem munkanélküli segélyt, sem betegség ese­tére szóló táppénzt nem kaphat az alkalmazott arra az időre, amelyre korábbi munkáltatójától a felmondási időre járó munkabért felvette. 9. §. Ha a felmondási időre járó munkabér vagy a végkielégítés megfizetésében marasztaló ítélet végrehajtása nem szocializált üzemeknél a mun­káltató anyagi romlását vonná maga után, a bíróság az alkalmazott helyzetének figyelembe­vételével kérelemre az ítélet végrehajtását hatá­rozott időtartamra felfüggesztheti vagy meg­engedheti, hogy a munkáltató tartozását az 5. §-tól eltérőleg megállapított méltányos rész­letekben törlessze. •10. §. Ez a rendelet azonnal életbelép és a szo­ciális termelési, az igazságügyi s a munka­ügyi és népjóléti népbiztosságok hajtják végre. Budapest, 1919. május 31. A Forradalmi Kormányzótanács. A Forradalmi Kormányzótanács 611. számú rendelete. 1. §. A Magyarországi Tanácsköztársaságnak min­den magyar honosságú proletár férfi tagja annak az évnek január 1-től, amelyben életkora 18-ik évét eléri, annak az évnek december 31-ig, amely­ben életkora 45-ik évét betölti, védkötelezettség alá esik. 2­ §­ A védkötelezettség állítási (lajstromozási) és — a katonai szolgálatra való alkalmasság ese­tében — tényleges szolgálati kötelezettségben áll. Az állítási és a tényleges szolgálati kötelezett­ség teljesítésének módját a hadügyi népbiztosság rendeletileg állapítja meg. 3. §. Aki magát a védkötelezettség alól kivonja, akár azáltal, hogy állítási kötelezettségének eleget nem tesz, akár azáltal, hogy alkalmassága esetén a köteles bevonulást elmulasztja vagy a tény­leges szolgálat alól jogtalan felmentést hamis úton kieszközöl, úgyszintén, aki mást a véd­­kötelezettség alól kivon, a védkötelezettség meg­szegésére rábeszél, kényszerít vagy e kötelezett­ség teljesítésében megakadályoz, a Magyar­­országi Tanácsköztársaság ellen bűntettet követ el és a forradalmi törvényszék elé állítandó. 4­ §• Külföldi honosok az általános proletár vád­­kötelezettség alapján álló tanácsköztársasági hadseregbe, a hadügyi népbiztosság által meg­határozandó feltételek mellett, önként beléphet­nek.

Next