Budapesti Közlöny, 1919. december (53. évfolyam, 179-200. szám)

1919-12-02 / 179. szám

Budapest, 1919. 179. szám. Kedd, december 2 BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. «j—g=.v.r.: t:h '■■■arai uh .:^.r^’=^=r====^—^.. -t-------: --------------------------------------ar— -----------------------«— — -*? Szerkesztőség: Előfizetési árak: Kiadóhivatal, TV. kerület, Rákóczi-út 24. sb­an. Eg&tt éve... £30 kardna Negp?dé­re__30 korona V1L, Rkóczi-út 54., Athenaenzn­ipataS. Telefon : József 20—21. Felédre------ 00 korona 8g$­is szám­ára 1 korona. Telefon: József 13—81. HIVATALOS RÉSZ. A minisztertanács folyó évi november hó 28-án tartott ülésében hozott határozatává Miakits Ferencet kereskedelemügyi államtitkárrá nevezte ki. A magyar minisztérium folyó évi november hó 28-án tartott ülésében az 1870 : X. t.-c. 11. §-a alapján Szentgáli Antal mérnököt, a Vízépítési Részvénytársaság vezérigazgatóját a Fővárosi Közmunkák Tanácsához alelnökké kinevezte. A népegészségügyi miniszter a budapesti állami szemkórházhoz dr. Kreiter Aladár buda­pesti lakost 2 éves időtartamára másodorvossá kinevezte. A magyar belügyminiszter a szentendrei állami anyakönyvi kerületbe Mellélder Károly árvaszéki előadó közgyámot anyakönyvvezetővé, Huszár Elek pénztári ellenőrt anyakönyvvezető-helyet­tessé nevezte ki és az any­akönyvvezető-helyettest a házasságkötéseknél polgári tisztviselői minő­ségben való közreműködéssel és a házassági anyakönyv vezetésével is megbízta. Hirschfeld Imre horgosi születésű és ille­tőségű, budapesti lakos (I., Pauler­ utca 17.) részvénytársasági igazgató saját, valamint György nevű kiskorú gyermeke családi nevének „ Hegedűs” névre kért átváltoztatása az 1919. évi 86.255. 1919. Vill. a. B. M. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Dr. Lö­wenfeld Albert bánki születésű és budapesti illetőségű ugyanottani lakos, ügyvéd családi nevének „Lm­inai* névre kért átváltoz­tatása az, 1919. é-17­88.503/1919. Vili/a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett.­ ­ A Gabonagyűjtés Országos Irom­ánybizto­­sán­ak 400/1910. G. U. s1. számú rendelete a vámőrlés részletes szabályozása tárgyában. A 4.726/1919. M. S. számú rendelet kiegészí­téséül a következőket rendelem: 1. §• Bármely malom (daráló stb.) ideértve kizárólag a tulajdonos (személy vagy gazdaság) házi és gazdasági szükségletére dolgozó malmokat (da­rálókat stb.) is, csak őrlési tanúsítvány alapján dolgozhat és csak vámőrlést (darálást stb.) végezhet vagyis búzát, rozsot, kétszerest, kölest, tatárkát, árpát vagy zabot csak természetben — az illető terményben — szedett vámért (őrlési díjért) őrölhet vagy dolgozhat fel bármely módon, nem pedig lisztért, pénzért vagy más ellenszolgáltatás fejében. Őrlési tanúsítvány beszerzése és a vám levo­nása, illetve beszolgáltatása az esetben is köte­lező, ha a termelő (gabonával ellátott személy vagy gazdaság) vagy a malom (daráló stb.) tulajdonosa vagy alkalmazottja saját házi és gazdasági szükségletére dolgozza fel és illetve dolgoztatja fel a fenti gabonaneműeket bármely módon. . Ezen rendelkezés alól kizárólag csak a Hadi­termény Részvénytársaság számára végzett őrlés stb. képezhet kivételt. Azon malmok (darálók stb.), amelyek kizáró­lag a tulajdonos (személy vagy gazdaság) házi és gazdasági szükségletének fedezésére szolgáló terményt dolgozzák fel, tehát vámőrléssel hivatás­­szerűleg nem foglalkoznak, csak az esetben dol­gozhatnak fel gabonaneműeket háztartásukon (gazdaságukon) kívül álló személyek (gazdaságok) részére, ha erre a törvényhatóság első tisztviselő­jétől engedélyt kaptak. 2. §. A malom az előírt kiőrlési arány keretén belül a búzadarán kívül, mely a megőrlés alá vett búzamennyiség 3%-ánál több nem lehet, búzából legfeljebb háromféle lisztet, úgymint finom tésztalisztet, főző­lisztet és kenyérlisztet állíthat elő. A gabona hektolitersúlyának min­den megkezdett kg.-nyi növekedése 1/9 kg.-mal több liszt és ennek megfelelően kevesebb korpa kiőrlésére kötelez. ... pedig az őrlendő búza vagy rozs 2%-nál több idegen keveréket tar­talmaz, a keveréknek minden megkezdett szá­zaléktöbblete után a kiőrlésra nézve megálla­pított arány 1—l°/o-kal csökkenthető, termé­szetesen ennek megfelelően a korpa és hulladék­mennyiség 1—l°/0-kal emelkedik. Abban az eset­ben, ha a törvényhatóság első tisztviselője a kiőr­ lési arányt 80°/o-ban állapítja meg, a törvényható­ság területén működő malmok egy része azonban berendezésénél fogva erre a kiőrlésre nem képes név szerint felsorolandók szén malmok, amelyek­­nek a törvényhatóság első tisztviselője engedélyt ad arra, hogy az általánosságban megállapított kiőrlési arány helyett az őröltetők terményét csak 75%-ra őrölhessék ki, 75%-nál alacsonyab­ban a kiőrlési arány nem állapítható­­meg, illetve olyan esetben, midőn egy egy malom 76%-os kiőrlésre sem képes és üzeme a környék őrlése szempontjából nélkülözhetetlen, erről alacsonyabb kiőrlési arány megállapítása végett hozzám kell előterjesztést tenni. Azokat a malmokat ellenben, amelyek beren­dezésüknél fogva a megállapított kiőrlésre nem képesek, de egyúttal nélkülözhetők, úgyszintén azokat a malmokat,­­darálókat stb., amelyek a kiőrlési arányt vagy a fennálló egyéb rendel­kezéseket nem tartják meg, a törvényhatóság első tisztviselője az üzem folytatásától minden kártalanítási igény kizárásával eltiltja. A Haditermény Részvénytársasággal szerző­déses viszonyban álló malmok üzeme csak elő­zetes hozzájárulásommal szüntethető be. A törvényhatóság első tisztviselője által a 4.726/1919. M. E. számú rendelet 11. §-a és ezen szakasz alapján kibocsátott összes határo­zatok egy-egy példánya felülvizsgálás végett három napon belül hozzám terjesztendő fel. 3­ §. A községi elöljáróság ''polgármester) minden a község (város) területén lakó termelőnek és illetve gabonával jogszerűen ellátott lakosnak (háztartásnak) köteles a 72.100/1919. Ké. M. számú rendelethez mellékelt 6. számú mintának megfelelő őrlési tanúsítványt kívánatra bármi­kor distalanul kiállítani és kiszolgáltatni. Az őrlési tanúsítványra a kiállító hatóságnak a következő adatokat kell rávezetnie: az őrlési tanúsítvány sorszámát, az őröltető fél nevét és közelebbi címét, a feldolgozandó terménymennyiséget számok­kal és betűkkel, azon malom nevét és telephelyét, amelyben az őröltető fél terményét feldolgoztatni kívánja, az őrlési tanúsítvány kiállításának keltét, a község pecsétjét és a tanúsítványt kiállító közeg aláírását, továbbá az őrlési tanúsítvány szelvényére ugyancsak rá kell vezetnie : az őrlési tanúsítvány sorszámát és az őröltető fél nevét és közelebbi címét. Az őrlési tanúsítványokat kiállító hatóság köteles a kiszolgáltatott őrlési tanúsítványokról a tanúsítványban megjelölt malomvállalatok szerint külön-külön idén két példányban jegy­zéket készíteni, amely az érdekelt malomvállalat megjelölésén kívül a kiszolgáltatás sorrendjében feltünteti az őrlési tanúsítványok számát és kettét, az őröltető fél nevét és a feldolgozásra engedélyezett terménymennyiséget. Az őrlési tanúsítványokat kiállító hatóság ezen jegyzék egyik példányát megőrzi, a másikat pedig kö­teles minden hónap 1. és 15. napján illetékes kirendeltségemhez juttatni. Oly esetekben, amidőn az őröltető fél termé­nyét az őrlési tanúsítványban megjelölt malom (daráló) helyett más malomban (darálóban) dolgoztatja fel, köteles ezt a körülményt az előbbi bekezdésben megszabott jegyzék vonat­kozó feljegyzésének megfelelő helyreigazítása végett 24 órán belül annál a hatóságnál be­jelenteni, amely számára az őrlési tanúsítványt kiszolgáltatta. 4­ §• Búza, rozs, kétszeres, árpa, tatárka, köles és zab a malomba, annak raktárába vagy telep­helyére csak őrlési tanúsítvány mellett fogad­ható be. Az őrlési tanúsítványban feltüntetett mennyiségnél csak a zsák súlyával (zsákonként legfeljebb 2 kg.) szabad többet átvenni, más címen (vám, portás, gaz stb.) az őrlési tanúsít­ványban feltüntetett mennyiségnél többet átvenni nem szabad. A malom tartozik a behozott terményre vonat­kozó őrlési tanúsítványt az őröltető féltől azon­nal átvenni, a terményt lemázsálni, az őrlési tételt sorszám- és névszerinti lajstromba írni és ennek számát az őrlési tanúsítványra, valamint annak szelvényére is rávezetni. Az átvételkor tartozik továbbá a malom az őrlési tanúsítvány szelvényén a következő adatokat kitölteni: a malom által kiszolgáltatandó liszt mennyi­ségét­ . a malom által kiszolgáltatandó korpa meny­­nyiségét,­­ a malom által kiszolgáltatandó jószágdarab mennyiségét, a malom által felszámítandó vámot és a maalom által felszámítható porlást. Az őröltető félnek terménye vagy őrleménye­­csakis zsákokban tartható és minden egyes tétel a fél nevét, a zsákok számát és a súlymennyisé­­get feltüntető harcával látandó e. A malom köteles az őrlési tanúsítványokat lefejtetn a szelvénynyel ugyanazon helyen tartani, ahol a felek terménye vagy őrleménye van

Next