Budapesti Közlöny, 1920. május (54. évfolyam, 100-122. szám)
1920-05-23 / 117. szám
1920 május 23. Budapesti Közlöny es adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, vagy odahassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezúton nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illetékelengedés kedvezményétől is elesnek; 3. azok, akiknek javára tényleg már megszűn követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilván könyvileg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellen esetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek Vasvár, 1920. évi május hó 16. napján. A betétszerkesztő bizottság. ” *788 3—1 Hirdetmény. Pk. 876/1920. szám. A szolnoki kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Mikes Johanna Vécsei Lászlóné, Mikes Antal, Mikes Etel Laczai Ferencné, Mikes László, Mikes István, Mikes Teréz özv. Szarvák Kálmánna és Mikes Béla budapesti, illetve jászkarajenői lakosok a Jászkarajenő községben 1919 évi április hó 28. napján végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt özv. Mikes Antalné szül. Kucsera Julianna volt jászkarajenői lakos után maradt örökség tárgyára, jelesül a jászkarajenői 1621. sz. betétben A. I. 1—3. sor, 92., 93. és 94/1. sorsz. ingatlanra, az u. o. 774. sz. betétben A. I. 1., 5., 7. sor 4734., 4735., 4736. és 4737. sorsz. ingatlanra, végre az u. o. 193. sz. betétben A + 1—3. sorsz. A. I. 304., 305. és 306. sorsz. Vw od részben örökhagyó nevén álló ingatlanra örökösödési bizonyítvány kiadását kérték. A kir. járásbíróság az 1894: XVI. t.-p. 100. §-a értelmében felhívja mindazokat, akik a fent megjelölt hagyatékra mint örökösök, köteles részre jogosítottak vagy utóörökösök igényt támasztanak, hogy igényeiket e hirdetménynek a hirdetési táblán kifüggesztése, a Budapesti Közlönyben közzététele napját követő naptól számított 45 nap alatt a kir. járásbíróságnál jelentsék be, mert ellenkező esetben a kir. járásbíróság az örökösödési bizonyítvány kiadását a kérvény alapján fogja elrendelni. Szolnok, 1920. évi május hó 6-án. A szolnoki kir. járásbíróság. *789 1—1 Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. Pk. 2521/1920. szám. A győri kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Kelemen Józsefné Molnár Julianna ravazdi lakos részéről a 28000/1919.1. M. sz. rend. alapján előterjesztett kérelem folytán Kelemen József volt ravazdi lakos holtnak nyilvánitása iránt, aki Ravazdon 1883. febr. 27-én született, nős Molnár Juliannával, gyermekei kisk. Kelemen József és Ernő, szülei Kelemen Litván és Nyul Rozália, foglalkozása földmives, vagyontalan, szolgálatot téliesített a veszprémi 31. sz. honvédgyalogezredben, utolsó tábori postaszáma 102. és aki állítólag a mozgósításkor bevonult a 31. sz. honvédgyalogezredhez, az orosz harctérre került s ott 1914 október havában hősi halált halt, az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Drobni Lajos győri ügyvédet rendelte ki. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha ez eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Győr, 1920. évi május hó 5. napján. A győri kir. járásbiróság. 4368 3—3 Holtnaknyilvánitás. Pk. 517/1920. szám. Az enyingi kjr. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az alább megnevezett eltűntnek állított 1885. évi február hó 5. napján Lajoskomárom községben Szemerei Pál és Hofbauer Mária szülőktől származó és Lajoskomárom községben utolsó rendes lakhellyel bírt és kinek felesége "Szakács Erzsébet,gyermekei Mária 11 éves, István 8 éves, a volt cs. és kir. 19-ik közös gyalogezred kötelékében szolgált és állítólag 1914. évi szeptember hó 8. napján az orosz harctéren eltűnt Szemerei István földmives életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy'' a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha ez időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kideritett tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. A hirdetmény a bíróság tábláján 1920. évi május 15. napján lett kifüggesztve. Enying, 1920. évi március 25. napján. Az enyingi kir. járásbiróság. 4617 1—1 Holtnaknyilvánitás. 592/1920. szám. A dunaföldvári kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Danicsek Jánosné szil. László Anna dunaföldvári lakos részéről előterjesztett holtnaknyilvánitási kérelem folytán a 28000. 1919.1. M. számú rendelet 7. §-a alapján a szerb hadifogságban állítólag eltűnt Danicsek János volt dunaföldvári lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Zsinszky Vidor ügyvédet rendelte ki. Felhívja a bíróság mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, tudomásuk van, hogy a bíróságot ezen körülményről e hirdetménynek a bíróságnál 1920. évi május hó 8. napján történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, melyekből az eltűntnek életbonlétó megállapítható, mert ellenkező esetben a biróság ezen határidő eltelte után az egyébként beszerzett adatok alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Az eltűnt Danicsek János szül. Dunaföldváron 1879 január 11-én Danicsek János és neje Noszkó Hona szülőktől, földmives, egy gyermek atyja, a mozgósításkor a ra. kir. 17. honvéd gyalogezredhez vonult be Székesfehérvárra és a szerb harctérre kerülvén, szerb hadifogságba jutott és ott állítólag Valjevóban kolerajárványnak esett áldozatul, illetőleg meghalt. Dunaföldvár, 1920. évi május hó 6. napján. A dunaföldvári kir. járásbiróság. 4616 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 325/3. 1920. sz. A kismartoni kir. járásbíróság Gordenics Jánosné kérelmére az 1915. évi február hó 4-ike óta a világháborúban eltűnt Gordenics János után, ki Szentmargitbányán 1882. évi december 8-án született, kinek szülei néhai Gerdenics János és néhai Lehner Borbála, neje Leob Rozália, ki 2 gyermeknek atyja, foglalkozására nézve földmives, Szentmargitbánya községben egy kis ház tulajdonosa, a holtnaknyilvánitási eljárást folyamatba tette. Az eltűnt az általános mozgósítás alkalmával a 13. számú honvéd gyalogezredhez Pozsonyba bevonult, legutóbb ebben az ezredben a 12. századnál mint közkatona az orosz harctéren szolgált, a kárpáti csatában résztvett, miközben állítólag halálosan megsebesült s azóta nyomtalanul eltűnt. Tábori postaszáma 50. Mindazok, akik az eltűnt hollétéről, eltűnésének körülményeiről, más fontos körülményekről vagy arról, hogy az eltűnt még életben van, vagy 1916. évi február 4-ike után még életben volt, tudomással bírnak, felhivatnak, hogy ezt a jelen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztése napjától számított 60 nap alatt az alulírott bírósággal vagy az ügygondnokul kirendelt dr. Schreiner Viktor kismartoni ügyvéddel közölték, mert ellen esetben a bíróság a holtnaknyilvánítás tárgyában a kiderített tények alapján fog határozni. Kismarton, 1920. évi április hó 20. napján. A kismartoni kir. járásbiróság 14024 1—1 Holtnaknyilvánitás. 703/1920. szám. A kisújszállási kir. járásbiróság a magyar igazságügyminiszter 28000. 919. I. M. számú rendeletének 7. §-a értelmében közhírré teszi, hogy Bikki Máténé Janó Mária kisújszállási lakos részéről ugyanezen rendelet 2. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán a világháborúban állítóttag eltűnt férje Bikki Máté volt kisújszállási lakos, aki DSTS. évi március hó 8. napján Kisújszálláson néhai Bikki Máté és néhai Szász Julianna szülőktől született s nejével Janó Máriával Kisújszálláson 1903. évi december hó 9. napján kelt egybe, három gyermeke, ház, kert és sántóföld vagyona van. Kisújszálláson cipészmester vlt, békeidőben a debreczéni m. kir. 3. honvéd gyalogezrednél szolgált s ugyanoda a mozgósításkor , 1914. évi július hó 50. napján bevonult és innen a 9. tábori század körletében mint közember a szerb harctérre ment, legutóbbi tábori postaszáma 151. volt és a szerb harctéren a Valjevó körüli harcokban 1914. évi december hó 9. napján állítólag halálosan megsebesült s azóta magáról semmi életjelt nem adott, sem hivatalos halálértesités, sem életbüntétőről értesítés nem jött, holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Simon István ügyvéd, kisújszállási lakost rendelte ki. Felhív a bíróság mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett fenti időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Kisújszállás, 1920. évi április hó 29. napján. A kisújszállási kir. járásbiróság. 4625 1—1 holtnaknyilvánitás. 553/1920. szám. A ráczkevsi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy özv. Csornák Istvánné szül. Németh Mária ráczkevei lakos kérelme folytán Csernák József volt ráczkevei lakosnak, aki állítólag 1914 október 22-én a Stary-Sambor melletti ütközetben eltűnt s azóta magáról életjelt nem adott, holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a 28000/1919.1. M. számú rendelet 7. §-a alapján megindította s ehhez képest a holtnak nyilvánitandó ügygondnokául dr. Szánthó Aladár ráczkevei ügyvédet kirendelte. Felhívja a biróság mindazokat, akiknek Csernák József (született Ráczkevén 1881. évi február hó 28-án, neje Csernák Józsefné szül. Platónyi Erzsébet, szillei néhai Csernák István és özv. Csernák Istvánná szül. Németh Mária ráczkevei lakosok, volt ráczkevei lakos, földmives, gyermektelen, ingatlan vagyona van Ráczkevén, az általános mozgósítás során bevonult a volt cs. és kir. 32. gyalogezredhez mint közkatona, utolsó ismert tábori postaszáma 90.) életbenlétéről, tartózkodási helyéről halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a bíróságnak ezen hirdetménynek a bíróság hirdető tábláján történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be. Amennyiben fenti időpontig bejelentés a bírósághoz nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Ráczkeve, 1920 március hó 22-én. A ráczkevei kir. járásbiróság. 4826 1—1 Holtnaknyilvánitás. 217/2. 1920. sz. A ráczkevei Mr. járásbiróság közhírré teszi, hogy Matis Lidia férj. Ács Sándorné, Matis Bálint makádi és Matis Sándor budapesti lakosok kérelme folytán Szabó András volmakádi lakosnak, aki állítólag orosz hadifogságban Taskenben hastífuszban elhalt és 1915. augusztus 17. óta magáról életjelt nem adott, holtnak nyilánítása iránt az eljárást a 28000/1919. 1. M. számú rendelet 7. f a alapján megindította s ehhez képest a holtnak nyilvánitandó ügygondnokául dr. Szánthó Aladár rjáczkovei ügyvédet kirendelte. “ Felhívja a biróság mindazokat, akiknek Szabó András (1889 szeptember 9-én Makádon született, földmives, nőtlen, szülei Szabó András és Matis Julianna makádi lakosok, ingatlan vagyona van Makádon, 1914 augusztus havában mint földmunkás az orosz harctérre vezényeltetett, ott hadifogságba esett, 1915 augusztus 17. óta életjort magáról nem adott, tábori postaszáma nem volt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körüményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a bíróságnak a jelen hirdetménynek a bíróság hirdető tábláján történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be. Amennyiben a fenti időpontig bejelentés a bírósághoz nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Ráczkeve, 1920. évi március hó 22. napján. A ráczkevei kir. járásbiróság. 4627 1—1 ~Völnaknyilvanitis. Pk. XVII. 181032/3. 1920. szám. A budapesti központi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Penovácz Józsefné részéről előterjesztett holtnaknyilvánitási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította Az eltűnt neve Penovácz József, róm. kath. vallásu, születési helye Baja, születési ideje 1884 október hó 8. napja, szüleinek neve néh. Penovácz Péter és néh. Lyublyenovics Mária, az eltűnt utolsó lakhelye Baja, házastársának neve Babai Erzsébet, ennek lakhelye Kispest, Bem utca 18., a házasságból egy gyermek született, de 1914 április 22-én meghalt, az eltűnt foglalkozású géplakatossegéd, ingó-ingatlan vagyona nem volt. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1914 július 28. napján Zomborba, csapattestének megjelölése (anyaezred, ahová eredetileg beosztották) 23. közös gyalogezred, utoljára szolgálatot teljesített ugyanott. A hadiesemény megjelölése, amely közben nyoma veszett, nincsen megjelölve. A Vöröskereszt Egylet igazgatóságának értesítése szerint a holtnak nyilvánítandó orosz hadifogoly, internálási helye Antipidia bej Tschita. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a budapesti központi járásbíróságnál 1920. évi július hó 4. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Budapest, 1920 április hó 30-án. A budapesti központi kir. járásbiróság. 1 794 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1089/1920. szám. A nagyatádi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Kosz József volt háromfai lakos holtnak nyilvánitása iránt özv. Virovecz Imréné szül. Kósz Mária és Virovecz Józsefné szül. Kósz Katalin háromfai lakosok kérelmére az eljárást a magyar kir. igazságügyminiszternek 28000/1919. I. M. számú rendelete alapján megindította és Kéz József részére ügygondnokul dr. Bodó Ernő nagyatádi ügyvédet kirendelte. A holtnak nyilvánítani kért Kósz József az 1884. évi február hó 14-én született Báromfa községben Kósz István és Szíjártó Klára szülőktől, feleségének neve Rengel Anna háromfai lakos, gyermeke nincs, foglalkozása földmives, vagyona */• telek Háromfa község határában, utolsó rendes lakóhelye Háromfa volt Kósz József a háborúban bevonult végleges katonai szolgálatra az 1914. évi július hó 26-án Budapestre, a volt közös 24. sz. vadászzászlóaljhoz, onnan a harctérre került (Tábori posta 60.) utoljára az 1915 augusztus 26-án kelt tábori lapon adott hírt magáról, azóta nyoma veszett, állítólag a harctéren eltűnt. A kir. járásbiróság az idézett miniszteri rendelet 7. §-a értelmében felhívja mindazokat, akik a nevezett Kósz József életbenlázéról, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, különösen arról, hogy Kósz József az 1916. évi december hó 31. napja után még életben volt, tudomással abbrnak, ezt a tudomásukat jelen hirdetménynek a mai napon történt kifüggesztésétől számított 60 (hatvan) nap alatt alulírott kir. járásbíróságnál személyesen élőszóval vagy írásban jelentsék be, esetleg a kirendelt ügygondnokkal közöljék. Ha a most megjelölt 60 nap leteltéig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Nagyatád, 1920. évi május hó 15. napján. A nagyatádi kir. járásbiróság. 4680 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 327/1920. szám. Az abádszalóki kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy özv. Lengvári Józsefné abádszalóki lakos kérelmére a hadban állítólag eltűnt Lángvári Sándor abádszalóki lakos holtnak nyilvánítása iránti eljárást a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a értelmében folyamatba tette s az állítólag eltűnt rászóló ügygondnokul Király Géza abádszalóki lakos ügyvédet rendelte ki. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lennne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt 1920. év június hó 20. napjáig a bíróságnak jelentse be. Ha eddig az időpontig a bírósághoz bejelentés nem érkezik, » biróság az egyébként kiderített tények alapj a»