Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)

1920-09-01 / 200. szám

Budapest, 1920. 200. szám. Szerda, szeptember 1. Szerkesztőség : VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal : VII.­ Rákóczi-út 54. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések : Az *é sz S 10 szóért f K 80 f„ minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg­ét ez esetleg megküldendő lappéldány óra, egyenkim 2 K. Az iktatandó hirdetmények díja esőlegesen küldendő be. Magánhirdetések : Egy hatodhosábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 , 00 f. Kétszer vagy többször beiktatva IO"/, engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ..... 300 korona. Félévre................................ISO korona. Negyedévre ........... 00 korona. Egyes szám ára ............ 2 korona.­ ­ HIVATALOS RÉSZ. A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi­­miniszter dr. Fodor Ferenc középiskolai tanár­nak a kolozsvári tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karán »Magyar­­ország és a Balkán gazdaság-földrajza« c. tárgy­körből egyetemi magántanárrá történt képesí­tését jóváhagyólag tudomásul vette és őt ebben *, minőségében^megerősi­tette. A m. kir. honvédelmi miniszter Nedam­a Béla ^kezelőt, az úgynevezett tanácsköztársaság idejé­ben tanúsított magatartása miatt, a m. kir. honvédelmi minisztériumban viselt kezelői állá­sából minden igény nélkül elbocsátotta. kereskedelemügyi m. kir. miniszter 58.416. 11920. K. M. szám alatt kelt rendeletével Arad­­vármegyének a román megszállás alól eddig fel­szabadult területeit mértékhitelesitési és az ezzel kapcsolatos ügyek szempontjából ideiglenesen a raikói állami mértékhitelesítő hivatal hatásköri kerületéhez csatolta._______ A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 195/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rer.de- JtéT,­ a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. tjr . szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Jelzálog Hitelbank r­t budapesti bef. cég az 1918. és 1919. üzlet­iekre vonatkozólag együttesen tartandó köz­gyűlését 1920 december hó 31-ig elhalaszthassa. »­­­A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi fcjg-i/1920 K­M- 20. szám alatt kiadott ren­deletével a­­ minisztérium 1916. évi 269/M. E. cím alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Magyar Emmens-Schuckert Művek Villamossági r.-t. budapesti bej. cég az­­1919 üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi szeptember hó 30-ig elhalaszthassa. ír -----------­A kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter folyói . 65 039/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott endeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. t­zám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­védte, hogy a Phönix filmgyár r.-t. budapesti hét cég az 1919. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi december hó 31-ig el­választhassa. ----------­ Kereskedelemügyi m. kir. minister. 58.393/1 A. 2. 1920. szám. Engedélyokirat. A közutakról és vámokról szóló 1890. évi T törvénycikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ■­­ engedélyokirat szerint Hajdú vármegye itt­önsége részére az idetartozó helyszínrajz­­ban feltüntetett és műszaki leírásban részl­e­tesen felsorolt összesen 240 756 km. hosszú ,törvényhatósági és törvényhatósági vasúti hozzá­­járó útvonalak, valamint az azokon levő s a­­műszaki leírásokban szintén részletesen felsorolt műtárgyak építése, fentartása, kezelése és eset­­.­leg újból építése fejében a vármegye területén ■* am. kir. államvasutak vonalain és a m. kir. államvasutak kezelésében álló helyi érdekű vasutak vonalai mentén levő Püspökladány, j£aba, Hajdúszoboszló, Vámospércs, Hajdúhad­­ház, Téglás, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Balmazújváros, Tiszacsege, Egyek, Bojárhollós, Nádudvar, Hajdúsámson, összesen 15 állomáson a vasúti állomásokon fel- és le­adott és a vámtárgyak igénybevételével szállított áruk után útvámszedési jogot engedélyezek és azt, valamint annak gyakorolhatását a követ­kező feltételekhez kötöm: ■A) Feljogosítom­ Hajdú vármegye közönségét, hogy a fent elősorolt vasúti állomásokon a fel- és le­adott áruk (szállítmányok) után az 1890. évi I. t.-c. 93. §-a értelmében a legközelebb egymás­után­ következő tiz (10) éven át, illetőleg az 1930. évi augusztus hó 31-ig bezárólag útvám­szedési jogot gyakorolhasson s annak érvényesí­tésénél egyelőre és ideiglenesen az 1921. évi december hó 31-ig bezárólag a következő vám­díjakat szedhesse. V­á­m­d­í­j­a­k. I. Tömegáruk nyers állapotban (mint kő, kavics, agyag, homok, tégla, szén, tűzifa, szalma, trágya stb.) métermázsánként 20 fillér. II. Félgyártmányok, állati nyerstermények, emberi és állati élelemre szolgáló cikkek fel­dolgozatlan állapotban (mint nyers vas, fém és érc, acél, kátrány, mész, deszka, épületfa, nyers­­hús, csont, nyersbőr, gabonanemüek, vetemények, nyers gyümölcs, takarmánynevüek stb.) méter­mázsánként 60 fillér. III. Ipari, kereskedelmi, valamint fogyasztási, illetőleg élelmezési cikkek teljesen feldolgozott állapotban, gyarmatáruk (mint fémáruk, ruha­­neműek, háztartási cikkek, liszt, teb­, feldolgozott húsfélék, cukor, kőolaj, kávé, tea, déligyümölcs, szesztartalmú italok stb.) métermázsánként 1 korona. IV. Darabáruk (mint gépek, bútorok, járművek, élőállatok stb.) métermázsánként 2 korona. V. Fényűzési cikkek (mint arany- és ezüst­tárgyak, műtárgyak, ékszerek, illat- és pipere­szerek stb.) métermázsánként 10 korona. Megjegyeztetik, hogy minden megkezdett és nem teljes métermázsa a megvámolásnál egész métermázsának számítandó. B) Az engedélyezett vámszedés érvényesítésénél a vámmentességeket az 1890. évi I. t.-c. 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház, illetve államfő minden tagjának és udvartartásaiknak szállítmányai ; 2. a királyi, illetve államfői udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó szállítmányok; 3. az idegen hatalmasságok követőinek, kép­viselőinek szállítmányai ; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége, illetőleg vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniük; ha azonban a szállítmányok a fegyveres erő tagjainak­­ házi szükségleteire szolgáló cikkeket tartalmaznak, ezen cikkek után a díjjegyzékben foglalt vámdíj megfizetendő ; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta-távirda (távbeszélő) összes szállítmányai ; 7. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítá­sára szükséges anyagok, szállítmányok; 8. a templom, iskola és paplak építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok ; 9. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) eseté­ben az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt kezerő szalat­­mányai; tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; 10. a vaspályának saját szükségleteire szol­gáló szállítmányai ; 11. emberi hullák és azokat magukban fog­laló koporsók és borítóládák; 12. átviteli szállítmányok, vagyis azok, ame­lyek a címzettek által a vaspályán — anélkül, hogy az állomást elhagynák — a vámtárgy igénybe vétele nélkül továbbuttaznak ; 13. azok a lovak és teher­hordó állatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-cikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak, továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok ; 14. állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra behozott tenyészállatok, úgyszintén az állatkiállításra felhajtott állatok; 15. a vámtulajdonos által önként vámmen­tesnek elfogadott szállítmányok, ideértve mind­azon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak; 16. mindazon áruk és szállítmányok, amelyek valamely telepre közvetlenül vasúton (ipar­vágányon) futnak be vagy ugyanígy a telepről szállíttatnak el anélkül, hogy azok előzetesen vagy utóbb a vámtárgyakat képező útvonalakat igénybe vennék; 17. végül az állami közvetítéssel beszerzett vagy kiosztott s kizárólag közcélokat szolgáló vetőmagvak, gépek, tenyész- és haszonállatok, növényi betegségek védekezése szempontjából nagyobb tételükben szállított ipari termények, réz- és vasgálic, mész stb. szállítmányok. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azok­nak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolványnyal kell birniok, melylyel a vámmentességi igény beigazoltatik. C) Vámengedélyesnek, illetőleg esetleg bérlőnek a vámszedési jog gyakorolhatásával járó fele­lősségét, kötelességét és feladatát a következők­ben határozom meg: 1. A vámengedélyes, illetőleg bérlő az 1890. évi I. t.-c.-ben foglalt határozatok szerint és bün­tetések terhe alatt senkitől és semmi oly dolog­ért, akikre és amelyekre a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén a fentiekben részletesen felsorolt vámmentes személyektől, illetőleg tárgyak, áruk­ és szállítmányok után sem pénzt, sem pénz­értéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi L­­.-c. értelmében köteles a vámengedélyes, illetőleg bérlő a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett tör­vény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vám­engedélyesnek, illetőleg bérlőnek, hogy a vám­tárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja; evégből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni .

Next