Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
Budapest, 1921. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 11. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. é s 74. szám. Péntek, április 8. KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 , 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10‹/„ engedmény. Előfizetési drak Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor.' * ··16» ‹ ! » ‹ · ‹ további 8 oldalanként 3 › A Hivatalos Értesítő ára .................... 4 * HIVATALOS RÉSZ. 1921. ÉVI IX. TÖRVÉNYCIKK * sör után fizetendő kincstári részesedésről. ______ _• ., i a, | Iurt-tumvff i Mini* i ~~r~ a * (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1921. évi április hó 8. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a belföldön forgalomba vagy felhasználásra kerülő sör után, az államkincstár részére, a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett, részesedést biztosítson. 2. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy mindazokban az esetekben, amikor a söradó visszatérítésének van helye, az adóval együtt a kincstári részesedést is visszatéríthesse. A kincstári részesedésnek visszatérítése tekintetében asöradó visszatérítésére vonatkozólag fennálló rendelkezések irányadók. 3. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a jelen törvény életbelépésének napján a sörfőzdevállalatok birtokában vagy őrizetében lévő sörmennyiség után az 1. §. alapján megállapítandó kincstári részesedést rendelettel megállapítandó módon beszedhesse. . §. A söradóra vonatkozó törvényes rendelkezésekben foglalt összes rendelkezések a jelen törvény alapján megállapítandó kincstári részesedésre is alkalmazást nyernek. Ehhez képest minden esetben, amikor a söradót megrövidítették, vagy a megrövidítés veszélyének kitették, az elkövetett cselekményt, illetőleg mulasztást úgy kell tekinteni, hogy ezáltal a kincstári részesedést is megrövidítették, illetőleg a megrövidítés veszélyének kitették. Ilyen esetben tehát a pénzbüntetés kiszabásának alapjául mindig a söradó és a mindenkori kincstári részesedés együttes összegét kell venni. 5. §. Jelen törvény kihirdetésének napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter hajtja végre. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszonegyedik évi március hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Teleki Fái s. k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) 1921. olejetőesekycikk a fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. t.-cikk némely rendelkezésének módosításáról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1921. évi április hó 8. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. Az 1883. évi XXIII. t.-c. 6. ipának l) és c) pontjai hatályon kivül helyeztetnek. Ugyanezen szakasz utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Az erdészeti főiskola, továbbá az erdőőri és vadőri szakiskolák hallgatói tanulmányaik ideje alatt sem vadászati, sem fegyveradót nem fizetnek. Ezt az igényjogosultságot a hallgatók az iskola igazgatósága által kiállitott bizonyitványnyal igazolják. 2. §. Az 1883. évi XXIII. t.-cikk 8. §-a helyébe lép : A fegyveradó egy évi összege a vadászatra alkalom más lőfegyvernek minden egyes csöve után 50 K . ha ismét lőfegyver, minden egyes darab után 200 K. 3. §. Az 1883. évi XXIII. t.-cikk 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : „ A vadászati adó egy évi összege abban az esetben, ha a vadászati adó fizetésére kötelezett a jövedelemadónak nem alanya, vagy ha a vadászati adó fizetésére kötelezett a jövedelemadónak alanya s terhére jogerősen — vagy jogerős kivetés hiányában elsőfokon — megállapított jövedelemadónak kivetése során a terhek levonása után mutatkozó adóköteles és adómentes jövedelem együttes összege arra az évre, amelyre a vadászati jegyet kiállíttatni kívánja, a 20.000 K-t nem haladja meg, 6000 K ; ha ez az összjövedelem az 50.000 K-át nem haladja meg, 1.000 K ; ha ez az összjövedelem a 100.000 K-át nem haladja meg, 2.000 K ; ha pedig ez az összjövedelem a 100.000 K-át meghaladja, 5.000 K. Ha az illetőnek terhére arra az évre, amelyben a vadászati jegyet kiállíttatni kívánja, a jövedelemadó még nem volna elsőfokon megállapítva, a vadászati adó mérvének megállapításakor a megelőző legutolsó évre megállapított jövedelemadó kivetése során a terhek levonása után mutatkozó adóköteles és adómentes jövedelem együttes összege az irányadó. Ha a 20-ik életévet még el nem érő egyén helyett a vadászati jegy kiállítására irányuló bejelentést az atya adja be (36. §.) és az illető nem alanya a jövedelemadónak, úgy az atya jövedelemadóját kell irányadónak venni. A vadászterületek tulajdonosainak vagy bérlőinek szolgálatában álló vadászcselédek, valamint a vadak gondozásával és a vadászterületek őrzésével megbízott alkalmazottak vadászati adójának egy évi összege 200 K. 4. §. Az 1883. évi XXIII. t.cikk 10. §-a helyébe lép: Azok, akik a vadászatot 30 napot meg nem haladó időtartam alatt kívánják gyakorolni, a vadászati adó fejében egyformán 1.000 K-át fizetnek, tekintet nélkül arra, hogy mennyi az összjövedelmük, vagy hogy a jövedelemadónak esetleg nem is alanyai. 5. §. Az 1893. évi XXIII. t.cikk 14. §-ának helyébe lép : Az, aki csak fegyveradót fizet, köteles a birtokában levő vadászatra használható fegyvereket szám szerint és annak megjelölése mellett, hogy azok hány eselvűek, illetőleg ismétlőfegyverek-e, bejelenteni és a bejelentést lakásának pontos megjelölése mellett sajátkezűleg aláírni s az adóévet (11--§) megel4ző június hóban azon községnél (városi adóhivatalnál) benyújtani, ahol az adókötelesnek állandó lakóhelye van. A bejelentés élő szóval is történhetik, amely esetben azadóköteles bemondása szerint a bejelentési űrlapot a községi jegyző (városi adóhivatal) köteles kitölteni. 6. §. Az 1883. évi XXIII. t.cikk 28. §-a helyébe lép : A 27. §-ban említett bejelentés kellékei a következők : a) be kell mondani a bejelentő által, valamint a 2. §-ban említett és névszerinti felsorolandócsaládtagok és cselédek által lírt, vadászatra használható fegyverek számát és pedig aszerint részletezve, hogy hány csövnek és ismétlőfegyverek-e vagy sem; b) meg kell jelölni a bejelentőnek állandó lakóhelyét ; c) fel kell tüntetni azt az időtartamot, amelyre a vadászati jegyet kiállíttatni kívánja (9. §. és 10. §.) s ezen felül a 10. §. esetében még azt a napot is, amelytől kezdve a 30 napra szóló vadászati jegy érvényessége számítandó lenne; d) mellékelni kell a pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelő-helyettesnek) bélyegmentes bizonyítványát arról, hogy állandó lakóhelyén arra az évre, amelyben a vadászati jegyet kiállíttatni kívánja, esetleg a megelőző legutolsó évre volt-e terhére jövedelemadó kivetve s ha igen, a jogerősen — illetőleg jogerős kivetés hiányában elsőfokon — megállapított jövedelemadó levetése során mennyi összjövedelem mutatkozott. Ha az illetőnek több állandó lakóhelye van, a bejelentésben meg kell jelölni valamennyi állandó lakóhelyét s ki kell jelentenie, hogy másutt terhére nincs jövedelemadó kivetve. 7. §. Az 1883. évi XXIII. t.-cikk 41. §-a hatályát veszti. 8. §. Az 1883. évi XXIII. t.-cikk 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : 1. Jövedéki kihágást követ el : a) az, aki vadászati jegygyel bir, azt azonban a 39. §-ban említetteknek felszólítására nem mutatja elő; l) az, aki a 39. §-ban említettek felszólítására a vadászattal nem hagy fel azonnal, nekik sem nevét, sem lakását nem mondja meg, nem ad zálogot, vagy a felszólítót nem akarja a legközelebbi község elöljáróságához követni, vagy a felszólítónak hamis nevet vagy lakást mond be; c) az, aki saját nevére szóló vadászati jegyét használatra másnak adja át; d) az, aki meghamisított vadászati jegy használata mellett vadászik; e) az, aki anélkül, hogy vadászati jegye volna, vadászik, vagy aki másnak nevére szóló, vagy tudva olyan vadászati jegy használatával vadászik, amelynek érvényessége megszűnt; f) az, aki adóköteles fegyverét az adó alól elvonja, eltitkolja, vagy aki adómentesnek nyilvánított lőfegyvert vadászatra használ. 2. Adócsalást követ el: az, aki a fegyveradó, vagy a vadászati adó tárgyában a hatósághoz intézett bejelentésében vagy beadványában — ideértve a jogorvoslatokat is — vagy a hatóság részéről hozzá intézett kérdésre adott válaszában abból a célból, hogy adóját a hatóság a törvényesnél kisebb mértékben állapítsa meg, vagy hogy adóját a törvényesnél kisebb összegben fizesse be, tudva valótlan tényt állit, vagy az adó helyes megállapítására alkalmas ténykörülményt szándékosan elhallgat. 9. §. Az 1883. évi XXIII. t.cikk 43. §-a helyébe lép: 1. Jövedéki kihágás esetében a pénzbüntetés a beszámítás mérvéhez képest terjedhet: a) a 42. §. a) pontja alatt említett esetekben 100 K-tól 1000 K-ig; b) a 42. §. b) és c) pontja alatt említett esetekben 500 K-tól 5000 K-ig; c) a 42. §. d) és e) pontjában említett esetekben 1000 K-tól 20.000 K-ig; d) a 42. §. j) pontjában említett esetekben az adó alól elvont, eltitkolt vagy vadászatra jogtalanul használt minden darab fegyver után 2000 K-tól 10.000 K-ig. Adócsalás esetében az 1920. évi XXXII. t.-cikk szerint járó szabadságvesztés büntetésén felül írrsrr-Egyes számára 3 korona.