Budapesti Közlöny, 1921. május (55. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-08 / 99. szám
2 .............. .. .. ........... államianyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. t.-c. 41. §-ában megszabott kellékekre — általában minden oly elismerés alapján bejegyezték, amelyet az atya az élőszóval közhatóság előtt, vagy b) közokiratban vagy hitelesített magánokiratban tett; továbbá bejegyezték azon az alapon is, hogy c) az atyával szemben az atyaságot vagy tartási kötelezettséget bírói ítélet alapján állapították meg, vagy d) az atya magát bíróság vagy más hatóság előtt kötött egyezségben kötelezte a tartásra, vagy e) vele szemben az atyaságot külön hatósági eljárással állapították meg. A magyar kormány által a törvénykezés ideiglenes szabályozásáról 4.038/1919. M. E. szám alatt kibocsátott és az 1920:1. t.-c. 10. §-ában érvényesnek elismert (a Belügyi Közlöny 1919-iki évfolyamának 1204. lapján közölt) rendelet 6. §-a értelmében a fentebb a) és b) pontban megjelölt alapon történt bejegyzéseket joghatásukban olyanoknak kell tekinteni, mintha azokat az 1894 : XXXIII. t.-c. (A. T.) 41. §-a alapján jegyezték volna be, mihez képest ily bejegyzések törlésének nincs helye. A fentebb c—c) pontokban megjelölt alapon történt bejegyzések törlését az idézett 4.038/1919. M. E. számú rendelet 6. §-ának 2. bekezdése, valamint a m. kir. belügyminiszternek 74.595/1919. B. M. számú (a Belügyi Közlöny 1919-iki évfolyamának 1332. lapján megjelent) körrendelete — amelynek érvényességét az 1920:1. t.-c. 10. §-a szintén elismerte — már elrendelte ugyan, azonban ez a belügyminiszteri körrendelet a természetes atya nevének csak az anyakönyvi lap szélén, illetőleg az anyakönyv 9. vagy 10. rovatában foganatosított bejegyzése törléséről intézkedett, ellenben nem intézkedett azokról az esetekről, amikor a természetes atyára vonatkozó adatokat, az atyának a születés bejelentése alkalmával kijelentett elismerése és az anyának ugyanakkor történt hozzájárulása alapján, az anyakönyv 5—7. rovataiba úgy jegyezték be, mintha a gyermek törvényes házasságból származott volna, továbbá nem intézkedett azokról az esetekről sem, amikor a természetes atya nevének bejegyzésével kapcsolatban vagy a bejegyzés után az úgynevezett forradalmi kormányzótanács rendeletére utalva, a gyermek törvényes származását jegyezték fel. Ennélfogva elrendelem, hogy a természetes atyára vonatkozólag a gyermek születési anyakönyvének 5—7. rovataiba bejegyzett adatokat, valamint a gyermek törvényes származására vonatkozó említett bejegyzést hivatalból vagy bárki kérelmére szintén törölni kell és ezzel kapcsolatban az A. T. 41. §-a szerint az anyakönyvbe feljegyezhető atyai elismerést az anyakönyv »Utólagos bejegyzések. Kiigazítások« rovatába be kell jegyezni. Ezeket a szabályellenes bejegyzéseket arról lehet megismerni, hogy a bejegyzést mind a természetes atya, mind az anya aláírták. Az eljárásra nézve mind a törlés, mind az utólagos bejegyzés tekintetében a 74.595/1919. B. M. számú rendeletben foglalt rendelkezések irányadók. 2. Házasságfelbontó határozatok feljegyzésének törlése. Ezeknek a feljegyzéseknek törléséről a fentebb idézett 4.038/1919. M. E. számú rendelet 2., 4. és 18. §-ai alapján a 35.831/1920. B. M. számú belügyminiszteri körrendelet (megjelent a Belügyi Közlöny 1920-iki évfolyamának 956. és 1058. lapján) már intézkedett.3. A vallásnak, a gyermek vallására létrejött megegyezésnek, az özvegyi s az elvált minőségnek bejegyzése. A vallást (1904: XXXVI. t.-c. 9. §-ának 3. és 4. pontjai, 10. §-ának 2. pontja, 11. §-ának 3. pontja, Anyakönyvi Utasítás (A. U.) 56. §-a, ■83—93. §-ai, 94. §-ának utolsó bekezdése és 110. §-ának 3-ik bekezdése), továbbá a házasulókközt gyermekeik vallására nézve házasságuk megkötése előtt létrejött megegyezést (1894. évi XXXII. t.-c., 1895 . XLIII. t.-c., Házassági Utasítás (H U.) 75. §-a), végül az »özvegy«, »(özv.)« és »elvált« szavakat (A. U. 55. fj ának 6. B) és 6. C) pontjai) nem jegyezték be. Elrendelem, hogy a vallás, valamint az özvegy, »özv.« és »elvált« szavak bejegyzésének pótlása végett a kiigazítási eljárást az A. V. Hatodik Részében előírt szabályok szerint hivatalból vagy bárki kérelmére folyamatba kell tenni. Tekintve a kiigazításra szoruló bejegyzések nagy számát, megengedem, hogy a kiigazítási eljárásnak hivatalból folyamatba tétele esetében az anyakönyvvezető az idecsatolt 1. mellékleten levő mintának megfelelő nyomtatványon, a 2., 3. és 4. mellékleteken levő példák szerint anyakönyvenként külön-külön, az illető anyakönyvben levő, kiigazításra szoruló valamennyi esetet magában foglaló kiigazítási tervezetet készítsen és azt két példányban az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatósághoz felterjessze. Elrendelem továbbá, hogy amennyiben a bejegyzés és a beszerzett bizonyítékok összehasonlításából az tűnnék ki, hogy a bejegyzés az A. U. 151. §-ában foglaltakra tekintettel, egyébként is kiigazításra szorul, a kiigazítási eljárást ezekre a kiigazítást igénylő adatokra is egyidejűleg ki kell terjeszteni. A kérelemről készített jegyzőkönyvhöz vagy a kérvényhez (A. U. 153. §-a), illetőleg az előterjesztéshez (A. U. 158. §-a) a kiigazíttatni kért bejegyzés hivatalból kiállítandó szó szerinti kivonatán és a kiigazítási tervezeten felül csatolni kell a bejegyzés idejében fennállott tényállás igazolására alkalmas minden bizonyítékot. Nevezetesen: a születési anyakönyvet érintő esetekben: a szülők (törvénytelen gyermeknél az anya) születési bizonyítványát, vagy a szülők közt a házasság megkötése előtt, illetőleg a magyar kormány 6.822/1919. M. E. számú (a Belügyi Közlöny 1920-iki évfolyamának 5. lapján megjelent) rendeletének c) pontjában megjelölt idő alatt gyermekeik vallása iránt létrejött megegyezésre vonatkozó közokiratot, illetőleg hatósági jegyzőkönyvet, vagy a vallási áttérést (átlépést, belépést igazoló bizonyítványt, a kilépést igazoló hatósági jegyzőkönyvet vagy mindezek helyett a szülők házassági anyakönyvi kivonatát; talált általában oly gyermeknél, akinek szülője ismeretlen, a vallási hovatartozás az A. U. 92. §-a szerint kell igazolni; az anya volt házastársának halotti anyakönyvi kivonatát, illetőleg a korábbi házasság felbontására vonatkozó jogerős bírói ítéletet; a házassági anyakönyvet érintő esetekben: a házastársak születési bizonyítványait vagy az áttérést (átlépést, belépést) igazoló bizonyítványt, a kilépést igazoló hatósági jegyzőkönyvet, a házastársak közt gyermekeik vallására nézve házasságuk megkötése előtt, illetőleg a magyar kormány 6.122/1919. M. E. számú rendeletének c) pontjában megjelölt idő alatt létrejött megegyezésre vonatkozó közokiratot, illetőleg hatósági jegyzőkönyvet, a házastársak vagy ezek egyike korábbi házastársának halotti anyakönyvi kivonatát, illetőleg a korábbi házasság felbontására vonatkozó jogerős bírói ítéletet; ezek az iratok a házassági iratgyűjteményben rendszerint megvannak; a halotti anyakönyvet érintő esetekben: az elhalt egyén születési bizonyítványát vagy a maga, illetőleg szüleinek áttérését (átlépését, belépését) igazoló bizonyítványt, kilépését igazoló hatósági jegyzőkönyvet vagy az elhaltnak szülei közt a házasság megkötése előtt, illetőleg a magyar kormány 6.822/1919. M. E. számú Rendeletének c) pontjában megjelölt idő alatt gyermekeik vallása iránt létrejött megegyezésre vonatkozó közokiratot, illetőleg hatósági jegyzőkönyvet vagy az elhaltnak házasságkötésére vonatkozó anyakönyvi kivonatot; az elhalt nő volt házastársának halotti anyakönyvi kivonatát, illetőleg az elhalt egyén házasságának felbontására vonatkozó jogerős bírói ítéletet. A mellékletek külső lapján az illető anyakönyvi bejegyzés év és folyószámát fel kell tüntetni (pl. 26/1919, szül. 7/1919. ház., 18/1919. hat.). Az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóság a kiigazítási tervezet adatait gondosan összehasonlítja a bizonyítékokkal s azokban az esetekben,amelyekben a tényállást teljesen tisztázottnak találja, a kiigazítást elrendeli, mégpedig úgy, hogy a kiigazítási tervezet hátlapján, levő véghatározati szöveget iktatószámmal, kerettel és pecséttel ellátja és aláírja; ha pedig a felügyelő hatóság a bizonyítékokból a kiigazítási tervezet 2. rovatában foglalt javaslattól eltérő tényállást állapít meg, a 2. rovatban levő szöveget harántvonallal áthúzza s az elrendelt kiigazítás szövegét a 3. rovatba beírja; ha végül a felügyelő hatóság a tényállást nem látja tisztázottnak, tárgyalást tart (A. U. 154. §-a), ezt a körülményt a kiigazítási tervezet 5. rovatába feljegyzi, a 2. rovatban levő szöveget harántvonallal áthúzza s az ekként tárgyalás alá vett jegyekben esetről-esetre külön határoz. A felügyelő hatóság a kiigazítási tervezet és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hozott határozatát az érdekelt felek előtt kihirdeti vagy velük kivonat alakjában írásban közli (A. I. 157. §-a) s a határozat jogerőre emelkedése után a kiigazítási tervezet egyik példányát, a tervezet hátlapján levő jogerősségi záradék kitöltése után, az anyakönyvvezetőnek foganatosítás végett visszaküldi (A. U. 159. §-a), előbb azonban a tervezet 2. rovatában harántvonallal való áthúzással törli azokat az ügyeket, amelyekben felebbezés érkezett be s ezt a tervezet 5. rovatában feljegyzi. A szükséges nyomtatványokat a törvényhatóság első tisztviselőjének együttes megrendelésére innen fogom megküldeni. Evégből az anyakönyvvezetők már most vegyék számba a kiigazítást igénylő eseteket s a számbavétel eredményéhez képest a legszigorúbb takarékosság szem előtt tartásával jelentsék be a szükségletet a törvényhatóság első tisztviselőjének. Tájékozásul megjegyzem, hogy egy-egy külyen 34, egy-egy keliven 48 kiigazítást igénylő bejegyzés részére vannak vízszintes rovatok. Ha tehát mind a három anyakönyvben vannak kiigazításra szoruló bejegyzések, feltétlenül szükség lesz három külivre. Ha pedig az ilyen bejegyzések száma anyakönyvenként a 34-et meghaladja, de nem több, mint 34 + 48 + 82, ezenfelül szükség lesz egy belivre is, 82-nél több, de nem több mint 82+ 48 + 130 bejegyzés esetében két belivre stb. 4. A foglalkozás bejegyzésének kiigazítása. A foglalkozást csak általános megjelöléssel jegyezték be, például a fővárosi alkalmazottjai írtak »fővárosi fogalmazó«, »fővárosi altiszt« helyett, »bírósági alkalmazott«-at »törvényszéki bíró«, »kúriai bíró«, járásbírósági irodatiszt« helyett, »vörös katona«-t stb. Elrendelem, hogy ezeknek az adatoknak kiigazítása iránt az érdekelt fél kérelmére az eljárást az Anyakönyvi Utasítás Hatodik Részében előírt szabályok szerint folyamatba kell tenni. Ha azonban a most említett adatok oly bejegyzéseknél fordulnak elő, amelyeket az előbbi pontok szerint különben is hivatalból kell kiigazítani, a foglalkozás megjelölésének kiigazítása az eset körülményei szerint a megfelelő kiigazítási tervezetbe is felvehető. 5. A házasulok születési helyének bejegyzése. Egyes esetekben a házassági anyakönyvekbe a házasulok születési helyét is bejegyezték. Bár az 1904 : XXXVI. t.-c. 10. §-ának 2. pontja és a H. U. 74. §-ának 3. pontja a születési hely bejegyzését nem rendeli el, mindazonáltal az ilyen bejegyzést nem szabad törölni. A jövőre nézve pedig elrendelem, hogy e rendelet közzétételétől kezdve a házasulok születési helyét a házasulok születési anyakönyve alapján pontosan, mégpedig a helynév után zárójelben a vármegye vagy külföldieknél az ország és a tartomány (A. U. 54. §-a) feltüntetésével az anyakönyvbe szintén be kell jegyezni. Ennek megfelelően elrendelem, hogy a H. U. 74. §-ának 3. pontjában (Anyakönyvvezetők Kézikönyve 402. lap) az első sorban »születési« szó után »helyét valamint« szavakat, a 3. pont 3. bekezdésében »A születési« szavak után »helye és« szavakat, a * alatti megjegyzés második sorában »születési* szó után »helye valamint« szavakat, végül az A. U. 53. §-ához (Kézikönyv 105. lap) * alatti megjegyzés második sorában »születési« szó, után »helye valamint« szavakat kell mint az Állami Anyakönyvvezetők Hivatalos Kézikönyvének 31. sz. pótlékát bevezetni. „ Felhívom —— urat, hogy e kör* polgármester rendeletemet (csak az alispánoknak) az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóságokkal miheztartás és ellenőrzés végett s (valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének) az állami anyakönyvvezetőkkel miheztartás végett közölje és pontos végrehajtását a felügyeleti vizsgálatok keretében maga is ellenőrizze. Egyúttal felhivom, hogy hatósága területén e körrendeletemnek —■ az 6. pont kivételével — széleskörű közhírré tétele iránt alkalmas módon intézkedjék. Budapest, 1921. évi április hó 28-án. [ Gróf Ráday Gedeon s. k. Budapesti Közlöny 1921 május 8. V*»11 ................................... ..... ■ — '■*»