Budapesti Közlöny, 1921. szeptember (55. évfolyam, 194-218. szám)
1921-09-01 / 194. szám
1921 szeptemberi Budapesti Közlöny cégek birói után nem érvényesíthetők. Más képviseltetésből költségek fel nem számíthatók. Az 1912 : LIV. t.-c. 18. §-a ezekben a perekben nem nyer alkalmazást. 31.§. A Pp. 476. §-ának második bekezdése nem nyer alkalmazást 32. §. A Munkásbiztositási Felsőbíróságnál a fellebbezést szóbeli tárgyalás kitűzése nélkül a Pp. 513. §-ának eseteire megszabott nyilvános előadás útján kell elintézni. Ha azonban az elnök akár az elsőbírósági iratokból, akár a fellebbezésből vagy az ellenfél észrevételeiből arról győződik meg, hogy a Pp. 517. §-ának értelmében tárgyalást kell kitűzni, vagy a bizonyítás kiegészítése vagy megismétlése egyébként szükséges, már az ügy előadása előtt szóbeli tárgyalást tűz ki. 33. §: A fellebbezési eljárásban az első bírósági eljárás szabályai megfelelő alkalmazást nyernek. 34. §. Ha a keresetképtelenség fennforgása vagy annak vagy a bekövetkezett halálnak a balesettel összefüggése vagy a keresetképtelenség foka az elsőbíróság ítélete után is vitás marad, a felsőbíróság a Munkásbiztosítási Orvosszakértői Tanácstól kér véleményt vagy a tanács valamelyik tagját szakértőként hallgathatja meg. A Munkásbiztosítási Orvosszakértői Tanács szervezetét, eljárását és ügyrendjét külön rendelet állapítja meg. 35. §. A Pp. 124., 128., 408., 509., 520—547., 551., 588—605. és 755—788. §-ai nem nyernek alkalmazást. II. Közigazgatási peres eljárás. 36. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 14. §-ában megjelölt ügyekben a munkásbiztosítási bíróságok, 17. §-a eseteiben pedig a Munkásbiztosítási Felsőbíróság — amennyiben a jelen rendelet eltérő szabályokat nem tartalmaz — a Közigazgatási Bíróság előtti eljárás szabályait alkalmazza. 37. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 14. §-ának esetében a panasz joga a redőrhatósági határozattal marasztalt pénztárt illeti meg. Az eljárásra kizárólagosan illetékes az a munkásbiztosítási bíróság, amelynek területén a pénztár székhelye van. Az idézett törvény 17. §-ában megállapított fellebbezés joga megilleti azt az üzemtulajdonost, akinek üzemét az Országos Munkásbiztosító Pénztár besorozta vagy akitől üzemének besorozását a pénztár megtagadta, végül megilleti a fellebbezés joga mindazokat az üzemtulajdonosokat, akiknek a szóban levő számadási időszakra besorozott üzeme van. 38. §. A 37. §. első bekezdésében megjelölt panaszt az illető elsőfokú rendőri hatóságnál, a második bekezdésében említett fellebbezést pedig az Országos Munkásbiztosító Pénztárnál mindig írásban kell benyújtani. 39. §. A panaszirat (fellebbezés) tartalmára az 1896 :XXV. t.-c. 90—92. §-ai, a benyújtás határidejére az idézett törvény 93—94. §-ai nyernek alkalmazást. Ugyanezek a szabályok irányadók az elsőfokú munkásbiztosítási bíróság határozata ellen irányuló fellebbezésre. A panasz benyújtására szolgáló határidő a sérelmes elsőfokú rendőrhatósági határozat kihirdetését, illetőleg kézbesítését, a fellebbezés benyújtására szolgáló határidő pedig az Országos Munkásbiztosító Pénztár határozatának kézbesítését közvetlenül követő naptól kezdve számíttatik. 40. §. Az elkésett panasz vagy fellebbezés visszautasításának joga azt a bíróságot illeti meg, amely a panasz vagy fellebbezés tárgyában dönt. 4. §. Az igazolási kérelmet a panaszirattal (fellebbezéssel) együttesen kell benyújtani. 42. §. Az 1896 : XXVI. t.-c. 100—102. §-ai, 124. §-a, továbbá 131. §-a és 148—151. §-ai ebben az eljárásban alkalmazást nem nyernek. 43. §. A munkásbiztosítási bíróság (felsőbíróság) határozatainak kézbesítésére a közigazgatási peres eljárásban is ugyanazok a szabályok nyernek alkalmazást, amelyek annak polgári peres eljárásában irányadók. 111. Kihágási büntető eljárás. 44. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 16. §-ában megjelölt kihágási ügyekben a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXXIII. törvénycikknek és az ezt kiegészítő és módosító törvényeknek — a fiatalkorúakra vonatkozó külön eljárási szabályok kivételével — a járásbirósági eljárásravonatkozó, szabályait kell alkalmazni. (1896: XXXIII. t.-c. 521 — 556. és 558—560. §-ai.) Az idézett szabályokban említett kir. járásbíróság alatt a kir. járásbíróságot mint munkásbiztosítási biróságot (illetőleg a külön szervezett munkásbiztosítási biróságot), kir. törvényszék helyett a kir. Munkásbiztosítási Felsőbíróságot kell érteni. 45. §. Ha a bíróság fiatalkorút ítél el, a jogerős ítéletet a Fiatalkorúak Felügyelő Hatóságával is közölni kell. IV. Átmeneti és záró határozatok. 46. §. Ez a rendelet 1921. évi szeptember hó 1. napján lép életbe. 47. §. Azokban az ügyekben, amelyek bezárólag 1921. évi augusztus hó 31-ik napjáig az eddig érvényben levő szabályok szerint a rendes birói vagy közigazgatási hatósághoz érkeznek, az eljárást az eddigi szabályok szerint illetékes hatóságok folytatják le az eddig érvényben álló szabályok szerint. Az 1907: XIX. t.-c. 156. §-a szerint eljáró elsőfokú iparhatóságok határozata ellen azonban nem a rendes bíróságnál, hanem a munkásbiztosítási bíráskodás útján kell a peres igényt érvényesíteni. Ezekben az ügyekben egyebekben a 72.400/1914. I. M. számú rendeletet (megjelent a Magyarországi Rendeletek Tára 1914. évi kötetének 2951. lapján) kell alkalmazni. 48. §. Azokban a perekben, amelyek az elsőfokú munkásbiztosítási bíróságok előtt 1921. évi augusztus hó 31. napjáig bezárólag indultak, a munkásbiztosítási bíróságok az eljárást a jelen rendelet szabályai szerint folytatják. Az 1921 : XXXI. t.-c. 11. §-ának 1. pontjában megjelölt segélyezési és kártalanítási, úgyszintén az idézett törvény 17. §-ában megjelölt üzembesorolási perekben, amelyek 1921. évi augusztus 31. napjáig bezárólag érkeztek az Állami Munkásbiztosítási Hivatalhoz, az eljárást a Munkásbiztosítási Felsőbíróság folytatja a reá nézve irányadó szabályok szerint. Az Állami Munkásbiztositási Hivatalhoz 1921. évi augusztus hó 31-ig bezárólag beérkezett egyéb ügyeket az 1921 : XXXI. törvénycikk értelmében illetékes elsőfokú munkásbiztositási bírósághoz kell megküldeni. 49. §. A nyilvános betegápolás költségeinek viselése és a magánosokat terhelő nyilvános betegápolási költségek behajtása körül a közigazgatási bizottság határozatai ellen irányuló fellebbezések tárgyában az 5.400/1919. M. E. számú rendelet (megjelent a Magyarországi Rendeletek Tára 1919. évi kötetének 730. lapján) 46. §-ának 2. pontjában a Munkásbiztosítási Felsőbíróság részére biztosított hatáskör az idézett rendelet 53. §-a értelmében hatályba nem lépvén, ezekben az ügyekben a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak jogszerű hatásköre az idézett rendelettől függetlenül megszakítás nélkül fennáll. 50. §. A munkásbiztosítási bíróságok ügyviteli szabályait az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. Az ülnökök díjainak utalványozása, úgyszintén a személyesen idézett fél, a tanú és a szakértő előlegezendő költségeinek (29. §.) utalványozása tárgyában a részletes szabályokat, az ügyviteli szabályok állapítják meg. Budapest, 1921. évi augusztus hó 30-án. Dr. Tomcányi Vilmos Pál s. k., m. kir. igazságügyminiszter. A m. rtír. pénzügyminisster 4.252/1921 P. I. számú remlelete a szerb-horvát szlovén megszállás alól felszabadult területeken a magyar háborús államadós- ság nosztrifikálásának előkészítése tárgyában. A m. kir. minisztérium 9.390/1920. M. E. sz. rendeletének 18. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. Az 1914. évi július hó 28. óta az 1912. évi LXIII. t.-c. 17. §-a alapján kibocsátott magyar államadóssági címleteknek (hadikölcsönkötvények, pénztárjegyek, ideértve a névreszóló és a kötményezett címleteket is) nosztrifikálás céljából való jegyzékbevétele és megjelölése a szerb-horvát-szlovén megszállás alól felszabadult magyar területeken a magyar háborús államadósság nosztrifikálásának előkészítéséről szóló 9.390/1920. M. E. számú rendelet rendelkezései szerint az abban megszabott, feltételek mellett, illetőleg korlátok között történik. Ehhez képest a szerb-horvát-szlovén megszállás alól felszabadult területen lakó magyar háborús államadóssági címletek tulajdonosai — amennyiben az idézett 9.390/1920. M. E. sz. rendelet 3. §-ának 1. pontjában megszabott személyi feltételek és 2. pontjában megszabott tárgyi feltételek valamelyikének együttes fennforgását igazolni tudják — 1921. évi szeptember hó 1-től 1921. évi szeptember hó 30-ig terjedő határidőben kérhetik a tulajdonukat alkotó ily címleteknek nosztrifikálás céljából való jegyzékbevételét és megjelölését, ugyanily kérelmet terjeszthet elő 1921. évi szeptember hó 30-tól 1921. évi október hó 15-ig terjedő határidő alatt a 9.390/1920. M. E. sz. rendelet 7. §-ában foglalt feltételek mellett az ily címletek birtokosa is. Azok a címlettulajdonosok, akik a 9.390/1920. M. E. sz. rendelet 3. §-ának 2. pontjában megszabott tárgyi feltételek valamelyikének fennforgását igazolni nem tudják, a 9.390/1920. M. E. számú rendelet 6. §-ában foglaltak értelmében a nosztrifikálás előkészítésével megbízott pénzintézetnél, illetőleg pénztárnál a tulajdonukat alkotó címletek kivételes megjelölése iránti kérelmet terjeszthetnek elő. 2. §: Az 1. §-ban megjelölt államadóssági címletek jegyzékbevétele és megjelölése végett szükséges munkálatokat — a jelen §. második bekezdésében említett esetek kivételével — a szerbhorvát-szlovén megszállás alól felszabadult területeken is a Pénzintézeti Központ és az Országos Központi Hitelszövetkezet intézik Az eljárás keresztülvitele céljára a Pénzintézeti Központ a tagjai sorából, az Országos Központi Hitelszövetkezet pedig a kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek közül nosztrifikálást előkészítő helyeket jelölnek ki, amely intézetek tartoznak a 9.390/1920. M. E. számú rendelet és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 6.000/1920. P. M. számú rendelet rendelkezései értelmében eljárni. A m. kir. állami pénztáraknál (adóhivatalok), önálló pénztárral rendelkező állami üzemeknél, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok pénztárainál (ideértve a gyámpénztárakat is) és a m. kir. állami jegyintézet pécsi fiókintézeténél őrizetben levő magyar háborús államadóssági címletek nosztrifikálásának előkészítése az illető pénztárnál történik. A m. kir. állami pénztárak, önálló pénztárral rendelkező állami üzemek, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok pénztárai a nosztrifikálás előkészítése körüli eljárásukban a 6.001/1920. P. M. számú körrendelet rendelkezéseihez szigorúan alkalmazkodni tartoznak. 3. §. Nem láthatók el a 9.390/1920. M. E. számú rendelet 11. §-a szerinti megjelöléssel valamely idegen állam felülbélyegzésével vagy ily célt szolgáló más megjelöléssel már ellátott címletek. Különösen tilos a szerb-horvát-szlovén megszállás alatt hatósági felülbélyegzéssel vagy ily célt szolgáló más megjelöléssel ellátott magyar háborús államadóssági címleteket jegyzékbe foglalni és megjelölni. Mindazokra a magyar háborús államadóssági címletekre vonatkozó adatokat, amely címleteket a szerb-horvát-szlovén megszállás alatt hatósági felülbélyegzéssel vagy más ily célt szolgáló megjelöléssel elláttak, a nosztrifikálást előkészítő helyek két példányban készítendő elkülönített kimutatásba tartoznak foglalni. A kimutatásnak tartalmaznia kell a címlettulajdonos nevét, lakóhelyét, állampolgárságát, a címletek nemét, névértékét és számát. Az eljárás befejezése után a kimutatások egyik példányát a m. kir. pénzügyminisztériumhoz, a másik példányát pedig a Pénzintézeti Központhoz kell felterjeszteni. Az ily módon nyilvántartásba vett címletek sorsa tekintetében később fog döntés történni. 4. §. A szerb-horvát-szlovén megszállás alól felszabadult területen lakó és a 9.390/1920. M. E. számú rendelet 3. §-ának 1. pontjában megjelölt azok a címlettulajdonosok, akiknek magyar háborús államadóssági címleteik bármely okból Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén kívül őriztetnek, a jelen rendelet közzétételének napjától kezdve 1921. évi október hó 15-ig bezárólag terjedő határidőben kérhetik, hogy a tulajdonukat alkotó ily címletekre nézve általuk bejelentendő adatok a pénzügyminiszteri számvevőség hitelügyi csoportja által nyilvántartásba vétessenek. Az ilykép nyilvántartásba vett címletek tekintetében a magyar háborús államadósság nosztrifikálásának előkészítéséről szóló 9.390/ 1920. M. E. számú rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 937/1921. P. M. számú rendelet 1. §-ának második bekezdésében foglaltak irányadók. A nyilvántartási kérelmeket az idézett 3