Budapesti Közlöny, 1921. szeptember (55. évfolyam, 194-218. szám)
1921-09-15 / 205. szám
Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20-21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi.út 54. sz. Athenaeum-épület Telefon : József 11—91. , Budapest, 1921. 205. szám. Csütörtök, szeptember 15. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 2# 1, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 , 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtából vég és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10»/o engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül« Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. ‡ »‹1(1 « · 6 » ‹ » ‹ további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára ......... 4 » HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére a kereskedelemügyi minisztérium számvevőségének személyzeti létszámában Szilárd János Henrik, Bloch Sándor, Bökény László, Füzesséry Béna és Mikó Zoltán miniszteri főszámtanácsosokat miniszeri számvevőségi I. osztályú főtanácsosokká kinevezem és Tarján Vilmos miniszteri számvevőségi igazgatónak, mostani címének változatlanul hagyása mellett, az V. fizetési osztály jellegét adományozom, továbbá a magyar királyi zálogházi, számvevőség személyzeti létszámában Dániel Tivadar magyar királyi zálogházi főszámtanácsost magyar királyi zálogházi számvevőségi I. osztályú főtanácsossá kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1921. évi szeptember hó 5. napján. ♦ Horthy s. k. Hegyeshalmi s. k. 1. §. Az Osztrák-magyar bank magyar felülbélyegzést, 10.000 és 1.000 koronáról szóló jegyeinek 50%-os levonással magyar államjegyekre való kicserélésére a 4.014/1921. P. M. számú rendeletem 1. §-ában (1. a Budapesti Közlöny 1921. évi augusztus hó 14-én megjelent 181. számát) kitűzött határidőt 1921. évi szeptember hó 30-áig bezárólag meghosszabbítom. 2. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1921. évi szeptember hó 14-én. Dr. Hegedűs Lóránt s. k., m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter a kereskedelemügyi m. kir. miniszterrel egyetértőleg az «Internationaler Lloyd Versicherungs Aktiengesellschaft« magyarországi fióktelep cégének a kereskedelmi cégjegyzékbe való bejegyzésére az előzetes engedélyt az 1921. évi 53.610. szám alatt megadta. A Kormányzó Ter 0 Főméltósága a magyar királyi külügyminiszter előterjesztésére folyó évi szeptember hó 1-én kelt magas elhatározásával ár. Gerevich Zoltán kereskedelemügyi miniszteri osztálytanácsost a külügyminisztérium létszámába miniszteri osztálytanácsossá kinevezni méltóztatott. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Aracs Endre, Kerka József, Jersa Béla, Papp Aurél, Gibiszei Zoltán, Kalmár Lipót, Jubányi Gyula és Bonner István miniszteri számtanácsosokat miniszteri számvevőségi II. osztályú főtanácsosokká, Freier Gyula és Kerekes Rezső miniszteri számvizsgálókat, tróazán Géza miniszteri számtanácsosi címmel felruházott miniszteri számvizsgálót, Nagy János, Kormos Géza és dr. Számán Sándor miniszteri számvizsgálókat miniszteri számvevőségi tanácsosokká, Femér Gyula miniszteri számvizsgálói címmel és jelleggel felruházott miniszteri számellenőrt, továbbá Rádé Károly, Bnscha Zoltán és Kovács Frigyes miniszteri számellenőröket miniszteri számvizsgálókká, Adamisik János és Bíró Miklós végleges és Szabó József ideiglenes minőségű miniszteri számtiszteket végleges, Mondod László ideiglenes minőségű miniszteri számtisztet pedig ideiglenes minőségű miniszteri számellenőrré, végül Jánky István, Oberhuber Vilmos, Schmidt Géza, és Lentiek Oszkár naplórja sokat ideiglenes minőségű miniszteri számtisztekké nevezte ki. A zs. kr. pénzügyminiszter 4.447/1921. Meis *5u »Ilim iküö-itjíi ?' sz Osztrák-magyar bank magyar felülbélyegzésű, iQ.OOO és i.OOO koronáról szóló jegyeinek 50%-os levonással történő kicserélésére kitűzött határidő meghosszabibitása tárgyában. A pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XVI. t.-c. 30. §-a első bekezdésénél c) pontjában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: Á m. kir. földművelésügyi miniszter 37.050. 1921. XIII C. számú rendelete. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. A gazdasági felügyelői szolgálatról szóló 1921. évi XLII. t.-c. hatályba léptének napját az e törvény 21. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg 1921. évi szeptember hó 15-ében állapítom meg. A vármegyei m kir. gazdasági felügyelőségek és a járási m. kir. gazdasági felügyelők beosztása iránt, valamint arra nézve, hogy a városi törvényhatóságokban melyik vármegyei gazdasági felügyelőség és a rendezett tanácsú városokban melyik járási m. kir. gazdasági felügyelő végezze az idézett törvényben megjelölt feladatokat, külön fogok intézkedni. Ugyancsak külön fogok intézkedni azoknak a kérdéseknek a közelebbi szabályozása iránt, amely kérdések rendeleti szabályozását a törvény helyes végrehajtása megköveteli. Budapest, 1921 szeptember 13. Szabó s. k., letétjeivel való eljárás tárgyában a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértve kiadott körrendelete a katonai igazságszolgáltatási hatóságoknál őrzött vagy rendelkezésük alatt álló olyan bűnjelek és értékletétek tekintetében, amelyekről különösen a leszereléssel, az ország területének fokozatos megszállásával és a forradalmi mozgalmakkal járó zavarok következtében nem lehet megállapítani, hogy miféle bűnügygyel kapcsolatosak. A polgári büntető bíróságokhoz az érintett rendelkezések alapján áttett ilyen tárgyak tekintetében követendő eljárásra nézve a katonai bűnvádi perrendtartás 495. §-a alapján a következőket rendelem: 1. §. A katonai büntető bíróságok vagy ügyészségek részéről a katonai büntető perrendtartás 406. §-a vagy a fentebb idézett 14.124/13. 1921. H. M. számú rendelet alapján további eljárás végett a polgári büntető bíróságokhoz áttett tárgyak (régi bűnjelek és értékletétek) tekintetében a büntető bíráskodással felruházott ama kir. járásbíróság jár el, amelynek területén az áttétel felől rendelkező katonai bíróság vagy katonai ügyész székhelye van. 2. §. A kir. járásbíróság hirdetményt bocsát ki, amely a katonai igazságszolgáltatási hatóság által áttett tárgy felismeréséhez szükséges adatokat és azt a felszólítást tartalmazza, hogy az, aki a tárgyra igényt támaszt, a kir. járásbíróságnál a hirdetmény keltétől számított egy éven belül jelentkezzék. A hirdetményt ki kell függeszteni a kir. járásbíróság hirdető tábláján és kifüggesztés végett meg kell küldeni mindazoknak a rendőri hatóságoknak, amelyeknek területén a rendelkezésre álló adatok szerint az igényjogosult tartózkodhatik. 3. §. Ha az áttett tárgy a romlás veszélyének van kitéve vagy eltartása költséggel jár, a kir. járásbíróság a tárgyat azonnal a 2. §-ban említett hirdetmény kibocsátása előtt elárverezteti. Az árverésről a tárgy ismertető jeleit is tüzetesen feltüntető jegyzőkönyvet kell készíteni. Egyébként az árverés az elkobzott tárgyak elárverezésére fennálló szabályok szerint történik. A megtartott árverés után a 2. §-nak megfelelően hirdetményt kell kibocsátani, amelyben az elárverezés megtörténtét és a vételárat is fel kell tüntetni.A befolyt vételárat a bíróság letétként kezeli. 4. §. Ha a hirdetmény keltétől számított egy éven belül igénylő jelentkezik és igényét a hirdetményben nem foglalt ismertető jelek előadásával vagy másként bebizonyítja, a járásbíróság a tárgyat vagy értékét (3. §.) az igénylőnek nyomban kiadja. Ha a hirdetmény keltétől számított egy éven belül jogosult igénylő nem jelentkezett és az, akinek birtokából a tárgyat lefoglalták, a kir. járásbíróság előtt ismeretes és a tárgynak vagy értékének kiadását kívánja, a járásbíróság a tárgyat vagy értékét kiadja az előbbi birtokosnak, kivéve ha a körülmények a birtoklás jogszerűségét kizárják. E tárgyban a kir. járásbiróság végzéssel határoz. A végzés ellen fellebbvitelnek nincs helye. 5. §. Ha a tárgy kiadásának nincs helye (4. §.), a kir. járásbiróság a hirdetmény keltétől számított egy évi határidő elteltével a tárgyat elárverezte, és a befolyt vételárt az államkincstárba utalja.. Ugyanígy az államkincstárba utalja a kir. járásbiróság az előzetesen elárverezett tárgy (3. §.) értékét is. 6. §. A katonai igazságszolgáltatási hatóságok A m. kir. igazságügyminiszternek 44.028. 192. I. M. száma rendeleki a katonai igazságszolgáltatási hatóságok részére a polgári büntető bíróságokhoz áttett régi bűnjelekkel és értékletétekkel való eljárás tárgyában. A katonai bűnvádi perrendtartás végrehajtása tárgyában kiadott (az Igazságügyi Közlöny XXIII. évfolyam 350. és 379. lapján közölt 7.734/1914. H. M. számú rendeletnek a katonai bűnvádi perrendtartás 406. §-ára vonatkozó rendelkezései értelmében azokat a tárgyakat, amelyeket a katonai igazságügyi hatóságok a katonai bűnvádi perrendtartás 406. §-a értelmében kötelesek a polgári büntető bíróságnak átadni, a büntető bíráskodással felruházott ahhoz járásbírósághoz kell áttenni, amelynek területén az elsőfokban eljárt katonai biróság székhelye van. Hasonlóképen rendelkezik a m. kir. honvédelmi miniszternek 1921. évi augusztus hó 6-án 14.124/13. 1921. szám alatt a katonai igazságszolgáltatási hatóságok régi bűnjeleivel (értékáltal áttett tárgyak kezelésére nézve egyebekben Egyes számára 3 korona.