Budapesti Közlöny, 1921. szeptember (55. évfolyam, 194-218. szám)

1921-09-15 / 205. szám

Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20-21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi.út 54. sz. Athenaeum-épület Telefon : József 11—91. , Budapest, 1921. 205. szám. Csütörtök, szeptember 15. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 2# 1, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 , 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtából vég és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­­sítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10»/o engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül« Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. ‡ »‹1(1 « · 6 » ‹ » ‹ további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára ......... 4 » HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére a kereskedelem­ügyi minisztérium számvevőségének sze­mélyzeti létszámában Szilárd János Hen­rik, Bloch Sándor, Bökény László, Füzes­­séry Béna és Mikó Zoltán miniszteri fő­­számtanácsosokat miniszeri számvevőségi I. osztályú főtanácsosokká kinevezem és Tarján Vilmos miniszteri számvevőségi igazgatónak, mostani címének változat­lanul hagyása mellett, az V. fizetési osz­tály jellegét adományozom, továbbá a magyar királyi zálogházi, számvevőség személyzeti létszámában Dániel Tivadar magyar királyi zálogházi főszámtanácsost magyar királyi zálogházi számvevőségi I. osztályú főtanácsossá kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1921. évi szeptember hó 5. napján. ♦ Horthy s. k. Hegyeshalmi­ s. k. 1. §. Az Osztrák-magyar bank magyar felül­bélyegzést­, 10.000 és 1.000 koronáról szóló jegyeinek 50%-os levonással magyar állam­jegyekre való kicserélésére a 4.014/1921. P. M. számú rendeletem 1. §-ában (1. a Budapesti Közlöny 1921. évi augusztus hó 14-én meg­jelent 181. számát) kitűzött határidőt 1921. évi szeptember hó 30-áig bezárólag meghosszab­bítom. 2. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1921. évi szeptember hó 14-én. Dr. Hegedűs Lóránt s. k., m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszterrel egyetértőleg az «Inter­nationaler Lloyd Versich­erungs Aktiengesell­schaft« magyarországi fióktelep cégének a keres­kedelmi cégjegyzékbe való bejegyzésére az előzetes engedélyt az 1921. évi 53.610. szám alatt megadta. A Kormányzó Ter 0 Főméltósága a magyar királyi külügyminiszter előterjesztésére folyó évi szeptember hó 1-én kelt magas elhatározásával ár. Gerevich Zoltán kereskedelemügyi minisz­teri osztálytanácsost a külügyminisztérium lét­számába miniszteri osztálytanácsossá kinevezni méltóztatott. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Aracs Endre, Kerk­a József, J­ersa Béla, Papp Aurél, Gibiszei­ Zoltán, Kalmár Lipót, J­ubányi Gyula és Bonner István miniszteri számtanácsosokat miniszteri számvevőségi II. osztályú főtaná­csosokká, Freier Gyula és Kerekes Rezső mi­niszteri számvizsgálókat, tróazán Géza minisz­teri számtanácsosi címmel felruházott miniszteri számvizsgálót, Nagy János, Kormos Géza és dr. Számán Sándor miniszteri számvizsgálókat miniszteri számvevőségi tanácsosokká, Femér Gyula miniszteri számvizsgálói címmel és jelleg­gel felruházott miniszteri számellenőrt, továbbá Rádé Károly, Bn­scha­ Zoltán és Kovács Frigyes miniszteri számellenőröket miniszteri számvizs­gálókká, Adamisik János és Bíró Miklós végle­ges és Szabó József ideiglenes minőségű minisz­teri szám­tis­zteket végleges, Mondod­ László ideig­lenes minőségű miniszteri számtisztet pedig ideiglenes minőségű miniszteri számellenőrré, végül Jánky István, Oberh­uber Vilmos, Schmidt Géza, és Lentiek Oszkár naplór­ja sokat ideiglenes minőségű miniszteri számtisztekké nevezte ki. A zs. k­r. pénzügyminiszter 4.447/1921. Meis *5u »Ilim iküö-itjíi ?' sz Osztrák-magyar bank magyar felülbélyegzésű, iQ.OOO és i.OOO koronáról szóló jegyeinek 50%-os levonással történő kicserélésére kitűzött határ­idő meghosszabibitása tárgyában. A pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XVI. t.-c. 30. §-a első bekez­désénél­ c) pontjában nyert felhatalmazás alap­ján a következőket rendelem: Á m. kir. földmű­velésügyi miniszter 37.050. 1921. XIII C. számú rendelete. Valamennyi vármegyei és városi törvényható­ságnak. A gazdasági felügyelői szolgálatról szóló 1921. évi XLII. t.-c. hatályba léptének napját az e törvény 21. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. belügyminiszter úrral egyet­értőleg 1921. évi szeptember hó 15-ében álla­pítom­ meg. A vármegyei m kir. gazdasági felügyelőségek és a járási m­. kir. gazdasági felügyelők beosztása iránt, valamint arra nézve, hogy a városi tör­vényhatóságokban melyik vármegyei gazdasági felügyelőség és a rendezett tanácsú városokban melyik járási m. kir. gazdasági felügyelő végezze az idézett törvényben megjelölt feladatokat, külön fogok intézkedni. Ugyancsak külön fogok intézkedni azoknak a kérdéseknek a közelebbi szabályozása iránt, amely kérdések rendeleti szabályozását a tör­vény helyes végrehajtása megköveteli. Budapest, 1921 szeptember 13. Szabó s. k., letétjeivel­ való eljárás tárgyában a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértve kiadott kör­rendelete a katonai igazságszolgáltatási ható­ságoknál őrzött vagy rendelkezésük alatt álló olyan bűnjelek és értékletétek tekintetében, amelyekről különösen a leszereléssel, az ország területének fokozatos megszállásával és a forra­dalmi mozgalmakkal járó zavarok következté­­ben nem lehet megállapítani, hogy miféle bűn­­ügygyel kapcsolatosak. A polgári büntető bíróságokhoz az érintett rendelkezések alapján áttett ilyen tárgyak tekin­tetében követendő eljárásra nézve a katonai bűnvádi perrendtartás 495. §-a alapján a követ­kezőket rendelem: 1. §. A katonai büntető bíróságok vagy ügyészségek részéről a katonai büntető per­­rendtartás 406. §-a vagy a fentebb idézett 14.124/13. 1921. H. M. számú rendelet alapján további eljárás végett a polgári büntető bíró­ságokhoz áttett tárgyak (régi bűnjelek és érték­letétek) tekintetében a büntető bíráskodással felruházott ama kir. járásbíróság jár el, amely­nek területén az áttétel felől rendelkező katonai bíróság vagy katonai ügyész székhelye van. 2. §. A kir. járásbíróság hirdetményt bocsát ki, amely a katonai igazságszolgáltatási hatóság által áttett tárgy felismeréséhez szükséges ada­tokat és azt a felszólítást tartalmazza, hogy az, aki a tárgyra igényt támaszt, a kir. járásbíró­ságnál a hirdetmény keltétől számított egy éven belül jelentkezzék. A hirdetményt ki kell függeszteni a kir. járásbíróság hirdető tábláján és kifüggesztés végett meg kell küldeni mindazoknak a rendőri hatóságoknak, amelyeknek területén a rendel­kezésre álló adatok szerint az igényjogosult tartózkodh­atik. 3. §. Ha az áttett tárgy a romlás veszélyé­nek van kitéve vagy eltartása költséggel jár, a kir. járásbíróság a tárgyat azonnal a 2. §-ban említett hirdetmény kibocsátása előtt elárverez­­teti. Az árverésről a tárgy ismertető jeleit is tüzetesen feltüntető jegyzőkönyvet kell készíteni. Egyébként az árverés az elkobzott tárgyak elárverezésére fennálló szabályok szerint történik. A megtartott árverés után a 2. §-nak meg­felelően hirdetményt kell kibocsátani, amelyben az elárverezés megtörténtét és a vételárat is fel kell tüntetni.A befolyt vételárat a bíróság letétként kezeli. 4. §. Ha a hirdetmény keltétől számított egy éven belül igénylő jelentkezik és igényét a hirdetményben nem foglalt ismertető jelek elő­adásával vagy másként bebizonyítja, a járás­bíróság a tárgyat vagy értékét (3. §.) az igény­lőnek nyomban kiadja. Ha a hirdetmény keltétől számított egy éven belül jogosult igénylő nem jelentkezett és az, akinek birtokából a tárgyat lefoglalták, a kir. járásbíróság előtt ismeretes és a tárgynak vagy értékének kiadását kívánja, a járásbíróság a tárgyat vagy értékét kiadja az előbbi birtokos­nak, kivéve ha a körülmények a birtoklás jog­szerűségét kizárják. E tárgyban a kir. járásbiróság végzéssel hatá­roz. A végzés ellen fellebbvitelnek nincs helye. 5. §. Ha a tárgy kiadásának nincs helye (4. §.), a kir. járásbiróság a hirdetmény kel­tétől számított egy évi határidő elteltével a tárgyat elárverezte, és a befolyt vételárt az államkincstárba utalja.. Ugyanígy az állam­­kincstárba utalja a kir. járásbiróság az előze­tesen elárverezett tárgy (3. §.) értékét is. 6. §. A katonai igazságszolgáltatási hatóságok A m. kir. igazságügyminiszternek­ 44.028. 192­. I. M. száma rendeleki a katonai igazságszolgáltatási hatóságok részé­re­ a polgári büntető bíróságokhoz áttett régi bűnjelekkel és értékletétekkel való eljárás tár­gyában. A katonai bűnvádi perrendtartás végrehajtása tárgyában kiadott (az Igazságügyi Közlöny XXIII. évfolyam 350. és 37­9. lapján közölt­ 7.734/1914. H. M. számú rendeletnek a katonai bűnvádi perrendtartás 406. §-ára vonatkozó ren­delkezései értelmében azokat a tárgyakat, ame­lyeket a katonai igazságügyi hatóságok a katonai bűnvádi perrendtartás 406. §-a értelmében köte­lesek a polgári büntető bíróságnak átadni, a büntető bíráskodással felruházott ahhoz­­ járás­bírósághoz kell áttenni, amelynek területén az elsőfokban eljárt katonai biróság székhelye van. Hasonlóképen rendelkezik a m. kir. honvé­delmi miniszternek 1921. évi augusztus hó 6-án 14.124/13. 1921. szám alatt a katonai igazság­szolgáltatási hatóságok régi bűnjeleivel (érték­által áttett tárgyak kezelésére nézve egyebekben Egyes szám­ára 3 korona.

Next