Budapesti Közlöny, 1921. november (55. évfolyam, 245-270. szám)
1921-11-25 / 266. szám
Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VIL, Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József leik ÖL iáz, Budapest, 1921. Péntek, november 25 266. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogain) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva lm/* engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül. Égése évre* 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor‹ ‹‹16» » * ‹ » ‹ további 8 oldalanként 3 . A Hivatalos Értesítő ára 4 . HIVATALOS RÉSZ. A Kormányzóver . Főméltósága a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére f. é. október bő 17-én kelt magas elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy Karsay Jolán áll. tanítónőképző intézeti igazgatónak nyugalomba helyezése alkalmából sok évi érdemdús munkásságáért magas elismerése tudtul adassék. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Ortvay Rudolf és dr. Pogány Béla egyetemi nyilv. rendes tanárokat a Ferencz József m. kir. tudományegyetem mellett megszervezett s jelenleg Szegeden elhelyezett kolozsvári orsz. ra. kir. középiskolai tanárképző intézethez rendes tanárokká kinevezte. A m. kir. pénzügyminiszter Veress Rtván és Matyasovszky József pénzügyi fővigyázókat a székesfővárosi m. kir. pénzügy igazgatóságnál, továbbá Horváth Dénes, Szlavicsek József, Lengyel János pénzügyi díjnokokat, előbbiek a közp. díj- és illetékkiszabási hivatalnál, utóbbi a szolnoki m. kir. pénzügyigazgatóságnál, Komlóssy Géza és Fekete József tartalékos főhadnagy, Baudisz Ödön, Hívért Dezső, Csitáry László, Wozswodzky Géza és Borosa Zoltán tartalékos hadnagy budapesti lakosokat, végül Zacariás Árpád, Moldoványi Ferenc és Berecz István tartalékos alhadnagy, kaposvári lakosokat a XL fizetési osztályba ideiglenes minőségű miniszteri számtisztekké a m. kir. pénzügyminiszteri számvevőséghez kinevezte. A pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbizott m. kir. miniszterelnök dr. Taflady Árpád ny. főhadnagy, esztergomi lakost a X. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazóvá a soproni m. kir. pénzügyigazgatósághoz kinevezte." A m. kir. belügyminiszter az Ifjúl. évi október hó 5-én11.290. szám alatt kelt rendeletével hatályon kívül helyezte az 1911. évi április hó 22-én 46.939. szám alatt kelt azon belügyminiszteri rendeletet, melylyel A r m ov icz Adol budapesti születésű és ugyanitteni lakos saját, valamint Ilona nevű kiskorú gyermeke családi nevének Alföldi névre való átváltoztatása megengedtetett, amivel időközben megállapítást nyert, hogy nevezett idegen állampolgár és a névváltoztatás engedélyezhető nem lett volna. Okvatovich Vince dusnöki születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, róm. kath. vallásu, földmives családi nevének »Ollösi« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 95.378/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Kiskora Dörfcr Tibor budapesti születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, róm. kath. vallásu, magánhivatalnok családi nevének »Falusi« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 98.326. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Sophianum kath. leánygimnázium I—VIII. osztályainak a nyilvánossági jogot és az éretthelyesbitett közlésségi vizsgálat tartásának jogát a folyó 1921/22. tanévtől kezdve véglegesen megadta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a pécsi Pius-alapítványi róm. kath. főgimnázium I—VIII. osztályainak a nyilvánossági jogot és az érettségi vizsgálatok tartásának jogát a folyó 1921/22. tanévtől kezdve véglegesen megadta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Mandich Maria monori önálló gazdasági népiskolai szaktanítót a kommunizmus idején tanúsított hazafiatlan magatartása miatt állásától elmozdította. A magyar kir. pénzügyminiszter Cs. 81.465. számú részesete az égetett szeszes folyadékok után megállapított kiviteli illetékek további felfüggesztése tárgyában. A kiviteli illetékről alkotott 1920: XIII. t.-c. 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján az érdekelt miniszter urakkal egyetértve a folyó évi július 25-én G. 54.198. szám alatt kelt pénzügyminiszteri rendűlet (közzétéve a Budapesti Közlöny 1921. évi 165. számában) azon intézkedésének hatályát, mely szerint a vámtarifa 108. tételszáma alá tartozó égetett szeszes folyadékok után literenként 12 koronában megállapított kiviteli illeték a folyó évi augusztus 31-ig külföldre kivitt égetett szeszes folyadékok után nem fizetendő s amely intézkedésnek hatályát a folyó évi október 15-én G. 78.385. szám alatt kelt rendeletemmel (közzétéve a Budapesti Közlöny 1921. évi 232. számában) már folyó évi október 81-ig bezárólag meghosszabbítottam, kiterjesztem a bezárólag folyó évi december 31-ig külföldre feladott ily égetett szeszes folyadékokra. Ennélfogva a folyó évi december 31-ig közvetlenül külföldi állomásra szóló rendeltetéssel feladott, illetve feladás nélküli szállítmányoknál külföldre valóban kivitt égetett szeszes folyadékok után a kiviteli illeték nem fizetendő. Budapest, 1921. évi november hó 23-án. A m. kir. pénzügyminiszter. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 90.522/1. 1921. szám. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségéhez 90.522. 1921. szám alatt intézett rendeletével Danaegyháza község közönsége által gyakorolt úgynevezett Apostag—Kisapostag és Dunaegyháza— baracsi igazolt kompvámszedési jognál alkalmazott vámdíjszabályzatot az 1922. évi december hó 31. napjáig terjedő érvénynyel a következőképen állapította meg: A) Vám dija k. 1. Egy gyalogszemély teher nélkül 1— K. 2. Egy gyalogszemély teherrel 2'— K. 3. Szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és ezekhez hasonló nagy állatok darabonként 2'— K. 4. Kisebb állatok, mint borjú, csikó, sertés, juh, kecske és ezekhez hasonló állatok darabonként 1'— K. 5. Könnyű járművek (targonca, járgány, taliga, kerékpár) üresen 1'— K. 6. Ugyanilyen járművek teherrel 2'— K. 7. Rendes járművek (hintó, kocsi, szekér, motoros kerékpár stb.) üresen 8'— K. 10. Ugyanilyen járművek teherrel ,V~ K 9. Személyszállító automobilok és a rendesnél nagyobb önsulylyal biró járművek 10‘— K. 10. Teherautomobilok és a rendesnél nagyobb önsulylyal biró megterhelt járművek 20'— K. 11. Nagy önsulylyal biró és magánjáró gépek, (cséplőgépek, gőzekék és gőzhengerek, gőzgépek stb.) 40'— K. B) Az 1890. évi I- t.-c. 99. §-ában 1—17., 20 és 21. pontok alatt felsorolt vámmentességek ezen vámszedési jog gyakorlásánál is érvényesítendők és ezeken kívül még vámmentesek a következők: • 1. a mindenkori államfő és udvartartása, 2. az államfőnek és családtagjainak, továbbá az államfő udvartartásának szállítmányai, járművei és fogatai, 3. a távirdai különcök és az ezeket szállító fogatok és állatok, 4. az állami adót szállító, sorshúzás, ujoncállitás vagy ellenőrzési szemle céljából utazó községi elöljárók és az ezeket továbbító fogatok és állatok. Mindazon egyéneknek, akik és mindazon állatoknak, amelyek az 1890. évi I. t.-c. 99. §-ának 5., 6., 8., 9., 11., 12., 15. és 20. pontja alapján a fentebbiek szerint vámmentesek, valamint a fenti 3. és 4. pont alatt felsorolt vámmenteseknek, amennyiben ezen minőségük felismerhető nem volna, megfelelő igazolványnyal kell bírniük. C) vámtulajdonosnak, illetőleg esetleg bérlőnek a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg: 1. A vámtulajdonos, illetőleg bérlő az 1890. évi I. t.-c.-ben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, akikre és amelyekre a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén a fentiekben részletesen felsorolt vámmentes személyektől, illetőleg tárgyak, áruk és szállítmányok után sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi L.-c. értelmében köteles a vámtulajdonos, illetőleg bérlő a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedés a közforgalom érdekéből igazoltatott, feladatává teszem a vámtulajdonosnak, illetőleg bérlőnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja, evégből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor is szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való építésének költségeire nem fordítható. A vámszedési jog gyakorlásából eredő bevételekről és a vámtárgy építése, kezelése és fentartása címén felmerülő kiadásokról rendszeres számadás vezetendő. A számadás törvényszerű megállapítása és felsőbb hatósági megerősítése után a bevételekről és kiadásokról vámtulajdonos részéről külön kimutatás készítendő s az az 1890. évi I.. t.e. 102. §-ában megjelölt elsőfokú hatóság részéről megfelelő hitelesítéssel ellátva, a vármegye alispánja utján elém terjesztendő. A kimutatásban a bevételek a hiteles forgalmi adatok feltüntetése mellett díjtételek szerint részletezendők, a kiadások pedig akként, hogy az építés, kezelés és fentartás címén felmerülő költségek külön legyenek feltüntetve.Egyes szám ára 3 korona.