Budapesti Közlöny, 1921. november (55. évfolyam, 245-270. szám)

1921-11-25 / 266. szám

Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—­21. Kiadóhivatal: VIL, Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József leik ÖL­ iáz, Budapest, 1921. Péntek, november 25 266. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­sítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogain) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva lm/* engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül. Égése évre* 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor­­‹ ‹‹16» » * ‹ » ‹ további 8 oldalanként 3 . A Hivatalos Értesítő ára 4 . HIVATALOS RÉSZ. A Kormányzó­ver . Fő­méltósága a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter előter­jesztésére f. é. október bő 17-én kelt magas elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy Karsay Jolán áll. tanítónőképző intézeti igaz­gatónak nyugalomba helyezése alkalmából sok évi érdemdús munkásságáért magas elismerése tudtul adassék. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Ortvay Rudolf és dr. Pogány Béla egye­temi nyilv. rendes tanárokat a Ferencz József m. kir. tudományegyetem mellett megszervezett s jelenleg Szegeden elhelyezett kolozsvári orsz. ra. kir. középiskolai tanárképző intézethez ren­des tanárokká kinevezte. A m­. kir. pénzügyminiszter Veress Rtván és Matyasovsz­ky József pénzügyi fővigyázókat a székesfővárosi m. kir. pénzügy igazgatóságnál, továbbá Horváth Dénes, Szlavicsek József, Len­gyel János pénzügyi díjnokokat, előbbiek a közp. díj- és illetékkiszabási hivatalnál, utóbbi a szol­noki m­. kir. pénzügyigazgatóságnál, Komlóssy Géza és Fekete József tartalékos főhadnagy, Baudisz Ödön, Hívért Dezső, Csitáry László, Wozswodzky Géza és Borosa Zoltán tartalékos hadnagy budapesti lakosokat, végül Zac­ariás Árpád, Moldoványi Ferenc és Berecz István tartalékos alhadnagy, kaposvári lakosokat a XL fizetési osztályba ideiglenes minőségű miniszteri számtisztekké a m. kir. pénzügyminiszteri szám­vevőséghez kinevezte. A pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbizott m. kir. miniszterelnök dr. Taflady Árpád ny. főhadnagy, esztergomi lakost a X. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazóvá a soproni m. kir. pénzügyigazgató­sághoz kinevezte." A m. kir. belügyminiszter az Ifjúl. évi októ­ber hó 5-én­­11.290. szám alatt kelt rendeleté­vel hatályon kívül helyezte az 1911. évi április hó 22-én 46.939. szám alatt kelt azon belügy­miniszteri rendeletet, melylyel A r m o­v i­c­z Adol budapesti születésű és ugyanitteni lakos saját, valamint Ilona nevű kiskorú gyermeke családi nevének Alföldi­ névre való átváltoztatása meg­­engedtetett, amivel időközben megállapítást nyert, hogy nevezett idegen állampolgár és a névvál­toztatás engedélyezhető nem lett volna. Okvatovich Vince dusnöki születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, róm. kath. vallásu, földmives családi nevének »Ollösi« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 95.378/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Kiskora D­ö­r­f­­­c­r Tibor budapesti születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, róm. kath. val­­lásu, magánhivatalnok családi nevének »Falusi« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 98.326.­­ számú belügyminiszteri rendelettel meg­engedtetett. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Sophianum­ kath. leánygimnázium I—VIII. osztályainak a nyilvánossági jogot és az érett­helyesbitett közlés­­ségi vizsgálat tartásának jogát a folyó 1921/22. tanévtől kezdve véglegesen megadta. A m­. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a pécsi Pius-alapítványi róm. kath. főgimnázium I—VIII. osztályainak a­ nyilvánossági jogot és az érettségi vizsgálatok tartásának jogát a folyó 1921/22. tanévtől kezdve véglegesen megadta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Mandich Maria monori önálló gazdasági nép­iskolai szaktanítót a kommunizmus idején tanú­sított hazafiatlan magatartása miatt állásától elmozdította. A magyar kir. pénzügyminiszter Cs. 81.465. számú részesete az égetett szeszes folyadékok után megállapított kiviteli illetékek további felfüggesztése tárgyában. A kiviteli illetékről alkotott 1920: XIII. t.-c. 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján az érde­kelt miniszter urakkal egyetértve a folyó évi július 25-én G. 54.198. szám alatt kelt pénz­ügyminiszteri­ rendűlet (közzétéve a Budapesti Közlöny 1921. évi 165. számában) azon intéz­kedésének hatályát, mely szerint a vámtarifa 108. té­tel­száma alá tartozó égetett szeszes folya­dékok után literenként 12 koronában megálla­pított kiviteli illeték a folyó évi augusztus 31-ig külföldre kivitt égetett szeszes folyadékok után nem fizetendő s amely intézkedésnek hatályát a folyó évi október 15-én G. 78.385. szám alatt kelt rendeletemmel (közzétéve a Budapesti Köz­löny 1921. évi 232. számában) már folyó évi október 81-ig bezárólag meghosszabbítottam, kiterjesztem a bezárólag folyó évi december 31-ig külföldre feladott ily égetett szeszes folya­dékokra. Ennélfogva a folyó évi december 31-ig köz­vetlenül külföldi állomásra szóló rendeltetéssel feladott, illetve feladás nélküli szállítmányoknál külföldre valóban kivitt égetett szeszes folya­dékok után a kiviteli illeték nem fizetendő. Budapest, 1921. évi november hó 23-án. A m­. kir. pénzügyminiszter. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 90.522/1. 1921. szám. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Pest- Pilis-­Solt-Kiskun vármegye közönségéhez 90.522. 1921. szám alatt intézett rendeletével Dana­­egyháza község közönsége által gyakorolt úgy­nevezett Apostag­—Kisapostag és Dunaegyháza— baracsi igazolt kompvámszedési jognál alkal­mazott vámdíjszabályzatot az 1922. évi decem­ber hó 31. napjáig terjedő érvénynyel a követ­kezőképen állapította meg: A) V­á­m d­i­j­a k. 1. Egy gyalogszemély teher nélkül 1— K. 2. Egy gyalogszemély teherrel 2'— K. 3. Szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és ezek­hez hasonló nagy állatok darabonként 2'— K. 4. Kisebb állatok, mint borjú, csikó, sertés, juh, kecske és ezekhez hasonló állatok dara­bonként 1'— K. 5. Könnyű járművek (targonca, járgány, taliga, kerékpár) üresen 1'— K. 6. Ugyanilyen járművek teherrel 2'— K. 7. Rendes járművek (hintó, kocsi, szekér, motoros kerékpár stb.) üresen 8'— K. 1­0. Ugyanilyen járművek teherrel ,V~ K 9. Személyszállító automobilok és a rendesnél nagyobb önsulylyal biró járművek 10‘— K. 10. Teherautomobilok és a rendesnél nagyobb önsulylyal biró megterhelt járművek 20'— K. 11. Nagy önsulylyal biró és magánjáró gépek, (cséplőgépek, gőzekék és gőzhengerek, gőzgépek stb.) 40'— K. B) Az 1890. évi I- t.-c. 99. §-ában 1—17., 20 és 21. pontok alatt felsorolt vámmentességek ezen vámszedési jog gyakorlásánál is érvényesí­­tendők és ezeken kívül még vámmentesek a következők: • 1. a mindenkori államfő és udvartartása, 2. az államfőnek és családtagjainak, továbbá az államfő udvartartásának szállítmányai, jár­művei és fogatai, 3. a távirdai különcök és az ezeket szállító fogatok és állatok, 4. az állami adót szállító, sorshúzás, ujonc­állitás vagy ellenőrzési szemle céljából utazó községi elöljárók és az ezeket továbbító fogatok és állatok. Mindazon egyéneknek, akik és mindazon álla­toknak, amelyek az 1890. évi I. t.-c. 99. §-ának 5., 6., 8., 9., 11., 12., 15. és 20. pontja alapján a fentebbiek szerint vámmentesek, valamint a fenti 3. és 4. pont alatt felsorolt vámmentesek­nek, amennyiben ezen minőségük felismerhető nem volna, megfelelő igazolvány­nyal kell bírniük. C) vámtulajdonosnak, illetőleg esetleg bér­lőnek a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességét és­ feladatát a követ­kezőkben határozom meg: 1. A vámtulajdonos, illetőleg bérlő az 1890. évi I. t.-c.-ben foglalt határozatok szerint és bün­tetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, akikre és amelyekre a vámdíjak fentebbi jegyzé­kében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgy­szintén a fentiekben részletesen felsorolt vámmen­tes személyektől, illetőleg tárgyak, áruk és szállít­mányok után sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi L­­.-c. értelmében köteles a vámtulajdonos, illetőleg bérlő a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett tör­vény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedés a közforgalom érdekéből igazoltatott, feladatává teszem a vám­tulajdonosnak, illetőleg bérlőnek, hogy a vám­tárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja, evégből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor is szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való építésének költségeire nem fordítható. A vámszedési jog gyakorlásából eredő bevét­­elekről és a vámtárgy építése, kezelése és fen­­tartása címén felmerülő kiadásokról rendszeres számadás vezetendő. A számadás törvényszerű megállapítása és felsőbb hatósági megerősítése után a bevételek­ről és kiadásokról vámtulajdonos részéről külön kimutatás készítendő s az az 1890. évi I.. t.­e. 102. §-ában megjelölt elsőfokú hatóság részéről megfelelő hitelesítéssel ellátva, a vármegye al­ispánja utján elém terjesztendő. A kimutatásban a bevételek a hiteles for­galmi adatok feltüntetése mellett díjtételek sze­rint részletezendők, a kiadások pedig akként, hogy az építés, kezelés és fentartás címén fel­merülő költségek külön legyenek feltüntetve.Egyes szám ára 3 korona.

Next