Budapesti Közlöny, 1922. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
1922 január 1. Budapesti Közlöny orza-j furataihoz kell beton. Ennek határideje az átruházás létrejöttet körüt négy nap. Ilyen inlét például az, ha az átruházás nem visszterhes, hanem ingyenes, ért ha a vevő hivatásos automobilkereskedő, így ha, d/ automobil megszerzése közérdekből írnjfc stb. (2.) Ha a pénzügyigazgatóság (adóügyi, útmutatóé«erence ,a hivatal) az adómentességi j jogosságát megállapítja, akkor' a meg— * vesz^ félnek orr^ a bejelentés egyik példá■Jt ®yfD^k ;]ájs bélyegmentes bizonyítványt ¥ '* it ki, a-Lt . ben azt is kifejezésre kell juttatni, jyó engedély e bizonyítvány bevon?#mellett kia-tható. Az adómentességi igény latazítása esetében erről és a — záros határiér alatt— fizetendő fényűzés! forgalmi adó,szegéről úgy a szerződő feleket, mint az illetékes állampénztárt értesíteni kell. Ilyen elutat..Jó határozat ellen annak kézbesítését követő 15 nap alatt — birtokon kívül — a pénzügyminiszterhez lehet felebbezni. IV. (1.) A m. kir. államrendőrség csak akkor állíthatja ki a megszerző fél (vevő) részére a személyszállító automobilra vonatkozó forgalmi engedélyt, ha az a jelen §. II. részének második bekezdésében említett állampénztári nyugtát, vagy pedig a jelen §. III. részének 2. bekezdésében említett hatósági bizonyítványt bemutatja. Ezt a nyugtát, illetőleg a bizonyítványt a forgalmi engedély kiadása alkalmával be kell vonni, rá kell vezetni az ügy iktatószámát, valamint a kiadott forgalmi engedély számát és azután az ügyiratokhoz kell azt csatolni. (2.) Ha az átruházónak (eladónak) is volt már az illető személyszállító automobilra vonatkozó forgalmi engedélye és a megszerző fél (vevő) az új forgalmi engedély «kiállítását nem ugyanattól a kerületi főkapitányságtól kéri, amely az átruházó (eladó) forgalmi engedélyét kiállította, akkor az előző 1. bekezdésben említett állampénztári nyugtát, illetőleg hatósági bizonyítványt láttamozás végett előzőleg annál a kerületi főkapitányságnál is be kell mutatni, amely az átruházó (eladó) forgalmi engedélyét annak idején kiállította. Ez a kerületi főkapitányság az említett nyugtát, illetőleg bizonyítványt láttamozza, azután visszaadja a félnek. 5. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1921 december he 30. Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 160.542/1921. számú rendelet© a cukor után fizetendő kincstári árrészesedésről szóló 1921. évi 148.863. számú pénzügyminiszteri rendelet módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában. A cukor után fizetendő kincstári árrészesedésről szóló 148.863/1921. számú pénzügyminiszteri rendelet 2. pontja a kincstári árrészesedés beszedésével és kezelésével a felszámolás alatt álló m. kir. Cukorbizottságot bízza meg. Tekintettel azonban egyrészt arra, hogy nevezett bizottság működését a közeljövőben befejezi, másrészt pedig a kincstári árrészesedés hitelezésére is módot kívánván nyújtani, a fent hivatkozott rendelet 2. pontját hatályon kívül helyezem és helyébe a következő szöveg lép: 2. Az 1. pontban megállapított kincstári árrészesedés fizetése és hitelezése tekintetében a cukoradóra nézve érvényben álló szabályok értelemszerűen alkalmazandók, mindazonáltal azzal az eltéréssel, hogy az egy-egy naptári hónapban előírt összegek az előírás hónapjának lejárta után következő harmadik naptári hónap utolsó napjáig hiteleztetnek. Ehhez képest, tehát a cukornak a fogyasztási adó lefizetése mellett való elszállítása alkalmával a cukoradó fizetésére, illetőleg hitelezésére nézve "fennálló határozmányok — jelen rendelet életbelépésének napjától kezdődőleg — a kincstári árrészesedésre is alkalmazást nyernek, annak megtörtént befizetését, illetőleg hitelezését tehát a jövőben a cukor elszállításakor mindig igazolni kell. Jelen rendelet 1922. évi január hó 9. napján lép életbe. Budapest, 1921. évi december hó 29. napján. Dr. Kállay Tibor s. k., ra. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. igazságügyminiszternek 58,227. 1921. I. 1. számú rändelet© a tatai kir. járásbíróságnál fiatalkorúak bíróságának alakítása tárgyában. A fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913. VII. törvénycikk 1. §-ának második bekezdése alapján az 1922. évi január hó 1. napjától kezdve megalakítom a fiatalkorúak bíróságát a tatai. kir. járásbíróságnál, kiterjesztve hatóságát a nagyigmándi kir. járásbíróság területére. Kelt Budapesten, 1921. évi december hó 29. napján. Dr. Tomcsányi Vilmos Pál s. k. m. kir. igazságügyminiszter. A m.kir.éldmivelésügyi miniszter 37.250. 1921. számú rendelete a mezőgazdasági kamarák székhelyének és működési területének megállapítása tárgyában. A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló 1920. évi XVIII. t.c., 27. §-ában nyert felhatalmazás alapján a mezőgazdasági kamarák székhelyéül Kecskemét, Debreczen, Miskolcz és Győr törvényhatósági joggal felruházott városokat, továbbá Kaposvár rendezett tanácsú várost állapítom meg. A Kecskemét székhelyijei létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe, kiterjed Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Csongrád, Bács-Bodrog, Torontál, Csanád és Arad vármegyék, valamint Budapest székesfőváros, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szeged és Baja törvényhatósági joggal felruházott városok területére. A Debreczen székhelylyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú, Ung, Bereg, Szabolcs, Szatmár, Bihar és Békés vármegyék, valamint Debreczen törvényhatósági joggal felruházott város területére. A Miskolcz székhelyijel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Hont, Nógrád, Heves, Borsod, Abaúj-Torna, Gömör- Kishont és Zemplén vármegyék, valamint Miskolcz törvényhatósági joggal felruházott város területére. A Győr székhelyijei létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Moson, Sopron, Vas, Fejér, Veszprém, Győr, Komárom, Esztergom vármegyék, valamint Sopron, Székesfehérvár, Győr és Komárom törvényhatósági joggal felruházott városok területére. A Kaposvár székhelylyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Baranya, Tolna,Somogy és Zala vármegyék, valamint Pécs bjf. város területére. Budapest, 1921 december 30-án. Mayer s. k., kiadott rendeletem 8. §-ának utolsó bekezdésében, valamint ugyane rendelet .9. §-ában az 1921. évi december hó 15-ikében megállapított határidőt 1922. évi június hó 30-áig meghosszabbítom. Ennélfogva azok a korcsmárosok,, akik foglalkozásukat a korcsmaipar gyakorlására szóló iparengedély (hatósági engedély) nélkül gyakorolják, továbbá a sörház, sörmérés, bormérés vagy söntés néven fentartott korlátlan kimérési üzletek, tulajdonosai, akik a vendéglőipar gyakorlására jogosító iparengedéllyel (hatósági engedéllyel) nem rendelkeznek, a korcsmai iparra szóló iparengedély (hatósági engedély) megszerzése céljából szükséges lépéseket a meghosszabbított határidő leteltéig, azaz 1922. évi junius hó 30-áig minden joghátrány nélkül megtehetik. Felhívom Címedet, hogy ezt a rendelkezésemet tudomás és alkalmazkodás végett közölje a hatósága területén levő összes első- és másodfokú iparhatóságokkal. Budapest, 1921. évi december hó 21-én. Hegyeshalmy s. k. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Mihályi Imre grenfieldi lakosnak »Búcsúzó és beköszöntő« című felhívásától a postai szállítás jogát megvonta. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 92.114/1921. XIV. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Nógrád vármegye területéhez tartozó Kisterenye községben az 1922. évtől kezdődőleg az eddig május 1-re eső országos állatvásárt és május 2-ra eső országos kirakóvásárt a május 1-ét követő első keddi és szerdai napon tartsák meg. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 98.227/1921. XIX. sz. a. kelt rendeletével a »Magyarországi Palacksörkereskedők Egyesülete« bemutatott alapszabályait az 1884. évi XVII. t.-c. 150. §-a alapján jóváhagyta. Magyar kir. kereskedelemügyi miniszter 97.094 XXII. 1921. szám. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Értesítem a törvényhatóságot, miszerint az állami italmérési jövedékről szóló 1921. évi IV. törvénycikknek, valamint az 1921. évi XXIII. törvénycikk 15. ij-ának az ipart (kereskedést) érintő rendelkezései végrehajtása vagy Ima folyó évi november hó 16-án 9.. 118. számlatt . A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 99.671/1921. K. M. száma remtelese a védjegyek oltalmáról rendelkező törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1921: XXII. törvénycikk életbeléptetése tárgyában. Az 1921: XXII. törvénycikk 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A védjegyek oltalmáról rendelkező törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1921: XXII. törvénycikk (T.) az 1922. évi január hó 1. napján lép életbe.2. §. Az egyes védjegy lajstromozásáért a T. 1. §-a értelmében járó 200 (kétszáz) korona díjat azoknak az egyes védjegyeknek lajstromozásáért kell fizetni, amelyeknek lajstromozását 1922. évi január hó 1. napján vagy későbben kérik. Ugyanez a díj jár akkor is, ha a lajstromozást már az 1922. évi január hó 1. napja előtt kérték ugyan, de kellékhiány miatt nem rendelték el és ennek következtében a védjegyet véglegesen csak az 1922. évi január hó 1. napján , vagy későbben előterjesztett kérelemre lajstromozták. 3. §. Az együttes Védjegy bejelentésének és lajstromozásának díja a T. 3. §-a értelmében ezer korona, 4. §. Az együttes védjegyet bejelentő egyesülés alapszabályait (illetőleg társasági szerződését vagy szabályzatát) a m. kir. szabadalmi bíróság és a kereskedelmi és iparkamara a védjegylajstrom kiegészítő részeként kezeli. Az alapszabályok kezelése a védjegylajstromtól elkülönítve is történhetik, de az együttes védjegy lajstromszámát az alapszabályokban fel kell tüntetni. 5. §. A kereskedelmi és iparkamara a lajstromozási díjnak a magyar kir. kereskedelemügyi minisztérium pénztárát megillető részét (T. 1. §.) három példányban kiállított jegyzék kíséretében minden hónap 5-éig megküldi a m. kir. szabadalmi állampénztárnak. Budapest, 1921 december hó 29-én, Hegyeshalmy s. k., ill. kir. kereskedelemügyi miniszter. A kereskedelemügyi nn. kir. miniszter folyó évi 97.800/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kir. kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E . valamint 1916. évi 269/1916. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a »Prometheus« bánya és ipar részvénytársaság budapesti bef. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen, továbbá az 1920. üzletévre vonatkozólag külön megtartandó közgyűlését 1922. évi március hó ■31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 98.204/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Budapesti Vasipari és Vadkereskedelmi r.t. budapesti bej. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését ,1922. évi március hó 31-ig elhalaszthasza. " A kereskedelemügyi m. kir miniszter folyó évi 98.312/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott