Budapesti Közlöny, 1922. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1922-05-14 / 111. szám

Budapest, 1922. Ill. szám. Vasárnap, május 14* BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 30 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­sítő* ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélküli Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. • Negyedévre 120 kor. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi­ út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak­ térfogata) egyszer beiktatva I K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Szerkesztőség s VII. kerület, Rákóczi-fk­ 54. szám. Telefon: József 20—21. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig › » ‹ *16 » ‹ ‹ › , további 8 oldalanként A Hivatalos Értesítő ára ..................... « kor. 1» , 3­­­4 * HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ifj. dr Auber József kir. törvényszéki bírónak a budapesti kir. m. Pázmány Péter tudomány­­egyetem jog- és államtudományi karán a jog­bölcseletből egyetemi magántanárrá történt képe­sítését jóváhagyólag tudomásul vette és neve­zettet ezen minőségében megerősítette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Kor­ner Antal Perencz József m. kir. tudo­mányegyetemi nyilvános rendes tanárt a jelenleg Szegeden működő volt kolozsvári országos m. kir. középiskolai tanárképző intézethez tanárrá kinevezte. A m. kir. minisztériumnak 4.123/1922. 1. E. számú rendelete a trianoni békeszerződés életbelépéséről Kubával szemben. A m. kir. minisztérium a trianoni békeszer­ződés becikkelyezéséről szóló 1921: XXXIII. t.-c. 2. és 8. §-aiban nyert felhatalmazás alap­ján a trianoni békeszerződés életbelépése tár­gyában 7.200/1921. és 10.642/1921. M.E. szám alatt kiadott rendeletek (1. a­ Budapesti Köz­löny 1921. évi szeptember hó 11-én és decem­ber hó 20-án megjelent számaiban) kiegészítéséül köztudomásra hozza a következőket: A Párisban 1922. évi március bó 21-én kelt jegyzőkönyv szerint Kuba a trianoni békeszer­ződést megerősítő okiratát az említett napon letette. Ennélfogva a trianoni békeszerződés — a 364. cikk következő zárórendelkezések hetedik bekezdése értelmében — egyrészről Magyaror­szág, másrészről Kuba között e napon életbe­lépett. Budapest, 1922 május 9. Gróf Bethlen István s. k., m. Mr. miniszterelnök. A magyar királyi minisztériumnak 4.250. 1922. számú rendelete a gyülekezési jog időleges korlátozása tárgyában. A legutóbbi nemzetgyűlés megszűnte óta eltelt hosszú idő alatt a politikai pártoknak és jelölt­jeiknek már eddig is minden lehetőségük meg­volt arra, hogy a választóközönséggel elveiket alaposan és részletesen megismertessék és így a választók már most is abban a helyzetben­ van­nak, hogy a közeli választásoknál való politikai állásfoglalásuk tekintetében határozott véleményt alkothatnak. Figyelemmel erre a körülményre és arra a nem kevésbé fontos szempontra, hogy az ország érdeke azt kívánja, hogy a közel­jövőben meg­tartandó nemzetgyűlési választások — a köz­rend legkisebb megzavarása nélkül — méltó­ságteljesen folyjanak le és választópolgárok választói jogukat a máris fokozott mérvben megnyilvánuló és sok esetben a közrendet is veszélyeztető pártszenvedélyek nagyobb izgal­maitól mentes — az ország jelenlegi súlyos helyzetéhez is illő — kom­oly nyugodtsággal gyakorolhassák. Ezért a m. kir. minisztérium az ország nyu­galmának és a közrendnek biztosítása érdekében a kivételes hatalomról szóló törvényes rendel­kezésekben nyert felhatalmazás alapján — a 2.200/1922. M. E. szám alatt kiadott rendelet részbeni módosítása mellett — a következőket rendeli: 1. §. 1922. évi május hó 22-étől kezdve 1922. évi junius hó 13-ig bezárólag semminemű poli­tikai gyűlés nem tartható és a nyilvános helyen tartani kívánt egyéb célú népgyűlések vagy felvonulások sem engedélyezhető!­. 2. §. Aki e rendeletbe­n foglalt tilalmat meg­szegi vagy kijátssza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, ki­hágást követ el és az 1912: LXIII. t.-c. 10. §-a alapján büntetendő. E rendelet azonnal hatályba lép és azt a m. kir. belügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1922. évi május hó 13-án. Gróf Bethlen István s. k., m.kiir. miniszterelnök. A m. kir. belügymiszter 77.279/1922. VII—a. számú körrndelete a gyülekezési jog időleges korlátozásáról szóló 4.250/1922. hl. E. számú rendelet végrehajtása tárgyban. Valamennyi vármegye alispánjának. A m­. kir. államrendőrség valamennyi kerületi főkapitányá­nak. A budapesti m. kir. államrendőrség fő­kapitányának. A gyülekezési jog időleges korlátozásáról szóló 4.250/1922. M. E. számú rendelet végre­hajtása tárgyában a kormányrendeletben nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: Az idézett kormányrendelet a közeli nemzet­­gyűlési választások méltóságteljes, nyugodt le­folyását kívánja az ország és a választópolgárok érdekében biztosítani. Ezért az 1922. évben összeülő nemzetgyűlés tagjainak választása tár­gyában kiadott 2.200/1922. M. E. számú ren­delet 57. §-ának részbeni módosításával a gyüle­kezési jog időleges korlátozása révén is meg akarja akadályozni azt, hogy a legutóbbi nemzet­gyűlés megszűnte óta eddig is eltelt hosszú idő alatt a választóközönségben a szélsőséges párt­szenvedélyek hatásaként máris mutatkozó nagy­mérvű izgalom a választásokat közvetlenül meg­előző időben és a választások tartama alatt oly mértékben fokozódjék, amely a fenti cél elérését, valamint a közrendet is veszélyeztethetné. Az idézett rendelet szerint 1922. évi május hó 22-étől a választások előrelátható befejez­­téig, vagyis 1922. évi június h­ó 13-ik napjáig bezárólag nemcsak a politikai célú mindennemű gyűlések, hanem a nyilvános helyen tervezett egyéb­ célú népgyűlések és felvonulások tartása is tilos. A tilalom dacára esetleg előterjesztendő ké­relmeket, illetve bejelentéseket tehát az emlí­tett kormányrendeletre és e rendeletre utalás­sal el kell utasítani. Az előzőleg netalán már tudomásul vett vagy engedélyezett, de az idé­zett kormányrendelet tilalma alá eső gyűlések stb. rendezőit pedig a tilalomról haladéktalanul értesíteni és a kormányrendeletben megállapí­tott büntető rendelkezésekre figyelmeztetni kell. Egyéb gyűlések engedélyezése tekintetében az idevonatkozó jogszabályok irányadók. A rendőr­hatóságoknak azonban e gyűlések engedélyezé­sénél és azok lefolyásának ellenőrzésénél külö­nösen éber elővigyázattal kell lenniök, nehogy az esetleg burkolt címeken engedélyezni kért gyűlések az idézett kormányrendelet kijátszására vezessenek. A megállapított tilalom ellenére megtartani szándékolt gyűléseket és azokat az egyébként engedélyezett gyűléseket, amelyek lefolyása az idézett kormányrendeletbe ütközik — szükség esetén karhatalommal is — fel kell oszlatni éa a rendezők, valamint a résztvevők ellen a ki­­hágási eljárást azonnal meg kell indítani. Felhívom urat, hogy a hatósága területén működő I. fokú rendőrhatóságokat az idézett rendeletnek pontos végrehajtására nyo­matékosan utasítsa. Budapest, 1922. évi május hó 13-án. Gróf Klebel­berg s. k. A m. kir. belügyminiszter a 67.326/1922. számú rendeletével a m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszter úrral egyetértőleg megengedte, hogy az Országos Gyermekvédő Liga Igazgató­sága (Budapest, VII. Wesselényi­ utca 6. szám) gyermekvédő alapjainak gyarapítása céljából gyűjtőivekkel, urnákkal, perselyekkel és hírlapi felhívások útján 1922. évi május hó 15-től szá­mított egy évi időtartamon át az egész ország­ban pénzbeli adományokat gyűjthessen, illetőleg Budapest székesfőváros területén két napon, a Liga által választott vidéki városokban pedig a törvényhatóság első tisztviselőjének előzetesen bejelentendő egy napon nyilvános helyeken (utcákon, tereken stb.) urnákkal és perselyekkel »Gyermeknap«-ot tarthasson. A magyar királyi belügyminiszter 73.585. 1922. VII. a. számú rendeletével Budapesten Drózdy Győző felelős szerkesztésében és a Magyar Ugar kiadóvállalat r.-t. kiadásában megjelenő »Magyar Ugar« című időszaki lap további megjelenését és terjesztését az ország belső rendjét és a közbiztonságot, valamint az ország külső politikájának érdekeit veszélyeztetők tartalma miatt a 6.357/1920. M. E. számú ren­delet alapján további rendelkezésig megtiltotta. Nevezett sajtótermék a kis és nagy jövedel­mek közötti ellentétek állandó rosszindulatú feszegetésével és a földrefomnak a törvény szel­lemével és céljával nem egyező, rosszakaratú tárgyalásával az ország belső rendjét, a folyó évi február 22-iki­ számában megjelent »Gyere haza« című cikkével pedig, melyben közállapo­taink hamis beállításával az amerikai magyar visszavándorlókat törekszik visszariasztani, az ország külső politikájának érdekeit veszélyezteti. Egyes szám­ára 3 korona. A m. kir. pénzügyminiszter 1.818/1922. P. I. számú rendelete a háború előtti magyar államadóssági címletek vagyonváltság alóli mentességének az 1921. évi XXVI. t.-c. 3. §-a értelmében való megállapítása és a pénzintézetek által beszedett vagyonvált­­ságnak beszolgáltatása tárgyában. A magyar államadósságokról és az azokat terhelő vagyonváltságról szóló 1921. évi XXVI. t.-c. 12. §-ában nyert felhatalmazás alapján, az ezen törvénycikknek részben való végrehajtása tárgyában kiadott és a Budapesti Közlöny 1921.

Next