Budapesti Közlöny, 1922. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1922-05-14 / 111. szám

2 .....................­­ ■ » ■ mmi i ■ ■ — ■ ■■■■■ hu —.............................. —» Budapesti Közlöny 1922 május 14. évi július hó 5-én megjelent számában közzé­tett 3.200/1921. P. M. számú rendelet kiegészí­­téseképen a következőket rendelem: 1. §. A közalapok és közalapítványok,­ gyám­pénztárak és gyámpénztári tartalékalapok, köz­­művelődési és közjótékonysági intézmények, egy­házi és kegyes alapok, kényszertársulatok, vala­mint nyugdíjintézetek tulajdonát alkotó s a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a értel­mében megjelölt azok a szelvényes háború előtti magyar államadóssági címletek, amelyekre nézve a 3­ 200/1921. P. M. számú rendelet 15. §-a értelmében a Pénzintézeti Központhoz történt bejelentés alapján az 1921. évi XXVI. t.-c. 3. §-ában biztosított mentességre való igény meg­­állapíttatott, a 3 200/1921. P. M. számú rende­let 7. §-ában körülírt bélyegjegygyel látandók el. 2. §. A vagyonváltság alóli mentességet a pénzügyminiszter nevében az általa erre a célra a Pénzintézeti Központnál alakított szerv bí­rálja el. A hozott határozatról a Pénzintézeti Köz­pont értesíti a felet vagy a megbízottját és fel­hívja, hogy a címleteket, ha azok nála őriztet­nek, Budapesten a Pénzintézeti Központnál, vidéken pedig az értesítésben megjelölt m. kir. állampénztárnál, a kézbesítéstől számított 8 na­pon belül mutassa be s utóbbi esetben egyúttal felhívja az illető állampénztárt a bemutatandó címleteknek a fél részére adott értesítés bevo­nása mellett bélyegjegygyel való ellátására. A vagyonváltság alóli mentességre való igény megállapítása esetén a címletek vagyonváltság­­ lerovása nélkül, ellen esetben csak a vagyonváltság lerovása után láthatók el bélyegjegygyel. Letéti kezelés esetén a címletek a letéti helynél (m. kir. állampénztárnál, egyéb köz­pénztárnál vagy pénzintézetnél) látandók el bélyegjegygyel. Ily esetben a Pénzintézeti Köz­pont a fél értesítésével egyidejűleg felhívja a letéti helyet a címleteknek a fél részére adott értesítés bevonása mellett vagyonváltság bélyeg­­jegygyel való ellátására.­­Névreszóló és ketményezett címleteknél a Pénzintézeti Központ a felet vagy megbízottját a határozatról azzal értesíti, hogy a címletet a hozzátartozó kamatfizetési ívvel együtt a kamat­­fizetést teljesítő m. kir. állampénztárnál mutassa be. Egyúttal értesíti a kamatfizetést teljesítő m. kir. állampénztárt, amely a fél részére adott értesítés bevonása mellett a nála bemuta­tandó címlet belső bal oldalára, valamint a kamatfizetési ívre a mentesség tárgyában ho­zott határozatot záradék alakjában rávezeti. A mentességi záradékkal ellátott névreszóló és kötményezett címletek után a kamatok teljes összegben kifizettetnek s ha ily címlet után, a 4.021/1921. P. M. számú rendelet alapján, kamat leszállított mértékben már felvétetett volna, a kamatkülönbözetet a m. kir. állampénztár a záradékolás után kifizeti. Oly névreszóló és köt­ményezett címletek után, amelyekre nézve a mentesség iránt bejelentett igény el lett uta­sítva, a kamatok továbbra is csak 80%-ban fizettetnek ki s ily címletek vagyonváltságának tényleges lerovására a 4.021/1921. P. M. sz. ren­delet értelmében a feloldás alkalmával kerül sor. 3. §. A 3.200/1921. P. M. számú rendelet 17. §-ának utolsó bekezdése alapján a vagyon­váltság alóli mentesség igazolása céljából a m. kir. állampénztárakhoz benyújtott háború előtti magyar államadóssági címletek közül a 4%-kal kamatozó tiszai és szegedi nyereménykölcsön címletei, amennyiben 1921. évi junius hó 26. napját megelőző időben visszafizetésre tényleg esedékessé váltak, a Budapesti Közlöny 1921. évi december hó 31-én megjelent számában közzétett 6.100/1921. P. M. számú rendelet 1. §-a értelmében a vagyonváltság alól mentesen beváltásra kerülnek s ezen címletek bélyeg­­jegygyel nem látandók el. Ellátandók ellenben bélyegjegygyel a 4­ 5%-kal kamatozó törlesztéses magyar járadékkölcsönnek, a 4°/o-kal kamatozó magyarországi földtehermen­­tesítési kölcsönnek és a Budapest-pécsi vasút megváltása folytán elvállalt 4%-kal kamatozó elsőbbségi kölcsönnek az előző bekezdésben em­lített rendelkezés alapján a m. kir. állampénz­tárakhoz benyújtott címletei, miután ezeknél a kölcsönöknél a kisorsolt címletek egyelőre nem kerülnek beváltásra, hanem utánuk továbbra is kamat fizettetik. A m. kir. állampénztárak ezek­nek a kölcsönöknek náluk benyújtott címleteiről 1922 évi junius hó 30-áig kimutatást­ tartoznak a m. kir. központi állampénztárhoz beküldeni. A m. kir. központi állampénztár a címleteknek vagyonváltság alóli mentességre való igényét a sorsolási jegyzékek alapján megvizsgálja s a m­. kir. állampénztárakat értesiti, hogy a kimutatá­sokban foglalt címletek közül melyek láthatók el a vagyonváltság lerovása nélkül és melyek csak annak lerovása mellett bélyegjegygyel. Hasonló értelemben vizsgálja meg a m. kir. központi állampénztár a hozzá benyújtott cím­letek vagyonváltság alóli mentességre való igényét és látja el azokat bélyegjegygyel. 4. §. Ha olyan háború előtti magyar állam­adóssági címletet, amelyre nézve a vagyon­váltság alóli mentesség iránt igény jelentetett be, a jelen rendelet 2. §-ának első bekezdésében említett szerv vagyonváltságkötelesnek nyilvánít, az ilyen címlet után lerovandó vagyonváltság elszámolásánál a m. kir. állampénztárak a 3­200/ 1921. P. M. számú rendelet 9. §-ában szabá­lyozott módon kötelesek eljárni. 5. §. A pénzintézetek — és pedig úgy a benyújtóhelyként működött, mint a többi pénz­intézetek — a 3200/1921. P. M. számú rendelet 10. és 11. §-ai értelmében »háború előtti állami címletek után megállapított 20%-os vagyon­váltság« néven náluk vezetett számlán a m­. kir. pénzügyminisztérium javára irt összegeket a Pénzintézeti Központhoz, az ott ugyanily néven vezetett számla javára átutalni tartoznak. A Pénzintézeti Központ az ily módon hozzá át­utalt összegekkel a nevezett számlán a m. kir.­­ pénzügyminisztériumot a beérkezés napjának értékelésével elismeri. A pénzintézetek a náluk vezetett háború előtti állami címletek természetben lerótt váltsága elnevezésű letéti számlán a m. kir. pénzügy­minisztérium javára letétbe vett címleteket, a megfelelő szelvényekkel együtt, teljesen ép álla­potban, 1922. évi junius hó 30. napjáig a m. kir. központi állampénztárnak küldik meg, mely azokat az állami ingóvagyon-napló melléklete­ként vezetendő »Pénzintézetek által az 1922. évi 1.818/P. M. számú rendelet 5. §-a alapján, háború előtti állami címletek természetben le-, rótt vagyonváltsága címén, beszolgáltatott cím­letek« elnevezésű segédnaplóban bevételezi és megőrzi. 6. §. Ez a rendelet közzétételének napján lép életbe. Budapest, 1922. évi május hó 12-én. Dr. Kolltay Tibor s. k., m. kir. pénzügyminiszter, rendeletével a m. kir. minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Központi Váltó­­üzlet r.-t. budapesti bej. cég az 1921. üzletévra vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évit augusztus hó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 61.304/1922. számú rendelete az üzleti záróráról szóló 1913: XXXVI. törvény­cikk végrehajtása tárgyában 6.550/1913. K. M.el­. szám alatt kiadott rendelet módosításáról. Az üzleti záróráról szóló 1913: XXXVI. tör­vénycikk végrehajtása tárgyában 6.550/1913. K. M. év­. szám alatt kiadott rendelet 22. §-a I. pontjában foglalt azt a rendelkezést, hogy az idézett törvénybe ütköző kihágási ügyekben első­fokon a rendezett tanácsú városokban, Újpestet is ideértve, a rendőrkapitány, illetőleg helyettese, ezek akadályoztatása esetén a tanács által ezzel megbízott tisztviselő jár el, az említett törvény­cikk 10. §-a második bekezdésének megfelelően oda módosítom, miszerint az idézett törvénybe ütköző kihágási ügyekben rendezett tanácsú vá­rosokban, Újpestet is ideértve, elsőfokon a ren­dezett tanácsú város tanácsa jár el. Budapest, 1922. évi május hó 8-án. Dr. Hegyeshalmy Lajos s. k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 66.922/1922. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a m. kir. minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alap­ján megengedte, hogy a Pusztai Járási Takarék­­pénztár r.-t. győrszentmártoni bej. cég az 1921. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi augusztus hó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 66.985/1922. K. M. 14­ szám alatt kiadott Ad. 8.696/elv. 19-1922. Pályázati hirdetmény. A néhai Bernfeld Mór által hagyományozott összegből a m. kir. honvédség és csendőrség tisztjeinek, tisztviselőinek és törzsőrmestereinek özvegyei és árvái részére létesített alapítvány kamatjövedelmének ez időszerint mutatkozó fölös­legéből a m. kir. honvédséget illető résznél három olyan özvegy vagy megfelelő számban olyan árva részesíthető segélyben, aki sem az államtól, sem pedig a m. kir. honvédtiszti özvegyek és árvák segélyellátási intézetétől segélyt nem kap és évi nyugdíjat sem élvez. Az özvegyek közül ez alkalommal a VI., VIT.. és IX. rangosztályba tartozott tisztek özvegyei jöhetnek tekintetbe. Az alapítványi segély ösz­­szege a VL rangosztályba tartozott tisztek, ille­tőleg tisztviselők özvegyei részére évi 1128, illetőleg 1332, a VIII. rangosztályba tartozott tisztek, illetőleg tisztviselők özvegyei részére évi 756, illetőleg 792, a IX rangosztályba tartozott tisztek, illetőleg tisztviselők özvegyei részére évi 660, bármely árva részére pedig évi 200 koro­nában van megállapítva. A segélydíjakat a m. kir. honvédelmi minisz­ter adományozza. Az özvegynek engedélyezett segély élethosszig- v­­an, illetőleg netáni újabb férjhezmeneteléig jár. Az árvák részére nevelési járulékul engedélye­zett segély : a) a fiúárváknál, amennyiben tanulmányokat folytatnak, állami vagy katonai szolgálatba avagy a kereskedői pályára, lépnek, a betöltött 20-ig életévig, amennyiben pedig iparos pályára lépnének, a betöltött 16-ik életévig; b) leányárváknál férjhezmenetelekig, legkésőbb azonban a betöltött 22-ik életévig folyósíttatik. Mindkét nembeli nyomorék vagy keresetkép­telen árvák a részükre engedélyezett segélyösz­­szegek élvezetében keresetképtelenségük egész tartama alatt, esetleg élethossziglan is megma­radnak. Ha valamely igényjogosult és a jelen alapít­ványból segélyt élvező özvegynek több mint két törvényes gyermeke volna, akkor minden egyes gyermek csak évi 100 korona segélyben, illetve nevelési járulékban részesülhet. Ezen nevelési járulékok a gyermekek részére a fentebb emlí­tett időpontig akkor is meghagyatnak, ha az anya időközben netalán újból férjhez ment volna. Törvényesített gyermekek a törvényes házas­ságból származókkal egyenlőknek tekintetnek; örökbefogadott, törvénytelen és mostoha gyer­mekek azonban segélyre igényt nem tarthatnak. Egyenlő minősítésű pályázók között azok részesülnek előnyben, akik anyagi viszonyaikra való tekintettel a segélyre legjobban rászorulnak. Az engedélyezett évi segélyt mindenkorra elveszti az, aki közönséges megbecstelenítő bűn­tett vagy vétség miatt három hónapnál hosz­­szabb ideig tartó szabadságvesztés büntetésre ítéltetik. A segélyösszegek az adományozást követő hótól számítva havonként utólagos részletekben válnak esedékessé. Az alapítványi segély elnyerését kérő folya­modványok — melyek mellékleteikkel együtt szabályszerűen bélyegzendők — legkésőbb a folyó 1922. évi junius hó 15-ig közvetlenül a m. kir. honvédelmi miniszterhez nyújtandók be. Később érkező vagy nem szabályszerűen fel­szerelt folyamodványok nem fognak figyelembe vétetni. A pályázati kérvényekhez melléklendők: 1. Hivatalos bizonyítvány vagy más hivatalos (tiszti kinevezési okmány, honvéd anyakönyvi lap) okmány arról, hogy folyamodó férje, illető­leg atyja tényleges vagy nyugállománybeli m. kir. honvéd tiszt vagy tisztviselő volt; 2. az elhunyt férj, illetőleg atya halotti anya­könyvi kivonata, vagy a bíróilag történt holttá­­nyilvánításról szóló okmány; 3. a házasságkötést igazoló anyakönyvi ki­vonat ; 4. hatósági bizonyítvány arról, hogy az öz­vegy férjének életében attól törvényesen elválva

Next