Budapesti Közlöny, 1922. június (56. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-23 / 142. szám

Budapest, 1922. 142. szám. Péntek, Június 23. BUDAPE­STI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: v. Vili kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 64. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 E 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 E 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­­sítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasikos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 E 50 C. Kétszer vagy többször beiktatva 10•/• engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélküli Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 8 kon » »·16» » 6» » » » további 8 oldalanként 8 » A Hivatalos Értesítő ára.............. 4 » HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 71.815. számú rendelete a vámtarifa 43. tételszáma alá tartozó külön meg nem nevezett friss főzelék és étkezésre való másféle friss növény behozatalának enge­délyhez való kötése tárgyában. Az árukürforgalom rendezése tárgyában 1921. évi június hó 11-én 4.220. M. E. sz. a. kiadott kormányrendelet (1. a. Budapesti Közlöny 1921. évi 136. számát) 10. §-ában nyert felhatalmazás alapján az érdekelt miniszter urakkal egyet­­értőleg elrendelem, hogy a m. kir. minisztérium­nak a behozatali tilalom alól kivett áruk jegy­zékének módosítása tárgyában 1921. évi novem­ber hó 25-én 9.210. M. E. sz. a. kiadott ren­deletének (1. a Budapesti Közlöny 1921. évi 272. számát) 1. §-ában foglalt azon jegyzékéből, amely az engedély nélkül behozható árukat tartal­mazza, a következő szavak töröltessenek: »43. A sz. Külön meg nem nevezett friss főzelék és étkezésre való másféle friss növény«. Ezen rendelet azonnal hatályba lép azzal, hogy hatályba léptétől kezdve a szóban forgó árucikkek csak az általam kiadott behozatali engedélyek alapján kerülhetnek behozatalra, mégis azzal a megjegyzéssel, hogy azon szállít­mányok, melyek legkésőbb jelen rendelet közzé­tétele előtt, illetve a közzététel napján adattak fel vámkülföldön az ország belterületére szóló rendeltetéssel és ez a körülmény a behozatali vámkezelést végző vámhivatal előtt beigazolást nyer, még külön engedély nélkül behozatali vámkezelés alá vehetők. Budapest, 1922 junius 21. A miniszter helyett: Dr. Szomjas Lajos s. k., ■ államtitkár. A befolyt összegek elsősorban az ottani méhészkedés továbbfejlesztésére szolgáljanak. Amennyiben fölös bevétel is volna, az az inté­zeti segélyegylet javára vagy intézeti jótékony­célra fordítható. 2. Ahol a méhállomány­­kellő gondozás hiánya miatt egyszer már elpusztult, a nagyszámú igényjogosultra való tekintettel a földmivelés­ügyi m. kir. miniszter úr újabb méhcsaládokat már nem adományozhat. 4. Általában a jövőben méhészeti felszerelést csakis oly intézetek kérhetnek, amelyek a méhé­szet ű­zésében jól megfelelő területtel és kellő méhlegelővel rendelkeznek s ha a méhek kezelé­sében jártas egyén van az intézetnél , ha az intézet legalább egy-két méhcsalád beszerzésére kötelezettséget vállal. 5. A földmivelésügyi miniszter időnként ille­tékes méhészeti szakközegeit helyszíni tárgya­lásra, illetőleg szakszerű ellenőrzésre és javaslat­­tételre ki fogja küldeni. 6. Az intézeti tanulók lehetőség szerint a méhészeti munkába bevonandók, általuk és szü­leik által a méhészkedés ügye népszerűsítendő a cukorbehozatal csökkenésére és általános nem­zetgazdasági szempontokból is. 11. Valamennyi főtiszt, egyházi főhatóságnak. A tankerületi kir. főigazgatókhoz intézett, a méhészkedésre vonatkozó körrendeletet van sze­rencsém Címednek szives figyelmébe ajánlani, hogy e tárgyban saját hatáskörében az illető intézeteknél hasonló értelemben eljárni méltóz­­tassék. Budapest, 1922. évi junius hó 15-én. 4. a) a zománcozott öntöttvas oldalakkal el-­ látott kályhák; 4. b) a zománcozott vagy nikkelezett öntött­vas kerettel ellátott és csempékkel kirakott kályhák; 5. a márványburkolattal, továbbá a faragással­ vagy fémverettel díszített faburkolattal ellátott fűtőtestek, úgyszintén a fűtőtestek ilyen bur­­­kolatai külön szállítás esetében is; 6. a) minden leépített (talapzatos), továbbá minden emelvényes (melles) tűzhely abban az esetben, ha csempével van kirakva; 6. b) minden olyan tűzhely, amely beafsteki sütővel, vagy nyárson sütővel, vagy roston sütő­vel vagy pedig ajtós étel- és edénymelegítő be­rendezéssel van ellátva. 2. §. (1) Fényűzési tárgy a belföldön előállí­tott sör abban az esetben, ha 15 vagy ennél­ magasabb cukorfok tartalma van, még­pedig­­­ különböző elnevezésre való tekintet nélkül. (2) Az előző bekezdésben említett belföldi sör után járó fényűzési forgalmi adót a sör­gyár köteles — az erre nézve érvényben levő szabályoknak megfelelően — beszedni és az államkincstárnak beszolgáltatni. (3) A Budapest területéhez tartozó sörgyárak­­vállalkozói kötelesek a cég nevét és a gyár­telep helyét a m. kir. adóügyi útmutató és ellenőrző hivatalnak legkésőbb 1922 junius 30-ig bejelenteni. 3. §. (1) Azok a keresetűzők, akik jörnek akár nagyban (angros), akár kicsinyben (detail) való elárusításával, illetve kimérésével foglal­koznak, kötelesek a jelen rendelet 2. §-ában meg­határozott minőségű belföldi sörből 1922. június 30-án az üzleti zárás időpontjában meglevő készletüket leltározás útján pontosan megálla­pítani Ezek a készletben levő belföldi sörök a kereskedelemben szokásos elnevezésük és a jelenlegi nagykereskedelmi egységárak szerint csoportosítva részletes jegyzékbe foglalandók. A jegyzék két azonos példányban állítandó kü (2) Fel kell venni ebbe a jegyzékbe azokat a sörszállítmányokat is, amelyek 1922 július 1-je után adózatlanul érkeznek meg az üzletbe, mi­után a szállító vállalat azokat még 1922 július 1-je előtt küldötte el és így nem számította fel a sör után járó fényűzési forgalmi adót. (3) A jegyzéknek az üzlet cégszerű megneve­zését és helyét (kerület, utca, házszám) és a kö­vetkező felirású hasábokat és adatokat kell tar­talmaznia : 1. folyószám; 2. a sör megnevezése; 3. a sör mennyisége (hordók vagy palackok száma és űrtartalma); 4. a sör jelenlegi nagykereskedelmi egységára 5. az egyes folyószámok alatt bejegyzett sö­röknek együttes értéke; 6. megjegyzések. (4) A jegyzéknek 5. hasábjába bevezetett értékek összegezendők és megállapítandó a vég­összeg után 13°/6-os kulcs szerint kiszámított fényűzési forgalmi adó összege, amely a jegy­zéknek a következő sorába úgy számmal, mint szóval beírandó. A jegyzéknek mind a két pél­dányát keltezés után az üzlet tulajdonosa saját­­kezűleg köteles aláírni. (5) A jegyzékben feltüntetett fényűzési for­galmi adót 1922 július 15-ig az illetékes állam­­pénztárnál, Budapesten a IX. kerületi állam­­pénztárnál a szokásos módon be kell fizetni, még­pedig a június hóra befizetendő fényűzési for­­­ galmi adótól elkülönítve. A jegyzék alapján be-­j . miniszter rendeletéből: Dk Bárány Gerő s. k. miniszteri tanácsos, M elnöki ügyosztály h. főnöke. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­ternek 1922. évi 53.493. V. számú rendelete a középiskolák méhészkedése tárgyában. I. Valamennyi tankerületi .kir. főigazgatónak. Hivatkozással az 1921. évi 136.291. V. számú rendeletre (megjelent az 1921. évi szeptember 1-ei Hivatalos Közlöny 21. számában a 256. lapon) tudomásvétel és további eljárás végett értesítem Címet a következőkről: 1. Mindazok az intézetek, melyeknek a föld­mivelésügyi m. kir. miniszter úr méhészeti fel­szerelést vagy méhrajokat adományozott, tartoz­nak az 1922. évi mézszüret után a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak a folyó tanévi méhészkedésükről jelentést tenni és okmányokt elszámolást felterjeszteni. 2. A méztermés felesleges mennyisége a helyi viszonyokhoz mért időben értékesítendő. Az intézet igazgatója a tanártestület meghallgatá­sával a méz árát körülbelül a helyi piaci ár háromnegyed részének megfelelő összegben álla­pítja meg. A mézet elsősorban és közreműkö­désük arányában azok vehetik meg, akik a méhészkedésben tényleg résztvettek; azután a több és kisebb gyermekkel biró intézeti taná­rok vehetnek. Mindezeken kívül a mézet csakis a helyi napi áron szabad értékesíteni. A tj kir. pénzügyminiszter 1922. évi 78.788. számú rendelete a fényűzési forgalmi adóról szóló 1920. évi XVI. t­c. végrehajtása iránt kiadott 1920. évi 90.000. számú utasítás, valamint az ezt kiegészítő és módosító 1921. évi 23.062. és 1922. évi 1.900. számú rendelet némely rendelkezésének módosí­tása és kiegészítése tárgyában. A fényűzési forgalmi adóról szóló 1921. évi XVI­­.-a végrehajtása iránt kiadott 1920. évi 90.000. számú utasítás (B. K. 258. szám és a P. K 26. szám) némely rendelkezésének, vala­mint ezt a végrehajtási utasítást kiegészítő és módosító 1921. évi 23.062. szám­i rendelet (B. K. 129. szám és P. K. 16. szám) és 1922. évi 1.900. számú rendelet (B. K. 16. számú és P. K. 2. szám) némely rendelkezésének módosítása és kiegészítése tárgyában az idézett t.-c. 6. §-ának 2. pontjában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértve a következőket rendelem: 1. §. Fényűzési tárgyak: 1. Mindennemű kandalló, a színre és anyagra való tekintet nélkül; 2. minden fehér- vagy krémszínű cserép­kályha értékre való tekintet nélkül; 3. a más színű cserépkályha abban az eset­ben, ha a vételára a felállítással együtt 30.000 K-t meghalad. Egyes szám ára 3 korona

Next