Budapesti Közlöny, 1922. július (56. évfolyam, 148-173. szám)
1922-07-04 / 150. szám
Budapest, 1922 150. szám Kedd, Julius 4 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség s TIL kérőjét, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: VII. Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épüle. Telefon : József 13—6. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 t, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 , 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10“/. engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélküli Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 0 oldal terjedelemig 8 kő* . . . 18 » » 0 » » » » tovább! 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesitő éra ______ * » HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter előterjesztésére dr. Szőke Béla miniszteri titkárnak a miniszteri osztálytanácsosi, dr. Farkas Béla miniszteri segédtitkárnak a miniszteri titkári címet adományozom. Kelt Budapecen, 1922. évi junius hó 23. napján. Horthy s. k. Szabó István s. k. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az úgynevezett nép- s az ugyueV62®j tanácsköztársaság idejében a törvényhatóságokban 8 községekben hatalmat bitorolt közigazgatási jellegű szervek működéséből felmerült és a kapcsolatos jogviszonyok rendezéséről szóló 1.090/1921. M. E. számú rendelet 7. §-a értelmében Győr szab. kir. város területén létesített gazdasági színezetű szerveknek az 5.193/1919. M. E- számú rendelet alapján valő felszámolását elédelyén, a törvényhatóság területére a felszámló bizottság elnökévé Eberth Géza városi tanácsost,tagjaivá pedig Mészáros Ferenc városi üzemi főkönyvelőt, Csellágh Gyula műszaki főtanácsos 1 kir. államépítészeti hivatal főnökét, Szataner Ernő kereskedelmi és iparkamarai főtitkár, és a Pénzintézeti Központ képviseletében Weisz Vámos takarékpénztári igazgatót nevezte ki. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az úgynevezett nép- s az úgynevezett tanácsköztársaság idejében a törvényhatóságokban s községekben? hatalmat bitorolt közigazgatási jellegű szervek működéséből felmerült és a kapcsolatos jogviszonyok rendezéséről szóló 11.090/1921. M. E. sz. rendelet 7. §-a értelmében »Somogy vármegye területén létesített gazdasági színezetű szerveknek az 5.193/1919. M. E. számú rendelet alapján való felszámolását elrendelvén, a törvényhatóság területére a felszámoló bizottság elnökévé dr. Kiss Emil vármegyei tb. főjegyzőt, tagjaivá pedig Nádasdi Dezső m. kir. műszaki főtanácsost s a Pénzintézeti Központ képviseletében Kovács Béla revizort és Kóczián Emil takarékpénztári titkárt nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter Aczél Gyula menekült javítóintézeti főtisztet a IX. fizetési osztályban való meghagyása mellett végleges minőségű pénzügyi irodafőtisztté, Kansztey Matild és Kanszky Erzsébet menekült tanítónőket a IX. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi irodafőtisztnőkké, Eriédl Jenő kereskedelemügyi minisztériumi irodatisztet a X. fizetési osztályban való meghagyása mellett végleges, Kulcsár Bál menekült várnagyot a X. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi irodatisztekké, Simon Barna központi statisztikai hivatali irodasegédtisztet a XI. fizetési osztályban való meghagyása mellett végleges, Seress Lajos kereskedelmi múzeumi irodasegédtisztet is XI. fizetési osztályban való meghagyása mellett,, Fábián Dénes államvasúti kalauzt, Sütő Ferenc államvasúti raktárnokot, Suhajda Béli honvédelemügyi minisztériumi kezelőt, Théba József menekült megyei alkalmazottat és Göll Elemér tiszthelyettest a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi irodasegédtisztekké a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz kinevezte. A m. kir. pénzügyminiszter Fotzta György volt községi jegyzőt és Erdélyi Gyula menekült vármegyei irodaigazgatót a IX. fizetési osztályba végleges minőségű pénzügyi irodafőtisztekké, Kováts Gyula menekült megyei irodasegédtisztet a XI. fizetési osztályba végleges, Faragó József menekült városi végrehajtót, Dám Antal államvasúti állomáselőljárót és Székely Balázs katonai igazolványos altisztet a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi irodasegédtisztekké a pécsi m. kir. pénzügyigazgatósághoz kinevezte. A magyar királyi belügyminiszter Perndi Adorján zombori városi adótiszt szentendrei lakosnak az 1922. évi január hó 31-én kelt 5.982/1922. al/a. számú rendelettel magyar királyi állami rendőrségi számellenőrré történt kinevezését, miután nevezett állását záros határidőn belül nem foglalta el, hatályon kívül helyezte. ____ Sehlegi Ferenc ,^ytétényi születésű, rom. kath. vallásu, nőtlen, székesfehérvári illetőségű, budajifesti lakos, maga hivatalnok családi nevének a testvére által Itteni engedélylyel már korábban felvett AVv. névre kért átváltoztatása az 1922. évi 1097/VIli. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. miskisztériumnak 5.560/1922. M. E. század rendelete az úgynevezett tanácsköztársaság tényeiből felmerülő vitás ügyekben eljáró gazdasági bíróságokra fennálló rndelkezések kiegészítése, illetőleg mó flosítása tárgyában. A m. kir. minisztérium az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideljes rendezéséről szóló 1920 : I. t.-e . 9. §-ának ,elsőelőtti bekezdésében kapott felhatalmazás alpján a következőket rendeli: ] A Az úgynevezett tanácsköztársaság tényeiből felmerülő vitás ügyekben eljáró gazdasági bíróságokról szóló (a Budapesti Közlönynek 1920. évi október aó 15-én megjelent 237. számában kihirdetett) 8.759/1920. M. E. számú rendelet II. S a Akként módosul, hogy a proletárdiktatúra által létesített butorügyletek lebonyolítása tárgyában 2.273/1920. M. E. szám alatt kibocsátott Is Budapesti Közlönynek 1920. évi március hó 23-én megjelent 70. számában kihirdetett) rendelet 23. §-a szerint hozott jogerős határozatok alapján a végrehajtást a budapesti központi kir- járásbíróság rendeli el. A központi gazdr b 'l bíróságnál már benyújtott s még el nem int. ^ végrehajtási kérvényeket a központi gazdatási bíróság ^ elnöke» elintézés végett a budapesti központi kir. járásibiróságnak küldi meg. 2. §. A vállalatoknak és üzemeknek az úgynevezett tanácsköztársaság idejében történt köztulajdonbavétele folytán előállott tényleges helyzet rendezése tárcában 1.360/1921. M. E. szám alatt kibocsított minisztériumi rendelet értelmezése, illetőleg kiegészítése és kapcsolatos kérdések tárgyában 9.380/1921. M. E. szán.§ alatt kibocsátott (a Budapesti Közlönynek 1921. évi november hó 6-án megjelent, 249. számában kihirdetett) rendelet 4. §-a szerint a központi gazdasági bíróság hatáskörébe tartozó perekben a Pénzintézeti Központ mint az államkincstár (postatakarékpénztár) képviselője külön eljárási költséget nem köteles leróni. Ha azonban ily perben a bíróság a Pénzintézeti Központnak mint az államkincstár (postatakarékpénztár) képviselőjének ellenfelét perköltség viselésére kötelezi, az ellenfelet a bíróság megállapítása szerint a pertárgy értékének 15%-át tevő külön eljárási költségnek végrehajtás terhével megfizetésére is kötelezni kell. A külön eljárási költséget a Kúria segédhivatali főigazgatójánál kell lefizetni. Az eljárási költséget a kir. kincstári jogügyi igazgatóság hajtja be és a behajtott összeget a központi gazdasági bíróságnak beszolgáltatja. Az 5.370. 1921. M. E. számú rendelet 3. §-a erre a költségre is alkalmazást nyer. ■Sem ezekben a perekben, sem a vállalatoknak és üzemeknek az úgynevezett tanácsköztársaság idejében történt köztulajdonbavétele folytán előállott tényleges helyzet rendezése tárgyában 1.360/1921. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1921. évi február hó 27-én megjelent 47. számában kihirdetett) rendelet alapján indított perekben az államkincstárt az ellenfél javára költségben marasztalni nem lehet. 3. §. Abban a kérdésben, hogy a 8.759/1920. M. E. számú és az ezt kiegészítő rendeletek alapján a gazdasági bíróságok előtt folyamatba tett perekben, valamint oly perekben, amelyekben a határozathozatal másodfokban a központi gazdasági bíróság hatáskörébe tartozik, van-e helye perújításnak, a gazdasági bíróság az idézett rendelet 9. §-a alapján az eset összes körülményeinek mérlegelésével a méltányosság szerint határoz, különös figyelemmel arra, hogy a perújítás megengedése a vagyontömeg felosztását ne akadályozza vagy hátráltassa. A perújítás határideje az alapperben hozott végítélet jogerőre emelkedésének, illetőleg az egyesség megkötésének napjától számítandó hat hónap. Ez idő elteltével perújításnak semmi esetben sincs helye. Perújítás esetében a külön eljárási költségre az 5.370/1921. M. E. számú rendeletben, illetőleg a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. 4. §. A 9.380/1921. M. E. számú rendelet 5. §-ának utolsó bekezdésén alapuló biztosítási végrehajtási vagy zárlati kérvény mellett cégjegyzékkivonattal vagy más alkalmas módon igazolni kell, hogy az, aki ellen a kérelem irányul, a pénzintézet igazgatóságának tagja vagy ügyvezető igazgatója (vezérigazgatója). 5. §. Az 5.370/1921. M. E. számú rendelet 5. §-a hatályát veszti és ennek folytán a 8.759/1920. M. E. számú rendelet 4. §-a 2. bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek: Az ülnök minden ügyben száz korona díjazásban részesül, amely összegben az esetleg felmerült készkiadás és az esetleges folytatólagos tárgyalások díja is bennfoglaltatik. Kisebb perérték esetében, különösen a proletárdiktatúra által létesített bútorügyletek lebonyolítása tárgyában 2.273/1920. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletén alapuló eljárásban a bíróság vagy elnöke az ülnöknek száz koronánál kisebb díjat is állapíthat meg. A díjat az elnök az eljárást befejező határozat hozatala után utalja ki. Ha az Egyes számára is korona.