Budapesti Közlöny, 1922. július (56. évfolyam, 148-173. szám)

1922-07-04 / 150. szám

Budapest, 1922 150. szám Kedd, Julius 4 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség s TIL kérőjét, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: VII. Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épüle. Telefon : József 13—6. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 t, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 , 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­­sítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10“/. engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélküli Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 0 oldal terjedelemig 8 kő* . . . 18 » » 0 » » » » tovább! 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesitő éra ______ * » HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi földmivelésügyi mi­­­niszter előterjesztésére dr. Szőke Béla miniszteri titkárnak a miniszteri osztály­­tanácsosi, dr. Farkas Béla miniszteri segédtitkárna­k a miniszteri titkári címet adományozom. Kelt Budap­ecen, 1922. évi junius hó 23. napján. Horthy s. k. Szabó István s. k. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az úgy­nevezett nép- s az ugyueV62®j tanácsköztársaság idejében a törvényhatóság­okban 8 községekben hatalmat bitorolt közigazgatási jellegű szervek működéséből felmerült és a kapcsolatos jogviszo­nyok rendezéséről szóló­­ 1.090/1921. M. E. számú rendelet 7. §-a értelmé­ben Győr szab. kir. város területén létesített g­azdasági színezetű szerveknek az 5.193/1919. M. E- számú rendelet alapján valő felszámolását el­édelyén, a tör­­vényhatóság területére a felszám­­ló bizottság elnökévé Eberth Géza városi tanácsost,­­tagjaivá pedig Mészáros Ferenc városi üzemi főkönyvelőt, Csellágh Gyula műszaki főtanácsos 1 kir. államépítészeti hivatal főnökét, Szatan­e­r Ernő kereskedelmi és iparkamarai főtitkár, és a Pénz­intézeti Központ képviseletében Weisz Vámos takarékpénztári igazgatót nevezte ki. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az ú­gy­­nevezett nép- s az úgynevezett tanácsköz­társaság idejében a törvényhatóságokban s községekben? hatalmat bitorolt közigazgatási jellegű szervek működéséből felmerült és a kapcsolatos jog­viszonyok rendezéséről szóló 11.090/1921. M. E. sz. rendelet 7. §-a értelmében »Somogy vármegye területén létesített gazdasági színezetű szervek­nek az 5.193/1919. M. E. számú rendelet alap­ján való felszámolását elrendelvén, a törvény­hatóság területére a felszámoló bizottság elnö­kévé dr. Kiss Emil vár­megyei tb. főjegyzőt, tagjaivá pedig Nádasdi­ Dezső m. kir. műszaki főtanácsost s a Pénzintézeti Központ képvisele­tében Kovács Béla revizort és Kóczián Emil takarékpénztári titkárt nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter Aczél Gyula menekült javítóintézeti főtisztet a IX. fizetési osztályban való meghagyása mellett végleges minőségű pénzügyi irodafőtisztté, Kansztey Matild és Kanszky Erzsébet menekült tanító­nőket a IX. fizetési osztályba ideiglenes minő­ségű pénzügyi irodafőtisztnőkké, Eriédl Jenő kereskedelemügyi minisztériumi irodatisztet a X. fizetési osztályban való meghagyása mellett végleges, Kulcsár Bál menekült várnagyot a X. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi irodatisztekké, Simon Barna köz­ponti statisztikai hivatali irodasegédtisztet a XI. fizetési osztályban való meghagyása mellett végleges, Seress Lajos kereskedelmi mú­zeumi irodasegédtisztet is XI. fizetési osztályban való meghagyása mellett,, Fábián Dénes állam­­vasúti kalauzt, Sütő Fer­enc államvasúti raktár­­nokot, Suhajda Béli honvédelemügyi minisz­tériumi kezelőt, Théba József menekült megyei alkalmazottat és Göll Elemér tiszthelyettest a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénz­ügyi irodasegédtisztekké a székesfővárosi m. kir. adó­felügyelőhöz kinevezte. A m. kir. pénzügyminiszter Fotzta György volt községi jegyzőt és Erdélyi Gyula menekült vármegyei irodaigazgatót a IX. fizetési osztályba végleges minőségű pénzügyi irodafőtisztekké, Kováts Gyula menekült megyei irodasegédtisztet a XI. fizetési osztályba végleges, Faragó József menekült városi végrehajtót, Dám Antal állam­vasúti állomáselőljárót és Székely Balázs katonai igazolványos altisztet a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi irodasegédtisztekké a pécsi m. kir. pénzügyigazgatósághoz kinevezte. A magyar királyi belügyminiszter Perndi Adorján zombori városi adótiszt szentendrei lakosnak az 1922. évi január hó 31-én kelt 5.982/1922. al/a. számú rendelettel magyar királyi állami rendőrségi számellenőrré történt kinevezését, miután nevezett állását záros határ­időn belül nem foglalta el­, hatályon kívül helyezte. ____ Se­hle­gi Ferenc ,^ytétényi születésű, rom. kath. vallásu, nőtlen, székesfehérvári illetőségű, budajifesti lakos, maga hivatalnok családi nevé­nek a testvére ált­al Itteni engedélylyel már ko­rábban felvett AVv. névre kért átváltoz­tatása az 1922. év­i 1­0­­97/VIli. számú belügy­miniszteri rend­elet­­tel megengedtetett. A m. kir. miskisztériumnak 5.560/1922. M. E. század rendelete az úgynevezett ta­nácsköztár­saság tényeiből fel­merülő vitás ügyekben eljáró gazdasági bírósá­gokra fennálló r­ndelkezések kiegészítése, illető­leg mó­ flosítása tárgyában. A m. kir. minisztérium az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gya­korlásának idel­j­­es rendezéséről szóló 1920 : I. t.-e . 9. §-ának ,elsőelőtti bekezdésében kapott felhatalmazás al­pján a következőket rendeli: ] A Az úgynevezett tanácsköztársaság tényei­­ből felmerülő vit­ás ügyekben eljáró gazdasági bíróság­okról szóló (a Budapesti Közlönynek 1920. évi október aó 15-én megjelent 237. szá­mában kihirdetett) 8.759/19­20. M. E. számú rendelet II. S a Akként módosul, hogy a pro­letárdiktatúra ált­al létesített bu­torügy­letek lebo­nyolítása tárgyában 2.273/1920. M. E. szám alatt kibocsátott Is Budapesti Közlönynek 1920. évi március hó 2­3-én megjelent 70. számában kihirdetett) rendelet 23. §-a szerint hozott jog­erős határozatok alapján a végrehajtást a buda­pesti központi kir- járásbíróság rendeli el. A központi gazdr b 'l bíróságnál már benyújtott s még el nem int. ^ végrehajtási kérvényeket a központi gazdat­ási bíróság ^ elnöke» elintézés végett a budapesti központi kir. járás­ibiróságnak küldi meg. 2. §. A­ vállalatoknak és üzemeknek az úgy­nevezett tanácskö­ztársaság ide­jében tör­­tént köz­­tulajdonbavétele folytán előállott tényleges hely­zet rendezése tárcában 1.360/1921. M. E. szám alatt kiboc­sított minisztériumi rendelet értel­mezése, illetőleg kiegészítése és kapcsolat­os kér­dések tárgyában 9.380/1921. M. E. szán.§ alatt kibocsátott (a Budapesti Közlönynek 1921. évi november hó 6-án megjelent, 249. számában ki­hirdetett) rendelet 4. §-a szerint a központi gazdasági bíróság hatáskörébe tartozó perekben a Pénzintézeti Központ mint az államkincstár (postatakarékpénztár) képviselője külön eljárási költséget nem köteles leróni. Ha azonban ily perben a bíróság a­ Pénz­intézeti Központnak mint az államkincstár (postatakarékpénztár) képviselőjének ellenfelét perköltség viselésére kötelezi, az ellenfelet a bí­róság megállapítása szerint a pertárgy értéké­nek 1­5­%-át tevő külön eljárási költségnek végrehajtás terhével megfizetésére is kötelezni kell. A külön eljárási költséget a Kúria segéd­­hivatali főigazgatójánál kell lefizetni. Az eljárási költséget a kir. kincstári jogügyi igazgatóság hajtja be és a behajtott összeget a központi gazdasági bíróságnak beszolgáltatja. Az 5.370. 1921. M. E. számú rendelet 3. §-a erre a költ­ségre is alkalmazást nyer. ■Sem ezekben a perekben, sem a vállalatok­nak és üzemeknek az úgynevezett tanácsköz­társaság idejében történt köztulajdonbavétele folytán előállott tényleges helyzet rendezése tárgyában 1.360/1921. M. E. szám alatt ki­bocsátott (a Budapesti Közlöny 1921. évi február hó 27-én megjelent 47. számában kihir­detett) rendelet alapján indított perekben az államkincstárt az ellenfél javára költségben marasztalni nem lehet. 3. §. Abban a kérdésben, hogy a 8.759/1920. M. E. számú és az ezt kiegészítő rendeletek alapján a gazdasági bíróságok előtt folyamatba tett perekben, valamint oly perekben, amelyek­ben a határozathozatal másodfokban a központi gazdasági bíróság hatáskörébe tartozik, van-e helye perújításnak, a gazdasági bíróság az idézett rendelet 9. §-a alapján az eset összes körülményei­nek mérlegelésével a méltányosság szerint határoz, különös figyelemmel arra, hogy a perújítás megengedése a vagyontömeg felosztását ne aka­dályozza vagy hátráltassa. A perújítás határideje az alapperben hozott végítélet jogerőre emelke­désének, illetőleg az egyesség megkötésének napjá­tól számítandó hat hónap. Ez idő elteltével perújításnak semmi esetben sincs helye. Per­újítás esetében a külön eljárási költségre az 5.370/1921. M. E. számú rendeletben, illetőleg a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket meg­felelően alkalmazni kell. 4. §. A 9.380/1921. M. E. számú rendelet 5. §-ának utolsó bekezdésén alapuló biztosítási végrehajtási vagy zárlati kérvény mellett cég­jegyzékkivonattal vagy más alkalmas módon igazolni kell, hogy az, aki ellen a kérelem irá­nyul, a pénzintézet igazgatóságának tagja vagy ügyvezető igazgatója (vezérigazgatója). 5. §. Az 5.370/1921. M. E. számú rendelet 5. §-a hatályát veszti és ennek folytán a 8.759/1920. M. E. számú rendelet 4. §-a 2. bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek: Az ülnök minden ügyben száz korona díja­zásban részesül, amely összegben az esetleg fel­merült készkiadás és az esetleges folytatólagos tárgyalások díja is bennfoglaltatik. Kisebb perérték esetében, különösen a proletárdiktatúra által létesített bútorügyletek lebonyolítása tár­gyában 2.273/1920. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletén alapuló eljárásban a bíróság vagy elnöke az ülnöknek száz koronánál kisebb díjat is állapíthat meg. A díjat az elnök az eljárást befejező határozat hozatala után utalja ki. Ha az Egyes szám­ára is korona.

Next