Budapesti Közlöny, 1922. október (56. évfolyam, 225-250. szám)

1922-10-07 / 230. szám

Budapest, 1922. 230. szám. Szombat, október 7. BUDAPESTI r Szerkesztőség­­ vn. kerület, Rákóczi-út 54. vám. Telefon : József 20—H. Kiadóhivatali VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13—94 H­I­VATA KÖZLÖNY. LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 15 K, minden további 10 vagy kevesebb szóért 6 K. Ezenfelül beküldendő ez esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva S K. Kétszer vagy többször beiktatva 10°/. engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélküli Egész évre 960 kor. Félévra 40 kor. Negyedévre 240 kor. Egyes szám ára «oldal terjedelemig 4 KM ft » a »18» » 9»*­» » » » további«oldalanként*» Ma A Hivatalos Értesítő ára *» °— • HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter előterjesztésére megenge­dem, hogy Füipcsics József tiszteletbeli kanonoknak, tápiógyörgyei római katho­­likus plébánosnak, 65 éves áldozári jubi­leuma alkalmából, buzgó és eredményes lelkipásztori szolgálataiért elismerésem tudtul adassák. Kelt Gödöllőn, 1922. évi szeptember hó 27. napján. Horthy s. k. Gróf Rlebélsberg Kuno s. k. A m. kir. kormány Salacz Gyulát, Arad vár­megye volt főispánját az 1912. évi LXIII. t.-c. 4. §-ában foglalt rendelkezések alapján Arad vármegye területére kiterjedő hatáskörrel tör­tént kormánybiztosi megbízatása alól ebben a minőségében kifejtett buzgó szolgálatainak elismerése mellett felmentette. A m. kir. igazságügyminiszter Dudás Béla kir. törvényszéki bírót az 1913 :VII. törvénycikk 2. §-a alapján az 1922. évi augusztus hó 8. nap­jától számítandó 3 év tartamára a szegedi kir. törvényszékhez a fiatalkorúak birájául kijelölte. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 83.000/1922. F. M. számú rendelete a fűszerpaprika feldolgozásának és forgalmának szabályozása tárgyában. A mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895 : XLVI. t.-c. 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján, ugyane törvénycikk végrehajtása tár­gyában kibocsátott 38.286/1896. F. M. számú rendelet 8. §. 5. pontjának kiegészítéséül, a fűszerpaprika feldolgozását és forgalombahoza­­talát a kereskedelemügyi, továbbá a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve a követ­kezőképen szabályozom: Általános rendelkezések. 1. §. Az emberi táplálkozásra szolgáló fűszer­paprikának hamisítása, úgyszintén hamisított, romlott vagy egészségre ártalmas állapotban való forgalomba hozatala az 1895 : XLVI. t.-c. értelmében tilos. 2. §. A jelen rendelet rendelkezései irányadók­ a következő paprikaárukra: A) Nyersanyagok: csöves fűszerpaprika, paprikamag. JBIFéltermékek: a) zúzott édesnemes, sózott félédes-gulyás, zúzott rózsa-, zúzott erős- és zúzott kereskedelmi paprika; b) mosott paprikamag. C) Késztermékek (paprika őrlemények): a) Különlegességek: édes nemes paprika, fél­édes-, gulyáspaprika. b) Szokványos áruk: elsőrendű paprika (rózsapaprika), másodrendű paprika (erőspaprika), harmadrendű paprika (kereskedelmi paprika). D) Melléktermékek: paprikaerezet, hó-,­velyvégek és léhamag. E) Hulladékok: kocsány, csésze, csuma érpor, szitapor, romlott termésrészek és malom­söpredék. 3. §. Nyersanyagok. A csöves fűszerpaprika a paprikanövénynek (capsicum annuum L.) fűszerkészítésre alkalmas légszáraz állapotú, érett kocsányos termése. A paprikamag olyan mosatlan szárazmag, amely a száraz csöves paprika magtar­tó­járól, a földes részektől és minden áfás szennyező anyagtól mentesen szedetett le, 4. §. Féltermékek: Az egyes késztermékeknek, nevezetesen az édesnemes-, a félédes gulyás-, a rózsa-, az erős és a kereskedelmi paprikának őrlésre teljesen előkészített (zúzott) alapanyagai, amelyek az egyes készárukra az 5. §-ban megállapított szöveti részeket tartalmazzák és az egyes minő­ségeknek megfelelő kikészítési eljárás (szárítás, hasítás, erezés, csipedés, döngölés, rostálás, zúzás, megmosás, megdörzsölés, szitálás stb.) útján állanak elő; továbbá a mosott paprikamag, amely a felületét borító csípős anyagtól (cap­saicin) áztatással kapcsolatos dörzsölés által megszabadíttatott és azután megszárittatott. 5. §. Késztermékeit (paprika őrlemények). I. Különlegességek. Az édesnemes paprika (edelsüss, precieus doux, noblesweet) olyan őrölt paprika, mely csakis első­rendű, tehát hibás (foltos, fakult, penészes, rot­hadt, tarka stb.) hüvelyektől mentes, csörgő­száraz, hasított, kierezett és döngölés­e után több­szöri rostálással porától megtisztított, kocsányá­­tól, csészéjétől és csumájától megszabadított, zúzott csövestermésből, továbbá áztatással kap­csolatos dörzsölés útján csípősségétől (capsaicin tartalmától) jórészt megszabadított és megros­tált elsőrendű, ép, egészséges, szárazmagból őrlés útján készült; színe világos vagy sötét árnyalatú, élénk, tüzespiros; íze legfeljebb igen gyengén csipog, különben pedig édes és zamatos; hamutartalma 6'5°/pot, homoktartalma pedig 0'5°/ot-ot meg nem haladhat. A félédes gulyáspaprika (halbsüss, demi doux, half sweet) olyan őrölt paprika, mely elsőrendű csipedett, hibás hüvelyektől mentes, csörgő-száraz, döngölés után többszöri rostálással porától meg­tisztított, kocsányától, csészéjétől és csumájától megszabadított, zúzott csövestermésből, továbbá áztatással kapcsolatos dörzsölés útján csípőssé­gétől (capsaicin tartalmától) jórészt megszaba­dított és megrostált elsőrendű, ép, egészséges száraz magból őrlés útján készült; színe vilá­gos- vagy sötétárnyalatú, élénk, tüzespiros; íze gyengén csipős, zamatos, de emellett kissé édes­kés; hamutartalma 6­5%-ot, homoktartalma 0­5%-ot meg nem haladhat. Egy évnél idősebb paprika­termést (e határ­időt előző év november hó 1-től számítva) édes­nemes és félédes gulyáspaprikafélék kikészítésére használni nem szabad. II. Szokványos paprikaáruk. Az elsőrendű paprika vagy rózsapaprika (prima Qualität, preimer qualité, first quality, Rosenpapuka, rose, rose) olyan őrölt paprika, amely elsőrendű, hibás részektől megtisztított, csipedett, kocsány-, csésze- és csornamentes, csörgő-száraz, döngölés után porától rostálással megtisztított, zúzott paprikahüvelyből, továbbá a természetes aránynak megfelelő átlagos meny­n­nyiségű, mosatlan, megrostált, ép, egészséges szárazmagból őrlés útján készült; színe világos vagy sötét árnyalatú, tüzes-piros; íze zamatos; hamutartalma 6,8%-ot, homoktartalma 0‘6°/o-ot meg nem haladhat. A másodrendű vagy erős paprika (secunda Qualität, seconde qualité, second quality) oly őrölt paprika, amely száraz, csipedett, kocsány-, csésze- és csumamentes, legalább másodrendű (tarkás), erezetétől meg nem fosztott, ellenben porától megtisztított, zúzott hüvelyből, továbbá egész­séges magból őrlés útján készült; színe világos vagy sötét árnyalatú, legalább téglapiros; hamu­­tartalma 8°/0-ot, homoktartalma pedig P/0-ot meg nem haladhat. A harmadrendű vagy kereskedelmi paprika (terzia Qualität, mercantile qualité, mercantil quality) olyan őrölt paprika, amely magasabb­ rendű paprikaáruk kikészítésénél visszamaradó­ száraz, nem szemetes, egészséges hü­velyrészet­­ből (erezet hüvelyvégek stb.) és paprikamagból vagy másodrendű (tarkás, fakult), kocsány- 64 csészementes, száraz paprikahüvelyekből, avagy mindezek keverékéből készült; színe téglavörös, barnásvörös vagy sárgás barna színű; kocsányot és csőszereteket legfeljebb elvétve tartalmazhat; hamutartalma 12°/o-ot, homoktartalma pedig 3°/o-ot meg nem haladhat. Az édesnemes, félédes, gulyás-, valamint a rózsapaprika készítéséhez csak a felhasznált hüvelyek természetes magtartalmának megfelelő, azaz a kocsányos száraz paprikahüvelyek össz­súlyának átlag­o­s­át kitevő magmennyiséget szabad felhasználni.­ 6. §. Melléktermékek. A paprikaerezet az édesnemes paprika kiké­­szítésénél hasítás után a termésfalról (pericar­­pium) leválasztással eltávolított erezet. A paprika hüvelyvégek az édesnemes paprika kikészítésénél a hasítást megelőzőleg a hüve­lyekről eltávolított hüvelyvégek. A léhamag oly fejletlen paprikamag, amely nem csiraképes, belső tartalma hiányos s a kifejlett, egészséges magnál könnyebb (kisebb fajsúlyú). E melléktermékeket szárított állapotban, erede­tükre utaló megjelöléssel (paprikaerezet, paprika­­hüvelyvégek) és csakis állami zárjegy alatt szabad forgalomba hozni. 7. §. Hulladékok. A különféle paprikaőrlemények kikészítése és őrlése alkalmával a következő hulladékok marad­nak fenn: érpor, szitapor, romlott termésrészek, kocsány, csésze, csuma és malomsöpredék. Kocsány, csésze, csuma: a paprikahüvelyekről csipedés útján eltávolított hulladékok. Érpor: a szárított paprikaerezetnek szitálás alkalmával eltávolított poros hulladéka. Szitapor: a különböző zúzott paprikarészek* szitálása alkalmával eltávolított poros részek. Romlott termésrészek: a nyersanyagok fel­dolgozása előtt kiválogatott, romlott, penészes, dohos és beteg hüvelyrészek és magvak. Malomsöpredék: a paprika őrlése, zsákolása, feldolgozása alkalmával a malomban keletkező és összegyűjtött por és hulladék. Paprikahulladékokat (akár külön-kü­lön, nei keverve), továbbá tiltott termésrészeket tartal­mazó őrleményeket, nevezetesen: Egyes szám ára 4 korona 50 fillér.

Next