Budapesti Közlöny, 1923. március (57. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

Budapest, 1923. 48. szám. Csütörtök, március 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Szerkesztőség: VTO. kerület, Rákóczi-út 54. szám. ■ Telefon : József 20-21, Kiadóhivatal: Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 37*50 R, minden további 10 vagy kevesebb szóért 12*50 R. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánh­irdetések: Egy hatodh­asábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 15 K. Kétszer vagy többször beiktatva 10*/* engedmény. A nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszter ur jóváhagyásának fenntartásával. HI­V­ATALOS LAP. Ránczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. Előfizetési áruk a na minisz­­gyméltóságu magyar királyi belügy* szter ur jóváhagyásának fenntartásával. Hivatalos értesítő nélkül: Magánosoknak: Félévre ___ 1200 K Negyedévre 600 ‹ Hatóságoknak: Félévre ....... 1080 IC Negyedévre 540 ‹ Egyes szám ára S oldal terjedelemig :« 9 * ‡ * » további 8 oldalanként... 9 ‹ A Hivatalos Értesítő ára ......................... 12. ¡ HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi belügyminiszter elő­terjesztésére Almásy Sándort, Jász-Nagy­­kun-Szolnok vármegye főispánját, a Bihar vármegyei főispáni teendők ellátásával megbízom. Kelt Budapesten, 1928. évi február hó 28. napján. Horthy a k. Zsak­ovszky s. k. A magyar királyi belügyminiszter elő­terjesztésére dr Hadházi­ Zsigmond nem­zetgyűlési képviselőt, Hajdú vármegye és Debreczen szabad királyi város főispán­jává kinevezem. Kelt Budapesten, 1923. évi február hó 23. napján. Horthy s. k. Rzek­ovssky s. k. J. Vitéz Bajor Ferenc Alajos pécsi szü­letésű és illetőségű, rom. kath. vallásu­, nős, budapesti lakos, m. kir. h honvédőrnagy családi nevének »Bayor« alakban, * 2. Vitéz B­e­r­z­é­t­e­­ Imre Hugó budapesti születésű és illetőségű, róm. kath. vallásu­, nőt­len, budapesti lakos, ny. főhadnagy családi nevé­nek »Berzéty« alakban, 3. Vitéz Csoknyai Jenő körmendi szüle­tésű, rom. kath. vallásu, fi­ús, putnoki illetőségű és ugyanottani lakos, könyvelő saját, valamint Jenő, Pál Lajos és Anna Edit nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Csokonyay« alakban, 4. Vitéz Zalai Károly budapesti születésű, róm. kath. vallásu, nős, miskolczi illetőségű és ugyanottani lakos, m­. kir. honvédőrnagy saját, valamint Erzsébet Mária Sarolta nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Zalaija alakban való használata az 1922. évi 237.794/IX. sz. belügy­miniszteri rendelettel megengedtetett. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter a Butura K.­T. által rendelkezésére bocsátott két, egyenként 100.000 koronás kül­földi tanulmányi ösztöndíjat Térfy Béla kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetemi jog­hallgatónak és Frecska János magyar kir. József műegyetemi építészmérnök hallgatónak adományozta, nők, a hármas országhalmon álló folytatólagos rajzát ábrázoló vizjegyes papiron, hátoldalukon enyvezve, széleiken lyukasztva (perforálva), offset és typográfiai nyomással vannak kiállítva. A hul­lámos vonalakból álló alnyomat mindkét bélyeg­jegynél világossárga. A bélyegkép keretrajzból és értékképből áll. E bélyegjegyek nagysága és fogazata a for­galomban levő többi okirati illeték (okmány) bélyeg jegy­eké­vel teljesen azonos. A 26/31. mm. nagyságú keretrajz egyszerű vonalakkal határolt, álló alakú, diszítményes rajzokkal kitöltött négyszöget ábrázol, melynek alsó részén táblácskában az »1922« évszám arabszámjegyek az alnyomat színében látható. A 21/21 mm. nagyságú kettős vonalakkal határolt négyzetalakú értékkép babérkoszorúval övezett közép­mezőjében Mátyás király páncélos mellképe, fején cserkoszorúval, felső balsarkában Magyarország koronás kis címere, jobbsarkában pedig a Hunyadiak címere látható. Az értékkép alsó részén szalagban »300 Korona«, illetőleg »500 Korona« értékjelzés olvasható. Az értékkép mindkét bélyegjegynél sötétkék, a keretrajz a 300 koronásnál világosrózsa, az 500 koronásnál világoszöld szinü. Meghagyom a m­. kir. pé.-.zü­gyi...ázgatóságok­nak és pénzügyigazgatósági kirendeltségeknek, szigorúan ellenőriztessék, hogy a kerületükben engedélylyel biró bélyegjegyárusok ezekből az uj bélyegjegyekből is a fogyasztás fennakadás nélküli kielégítésének megfelelő állandó készletet tartsanak. Budapest, 1923. évi február hó 27. A miniszter helyett: Vargha s. b., államtitkár. Az­ tanszékre kinevezendő nyilvános rendes tanár évi 8000 korona törzsfizetést, a törvény­szerű 2000 korona személyi pótlékot, mely egyizben, három év múlva 2000 koronával emelkedik és ezenfelül a rendes tanári minőségben eltöltött minden ötödik szolgálati év után egyen­ként 800 korona, legfeljebb azonban 4000­ korona kárpótlékot és 2.500 korona lakáspénzt élvez. Ezekhez az illetményekhez járul az 1916. évi XXV. t.-c.-ben részletezett háborús segély és az újabban engedélyezett, az V. fizetési osz­z­tálynak megfelelő drágasági és rendkívüli segé­lyek és természetben történő ellátás, valamint a szabályszerű lakáspénzpótlék. A kinevezendő ny. r. tanár az egyháztörté­nelmi főkollégiumot heti 6 órában köteles elő­adni és heti 3 órai különelőadást, illetve sze­mináriumi gyakorlatot köteles tartani. A pályázó kath. egyházi rendbeli férfiak ko­rát, végzett tanulmányait, megfelelő teológiai képzettségét, életrajzi adatait, irodalmi munkál­kodását és eddigi működését igazoló okiratok­kal, az egyházi hatóság elbocsátó levelével és a pályázók irodalmi munkálataival felszerelt folya­modványok a magyar királyi Vallás- és K köz­­oktatásügyi Miniszterhez címezve 1933 április h­a 5-ig a budapesti kir. magy. Pázmány Péter tudományegyetem hittudományi karának dékáni hivatalánál nyújtandók be. Mindazon pályázni kívánók pedig, kik eddig nem olyan állást töltöttek be, mely állásban eltöltött idő az 1912. évi LXV. t.-c. 127. §-a szerint, beszámítható lenne, felhivatnak, hogy pályázati kérvényeikhez korábbi (szabad pályán töltött) idejük meghatározott részének beszámí­tása iránt igénybejelentésüket is megtegyék. Budapest, 1923. évi február hó 22-én. A m. k­ir. vallás- és k­özogatásügyi 3—2 miniszter. A mAir. pénzügyminiszter 1923. évi 23.825. számú rendelete 300 és 500 korona címletű okirati illeték (okmány) bélyegjegyek forgalomba bocsátásáról. Az okirati illetékbélyegjegyek (u. n. okmány­bélyegek) forgalomban levő értékeinek kiegészí­tésére 300 és 500 korona értékű okirati illeték­bélyeg jegy­eket bocsátok forgalomba. A 300 és 500 koronás okirati illeték (okmány) bélyegjegyek fehérszínü, a kettős apostoli kereszt­ a magyar királyi pénzügyminiszternek 40.909/1923. számi­ rendelete a vagyonváltság kivetése szempontjából a búza 1923. évi március havi árának megállapitása tárgyában. A vagyonváltságról szóló II. törvény — 1921. évi XIV. t.-c. — 1. fejezete értelmében a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza árát a­ törvényben adott felhatalmazás alapján, a magyar királyi föld­­mivelésügyi miniszter úrral egyetértőleg az 1923. évi március hónapra szóló érvénynyel métermázsánként 12.000, azaz tizenkettőezer koronában állapítom meg. .Budapest, 1923. évi február hó 27-én. A miniszter helyett: Dr. Vargha s. k., államtitkár. Közzétételi­ a m­. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1923. évi 24.313/1923. IV. számú rendelete folytán. Pályázat. A budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem hittudományi karán megüre­sedett egyháztörténelmi tanszék betöltésére ezen­nel pályázat hirdettetik­ Egyes szám­ára 27 korona A m. kir. minisztériumnak 1.421 1923. M. E. számú rendelete a Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság között kötött kereskedelmi egyezmény és az azzal kapcsolatos külön egyezmények életbe­léptetése tárgyában. 1. §. A m­. kir. kormány a Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság között 1922. évi február hó 8-án kötött kereskedelmi egyezményt, valamint az említett egyezmény XI. cikkének rendelkezései értelmében a kereskedelmi egyez-,­mény szerves alkatrészeit képező külön egyez­ményeket és pedig egyrészt a határforgalom könnyítése, másrészt pedig a vámkezelésnél való kölcsönös támogatás, a vámjövedéki kihágások megakadályozása, üldözése és megbüntetése, vala­mint a vámjövedéki büntető ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegély tárgyában 1922. évi február hó 1-én kötött egyezményeket az 1923. évi XIII. t.-c.-ben nyert felhatalmazás alapján életbe­lépteti. 2. § Az 1. §-ban említett kereskedelmi egyez­mények az A, B. és C. mellékleteknek, a záró­ jegyzőkönyvnek, a kereskedelempolitikai bizott­ság záróülési jegyzőkönyvének és az aláírási jegyzőkönyvnek, valamint a külön egyezmények­nek magyar és német eredeti szövege a követ­kező :

Next