Budapesti Közlöny, 1923. április (57. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-01 / 74. szám
Budapest, 1925. 74. szám. Vasárnap, április 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. száza. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 37'SOK, minden további 10 vagy kevesebb szóért 12-50 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 15 K. Kétszer vagy többször beiktatva 10 K/, engedmény. A nagyméltóságu magyar királyi belügyminiszter ur jóváhagyásának fenntartásával. Előfizetési árak a nagyméltóságu magyar királyi belügyminiszter úr jáhagyásának fenntartásával. Hivatalos Értesítő nélkül s Magánosoknak: I Hatóságoknak: Félévre ...... 1200 K Félévre ......1080 K Negyedévre COO » 1. Negyedévre 540 » Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig ... S* » »” » , további 8 oldalanként... 9 » A Hivatalos Értesitő ára ........................ 12 » HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. minisztériumnak 1921. évi január bő 30. napján kelt 760/1921. M. E. számú rendelete 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg az 1922. évi IV. évnegyedére az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság meghallgatása után a barnaszén országos átlagárát 658 koronában, a feketeszén országos átlagárát pedig 810 koronában állapította meg. A fekete- és barnaszénre vonatkozólag ezúttal megállapított országos átlagár, mely kizárólag a szénbányavállalatok által fizetendő terrárium kiszámításának szolgál alapjául, egyben az 1923. év évnegyedére ideiglenes jellegű barnaszén, illetve feketeszén országos átlagárnak tekintendő. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter az 5.555/1922. M. E. számú rendelet 2., 4—12. §-ainak hatályát Jászszentandrás községre kiterjesztette. A m. kir. fölmivelésügyi miniszter 1923. évi március hó 28-án kelt 2.366. számú rendelete lókiviteli vásárok tárgyában. A m. kir. minisztériumtól nyert felhatalmazás alapján közhírré teszem, hogy Sopronban folyó évi április 9-től április 11-ig, továbbá Pécsett április 22-től április 24-ig bezárólag az alábbi feltételek és módozatok mellett lóexportvásárok fognak tartatni. A folyó évi április 9-től április 11-ig Sopronban, továbbá a folyó évi április 22-től április 24-ig Pécsett tartandó lóexportvásárokra számbeli és nembeli korlátozás nélkül felhajtásra kerülhetnek hidegvérű lovak, amelegvérű lovak közül azonban csakis félvér hezéstek s a mezőgazdasági bizottságok által köztenyésztésre alkalmatlannak talált és köztenyésztési igazolványnyal el nem látott félvér mének. Ezen vásárokra a lovak csakis teljesen új (nem háthatolt) marhalevelekkel kerülhetnek felhajtásra. A vásárokra való felhajtás a megjelölt háromhárom nap mindegyikén történhetik, az egyes napokra való felhajtásnak azonban legkésőbb délelőtti 10 óráig be kell fejeződnie, mert a később érkező lovak aznapi vásárra már nem bocsáthatók. A vásárra érkezett lovak marhaleveleit az exportlóvásár vezetése céljából kiküldött szakközegeknek kell a felhajtás befejezte előtt átadni, olyan ló, melynek marhalevele kellő időben beszolgáltatásra nem került, nem bocsátható kivitelre. A külföldre való elszállítás kizárólag vasúton Sopron, illetve Pécs vasútállomásokról a fentemlített szakközegek ellenőrzése mellett történhetik. A fenti napokon tartandó exportvásárokra kivitelre kerülő lovak után az alább megállapított kiviteli illetéket kell fizetni és pedig félvér ló után darabonként....... 70.000 koronát hidegvérű ló után darabonként 50.000 koronát A fenti feltételeknek megfelelő kivitelre szánt lovak Sopron, illetve Pécs vasútállomásokról az előírt kiviteli illeték lefizetése után kiviteli engedély és szállítási igazolvány nélkül kerülhetnek kivitelre. Budapest, 1923 március 28. M. kir. földmevelésügyi miniszter. A m. kir. pénzügyminiszter 14.496/1923. számú rendelete a só (konyhasó, kristálysó, marhasó és iparsó) árának újabb megállapításáról és az ezzel kapcsolatos tennivalókról szóló 84.102/1922. P. M. sz. rendelet némely intézkedéseinek módosítása tárgyában. A só (konyhasó, kristálysó, marhasó és iparsó) árának újabb megállapításáról és az azzal kapcsolatos tennivalókról szóló 84.102/1922. P. M. sz. rendeletemet (megjelent a Budapesti Közlöny 1922. évi 251. számában és a Pénzügyi Közlöny 1922. évi 26. számában) az 1920. évi IV. t. c. 23. §-ában és az 1922. évi XVII. t.cikk 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőkben módosítom: Az idézett rendelet 1., 2. és 3. §-ában megjelölt alapárak helyébe a következő alapárak lépnek: a) az étkezésre használatos közönséges'konyhasó (őröltse, 4." ■ " - ) At-só) aha--r . cinként 6000 korona; a lábsó alapára mm.-ként 3000 korona; • b) a marhasó alapára rum.-ként 4200 korona; c) a technikai célokra szolgáló és emberi élvezetre nem alkalmas tisztátalan iparsó alapára mm.-ként 3000 korona, a tiszta iparsóé 4200 korona. Mindezek az alapárak a budapesti m. kir. sóhivatalnál és a Sóelosztó Bizottság rendelkezése alatt álló más budapesti sóraktáraknál csomagolatlan állapotban kiszolgáltatott sóra értendők. Az alapárakhoz vidéki sóhivataloknál és sóraktáraknál szállítási költség fejében miként 500 koronát kell hozzászámítani. A vámvonalon át behozott sóért a vámtételen felül az idézett rendelet 8. §-a szerint fizetendő engedélyilletéknek összegét mm.-ként 5550 koronában állapítom meg. A fogyasztásra szánt konyhasóért és marhasóért a nagykereskedői, valamint a közvetlen fogyasztás célját szolgáló forgalomban követelhető legmagasabb áraknak az idézett rendelet 5. §-ában foglaltak szerint történő megállapításánál nagykereskedői költségek és haszon címén, továbbá kiskereskedői költségek és haszon címén számításba veendő összeget a m. kir. sóhivatalok, által a sóvevő feleknek esetről-esetre nyert utasítás alapján kiadott zsákokért az idézett rendelet 11. §-a értelmében leteendő betétnek és a fizetendő zsákkopási díjnak összegét, a pénzügyminiszter jóváhagyása mellett, a Sóelosztó Bizottság állapítja meg. Mindazok (egyének, jogi személyek, cégek, akiknek birtokában a jelen rendelet életbelépése napján konyhasóból, marhasóból vagy iparsóból külön-külön 50 kg-t meghaladó készlet van, kötelesek a készletet, valamint annak tárolási helyét Budapesten és a Budapesti Környék ■Közellátási Bizottság hatáskörébe tartozó helyeken a Sírelosztó Bizottságnak (Budapest, V., Vilmos császár ut-26. sz), egyéb helyeken pedig a készlet tárolási helyére illetékes pénzügyőri szakasznál a jelen rendelet életbelépésének napjától számított S nap alatt bejelenteni és a készlet után a 84102/1922. P. M. számú rendelet 1—3. §-aiban megállapított és a jelen rendeletben megállapított alapárak között mutatkozó különbözetet (közönséges konyhasónál mm-ként 4000 K, lábsónál 2000 K, marhasónál 2800 K, tisztátalan iparsónál 2000 K, tiszta iparsónál 2800 K, kristálysónál 75 dkg-t tartalmazó dobozonként 40 K) a kincstárnak megfizetni. A 84.102/1922.. P. M. számi rendeletnek jelen rendelettel nem érintett intézkedései továbbra is érvényben maradnak. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1923. évi április hó 1-én. Dr. Kállay Tibor s. k. m. kir. pénzügyminiszter. Egyes számára 9 korona, a m. kir. pélgyminiszter 37.412/1923. számú rendelete a közforgalomba bocsátott mesterséges édesítőszerek árának újabb megállapítása tárgyában. A mesterséges édesítőszerek közforgalomba való bocsátásáról és azok árának megállapításáról szóló 8.833/1920., 23.428/1920., 150.758/1922. és 195.Hjz)1.922. számú pénzügyminiszteri rendeleteket a következőképen módosítom: 1. §. A 150.758/1922. számú rendelet 2. §-ában, valamint a 195.510/1922. számú rendeletben megállapított alapárakat, valamint a nagykereskedői, illetőleg a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban kiskereskedői költség és haszon címén felszámítható felárakat hatályon kívül helyezem és ezek helyébe a következő rendelkezések lépnek: A 20 dg. cukorértéknek megfelelő mesterséges édesítőszert tartalmazó csomag alapárát ................................................. 60 K-ban; az 500 drb ilyen csomagot tartalmazó (910 gr. tisztasúlyú) csomag alapárát 30.000 K-ban; az 50 dg. cukorértéknek megfelelő édesítőszert tartalmazó csomag alapárát ....... 150 K-ban; a 220 darab ilyen csomagot tartalmazó (1000 gr. tisztasulyu) csomag alapárát 33.000 K-ban; a 77 dg. cukorértéknek megfelelő édesítőszert tartalmazó csomag alapárát ....... 230 K-ban; a 135 darab ilyen csomagot tartalmazó (945 gr. tisztasulyu) csomag alapárát 31.050 K-ban ; és végül a 2 kg. 30 dg. cukorértéknek megfelelő édesítőszert tartalmazó (21 gr. tisztasúlyú) csomag alapárát 690 K-ban állapítom meg. Nagykereskedői költségek és haszon címén az alapáron felül: a 20 dg. cukorértéknek megfelelő édesítőszert tartalmazó csomag után .......... 246 K: az 500 drb ilyen csomagot tartalmazó csomag után ......................... 1.900 K: az 50 dg. cukorértéknek megfelelő édesítőszert tartalmazó csomag után .......................... 6 K: a 220 drb ilyen csomagot tartalmazó csomag után ..................................................... 1.320 ív a 77 dg. cukorértéknek megfelelő édesítőszert tartalmazó csomag után ......... 9 K$a; 135 drb ilyen csomagot tartalmazó csomag után ...................................................... 1.215 K, és a 2 kg. 30 dg. cukorértéknek megfelelő édesítőszert tartalmazó csomag után ... 27 K számítható fel.