Budapesti Közlöny, 1923. április (57. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-01 / 74. szám

Budapest, 1925. 74. szám. Vasárnap, április 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi­-út 54. száza. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 37'SOK, minden további 10 vagy kevesebb szóért 12-50 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 15 K. Kétszer vagy többször beiktatva 10 K/, engedmény. A nagyméltóságu magyar királyi belü­gyminiszter ur jóváhagyásának fenntartásával. Előfizetési árak a nagyméltóságu magyar királyi belügy­miniszter úr j­­áhagyásának fenntartásával. Hivatalos Értesítő nélkül s Magánosoknak: I Hatóságoknak: Félévre ...... 1200 K Félévre ......1080 K Negyedévre COO » 1. Negyedévre 540 » Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig ... S* » »” » , további 8 oldalanként... 9 » A Hivatalos Értesitő ára ........................ 12 » HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. minisztériumnak 1921. évi január bő 30. napján kelt 760/1921. M. E. számú ren­­delete 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a pénzügy­miniszterrel egyetértőleg az 1922. évi IV. évne­gyedére az Országos Központi Árvizsgáló Bizott­ság meghallgatása után a barnaszén országos átlagárát 658 koronában, a feketeszén orszá­gos átlagárát pedig 810 koronában állapí­totta meg. A fekete- és barnaszénre vonatkozólag ezúttal megállapított országos átlagár, mely kizárólag a szénbányavállalatok által fizetendő terrárium kiszámításának szolgál alapjául, egyben az 1923. év évnegyedére ideiglenes jellegű barnaszén, illetve feketeszén országos átlagárnak tekintendő. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter az 5.555/1922. M. E. számú rendelet 2., 4—12. §-ainak hatályát Jászszentandrás községre ki­terjesztette. A m. kir. fölmivelésü­gyi miniszter 1923. évi március hó 28-án kelt 2.366. számú rendelete lókiviteli vásárok tárgyában. A m. kir. minisztériumtól nyert felhatalmazás alapján közhírré teszem, hogy Sopronban folyó évi április 9-től április 11-ig, továbbá Pécsett április 22-től április 24-ig bezárólag az alábbi feltételek és módozatok mellett lóexportvásárok fognak tartatni. A folyó évi április 9-től április 11-ig Sop­ronban, továbbá a folyó évi április 22-től április 24-ig Pécsett tartandó lóexportvásárokra szám­beli és nembeli korlátozás nélkül felhajtásra kerülhetnek hidegvérű lovak, a­­melegvérű lovak közül azonban csakis félvér hezéstek s a mező­­gazdasági bizottságok által köztenyésztésre alkal­matlannak talált és köztenyésztési igazolvány­nyal el nem látott félvér mének. Ezen vásárokra a lovak csakis teljesen új (nem háth­atolt) marhalevelekkel kerülhetnek felhajtásra. A vásárokra való felhajtás a megjelölt három­három nap mindegyikén történhetik, az egyes napokra való felhajtásnak azonban legkésőbb délelőtti 10 óráig be kell fejeződnie, mert a később érkező lovak aznapi vásárra már nem bocsáthatók. A vásárra érkezett lovak marhaleveleit az exportlóvásár vezetése céljából kiküldött szak­közegeknek kell a felhajtás befejezte előtt átadni, olyan ló, melynek marhalevele kellő időben beszolgáltatásra nem került, nem bocsátható kivitelre. A külföldre való elszállítás kizárólag vasúton Sopron, illetve Pécs vasútállomásokról a fent­­említett szakközegek ellenőrzése mellett történ­hetik. A fenti napokon tartandó exportvásárokra kivitelre kerülő lovak után az alább megállapí­tott kiviteli illetéket kell fizetni és pedig­­ félvér ló után darabonként....... 70.000 koronát hidegvérű ló után darabonként 50.000 koronát­ A fenti feltételeknek megfelelő kivitelre szánt lovak Sopron, illetve Pécs vasút­állomásokról az előírt kiviteli illeték lefizetése után kiviteli engedély és szállítási igazolvány nélkül kerül­hetnek kivitelre. Budapest, 1923 március 28. M. kir. földmev­elés­ügyi miniszter.­ A m. kir. pénzügyminiszter 14.496/1923. számú rendelete a só (konyhasó, kristálysó, marhasó és iparsó) árának újabb megállapításáról és az ezzel kapcsolatos tennivalókról szóló 84.102/1922. P. M. sz. rendelet némely intézkedéseinek módo­sítása tárgyában. A só (konyhasó, kristálysó, marhasó és iparsó) árának újabb megállapításáról és az azzal kapcsolatos tennivalókról szóló 84.102/1922. P. M. sz. rendeletemet (megjelent a Budapesti Közlöny 1922. évi 251. számában és a Pénz­ügyi Közlöny 1922. évi 26. számában) az 1920. évi IV. t. c. 23. §-ában és az 1922. évi XVII. t.­cikk 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőkben módosítom: Az idézett rendelet 1., 2. és 3. §-ában meg­jelölt alapárak helyébe a következő alapárak lépnek: a) az étkezésre használatos közönséges'kony­hasó (őröltse, 4." ■ " - ) At-só) aha--r­ . cin­­ként 6000 korona; a lábsó alapára mm.-ként 3000 korona; • b) a marhasó alapára rum.-ként 4200 korona; c) a technikai­ célokra szolgáló és emberi élvezetre nem alkalmas tisztátalan iparsó alap­ára mm.-ként 3000 korona, a tiszta iparsóé 4200 korona. Mindezek az alapárak a budapesti m. kir. sóhivatalnál és a Sóelosztó Bizottság rendelke­zése alatt álló más budapesti sóraktáraknál csomagolatla­n állapotban kiszolgáltatott sóra értendők. Az alapárakhoz vidéki sóhivatalok­­nál és sóraktáraknál szállítási költség fejében mi­ként 500 koronát kell hozzászámítani. A vámvonalon át behozott sóért a vám­tételen felül az idézett rendelet 8. §-a szerint fizetendő engedélyilletéknek összegét mm.-ként 5550 koronában állapítom meg. A fogyasztásra szánt konyhasóért és marha­sóért a nagykereskedői, valamint a közvetlen fogyasztás célját szolgáló forgalomban követel­hető legmagasabb áraknak az idézett rendelet 5. §-ában foglaltak szerint történő megállapítá­sánál nagykereskedői költségek és haszon címén, továbbá kiskereskedői költségek és haszon címén számításba veendő összeget a m. kir. sóhivata­lok, által a sóvevő feleknek esetről-esetre nyert utasítás alapján kiadott zsákokért az idézett rendelet 11. §-a értelmében leteendő betétnek és a fizetendő zsákkopási díjnak összegét, a pénz­ügyminiszter jóváhagyása mellett, a Sóelosztó Bizottság állapítja meg. Mindazok (egyének, jogi személyek, cégek­­, akiknek birtokában a jelen rendelet életbe­lépése napján konyhasóból, marhasóból vagy iparsóból kü­lön-külön 50 kg-t meghaladó készlet van, kötelesek a készletet, valamint annak táro­lási helyét Budapesten és a Budapesti Környék ■Közellátási Bizottság hatáskörébe tartozó helyeken a Sírelosztó Bizottságnak (Budapest, V., Vilmos császár­ ut-26. sz), egyéb helyeken pedig a készlet tárolási helyére illetékes pénz­ügyőri szakasznál a jelen rendelet életbelépé­­­­sének napjától számított­ S nap alatt bejelenteni és a készlet után a 84102/1922. P. M. számú rendelet 1—3. §-aiban megállapított és a jelen rendeletben megállapított alapárak között mutat­kozó különbözetet (közönséges konyhasónál mm-ként 4000 K, lábsónál 2000 K, marha­­sónál 2800 K, tisztátalan iparsónál 2000 K, tiszta iparsónál 2800 K, kristálysónál 75 dkg-t tartalmazó dobozonként 40 K) a kincstárnak megfizetni. A 84.102/1922.. P. M. szám­i rendeletnek jelen rendelettel nem érintett intézkedései továbbra is érvényben maradnak. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1923. évi április hó 1-én. D­r. Kállay Tibor s. k. m. kir. pénzügyminiszter. Egyes szám­ára 9 korona, a m. kir. pélgyminiszter 37.412/1923. számú rendelete a közforgalomba bocsátott mesterséges édesítő­szerek árának újabb megállapítása tárgyában. A mesterséges édesítősze­rek közforgalomba való bocsátásáról és azok árának megállapításá­ról szóló 8.833/1920., 23.428/1920., 150.758/1922. és 195.Hjz)­­1.922. s­zá­mú pénzügyminiszteri rende­leteket a következőképen módosítom: 1. §. A 150.758/1922. szám­ú rendelet 2. §-ában, valamint a 195.510/1922. számú rendeletben megállapított alapárakat, valamint a nagykeres­kedői, illetőleg a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban kiskereskedői költség és haszon címén felszámítható felárakat hatályon kívül helyezem és ezek helyébe a következő ren­delkezések lépnek: A 20 dg. cukorértéknek megfelelő mester­séges édesítőszert tartalmazó csomag alap­árát ................................................. 60 K-ban; az 500 drb ilyen csomagot tartalmazó (910 gr. tisztasúlyú) csomag alapárát 30.000 K-ban; az 50 dg. cukorértéknek megfelelő édesítőszert tartalmazó csomag alapárát ....... 150 K-ban; a 220 darab ilyen csomagot tartalmazó (1000 gr. tisztasulyu) csomag alapárát 33.000 K-ban; a 77 dg. cukorértéknek megfelelő édesítőszert tartalmazó csomag alapárát ....... 230 K-ban; a 135 darab ilyen csomagot tartalmazó (945 gr. tisztasulyu) csomag alapárát 31.050 K-ban ; és végül a 2 kg. 30 dg. cukorértéknek meg­felelő édesítőszert tartalmazó (21 gr. tiszta­­súlyú) csomag alapárát 690 K-ban állapítom meg. Nagykereskedői költségek és haszon címén az alapáron felül: a 20 dg. cukorértéknek megfelelő édesítőszert tartalmazó csomag után .......... 2­46 K: az 500 drb ilyen csomagot tartalmazó csomag után ......................... 1.900 K: az 50 dg. cukorértéknek megfelelő édesítőszert tartalmazó csomag után .......................... 6 K: a 220 drb ilyen csomagot tartalmazó csomag után ..................................................... 1.320 ív a 77 dg. cukorértéknek megfelelő édesítőszert tartalmazó csomag után ......... 9 K$­a; 135 drb ilyen csomagot tartalmazó csomag után ...................................................... 1.215 K, és a 2 kg. 30 dg. cukorértéknek megfelelő édesítőszert tartalmazó csomag után ... 27 K számítható fel.

Next