Budapesti Közlöny, 1923. április (57. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-21 / 90. szám
r talmazás alapján az 1921. évi 2.500/M. E. számú rendelettel (megjelent a Budapesti Közlöny 1921. évi 78. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1921. évi 10. számában) engedélyezett és legutóbb az 1923. évi 1.800/M. E. számú rendelettel (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 58. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 1. számában) felemelt rendkívüli segélyek 1923. évi május hó 1-jétől kezdődő hatálylyal a mellékelt kimutatásban feltüntetett összegekre újból felemeltetnek. 2. Azoknál a nyugdíjasoknál, akiknek nyugdíja annak idején az utoljára élvezett beszámítható javadalmazás 100%-ánál kisebb százalékkal állapíttatott meg, az új rendkívüli segélynek egy hónapra járó összegét a mellékelt kimutatás 3. hasábjában feltüntetett összegeknek ugyanannyi százalékában kell megállapítani, mint ahány százalékával — az utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak — nyugdíjuk annak idején megállapíttatott. Amennyiben az ekként kiszámított összeg havi 6500 koronánál kisebb lenne, a rendkívüli segély összegét havi 6500 koronával kell megállapítani. A nyugellátásban vagy kegyelmi ellátásban részesülő volt díjnokokat megillető rendkívüli segélynek egy havi összegét 10.000 koronában, az állandóan alkalmazva volt és nyugbérben vagy kegyelmi ellátásban részesülő napszámosokat, munkásokat és az ezekkel egy tekintet alá eső egyéb alkalmazottakat megillető rendkívüli segélynek egy havi összegét pedig 7000 koronában kell megállapítani. A kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydíjban), valamint az 1912: LXV. törvénycikk 7. §-a vagy ehhez hasonló törvényes rendelkezés alapján engedélyezett ellátásban részesülőknél elsősorban megkell állapítani, hogy a kegyelmi ellátásuk (kegydíjuk) vagy az idézett törvényes rendelkezés alapján engedélyezett ellátásuk (a lakbérnyugdíjnak megfelelő ellátás figyelmen kívül hagyásával) hány százalékát képezi az illető által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak és a rendkívüli segélynek egy hónapra járó összegét a mellékelt kimutatás, 3. hasábjában feltüntetett összegeknek ezzel a százalékával kell megállapítani. Amennyiben ez a százalék 40°onál kevesebb lenne, a rendkívüli segélynek egy hónapra járó összeget a mellékelt kimutatás 3 hasábjában feltüntetett összegeknek 40°/a-ával kell megállapítani; ha pedig a fentiek szerint a kiszámított összeg havi 6500 koronánál kevesebb lenne, a rendkívüli segély összegét havi 6500 koronával kell megállapítani. 3. Az özvegyek a mellékelt kimutatás 4. hasábjában feltüntetett összegű rendkívüli segélyben részesülnek. Az 1918. évi december hó 31-ike előtt elhalt, valamint az 1918. évi december hó 31-ike előtt nyugalomba helyezett és 1918. évi december hó 31-ike után elhalt altisztei, özvegyei ugyanolyan összegű rendkívüli segélyben részesülnek, mint az 1923. évi 1.800/M. E. számú rendelet I. 14. pontjában felsorolt alkalmazottaknak az özvegyei. Az 1918. évi december hó 31-ike előtt elhalt, valamint az 1918. évi december hó 31-ike előtt nyugalomba helyezett és 1918. évi december hó 31-ike után elhalt hivatalszolgák özvegyei ugyanolyan összegű rendkívüli segélyben részesülnek, mint az 1923. évi 1.800/M. E. számú rendelet I. 15. pontjában felsorolt alkalmazottaknak az özvegyei. A kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydíjban), valamint az 1912 : LXV. törvénycikk 7. §-a, vagy ehhez hasonló törvényes rendelkezés alapján engedélyezett ellátásban részesülő özvegyek a mellékelt kimutatás 4. hasábjában feltüntetett összegeknek 80°/6-át kitevő rendkívüli segélyben részesülnek. 4. A szülötten árvák, ideértve a kizárólag kegyelmi ellátásban részesülő szülötten árvákat is, egyenként a mellékelt kimutatás 5. hasábjában feltüntetett összegű rendkívüli segélyben részesülnek; a szülötten árvák részére együttvéve járó rendkívüli segélynek az összege azonban a mellékelt kimutatás 4. hasábjában feltüntetett (az özvegyi nyugdíjban részesülő özvegyeket megillető) összegeket meg nem haladhatja. 5. Az utalványozási joggal felruházott hatóságok és hivatalok a jelen rendelettel az 1923.évi május hó 1-étől számított hatálylyal felemelt összegű rendkívüli segélyeket hivatalból. .. az 1921. évi 2.500/M. E. számú rendelet 13. §-ában meghatározott módon, soron kelvül köte,lesek megállapítani és folyósítani. A felemelt összegű rendkívüli segélyeket is ugyanott és ugyanúgy kell elszámolni, mint ahogy a rendkívüli segélyek egyébként is elszámolást nyernek. Az 1921. évi2.500/M. E., az 1921. évi 8.400/M. E., az 1922. évi 1.900/M. E. és az 1923. évi 1.800/M. E. számú rendeleteknek a jelen rendelettel ellentétben nem álló rendelkezései továbbra is hatályban maradnak, az 1922. évi 6.800/M. E. számú rendelet pedig teljes egészében hatályon kívül helyeztetik. 6. A nem állami rendszerű állami vasgyári, állami kőszénbányászati, posta-, távirda- és távbeszélő, postatakarékpénztári és államvasuti tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra ez a rendelet nem terjed ki, ezekre nézve a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetérőleg az állami kőszénbányászati tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra nézve a pénzügyminiszter külön intézkedik. Budapest, 1923. évi április hó 18-án. Gróf Bethlen István s. k. m. kír. miniszterelnök. Melléklet az 1223. évi 2763/23. E. számú rendelethez. •• • * ■ Kimutatás a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülötten árvák) részére az 1923. évi május hó 1-jétől kezdve járó rendkívüli segélyeknek egy havi összegéről. 1 2 3 4 5 akkor a rendkívüli segélynek egy hónapra járó összege 1923. évi május hó 1-jétől kezdve Ha a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott tartozik, illetőleg a nyugdíjas, az özvegynek férje vagy a születlen árvának az atyja tartozott, az 1923. évi 1.800/M. E. számú rendelet a tényleges szolgálatban álló tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál azoknál a nyugdíjasoknál, akiknek nyugdíja annak idején az utoljára élvezett beszámítható javadalmazásuknak 100%-ával állapíttatott meg a tisztviselők és egyéb alkalmazottak özvegyeinél a tisztviselők és egyéb alkalmazottak születlen árváinál egyenként korona I. 1. pontjában felsoroltak csoportjába 160.000 144.000 72.000 36.000I 2.» » 108.000 97.200 48.600 24.300I 3.» » 92.000 82.800 41.400 20.700 I. 4. »» » 68.000 61.200 30.600 15.300I 5. gi» 48.000 ’ 43.200 • 21.600 10.SOO I. 6. m» 40.000 36.000 18.000 9.000 I. 7. Yfft» 32.000 28.800 14.400 7.200 1. 8.» 29.600 26.640 13.320 6.660 JL 9.» :■ 27.200 24.480 12.240 6.120 i.10. xr *' T ■ *» » 25.600 23.040 11.520 5.760i 11. 24.000 21.600 10.800 5.400 i.12.» » ;¡ 22.400 20.160 10 080 5.040 i.13. 7› 19.200 17.200 8.640 4.320 i.14. 7¡» 17.600 15.840 7.920 3.960 i.15.» ;› 16.000 14.400 7.200 3.600 i.16. 12800 11.520 6.000 3.000, Budapesti Közlöny 1923 április 21. TK 3.435/1928. szám. Hirdetmény a brit területeken lefoglalt magyar vagyontárgyak egyességi felhasználására vonatkozó arányszám újabb megállapításáról. A Budapesti Közlöny folyó évi március hó 7-én megjelent 53. számában és folyó évi március hó 21-én megjelent 65. számában közzétett hirdetményeink kiegészítéseként közöljük, hogy a brit kiegyenlítő hivatal értesítése szerint a brit hitelezők javára megállapítandó első osztalék egy angol font után 1 */* (másfél) shilling lesz és ennélfogva ezentúl a brit kiegyenlítő hivatalnál csak oly közvetlen kiegyenlítésre irányuló egyesség számíthat kedvező elintézésre, amelynél — minden egyéb szabályszerű kellék fennforgása mellett — a felhasználandó és evégből a nyír alól feloldandó vagyontárgy értékének az elismert tartozási tőke- és kamatösszeghez való viszonya nem haladja túl 1V* (másfél) shillingnek 1 angol fonthoz való arányát (705:100). A brit kiegyenlítő hivatal egyébként ezúttal is fenntartotta magának a jogot, hogy minden egyes esetben indokolás nélkül megtagadhassa az egyesség jóváhagyását, Budapest, 1923. évi április hó 19. napján. Magyar Királyi Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal. ,426/1923. szám. Felvételre pályázat A budapesti m. kir. állami óvónőképző-intézetbe (VII. ker., Szegényház-tér 7.) az 1923/24. iskolai évre az első osztályba csak oly jó zenei hallású, egészséges és ép érzékű tanulók vétetnek fel, akik 14. életévüket betöltötték s a polgári vagy leánygimnázium negyedik osztályát sikerrel elvégezték. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz címzett s megfelelően bélyegeit és felszerelt felvételi kérvényt az igazgatósághoz kell benyújtani folyó évi május hó 31-ig. A folyamodvány mellékletei: 1. anyakönyvi kivonat; 2. polgári vagy leánygimnázium IV. osztályú bizonyítványa (aki a folyamodás ideje alatt végzi a IV. osztályt, csatolja a II. oszt. bizonyítványát s a IV. oszt. félévi értesítőjét és év végén azonnal küldje be bizonyítványát); 3. Hatósági orvosi bizonyítvány, hogy ép érzékű, egészséges és óvónői pályára alkalmas. 4. Hatósági családi bizonyítvány a családfő állásáról, vagyonáról, a kiskorú és szülői gondozás alatt álló gyermekekről. 5. Magyar állampolgárságot igazoló illetőségi bizonyítvány. 6. Ha a folyamodó ez évben nem jár iskolába, hatósági erkölcsi bizonyítvány. A folyamodványra 20 K, mellékletekre 5 K okmánybélyeg ragasztandó. A felvételt a vallás- ésközoktatásügyi miniszter úr végzi s csak akkor válik érvényessé, ha a felvett tanuló szeptember elején zenei hallás és egészségi szempontból kifogás alá nem esik. A tanulók lehetnek bejárók és internátusi bentlakók. Végh József s. k., 3 igazgató. 50.975/1923. IV. vkm. sz. Pályázati füirdetmény. A magyar kir. Erzsébettudományegyetem orvostudományi karán megüresedett belgyógyászati tanszékre ezennel nyilvános pályázatot hirdetek. A kinevezendő tanárnak kötelessége lesz tudományszakát a szabályzatokban előírt heti óraszámban és terjedelemben minden félévben előadni, a szükséges gyakorlatokat, collequi uniókat megtartani és a klinikát igazgatni.