Budapesti Közlöny, 1923. december (57. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-01 / 273. szám

Budapest, 1923. 273. szám. Szombat, december 1. Szerkesztőség:­­ VH. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: YIL* Rák­óczi-út 54. sz. Athenaeum épület, Telefon * József 13—91. Hivatalos hirdetések: •** első 10 szóért itt'O K, minden további 10 vagy kevesebb szóért 140 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érrtesítő óra. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánfü­m­tetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz­ annak térfogata) egyszer b­eiktatva 200 K« Kétszer vagy többször beiktatva 10»­, engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül: Ilatóségoknak Magánosoknak 2000 K 6000 » Egyes szára ára 8 oldal terjedelemig.­ 300 * » » » további S oldalanként 300 « A Hivatalos Értesítő ára...................... 380 * V BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi vallás- és közoktatás­ügyi miniszter előterjesztésére a közala­pítványi királyi ügyigazgatóságnál alkal­mazott dr. Osstroluczky Gyula jogügyi tanácsost jogügyi főtanácsossá a VT. fize­tési osztályba kinevezem. Kelt Budapesten, 1923. évi november hó 8. napján. Horthy s. k. Gróf Klebelsberg Kuno s. k. A magyar királyi vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter előterjesztésére Kubicza István és Klausberger Károly királyi közalapítványi erdőtanácsosokat királyi közalapítványi főerdőtanácsosokká kine­vezőm Kelt Budapesten, 1923. évi október hó 10. napján. Gróf E­lebel­sberg Kuno s. k. . A m. kir. vallás-­os közoktatásügyi miniszter , az Országos Polgáriskolai Tanárvizsgáló Bizott­ság, az Országos Tanítóképzőintézeti Torna­­tan­ár vizsgáló Bizottság és az Országos Női házimunkatanitónévizsgáló Bizottság elnökévé dr. Kornis Gyula egyetemi ny. rendes tanárt et évi időtartamra kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Berbődy Gyula kunszentmiklósi ref. főgimn. r. tanárt a kisújszállási ref. főgimnáziumhoz a fennálló szerződés értelmében rendes tanárrá kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Benkő Gyula ügyvédet a gyorsírást­anitákat és tanítónőket vizsgáló bizottságba a Bant­er Ödön elhalálozása folytán megüresedett helyre a Stolze-Fenyvessy-féle rendszer szerint vizsgáló bizottsági rendes taggá kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Bados Gyulát, a budapesti orsz. izr. tanítóképző­­intézet helyettes tanárát ez intézethez rendes tanárrá a IX. fizetési osztályba kinevezte. A m­. kir. földmivelésügyi miniszter ,r. Baint­­ner Ferenc m. kir. gazdasági akadémiai tanár­nak az 1908: XLVII. t.-c. 63. §-a alapján B­ógrád vármegye területére szóló pincefelügyelői megbízását hatályon kívül helyezte. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke dr. Brenner Lajos budapesti központi kir. járásbirósági jog­gyakornokot eddig ideiglenesen viselt állásában megerősítette. fi. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a pannonhalmi Szent-Benedekrendi Szent Imre kath. főgimnázium L, HL, VII., VIII. osz­tályainak a nyilvánossági jogot és az érettségi vizsgálat tartásának jogát a folyó 1923/24. tan­évre megadta. A m. kir. minisztériu­­mak 1923. évi 8.269­­. S. szám­ú rendelete a fajtalan közlemények forgalmának elnyomása végett létrejött nemzetközi megállapodásról szóló 5.932/ISI2. K. E. számú rendelet kiegészítése tárgyában. A magyar királyi minisztérium az újabban érkezett hivatalos értesítések alapján az 1912. évi október hó 7-én 5.932. M. E. szám alatt kelt rendelet (K. T. 1912. évf. 1470. 1.) kiegé­­szítéseképen köztudomásra hozza a következőket: 1. A fajtalan közlemények forgalmának elnyo­mása végett Párisban 1910. évi május hó 4-én kelt és az 1912: L. törvénycikkbe iktatott nem­zetközi megállapodáshoz a Bolgár kormány, a Finn Köztársaság és a Lengyel Köztársaság kor­mányai, ez utóbbi Danzig város részéről, csat­lakoztak. 3. Ennélfogva az 1. pontban megjelölt nemzet­közi megállapodás a megállapodás 4. cikke értel­­" ififfli n­É­v évi november hó ■Ír... vA-o f'* H. (Ki november hó 4-én, Danzig városára nézve 1923. évi feb­ruár hó 23-án lépett életbe. Budapest, 1923. évi november hó 27-én. Gróf Bethlen István s. k., m. ldr. miniszter­elnök. A m. kir. minisztériumn­ak 1823. évi 8.400. E E. számú rendelete az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak által a hivatalos kiküldetéseknél felszámítható illetményeknek felemelése tárgyában. A m. kir. minisztérium az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak által a hivatalos kikül­detéseknél felszámítható illetményeknek feleme­lése tárgyában, a minisztertanácsnak 1923. évi november hó 23-án hozott határozata alapján, a következőket rendeli: 1. A magyar közigazgatás alatt álló helyre történt hivatalos kiküldetések (szolgálati utazások) alkalmával felszámítható napidíjaknak az összegei az 1923. évi december hó 1- jétől kezdve további rendelkezésig a következők: Az L és II. fizetési osztályba tar­tozó tisztviselőknél ...................... 48.000 K a III. fizetési osztályba tartozó tiszt­viselőknél ............................................ 42.000 » a IV. fizetési osztályba tartozó tiszt­viselőknél ...............­........................... 39 000 » az V. fizetési osztályba tartozó tiszt­viselőknél ............................................ 36.000 » a VI. fizetési osztályba tartozó tiszt­viselőknél ............................................ 33.000 » a VII. fizetési osztályba tartozó tiszt­viselőknél ..................... 30.000 » a VIII. fizetési osztályba tartozó tisztviselőknél .......... 27.000 » a IX. fizetési osztályba tartozó tiszt­viselőknél ........................................... 24.000 » a X. fizetési osztályba tartozó tiszt­viselőknél ............................................ 21.600 » a XI. fizetési osztályba tartozó tiszt­viselőknél .................................... 19.200 » a kezelőknél és kezelőnőknél ......... 18000 » a dijnokoknál ...................................... 16.200 » a műszaki altiszteknél.......................... 14 400 » a kezelő és egyéb altiszteknél............ 12.600 » a szolgáknál ............................................ 10.800 » A kiküldő hatóság (hivatal) fővője fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik azért, hogy a kiküldetések csak az elkerülhetetlenül szükséges esetekben rendeltessenek el és hogy a kikülde­tések ugy a kiküldetésben résztvevő egyénes­ száma, mint pedig a kiküldetéseknek tartama tekintetében a lehető legszűkebb keretekre szót­mu­tassanak. 2. Az 1920. évi 9.700/M E. számú rendelet 6. pontjának első bekezdésében foglalt határoz­­m­ányok 1923. évi december hó 1-jétől kezdődő hatálylyal odamódosíttatnák, hogy olyan kikül­detések (szolgáltati utazások, kirendelések) esetén, amelyek egyhuzamban három napnál, vagyis 72 óránál hosszabb ideig tartanak, a vasúti vagy hajóállomásig, illetőleg a vasúti vagy hajóállo­mástól való minden egyes menetért Budapesten 7.500 K, egyéb helyeken pedig 4.500 K bér­kocsidíjat lehet felszámítani. A három napot, vagyis 72 órát meg nem haladó kiküldetések (szolgálati utazások, kirendelések) esetén minden egyes menetért Budapesten 3.750 101, egyes h-4nedv '...250 .hVi Kr­ av Krl ■í oinnen felszámítani. A 12 órát meg nem haladó kiküldetések eseteiben, amikor a kiküldött alkalmazott nem jogosult a vasúti vagy hajóállomásig, illetőleg a vasúti vagy hajóállomástól bérkocsidíj fel­számítására, a helyi közlekedési eszközök (villa­mos vasút, társaskocsi stb.) viteldíjának meg­térítése címén az oda és vissza tett útért együtt­véve és összesen 2250 K számítható fel, a 12 órát meg nem haladó kiküldetések eseteiben tehát az említett térítés n­em­ számítható fel külön az elindulás és külön a kiküldetés helyén megtett utakért. 3. Mindazok a tisztviselők és egyéb alkal­mazottak, akiknek — a hivatalos kiküldetések és átköltözködések alkalmával járó illetmények­ről szóló szabályzat szerint — a tengelyen (szekéren) megtett utakért fuvarpénz jár, mind­azokban az esetekben, amelyekben fuvarpénz fel­számítására jogosultak, 1923. évi december hó 1-jétől kezdve kilométerenként 900 K fuvar­pénzt számíthatnak fel. 4. Az 1920. évi 9.700/M. E. számú rendelet 11. pontjában foglalt határozmányok oda módo­­síthatnak, hogy azoknál az állami tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál, akik a napidíjaknak és az utazási költségeknek (fuvarpénzeknek stb.) esetenként való felszámítása helyett átalányt (napidíjátalányt, utazási átalányt, munkaátalányt, útiátalányt stb.) élveznek, ennek az átalánynak az összegét 1923. évi december hó 1-jétől kezdve az 1914. évi július hó 31-én megállapítva volt összegeknek nyolcszázhuszonötszörösére lehet fel­emelni. Az átalányokon felül semmiféle más pótlékot engedélyezni nem lehet. 5. A jelen rendelettel nem szabályozott kér­désekben az állami tisztviselők és egyéb alkal­mazottak által a hivatalos kiküldetések és át­költözködések alkalmával felszámítható illetmé­nyekre vonatkozó jogszabályoknak, különösen pedig az 1920. évi 9.700/M. E. számú rendelet­nek a határozmányai továbbra is hatályban maradnak. Az állami tisztviselők és egyéb alkal­mazottak által a hivatalos kiküldetéseknél fel­számítható napidíjaknak felemelése és a hivata­los kiküldetéseknél felszámítható illetményekkel kapcsolatos egyes kérdéseknek újabb szabályo­zása tárgyában kiadott 1923. évi 6.302/M. E. Egyes szám­ára 600 korona.

Next