Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-29 / 74. szám értesítője
Budapest, 1924. 74. szám. Szombat, március 11 . ^ A BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE ISS. Hivatalos hirdetmények. Magyar királyi államvasutak. Pályázati hirdetmény. 16269/6. IV. 1924. szám. A magyar királyi államvasutak igazgatósága nyilvános pályázatot hirdet az 1924. évi augusztus végéig szükséges rajzolási anyagok és eszközök szállítására. Az ajánlatokat legkésőbb folyó évi április hó 15-én délelőtt 10 óráig kell beterjeszteni, a bánatpénz pedig előző napon déli 12 óráig beküldendő. A pályázatra vonatkozó általános feltételek a magyar királyi álamvasutak anyag- és leltárbeszerzési osztályánál. (Budapest, VI., Andrássy ut 73. sz. III. em. 47.) megtekinthetők, ugyanott díjtalanul kaphatók az ajánlati űrlapok is. Budapest, 1924. évi március havában. •625 Az igazgatóság rendfokozata gyalogos, toteles tábori postaszáma 313, l aza hadiesemény, amely közben nyomaveszett, 1915. évi július havában elesett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a boltnak nyilvánulás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Mór, 1924. évi február hó 12-én. A móri kir. járásbíróság. 3381 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1499/1923. szám. A derecskei kir. járásbíróság Diós Imréné részéről a 28000. 1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Diós Imre volt sárándi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Rigó Gyula ügyvéd derecskei lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Diós Imre, vallása ref., születési helye Sáránd, születési ideje 1876 április 24., szüleinek neve néhai Diós Imre és Szabó Zsófia, házastársának neve Stácz Zsuzsanna, gyermekeinek neve Diós Ilona férj. Nagy Gáborné lakik Derecskén, Diós Imre (nős Vég Rózával), kiskorú Zsigmond és Emilia, laknak Sárándon, azeltűnt foglalkozása földműves, utolsó lakóhelye Sáránd, ingatlan vagyona Sáránd községben van, bevonulásának időpontja 1914 július 28„ az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották és amelynél utoljára teljesített szolgálatot, a III. népfelkelő gyalogezred 6. százada, katonai rendfokozata közember, utolsó tábori postaszáma 161., az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett . 1914 december 9-én Szerbiában Valjevónál szerb hadifogságba esett, hadifogságból irt levele 1915 február 16-án érkezett, s választ címére a Baldevere Skopje 9. csepiki jelzéssel kért, többé életjelt nem adott magáról. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban azesetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Derecske, 1923. évi szeptember hó 7. napján. A dereskor kir. járásbíróság. 3393 Holtnaknyilvánitás. Pk. 246/1924. Beám. A gyöngyösi kir. járásbíróság Kovács József részéről a 3000/ 1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Mengyi András volt adácsi lakos holtnaknyilvánitása iránt az eljárásba eginditotta. Az eltűnt neve Mongyi András, születési helye Ádács, születési ideje 1899 augusztus 18., szüleinek neve Mongyi András és Kovács Mária, nőtlen, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Ádács, vagyontalan, bevonulásának időpontja 1917 március 10., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a volt cs. és kir. 60. gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, a kombinált 25. gyalogezred, katonai rendfokozata gyalogos, utolsó tábori postaszáma 203, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, 1918. év június 30-án Tieriben (Albániában) állítólag vérhas betegségben meghalt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Gyöngyös, 1924. évi február hó 10-én. A gyöngyösi kir. járásbíróság. 3561 Holtnaknyilvánitás. Pk. 5654/1923. szám. A bajai kir. járásbiróság Kocsis Jánosné szül. Csőzik Julianna bajai (Erzsébet királyné utca 46.) lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kocsis János molnársegéd volt bajai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt, neve Kocsis János, születési helye Baja, születési ideje 1892 október 14., szüleinek neve Kocsis Pál és Vojnovics Julianna, laknak Baján, házastársának neve Csőzik Julianna, lakik Baján, gyermekének neve kiskora Kocsis Anna, lakik Baján, az eltűnt foglalkozása molnársegéd, utolsó lakhelye Baja. Zrinyi-utca 72., ingó vagyona nincsen, ingatlan vagyona van Baján, Zrínyi Miklós-utca 72. ház fele, bevonulásának időpontja 1914 július végén, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a 30. honvéd gyalogezred,a csapattest, amelynélutoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata közlegény. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a biró-ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvénitás kérdésében határozni. Baja, 1924. évi február hó 26-án. A bajai kir. járásbiróság. 8562 Holtnaknyilvánitás. A czeglédi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy özv. Juhász (Tóth) Pálné szül. Seres Mária czeglédi lakos részéről a 28000 1919. T. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Juhász (Tóth) Pál volt . czeglédi lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Baflay Géza czeglédi ügyvédet, rendelte ki. Az eltűnt neve Juhász (Tóth) Pál, vallása római kath., születési helye Nagykőrös, születési ideje 1878 szeptember 29., szüleinek neve néhai Juhász Pál és Víg Anna, utóbbi lakik Czegléden, házastársának neve Seres Mária, egybekeltek 1907 november 80-án Nagykőrösön, gyermekeinek neve kiskorú Pál és Mária, laknak Czegléden, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Czegléd, ingatlan vagyona 4 kis hold gerjei föld, bevonulásának időpontja 1914. évben a világháború kitörésekor, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a 29. népf. gyalogezred Budapest s Innen Máramaros megyébe a Visó völgybe került a vasútbiztosító osztaghoz. 1914 október 13-án kolerát kapott s Máramarosszigetre vitetett a tartalékkórház 4. szakaszához , ott halt meg 1914 október 18-án. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvénitás kérdésében határozni. Czegléd, 1924. évi márceius hó 14-én. A czeglédi kir. járásbíróság, 3564 Holtnaknyilvánitás. 224/1924. szám. A nyírbátori kir. járásbíróság Kapási Péter és Ferenc encsencsilakosok részéről in 28000 1919. 1. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kapási Sándor volt encsencsi lakos holtnaknyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Erdélyi Imre nyírbátori ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Kapási Sándor, születési helye Encsencs, születési ideje 1895 október 16., szüleinek neve néhai Kapási Pál és Starcsa Borbála, utóbbi lakik Encsencsen, nőtlen, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Encsencs, ingatlan vagyona van Encsencs és Piricse községekben, az encsencsi 79. és a piricsei ingatlan 215. sz. betétekben, bevonulásának időpontja 1915 május hava, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a m. kir. 11. honvéd gyalogezred Jászberény, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata honvéd, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, állítólag 1915. évben az orosz harctéren hadifogságba esett, eltűnésére vonatkozó egyéb adatok , állítólag 1917. év elején a hadifogságban elhalt. ' ' A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy titoltnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltünt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Nyírbátor, 1924. évi január hó 24-én. A nyírbátori kir. járásbíróság. 3566 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1145/1923. szám. A gyomai kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Gellai Istvánná szül. Unhites Ilona endrődi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt. Gellai István volt endrőd’’ lakos hóltnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Christian Kálmán gyomai ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Gellai István, születési helye Endrőd, születési ideje: 1893 julius 12., szüleinek neve Gellai Imre és Sztrovecz Mária, házastársének neve Gubucz Ilona, vallása római kath.,az eltűnt foglal- Árverés. Árverés. 395/1923. szám. Alulírott bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy dr. Meiszner Ernő soproni ügyvéd által képviselt Tóth János végrehajtató részére 6000 K és jár. erejéig 1923 szeptember 13-án foganatosított kielégítési végrehajtás útján lefoglalt és 30.000 koronára becsült egy fali ingaóra s villa ily lámpaernyő csillárral nyilvános árverésen eladatnak. •" : (»*• -i Mely árverésnek a soproni kir. járói bíróság Pk. ■4663/1923. számú, végzése folytán 6000 K tőkekövetelés, ennek 1923 június 3-től járó 5 százalék kamatai és eddig összesen 2289 koronában bíróilag már megállapított költségek erejéig Sopronban, Győri u. 22. szám alatt leendő megtartására 1924 április 8. napjának délelőtt 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az ingóságok készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Sopron, 1924 március 19-én. Séltrin Imre, kir. kir. végrehajtó. 8745 Felhívás. Felhívás: 812/1924. szám. A gyulai kir. törvényszék dr. Silberstein Dezső szarvasi ügyvéd által képviselt Demjén Antal öcsödi lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának 6. pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó sínyedi Rozália volt öcsödi lakost, hogy férjével, Demjén Antallal az 1913 március 3. napján az öcsödi állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt egyszeri beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ■ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodás helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Varga Gyula gyulai lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Gyula, 1924 február 14-én. A gyulai kir. törvényszék. 3729 Gondnokság. Gondnokság. 2. 1 38358/23.1921. sz. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Kiss Aladár budapesti (III., Nimród utca 7.) lakost az 1924. évi február hó 28. napján jogerőre emelkedett 2. P. 38358/20. 1921. számú Ítélettel az 1877 : XX. tc. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Budapest, 1924 évi március hó 12. A budapesti kir. törvényszék. 3725 Holtnaknyilvánitások. Holmnnaknyilvánitás. Pk. 280/1924. szám. A móri kir. járásbíróság Wittner Antalné részéről a 28000/1919. illetve a 30000/1922. I. M. számú rendeletek alapján előterjesztett, kérelem folytán az állítólag elesett Witner Antal volt móri lakos hóltnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Szőke Miklós ügyvéd móri lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Wittner Antal, születési helye Mór, születési ideje 1882 október 11., szüleinek neve néhai Wittner József és Brechta Anna, utóbbi lakik Móron, házfestársának neve Kegele Borbála, lakik Móron, gyermekeinek neve kiskorú Ágnes, Erzsébet és Borbála, laknak Móron, az eltűnt foglalkozása földműves, utolsó lakhelye Mór, ingatlan, vagyona van Mór ■községben, az a csapattest ,amelyhez az ismert, adaatok szerint eredetileg beosztották, a cs. és kir. 69. ■gyalogezred, az a csapatest, amelynél utoljára teljjesitett szolgálatot, a 17. népf. gyalogezred, katonai Eflyes számára 1800 korona.