Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-29 / 74. szám értesítője

Budapest, 1924. 74. szám. Szombat, március 11 . ^ A BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE ISS. Hivatalos hirdetmények. Magyar királyi államvasutak. Pályázati hirdetmény. 16269/6. IV. 1924. szám. A magyar királyi állam­vasutak igazgatósága nyilvános pályázatot hirdet az 1924. évi augusztus végéig szükséges rajzolási anyagok és eszközök szállítására. Az ajánlatokat legkésőbb folyó évi április hó 15-én délelőtt 10 óráig kell beterjeszteni, a bánatpénz pe­dig előző napon déli 12 óráig beküldendő. A pályázatra vonatkozó általános feltételek a ma­gyar királyi álam­vasutak anyag- és leltárbeszerzési osztályánál. (Budapest, VI., Andrássy­ ut 73. sz. III. em. 47.) megtekinthetők, ugyanott díjtalanul kap­hatók az ajánlati űrlapok is. Budapest, 1924. évi március havában. •625 Az igazgatóság­ rendfokozata gyalogos, toteles tábori postaszáma 313, l az­a hadiesemény, amely közben nyomaveszett, 1915. évi július havában elesett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a boltnak nyilvánulás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Mór, 1924. évi február hó 12-én. A móri kir. járásbíróság. 3381 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1499/1923. szám. A derecs­kei kir. járásbíróság Diós Imréné részéről a 28000. 1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett ké­relem folytán az állítólag eltűnt Diós Imre volt sá­­rándi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Rigó Gyula ügyvéd derecskei lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Diós Imre, vallása ref., születési helye Sáránd, születési ideje 1876 április 24.,­ szülei­nek neve néhai Diós Imre és Szabó Zsófia, házastár­­sának neve Stácz Zsuzsanna, gyermekeinek neve Diós Ilona férj. Nagy Gáborné lakik Derecskén, Diós Imre (nős Vég Rózával), kiskorú Zsigmond és Emilia, laknak Sárándon, az­­eltűnt foglalkozása földműves, utolsó lakóhelye Sáránd, ingatlan va­gyona Sáránd községben van, bevonulásának idő­pontja 1914 július 28„ az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották és amely­nél utoljára teljesített szolgálatot, a III. népfelkelő gyalogezred 6. százada, katonai rendfokozata köz­ember, utolsó tábori postaszáma 161., az a hadiese­mény, amely közben nyoma veszett . 1914 december 9-én Szerbiában Valjevónál szerb hadifogságba esett, hadifogságból irt levele 1915 február 16-án érkezett, s választ címére a Baldevere Skopje 9. csepiki jelzés­sel kért, többé életjelt nem adott magáról. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az­­esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a­ fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­nitás kérdésében határozni. Derecske, 1923. évi szep­tember hó 7. napján. A dereskor kir. járásbíróság. 3393 Holtnaknyilvánitás. Pk. 246/1924. Beám. A gyön­gyösi kir. járásbíróság Kovács József részéről a 3000/ 1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Mengyi András volt adácsi lakos holtnaknyilvánitása iránt az el­járásb­a eginditotta. Az eltűnt neve Mongyi András, születési helye Ádács, születési ideje 1899 augusztus 18., szüleinek neve Mongyi András és Kovács Mária, nőtlen, az el­tűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Ádács, vagyontalan, bevonulásának időpontja 1917 március 10., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok sze­rint eredetileg beosztották, a volt cs. és kir. 60. gya­logezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesí­tett szolgálatot, a kombinált 25. gyalogezred, katonai rendfokozata gyalogos, utolsó tábori postaszáma 203, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, 1918. év június 30-án Tieriben (Albániában) állítólag vér­has betegségben meghalt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpon­tig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Gyöngyös, 1924. évi február hó 10-én. A gyöngyösi kir. járásbíróság. 3561 Holtnaknyilvánitás. Pk. 5654/1923. szám. A bajai kir. járásbiróság Kocsis Jánosné szül. Csőzik Juli­anna bajai (Erzsébet királyné­ utca 46.) lakos részé­ről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előter­jesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kocsis János molnársegéd volt bajai lakos holtnak nyilvá­­nítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt, neve Kocsis János, születési helye Baja, születési ideje 1892 október 14., szüleinek neve Ko­csis Pál és Vojnovics Julianna, laknak Baján, há­zastársának neve Csőzik Julianna, lakik Baján, gyer­mekének neve kiskora Kocsis Anna, lakik Baján, az eltűnt foglalkozása molnársegéd, utolsó lakhelye Baja. Zrinyi-utca 72., ingó vagyona nincsen, ingat­lan vagyona van Baján, Zrínyi Miklós-utca 72. ház fele, bevonulásának időpontja 1914 július végén, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a 30. honvéd gyalogezred,­­­a csapattest, amelynél­­utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata közlegény. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a biró-­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvé­­nitás kérdésében határozni. Baja, 1924. évi február hó 26-án. A bajai kir. járásbi­róság. 8562 Holtnaknyilvánitás. A czeglédi kir. járásbíróság közhírré te­szi, hogy özv. Juhász (Tóth) Pálné szül. Seres Mária czeglédi lakos részéről a 28000 1­919. T. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem foly­tán az állítólag eltűnt Juhász (Tóth) Pál volt . czeg­­lédi lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást meg­indította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Baflay Géza czeglédi ügyvédet, rendelte ki. Az eltűnt neve Juhász (Tóth) Pál, vallása római kath., születési helye Nagykőrös, születési ideje 1878 szeptember 29., szüleinek neve néhai Juhász Pál és Víg Anna, utóbbi lakik Czegléden, házastársának neve Seres Mária, egybekeltek 1907 november 80-án Nagykőrösön, gyermekeinek neve kiskorú Pál és Mária, laknak Czegléden, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Czegléd, ingatlan vagyona 4 kis hold gerjei föld, bevonulásának időpontja 1914. évben a világháború kitörésekor, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosz­tották, a 29. népf. gyalogezred Budapest s Innen Máramaros megyébe a Visó völgybe került a vasút­biztosító osztaghoz. 1914 október 13-án kolerát kapott s Máram­arosszigetre vitetett a tartalékkórház 4. sza­kaszához , ott halt meg 1914 október 18-án. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtn­aknyilvé­­­­nitás kérdésében határozni. Czegléd, 1924. évi már­­c­eius hó 14-én. A czeglédi kir. járásbíróság, 3564 Holtnaknyilvánitás. 224/1924. szám. A nyírbátori kir. járásbíróság Kapási Péter és Ferenc encsencsi­­lakosok részéről in 28000 1919. 1. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag el­tűnt Kapási Sándor volt encsencsi lakos holtnak­­nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az el­tűnt részére ügygondnokul dr. Erdélyi Imre nyírbá­tori ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt ne­ve Kapási Sándor, születési helye En­­csencs, születési ideje 1895 október 16., szüleinek neve néhai Kapási Pál és Starcsa Borbála, utóbbi lakik Encsencsen, nőtlen, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye En­csen­cs, ingatlan vagyona van En­­csencs és Piricse községekben, az encsencsi 79. és a piricsei ingatlan 215. sz. betétekben, bevonulásának időpontja 1915 május hava, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a m. kir. 11. honvéd gyalogezred Jászberény, az a csa­pattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata honvéd, utolsó tá­bori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, állítólag 1915. évben az orosz harctéren hadifogságba esett, eltűnésére vonatkozó egyéb adatok , állítólag 1917. év elején a hadifogság­ban elhalt. ' ' A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy ti­toltnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tu­domása, hogy az eltünt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpon­tig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Nyírbátor, 1924. évi január hó 24-én. A nyírbátori kir. járásbíróság. 3566 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1145/1923. szám. A gyomai kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Gellai Istvánná szül. Un­hites Ilona endrődi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt. Gellai István volt endrőd’’ lakos hóltnak nyilvánítása iránt az eljárást meg­indította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Christian Kálmán gyomai ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Gellai István, születési helye En­­drőd, születési ideje: 1893 julius 12., szüleinek neve Gellai Imre és Sztrovecz Mária, h­ázas­társé­nek neve Gubucz Ilona, vallása római kath.,­­az eltűnt foglal- Á­rverés. Árverés. 395/1923. szám. Alulírott bírósági végre­hajtó ezennel közhírré teszi, hogy dr. Meiszner Ernő soproni ügyvéd által képviselt Tóth János végre­hajtató részére 6000 K és jár. erejéig 1923 szeptember 13-án foganatosított kielégítési végrehajtás útján le­foglalt és 30.000 koronára becsült egy fali ingaóra s villa ily lám­paernyő csillárral nyilvános árverésen el­adatnak. •" : (»*• -i Mely árverésnek a soproni kir. j­árói bíróság Pk. ■4663/1923. számú, végzése folytán 6000 K tőkekövetelés, ennek 1923 június 3-től járó 5 százalék kamatai és eddig összesen 2289 koronában bíróilag már meg­állapított költségek erejéig Sopronban, Győri­ u. 22. szám alatt leendő megtartására 1924 április 8. nap­jának délelőtt 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivat­nak meg, hogy az ingóságok készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak­ adatni. Sopron, 1924 március 19-én. S­éltrin Imre, kir. kir. végrehajtó. 8745 Felhívás. Felhívás: 812/1924. szám. A gyulai kir. törvényszék dr. Silberstein Dezső szarvasi ügyvéd által képviselt Dem­jén Antal öcsödi lakos folyamodó kérelme foly­tán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának 6. pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó sínyedi Rozália volt öcsödi lakost, hogy férjével, Demjén Antallal az 1913 március 3. napján az öcsödi állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon ala­puló életközösséget a jelen hirdetménynek a hiva­talos hírlapban történt egyszeri beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ■ellenkező esetben a folyamodó keresete következté­ben a bíróság a házasság felbontása felől fog hatá­rozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodás­ helyéről a bí­­r­óságot értesítse, mert ellenkező esetben a meg­indítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellő­zésével dr. Varga Gyula gyulai lakos, most kineve­zett ügygondnok fogja őt képviselni. Gyula, 1924 február 14-én. A gyulai kir. törvényszék. 3729 Gondnokság. Gondnokság. 2. 1­ 38358/23.1921. sz. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Kiss Aladár buda­pesti (III., Nimród­ utca 7.) lakost az 1924. évi február hó 28. napján jogerőre emelkedett 2. P. 38358/20. 1921. számú Ítélettel az 1877 : XX. t­c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Budapest, 1924 évi március hó 12. A budapesti kir. törvényszék. 3725 Holtnaknyilvánitások. Holmnnaknyilvánitás. Pk. 280/1924. szám. A móri kir. járásbíróság Wittner Antalné részéről a 28000/1919. illetve a 30000/1922. I. M. számú rendeletek alapján előterjesztett, kérelem folytán az állítólag elesett Witner Antal volt móri lakos hóltnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Szőke Miklós ügyvéd móri lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Wittner Antal, születési helye Mór, születési ideje 1882 október 11., szüleinek neve néhai Wittner József és Brechta Anna, utóbbi lakik Móron, házfestársának neve Kegele Borbála, lakik Móron, gyermekeinek neve kiskorú Ágnes, Erzsébet és Bor­bála, laknak Móron, az eltűnt foglalkozása földmű­­­ves, utolsó lakhelye Mór, ingatlan, vagyona van Mór ■községben, az a csapattest ,amelyhez az ismert, ada­­­atok szerint eredetileg beosztották, a cs. és kir. 69. ■gyalogezred, az a c­sapate­st, amelynél utoljára tel­­jjesitett szolgálatot, a 17. népf. gyalogezred, katonai Eflyes szám­ára 1800 korona.

Next