Budapesti Közlöny, 1924. augusztus (58. évfolyam, 162-186. szám)

1924-08-01 / 162. szám

I ■üüli CASINO TULAJDONA Budapest, 1924. 162. szám. Péntek, augusztus 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, VII. kerület, Miksa-ucca 8. szám. — Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: Budapest, VI. kerület, Rákóczi-út 54. szám. — Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések : az első 10 szóért 4000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 1500 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Hagránhirdetések s 1 hatodhasábos *Vttó sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2000 K. Ideiglenes előfizetési Árak az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával. Országos Törvénytár és Hatóságoknak havi ..................... 16000 K Magánosoknak a ....................40000 « Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2000 C Hivatalos Értesítő nélkül: Egyes szám ára további 8 oldalan­ként ..............................................2000 K A Hivatalos Értesítő ára ...............2400 c Az »Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminisz­térium által megállapított ára alapján történik, utólagos elszámolás mellett. — Az elszámo­landó előfizetési összeg 105000 korona. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére Solt Adolf mű­szaki főtanácsosnak saját kérelmére tör­tént nyugalomba helyezése alkalmából a miniszteri tanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1924. évi julius hó 21. napján. Horthy s. k. Walkó Lajos s. k. A magyar királyi miniszterelnök elő­terjesztésére Andor László miniszterelnök­ségi segédhivatali főigazgatónak sok évi buzgó és odaadó közhivatalnoki műkö­dése alatt szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormány tanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten,, 1924. évi julius hó 15. napján. Horthy s. k. Dr. Vass József s. k. A m. kir. miniszterelnök a minisztertanács folyó évi július hó 11-én tartott határozatához képest Maurer Gyula földmivelésügyi minisz­tériumi miniszteri tanácsost, a Budapesti Orszá­gos Kereskedelmi és Ipari Kikötő ügyeinek helyettes kormánybiztosát, ezen kikötő ügyeinek kormánybiztosává nevezte ki. Berger Lajos László Antal zombori szüle­tésű, róm. kath. vallásu, nős, budapesti lakos, magántisztviselő saját, valamint Lajos László Antal nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Szabó« névre kért átváltoztatása az 1923. évi 154.960/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztérimnak 5.700/1924. Ü. E. számú rendelete a lakásügy ideiglenes rendezéséről szóló 3.333. 1924. M. E. számú rendelet kiegészítése tárgyában. A m. kir. minisztérium az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : IV. t.-c. 2. §-ában és az ehhez tartozó A) mellék­letben részletezett intézkedéseknek a lakásbérek fokozatos felszabadítására vonatkozó részében nyert felhatalmazás alapján a lakásügy ideig­lenes rendezéséről 3.333/1924. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlönynek 1924. évi április bő 30. napján megjelent 87. számában kihirdetett) rendelet (rövidítve L. B.) kiegészí­téseként a következőket rendeli: 1. §, A LE. 46. §-a az alábbi rendelkezés­sel egészíttetik ki: Az ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző egyén által üzleti célra (műhely, üzlet, iroda, raktár stb.) használt helyiségnek, valamint a gyógyszertáraknak az 1924. évi augusztus hó 1. napján esedékessé váló bérét a bérlő augusztus 15. napjáig fizetheti. Ez a rendelkezés a L. E. 47. §-ának 1. és 2. pontjában említett és a bér szempontjából lakás­nak tekintendő üzleti célra használt helyiségek bérére nem terjed ki. 2. §. Ez a rendelet az 1924. évi augusztus hó 1. napján lép életbe. Budapest, 1924. évi julius hó 31. napján. Dr. Vass József s. k. a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott m. kir. népjóléti és munkaügyi m­iniszter. A m. kir. belügyminiszter 134.927/1924. VIII. számú rendeletével Jézus szent szivéről nevezett karmelita nővéreknek megengedte, hogy árva­­házuk kibővítéséhez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1924. évi augusz­tus bő 1. napjától számított egy évi időtar­tamon át gyüjtőivekkel az ország egész terü­letén pénzbeli adományokat gyüjthessenek. A m. kir. belügyminiszter 142.637/XII. 1924. B. I. számú körrendelete az útlevélügyről szóló 1903: VI. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 70.000/1904. B. M. számu utasítás 23. §-ának újabb módosítása. (Valamennyi útlevélk­iállitó hatóságnak.) Az 1903 : VI. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 70.000/1904. B. M. számu utasítás­nak legutóbb 11.501/1924. B. M. számu kör­rendelettel módosított 29. §-át 1924. évi július hó 31-ével hatályon kívül helyezem és helyébe 1924. évi augusztus hó 1-ei hatállyal a követ­kező rendelkezések lépnek életbe: Az útlevelek kiállításáért járó díjak a tör­vény 14. §-a alapján következőleg állapíttatnak meg: 1. Napszámosok, munkások, iparossegédek és tanoncok, cselédek és általában a szokásos nap­számot meg nem haladó keresetből élők, továbbá az összes közszolgálatban levő alkalmazottak — ideértve a nyugdíjasokat és mindezeknek ellátást élvező hozzátartozóit is — részére szóló útlevelekért kiállítási díj és bélyegilleték fejében összesen 1, azaz egy aranykorona fize­tendő. 2. Minden más foglalkozásúak részére szóló útlevelekért kiállítási díj és bélyegilleték fejében összesen 8 azaz nyolc aranykorona fizetendő. Az aranykoronának megfelelő papírkoronát a magyar királyi pénzügyminiszter úr által havon­ként előre megállapítandó átszámítási kulcs szerint kell beszedni a felektől és elszámolni az útlevélszámadásban. Ha az útlevél érvényességének tartama egy éven túl terjed, a kiállítási díj, azaz a mindenkori bélyeg­illeték levonása után fennmaradó összeg két­szeresét, ha két éven túl terjed, annak három­szorosát kell fizetni. A bélyegilleték ezen esetek­ben is csak egyszeresen rovandó le. Az egy útlevélbe bejegyzett útitársak után külön díjak és illetékek nem szedhetők. Útleveleknek az Utasítás 17. §-a értelmében történő meghosszabbítása esetén a felektől e címen ugyanolyan összeg szedendő be, mintha útlevél kiállításáért folyamodtak volna. Az út­levél bélyegilletéke azonban a csekkszámlára nem fizetendő be, mert a bélyeg a fél által természetben rovandó le a meghosszabbítás alkalmával. Felhívom Méltóságodat (Kapitány Urat), intézkedjék az iránt, hogy a hatósága alá tartozó összes érdekelt hivataloknál a használatban levő hivatalos kiadványokban (könyvekben) a fenti­­módosítások feltüntettessenek. Budapest, 1924. évi julius hó 25-én. A miniszter helyett: Dr. Kószó István s. k. államtitkár. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 75.900/1924. F. I. számu rendelete az 1895: XLVI. t.-c. végrehajtása körül felmerülő szakszerű vizsgálatokért járó dijak augusztus havi szorzószámainak megállapítása tárgyában. Az 1895: XLII. t.-c. alapján működő vegy­­kisérleti (vegyvizsgáló) állomások részére 1920. évi február 17-én 90.240/E. M. szám alatt ki­adott díjjegyzék díjtételeinek szorzószámát folyó évi augusztus havára a 72.000/1924. F. M. sz. rendelet 1. §-a értelmében és 109.534/1924. P. M. rendelettel augusztus havára megállapí­tott vagyonváltság búzaár alapulvételével 2000 (kettőezer) koronában, a m. kir. vetőmagvizs­gáló állomások részére 1918. évi július 11-én 130.461/F. M. szám alatt kiadott díjjegyzék díjtételeire vonatkozólag pedig ugyancsak a folyó évi augusztus havára 3000 (háromezer) koroná­ban állapítom meg. Budapest, 1924 julius hó 30-án. A miniszter rendeletéből: Dr. Újhelyi Andor s. k., miniszteri oszt. tanácsos. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 19.209/X. 1924. számu rendelete. Folyó évi augusztus hó 1-től kezdve az alább felsorolt postai értékcikkek eladási ára a követ­kező lesz: 1. Közönséges szállítólevél a benyomott p. ü. bélyeggel együtt darabonként 200 korona. 2. Utánvételes szállítólevél a benyomott p. ü. bélyeggel együtt darabonként 250 korona. 3. Postai megbízási lap darabonként 200 korona. 4. Postautalvány darabonként 150 korona. 5. Frankócédula darabonként 200 korona. A többi itt fel nem sorolt értékcikk ára nem változik. Budapest, 1924. évi julius hó 25-én. A miniszter helyett: Demény Károly s. k. államtitkár. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az 1884 : XVII. t.-c. 122. §-a értelmében meg­alakult devecseri ipartestület alapszabályait az 1924. évi 76.813. XIX. sz. a. kelt rendeletével az idézett t.-c. 128. §-a alapján jóváhagyta. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 78.038/1924. XIV. szám alatt kelt rende­letével megengedte, hogy a Bihar vármegye területéhez tartozó Komádi községben az eddig március hó 20-át, április hó 20-át, augusztus hó 16-át és október hó 1-ét magában foglaló hét pénteki napjára eső országos kirakó- és állatvásárt ezentúl az április, június, augusztus és október hó 20-át magában foglaló hét pén­teki napján tartsák meg. Egyes szám ára 2000 korona.

Next