Budapesti Közlöny, 1924. augusztus (58. évfolyam, 162-186. szám)

1924-08-02 / 163. szám

Budapest, 1924. 163. szám. Szombat, augusztus 2. KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, VII. kerület, Miksa-utca 8. szám. — Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: Budapest, VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. — Telefon: József 13—91. SS hivatalos hirdetések: az első 10 szóért 4000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 1500 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhhirdetések: 1 hatodhasábos sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2000 K. f*5T Ideiglenes előfizetési árak az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával. Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ................ 145000 K Magánosoknak nr .....................40000 « Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2000 « Egyes szám ára további 8 oldalan­ként ............................................. A Hivatalos Értesítő ára ............... 2000 K 2400­4 Az »Országos Törvénytár«-ra az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminis­­térium­ által megállapított ára alapján történik, utólagos elszámolás mellett. Az elszámo­­landó előfizetési összeg 165000 korona. HIVATALOS KÉSZ. A magyar királyi igazságügyminiszter előterjesztésére bicskei Séthy Antal állam­­titkári címmel és jelleggel felruházott helyettes államtitkárt államtitkárrá ki­nevezem. Kelt Budapesten, 1924. évi julius hó 29. napján. Horthy s. k. Dr. Pesthy Pál s. k. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr. Horváth Jenő jogakadémiai nyilv. r. tanár­nak, a m. kir. Ferencz József tudományegyetem magántanárának a budapesti kir. m. Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi karán »a legujabbkori történet 1815-től kezdődő­­leg« című tárgykörből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezetten ezen minőségben megerősítette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Kos­zó János m. kir. állami polgári iskolai tanárképző főiskolai rendes tanárnak a buda­pesti kir. m. Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi karán »a fölvilágosodás és a romantika­­ korának német irodalma« című tárgykörből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ebben a minőségében megerősítette. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Balassa Lajos volt nagyrőczei közjegyzőt Ócsára kir. közjegyzővé nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1924. évi 3.306 evi. számú rerelete az Országos Levéltár által nemességi ügyekben adott szakvélemény aranykorona értékben meg­állapított újabb díjazása tárgyában. Nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormány­zatáról és személyzetükről szóló 1922. évi XIX. t.-c. 9. §-ának utolsó bekezdésének értelmében az Országos Levéltár nemességi ügyekben szak­­véleményt a vallás- és közoktatásügyi miniszter által rendeleti uton megállapítandó díjak le­fizetése ellenében ad. A törvényben nyert eme felhatalmazás alapján az időközben megváltozott pénzügyi és gazdasági helyzet által indokolt újabb díjazás tekintetében a következőket ren­delem : 1. §. Minden nemesség, nemesi előnév vagy nemesi címer, bárói, grófi, hercegi rang, címer vagy előnév, nemesi kamarási vagy főrangú ősfák és egyéb leszármazási táblák igazolására irányuló beadvány után díjat kell fizetni és pedig: 1. nemesség, nemesi előnév vagy nemesi címer igazolását kérő beadvány után egyaránt tíz (10) arany­korona alapdíjat, ha pedig a beadvány több kérést (nemességigazolás mel­let címer- vagy előnévigazolást) tartalmaz, az alapdíjon felül a kérések száma szerint öt-öt (5—5) aranykorona külön pótdíjat; 2. bárói rang, címer vagy előnév igazolására irányuló beadvány után egyaránt ötven (50) aranykorona, a grófi rang, címer vagy előnév igazolására irányuló beadvány után egyaránt hetvenöt (75) aranykorona, a hercegi rang, címer vagy előnév igazolására irányuló beadvány után egyaránt száz (100) aranykorona alapdíjat, ha pedig a beadvány több kérést tartalmaz, az alapdíjon felül a kérések száma szerint bárói, grófi és hercegi rang, címer vagy előnév igazo­lása esetén busz (20), negyven (40), hatvan (60) aranykorona külön pótdíjat; 3. nemesi, kamarási és főrangú ősfák, vala­mint egyéb leszármazási táblák igazolására irányuló beadvány után a táblázatokon szereplő családok száma szerint egyaránt tíz (10) arany­korona alapdíjat, ha a beadvány a táblázaton szereplő egyes családokra vonatkozólag több kérést tartalmaz, az alapdíjon felül minden egyes családnál a kérések száma szerint öt-öt (5—5) aranykorona külön pótdíjat, abban az esetben pedig, ha az ősfán, illetőleg leszárma­zási táblán főrangú család is szerepel, az igazo­lásért fizetendő díjak összege nem lehet kevesebb, mint az illető főrangú család rangigazolásáért e szakasz 2. pontjában megszabott alapdíj, eset­leg pótdíj összege. Az 1—3. pontban megszabott díjakat az igazolást kérő magánfél tartozik fizetni abban az esetben is, ha az igazolást valamely hatóság vagy hivatal rendeli el vagy szólítja fel reá a magánfelet, kivéve a nemesi, kamarási, bárói, grófi, hercegi rang, címer vagy előnév jogtalan használata címén tett feljelentés esetét, mikor is a díjfizetés, ha a feljelentés alaptalannak bizonyult, a feljelentőt terheli. Ha az Országos Levéltár a nemességet, fő­rangot vagy ősfát nem találja igazoltnak s ezért a felet újabb bizonyítékok beszerzésére utasítja, az újabb bizonyítékok alapján kiadott máso­dik szakvélemény díjmentes. Minden további véleményadásért azonban a fél e szakasz 1—3. pontjaiban megállapított díjakat újból köteles fizetni. 2. §. Az 1. §. 1—3. pontjaiban megszabott díjak fizetése alól szegénységi bizonyítvány alap­ján kizárólag az a fél mentesül, aki nemességé­nek igazolását beigazoltan oly ösztöndíj elnyerése céljából kéri, melynek élvezete nemességigazo­láshoz van kötve. Ebben az esetben azonban a nemességet igazoló bizonyítványban kifejezetten fel kell tüntetni, hogy az kizárólag csak ösz­töndíj ügyben használható. 3. §. A nemesség, főrangúság vagy ősfa iga­zolását kérő beadványokat a magyar királyi belügyminiszterhez kell intézni, aki azokat szak­véleményezés végett közvetlenül az Országos Levéltárhoz juttatja. Az Országos Levéltár e beadvány beérkezése után a felet az 1. §. 1—3. pontjaiban megszabott díjaknak az Országos Levéltár házipénztárába való befizetésére vagy közvetlenül vagy a belügyminisztérium utján felhívja és csak a befizetés megtörténte után veszi a kérést érdemi tárgyalás alá.* Az Országos Levéltárhoz ekként befolyó, az 1922. évi XIX. t.-c. 9. §-ával az Országos Le­véltári Alapba utalt s így az Országos Levél­tár tudományos feladataira szolgáló összegek kezelése tekintetében az Országos Magyar Gyűjte­­ményegyetem Tanácsa szervezeti és ügyviteli szabályrendeletének 38. §-ában foglaltak az irányadók. 4. §. E rendelet megjelenése napján lép életbe és életbelépésével hatályukat vesztik a vele ellen­tétes összes rendelkezések s ezek sorában az 1924. évi 1.052/1924. évi. számú vkm. rendelet is. Budapest, 1924 julius hó 25. A miniszter helyett: Dr. Bárány Gerő s. k. helyettes államtitkár, az elnöki osztály főnöke. A Magyar Nemzeti Bank (Bankosztály) 3. számú hirdetménye. Az autorizált cégek részéről a felek terhére felszámítható jutalék. A Magyar Nemzeti Bank (Bankosztály) a m. kir. minisztérium 4.661/1924. M. E. számú rendelete 10. §-ának harmadik bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő ren­delkezést teszi közzé: A Magyar Nemzeti Bank az autorizált cégek­kel szemben a beszolgáltatott, illetve igényelt devizákat pénz-, illetve áru-árfolyamon nettó számolja el. A Magyar Nemzeti Bank az 1924. július 2-án kelt 2. számú hirdetményében foglalt juta­léktételeket akként változtatja meg, hogy: az autorizált cégek feleiknek költségeiken felül ezentúl általában 120­0 jutalékot, oly téte­leknél, melyek a 400 svájci frank értéket meg nem haladják, költségeiken­ felül összesen l°/o jutalékot számíthatnak fel. Budapest, 1924. julius 31. Magyar Nemzeti Bankt Bankóosztály. 4.222/1924. evi. sz. Hirdetmény. A Horthy Miklós kollégiumban az 1924/25. iskolai év I-fő szemeszterében 250 műegyetemi és 250 tudományegyetemi hallgató nyerhet fel­vételt. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 4.892/1922. évi. sz. rendeletével kiadott Szer­vezeti Szabályzat 2-ik §-a alapján a Horthy Miklós kollégiumba a budapesti kir. m. Páz­mány Péter tudományegyetem, a budapesti m. kir. tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar, a kir. József műegyetem, a m. kir. Állat­orvosi Főiskola, valamint a m. kir. Erzsébet tudományegyetem IV., V. orvoskari évfolyamá­nak hazafias és erkölcsi szempontból kifogás­talan, anyagilag reászoruló, beiratkozott jó elő­menetelű hallgató, valamint érettségi vizsga sikeres letétele után a fent említett egyetemekre rendes hallgatókal beiratkozó egyetemi és főis­kolai hallgatók vehetők fel. A felvétel iránti kérvények a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz címezve folyó évi augusztus hó 20-ig nyújtandók be a Horthy Miklós kollégium igazgatóságánál (Budaörsi­ út, volt Károly király laktanya) személyesen hét­köznapokon reggel 8 órától kezdve délután 2 óráig, vagy posta útján. A felvételi kérvényhez melléklendők: 1. A szülők társadalmi helyzetéről, foglal­kozásáról és vagyoni viszonyairól egy évnél nem korábban, a szülők illetékességi helyének elöl­járósága által kiállított helyhatósági bizonyít­vány (a nem magyar nyelven kiállított hely­­hatósági bizonyítványok hitelesített magyar for­dításban is csatolandók). Eflyes szám­ára 2000 korona.

Next