Budapesti Közlöny, 1924. november (58. évfolyam, 238-262. szám)

1924-11-01 / 238. szám

Budapest, 1924. 238. szám. Szombat? november 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztő a Ag­­ Budapest, VIL kerület, Miksa-ucca 8. szám. — Telefon : József 1O 21. Kf»d«H—_l»l « Budapest, Vtt kerület, Rék­ezi-út 51 szám. — Telefon : József 13­ 91. Hivatalos hirdetések­­ az első 10 szóért 4000 K., minden további 10 vagy kevesebb­­óért 1500 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő éra. Az Iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Majd a hirdetések : 1 hatodhasábos •%, sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2000 K. Ideiglenes előfizetést Arak az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával. Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ....................... 1GOOO­K Magánosoknak . .......................40000 « Egyes szám ára 8 old. terjedelemig dOOO­L Egyes szám ára további 8 oldalan­ként .............................. 9000 K A Hivatalos Értesítő ára ............... 2400­0 ’ Az­­Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes főzeteknek, a magy. ktr. belügyminis­­terium által megállapított ára alapján történik, utólagos elszámolás mellett — Az elszámo­landó előfizetési összeg 200.000 korona. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. minisztériumnak 3.600/1924. M. E. számú rendelete a Csehszlovák Köztársaság területén lakó, illető­leg ott székhellyel bíró személyekkel szemben fennálló, régi osztrák és magyar koronában keletkezett követelések és tartozások összeírása tárgyában. •A magyar kir. kormány a csehszlovák kor­mánnyal megállapodott abban, hogy a régi, • f 'k és magyar koronában keletkezett köve- P“*t * tartozásokat, azoknak rendezését . 71 a tárgyalások (lásd a trianoni szerződés régi ikk d) pontjának utolsó bekezdését) elő­­• ' 'téve végett mindkét kormány összeiratja. ***­. ok folytán a magyar kir. minisztérium összeírást az 1922 :XVII. t.-c. 6. §-a alap­u­ 7 alábbiak szerint elrendeli, annak hang­sa® ozásával, hogy ebből a rendeletből sem 8Uly°a kérdésre vonatkozóan, hogy mely köve­­tések és tartozások lesznek az említett rendez­és körébe bevonandók, sem pedig a rendezés kódjára nézve semmiféle következtetést vonni ! - lehet. stem ! Mindazok a természetes személyek, akik­­­nek lakóhelye, továbbá mindazok a jogi sze-­­­­élyek és más hasonló önálló gazdasági ala­­pok­ amelyeknek székhelye 1919. évi február hó 26-án Magyarország területén volt, kötele­sek a 2. §-ban felsorolt kivételekkel az alábbi rendelkezések szerint bejelenteni a magánjogi címen alapuló és a jelen rendelet életbelépése napján még fennálló mindazokat a pénzköve­teléseiket és pénztartozásaikat, amelyek 1919. évi február hó 26-ika előtt keletkeztek vagy ezen nap előtt kötött szerződéseken, vagy más jó magánjogi ügyleteken alapulnak, amennyiben e követelések és tartozások : 1. a csehszlovák állammal szemben 1918. évi október hó 28-ika után, de 1919. évi február hó 26-ika előtt keletkeztek (a csehszlovák állam­mal 1913. évi október hó 28-ika után, de 1919. évi február hó 26-ika előtt kötött szerződése­ken vagy más magánjogi ügyleteken alapul­nak) ; 2. 1919. évi február hó 26-ika előtt olyan ter­mészetes személlyel vagy jogi személlyel vagy más hasonló önálló gazdasági alannyal szem­ben keletkeztek (ilyen személlyel vagy gazda­sági alannyal kötött szerződéseken vagy ma­gánjogi ügyleteken alapulnak), akiknek lak­helye, illetőleg amelyeknek székhelye az emlí­tett napon a Csehszlovák Köztársaság terüle­tén volt . 3. 1919. évi február hó 26-ika előtt magyar pénzintézeteknek és biztosító intézeteknek a Csehszlovák Köztársaság területén fennállott fiókjaival szemben keletkeztek (ezen fiókokkal az említett időpont előtt kötött szerzeteseken vagy más magánjogi ügyleteken alapulnak). A magyar állam magánjogi követelései és tartozásai abban az esetben jelentendők be, ha azok a jelen § 2. pontjában említett személyek­kel szemben 1918. évi október hó 28-ika után, de 1919. évi február hó 26-ika előtt keletkeztek (ha azok a jelen § 2. pontjában említett szemé­lyekkel szemben 1918. évi október hó 28-ika után, de 1919. évi február hó 26-ika előtt kötött szerződéseken vagy magánjogi ügyleteken ala­pulnak). Bejelentési kötelezettség alá esnek mind a lejárt, mind pedig a le nem járt követelések és tartozások. 2. §. Nem esnek bejelentési kötelezettség (az 1. §. alapján eszközlendő összeírás) alá :­­ a magyar kir. Postatakarékpénztárral szemben fennálló követelések és tartozások ; 2. az Osztrák-Magyar Bankkal szemben fenn­álló követelések és tartozások, valamint az Osztrák-Magyar Bank felszámolásából folyó­­lag, az utódállamokra átszállott követelések és tartozások ; 3. az árvaszékek (gyámpénztárak) követelései és tartozásai, minthogy ezek külön rendelkezés alapján fognak összeiratni ; 4. a szerződésszerűen ismétlődő mindennemű fizetések (pl. életjáradékok, tartásdíjak, stb.) , de nem tartoznak ide a törlesztéses kölcsönök törlesztési részletei, amelyek bejelentési köte­lezettség alá esnek ; értékpapírokon alapuló követelések és tar­tozások (tőkevisszafizetés, kamat és osztalék), takarékbetéti könyvek azonban nem tartoznak ide és bejelentési kötelezettség alá esnek ; 6. állami vagy társadalmi (szociális) biztosí­tásból, továbbá a viszontbiztosításból és a ma­gánbiztosításból eredő követelések és tartozá­sok, kivéve, ha az esemény, amelyre a biztosí­tás köttetett, 1919. évi február hó 26-ika előtt bekövetkezett ; 7. anyaintézet és fiókja között fennálló köl­csönös követelések és tartozások ; 8. azok a követelések és tartozások, amelyek már a jelen rendelet életbelépése előtt mindkét fél beleegyezésével fenntartás nélkül teljesít­­tettek. Ellenben az 1919. évi február hó 26-ika után mindkét fél beleegyezése nélkül bírói le­tétbehelyezés útján teljesített követelések és tartozások összeírandók. 3. §. A jelen rendeletben megállapított be­jelentési kötelezettség szempontjából közöm­bös az, hogy a hitelező vagy az adós magyar vagy csehszlovák állampolgár-e. Az a körülmény, hogy a bejelentésre kötele­zett hitelező vagy adós lakóhelyét (székhelyét) 1919. évi február hó 26-ika után Magyarország területéről elhelyezte, őt a bejelentési kötele­zettség alól nem mentesíti, kivéve, ha a jelen rendelet életbelépésekor sem Magyarország, sem a Csehszlovák Köztársaság területén lakó­helye (székhelye) nincsen. Eszerint a hitelező vagy az adós abban az esetben is tartozik be­jelentését a jelen rendelet értelmében Magyar­­országon megtenni, ha lakóhelyét (székhelyét) 1919. évi február hó 26-ika után a Csehszlovák Köztársaság területére helyezte át. Az a körülmény, hogy valamely követelés vagy tartozás bármely okból (engedmény, tar­tozásátvállalási" örökség, stb.) bárhol lakó (székhellyel biró) harmadik személyre szállt át, a bejelentési kötelezettséget nem érinti. 4. §. A bejelentéseket az e célra kiadott űrla­pok pontos kitöltésével legkésőbb 1924. évi december hó 31. napjáig a Pénzintézeti Köz­pontnál (Budapest, IV., Deák Ferenc­ u. 1. sz.) kell benyújtani. Ezek az űrlapok az előállítási költségnek megfelelő áron a Budapesti Köz­lönyben és a napilapokban legközelebb közzé­teendő helyeken fognak árusíttatni. A jelen rendeletben megszabott bejelentési kötelezettség alól nem mentesíti a hitelezőt vagy adóst az a körülmény, hogy követelését vagy tartozását valamely más rendelet alap­ján esetleg már korábban bejelentette. Ilyen korábbi bejelentés a jelen rendelet szempont­jából figyelembe nem vehető. A bejelentésnek postai bekü­ldése esetében a feladás napja tekintendő a bejelentés nap­jának. 5. Egy bejelentésbe csak ugyanazon sze­mélyek között fennálló követelések­­vagy tar­tozások vehetők fel. Minden bejelentést három példányban kell benyújtani. A bejelentésnek tartalmaznia kell : 1. a hitelező nevét, továbbá lakóhelyét (szék­helyét) és állampolgárságát : a) 1919. évi február hó 26-án és b) 1924. évi november h­ó 1-én ; 2. az adós nevét, továbbá lakóhelyét (szék­helyét) és állampolgárságát: a) 1919. évi február hó 26-án és b) 1924. évi november hó 1-én ; 3. a követelés vagy tartozás tőkeösszegét (kamatok nélkül) 1919. évi február hó 26-án és 1923. évi junius hó 30-án ; törlesztéses kölcsö­nöknél az ezen napokat megelőző utolsó tör­lesztési részlet esedékessége napján mutatkozó tőkemaradvány összegét ; 4. azt, hogy az 1919. évi február hó 26-ával a 3. pont szerint kimutatott követelés, illetőleg tartozás fennállott-e már 1918. évi október hó 28-án is és ha igen, mily összegben ; 5. ha valamely tartozás az 1919. évi február hó 5-ike és 1919. évi február hó 26-ika közötti időben keletkezett, vagy ha a Magyarország területén lakó adós részéről valamely bejelen­tési kötelezettség alá eső tartozás fedezetéül 1919. évi február hó 5-ike után átutalás tör­tént a Csehszlovák Köztársaság területére, akkor ezek a körülmények megjelölendők ; 6. a kamatlábat és a hátralékos kamatok összegét a 3. pontban meghatározott időpontok szerint ; 7. a követelés, illetőleg tartozás keletkezésé­nek napját (pl. a szerződésnek, a kötelezvény­nek, a váltónak keltét) ; 8. az esedékesség napját ; 9. a követelés vagy tartozás közelebbi meg­jelölését (pl. könyvkövetelés, váltó-, folyó­számla-, jelzálogos követelés) ; II. a záloggal biztosított követeléseknél és tartozásoknál a zálog tárgyának közelebbi megjelölését (jelzálognál az ingatlan pontos megjelölése, kézizálogul pedig pl............ k0_­róna névértékű magyar »hadikölcsönkötvény«) ; 11. betétkönyveknél : a) a 3610/1924. M. E. számú Hirdetmény alap­ján tett bejelentés napját ; b) annak megjelölését, hogy a betétkönyv a tulajdonos nevére vagy más névre, vagy jel­igére szól-e ; 12. a követelés vagy tartozás összegére vo­natkozó egyéb megállapodásokat. A lap mai szám­ához az »Országos Törvén­ytár« előfizetői részére az »Országos Törvény­tár «-nak az 1924. évi XXII. törvénycikket tartalmazó 11. száma csatolva van. Egyes szám ára 4000 korona.

Next