Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. december (58. évfolyam, 263-285. szám)

1924-12-02 / 263. szám értesítője

.! A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1^24 decdrifiler"’!.'. Holm­aknyilvánitás. H. 2987/1924. szám. A nagy­kőrösi Mr. járásbíróság közhírré teszi, hogy Járvás László ujkécskei lakosnak a 28000/1919. I. M. számú rendelet 1—2. §-a és a 30000/1922. I. M. szánú rende­let alapján előterjesztett kérelem folytán az­ állitó­­­lag eltűnt Lukács János volt ujikécskei lakos holtnak­­nyilvánitása iránt az eljárást megindította és az el­tűnt részére ügygondnokul dr. Fábián József nagy­kőrösi ügyvédet rendelte ki. Az­­eltűnt neve Lukács János, vallása róm­. kath., születési helye Ujkécske, születési ideje 1890., szülei­nek neve Lukács Ignác és Gárámán Mária, laknak ujkécskén, nőtlen, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Ujkécske, ingatlan vagyona van Ujkécske község határában, bevonult az általános mozgósításkor, az a csapattest, melyhez az ismert adatok­­szerint eredetileg beosztották, a 38. gyalog­ezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot­, ugyanaz, katonai rangfokozata köz­legény, az a hadiesemény,­ mely közben nyomave­­ssett: az orosz harctéren Sokola mellett 1915 április havában eltűnt, azóta róla hír nem érkezett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha­ az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, Vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a boltnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Nagykőrös, 1924. évi november 13. A nagykőrösi kir. járásbíróság. 15079 Bolt­naknyilván­ás. Pb. 30461924. szám.. A jász­berényi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Lörincz Istvánná szattyámi lakos részéről a 280001919. I. M. számra rendelet, 1. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Lörincz István holtnak­­nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az el­tűnt részére ügygondnokot vagyontalansága miatt nem rendelt ki. Az eltűnt­ neve Lőrincz István, születési helye és ideje Alattyán, 1885 julius 21., vallása r. kath., szülei­­írek neve Lőrincz Balást és Szabó. Piroska, fíállastár­­sának neve Sándor Franczissca, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Alattyán, vagyontalan, katonai szolgálatot teljesített a volt es. és kir.­­68. gyalogezredben, utolsó tábori postaszáma 111 volt, na a hadiesemény, mely közben nyomaveszett, 1915. évben állítólag tifuszbetegségben meghalt. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményei­ről vagy a­dottnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még tetben, volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján, fog a holtnak nyilvá­­nulás­­ kedésében határozni. Jászberény, 1924 .október hó 10-én. A jászerényi kir. járásbíróság. .15082 H.­ttahn­yilvánitás. Pk. 15264/1. 1924. sz. A­ szegedi kir. járásbíróság özv. Kakasai Jánosné Vas Julianna szegedi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú ren­delet alapján előterjesztett kérelm­e folytán a/, állító­lag eltűnt­ Vas András volt szegedi lakos holtnak­­nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az el­tűnt részére ügygondnokot nem rendelt ki. Az eltűnt neve Vas András, születési helye Szeged, születési ideje 1886 november 25. napján. «Miseknek neve Vas János és Budai Rozália, szegedi lakosok, ma eltűnt foglalkozása hentes, utolsó lakhelye Szeged, ingatlan vagyona 1 hold fold és a Mikszáth Kálmán­­utca 23. számú ház fele, bevonulásának időpontja 1914 Julius 28.­, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották a 46. gyalog­ezred, katonai rendfokozatú közvitéz, az a hadiese­mény, amely közben nyoma veszett: olasz fogságból Piavéból 1919 július 34-én irt utoljára. A­ kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről tartózkodási helyéről halálának vagy eltűnésének körülményei­ről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos segyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még­ életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a biró­­­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­­nitás kérdésében határozni. Szeged, 1924. évi október hó 30. napján.' A szegedi kir. .járásbíróság'. 1309. Holtnaknyilvánitás. Pk. 998/1924. szám. A babaton­­füredi Mr. járásbíróság Kövesi Istvánná szül. Turó ,4 Mária szentantalfai lakos részéről a 28000/1919. I. M. Szám­a rendelet alapján előterjesztett­ kérelem foly­tán. az állítólag eltűnt Kövesi István volt szentantal­­fai lakos holt­aik nyilvánitása iránt az­ eljárást meg­indította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Ma­­gyary Ferenc balatonfüredi ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Kövesi István, születési helye Ba­dacsonytomaj,­ születési ideje 1883 junius 26., szülei­nek neve Kövesi Lajos és Ágoston Rozália, laknak Tagyon, h­ázastársának neve Taró Mária, lakik Szentantalfán, gyermekének neve Margit,­ 10 éves, lakik Szentantalfán, az eltűnt foglalkozása, föld­­m­ives, utolsó lakhelye Szentantalfa, ingó vagyona Zánka és Szentantalfán van, bevonulásának idő­,­pontja 1915 február 15., az a csapa­ttest, melynél utol­jára teljesített szolgálatot, a­ nagykanizsai 20. hon­véd gyalogezred 4 százada, katonai rangfokozata SSawad««, profce tábori pest aszón*» ismereti«», «ar­ u­b hadiesemény, mely közipén nyoma veszett, az orosz harctéren 1915 szeptember 14-én hadifogságba esett és 1917 auguztus 1-től fogva életjelt nem adott. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett­­ időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a­ bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Balatonfüred, 1924. évi november 7. A balatonfüredi kir. járásbíróság. 15097 - Holtnaknyil­vániás. P. 6649/7. 1922. szám. A szegedi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Hegedűs Anna és Hegedűs Ágnes volt csongrádi lakosokat az 1924. évi november hó 5. napján jogerőre emelkedett P. 6649/6. 1922. számú ítélettel holtnak nyilvánította. Sze­ged, 1924. évi november hó 17-én. A szegedi kir. tör­vényszék. 1 15140 Bornak-utfilvaslitás. Pk. 1893/2. 1924. szám. A Mr.­­járásbíróság özv. Baji János­né szül. Balog Zsófia dobozi lakos részéről előterjesztett kérelme folytán az­­állítólag eltűnt Baji István, volt dobozi lakos holtnak­­­nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az el­tűnt részére ügygondnokul dr. Petrovszky György a gyulai ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Baji István, Sz­­ületési helye Doboz, születési ideje 1897 június 7-ike, szülei­nek neve néh. Baji János és Balog Zsófia, ez utóbbi la­k Dobozon, nőtlen, gyermektelen, utolsó lakhelye Doboz, bevonu­lásának időpontja 1917. évi január hó, az a csapat­­test, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg be­osztották, az 52. gyalogezred, az a csapattest, amely­nél utoljára teljesített szolgálatot ugyanaz, katonai rendfokozata közlegény, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma­­veezeszt, állítólag 1918. évi junius hó 7-én Asiago mellett, az olasz harctéren elesett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életben létéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett’időn túlt még életijett volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 6­1 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként ■ kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­■nitáa kérdéseiben határozni. Gyulei, 1924. évi novem­ber hó 21. napján, A gyulai kir. járásbiróság. 35144 . HoU«fihwyiHyjimlás. Pk. 336)1934. sa. A battonyai «kir. járásbíróság­ közhit­ré teszi, hogy Tóth Mihály nagybánhegyesi lakos részéről a 280 BM9». L M. tsL .rendelet 6. §-.a alapján előterjesztett «kéretem folytán ,sz á­­litólag­ eltűnt Tóth István volt nagybánhegyesi b­acn holtffiak nyilvá­nitása iránt az el­járást a­ mai napon megindította, és­­ eltűnt részére ügygondno­kul dr. Klein L­ajos ügyvédet rendezte ki. . Az eltűnit neve Tóth István, vallása ág. ev., szüle­tési helye Mezőhegyes, 1896 szeptember­ 17., szüleinek ,neve néhai Tóth Márton és néhai Hrotocseik. Mária,­­ingatlan vagyona a nagybánhegyesi 2. ez. ikvi be­tétben, felvett ingatlan egyhalod része, bevonulásá­nak­ időpontja 1915. évi janhv­itó 15. napja, az a csa­­jjattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredeti­leg beosztották a debreczeni m. kir. 3. honvéd gya­logezred, az a csapattert, amelynél utoljára teljesí­­­tett szolgálatot a volt m. kir. 11. honv. gyalogezred, Stofea tábori postaszáma 92, az ij hadiesemény, amely közben nyomaveszett, az orosz harctérre került, ahonnan 1915 december 6-án írt utoljára, azóta magáról életjeli­ nem adott, valószínűleg az oroszok ellen vivott harcokban Galicaiában­­eltűnt. A­ kiev járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az eset­ben, ha­­az eltűnt életbűnlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjaiból - fontos egyéb körülm­ényekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fenti jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap a­la­tt a bíró­ságnak jelentse be, mert am a most megjelölt idő­pontig bejelentés neon érkeznék, a biróság az egyéb­ként ideritett tények alapján fog a távktnaknyilvá­­nitás kérdésében határozni. Bat­tony­a, 1924. évi már­cius hó 31-én. A battonyai kir. járásbíróság. 15146 HoznaknyilvánMás. Pk. 2915/1924. szám. A szikszói kir. jársbiróság közhírré teszi, hogy Kiss Jánosné szászfai lakos kérelmére az állítólag eltűnt Nagy János holtnak nyilvánitása iránt az eljárást meg­indította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Eckerdt. Zoltán szikszói ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt, neve Nagy János, vallása ev. ref., szüle­tési helye Peder, születési ideje 1836 április 23., szü­leinek neve Nagy József és Kovács Julianna, házas­társának neve Gönczi Borbély, az eltűnt foglalko­zása földmives, utolsó lakhelye Szászfa, bevonult­ a cs. és kir. 34. gyalogezredhez tényleges katonai szol­gálatra, majd az orosz harctérre ment, ahol 1915 március havában elesett. . A Mr. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt élelbűnlétért­, tartózkodási helyéról, hal­álának vagy eltűnésének k­örülményei­­t jől,­vagy a holtnak nyilvánulás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fentjelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetanén­ynek a bíróságnál tar­tánt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­­­ pon­­tja beá©l©ntw nem érkeznék, a bizóny n® egyéb«. iránt kideritett tények alapján fog. a holteaknyövá­­nitás kérdésében határozni. Szikszó, 1924.. éVi n­éven».­ bér hó 6. A szikszói kir. jársábiróság. ISIS Homnaknyilvánitás. Pk. 9188/3. 1924. sz. A kecske­méti Mr. járásbíróság Balla István részéről a 38090/ 1919. I. M.­ számú rendelet alapján előterjesztett ké­relem folytán az állítólag eltűnt Balla­­László vol kecskeméti lakos holtnak nyilvánítása Irttat az el­járást megindította és az eltűnt részére ügygond­nokul dr. Máté József ügyvédet rendelte. M. Az eltűnt neve Ballá László, születési iderve Kecs­kemét, születési ideje 1891 szeptember 5.,,; szüleinek­ neve néhai Bállá János és néhai. Kovács Eszta­­nétle­n, az eltűnt foglalkozása , földteves, utolsó lakhelye Kecskeméti, ingatlan vagyona van, bevonu­lásának időpontja 1915 március hava, az a csapast­­test, amelyhez ,az ismert adatok szerint­ eredetileg beosztották, a volt 29. honvéd gyalogezred, az a­ csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot,­ ugyanaz, katonai rendfokozata közember,­ utolsó ár, bori post­asaláma 84., az a hadiesemény, .«amely köz­ben nyomaveszett: orosz harctér, eltűnésére vonat­­­kozó egyéb adatok: az orosz harctéren Bukoviná­­ban, 1916 augusztus 17-én eltűnt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási­ helyéről, halálának vagy eltűnésének a körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Kecskemét, 1924. évi 1 november 9. A kecskeméti kir. járásbíróság. 14960 HMna­knyilvánitás. 2859/10. 1920. H. szám. A mags-a kátai Mr. járásbiróság közhírré teszi, hogy a 28008­. 1919. és 300001922. I. M. számú rendeletek 7­ §-a alap­ján a holt­aknyilvánitási eljárást Szőllősi Jánosné jánoshidai lakos kérelmére Szőllősi János volt tápió­­sízei la­kosra nézve megindította és részeire ügygond­nokul dr. Luk­ács Tibor n­agykátai ügyvédet taprs­­allta ki. Az eltűnt neve Szőllősi J­ános, születési helye J2 L. noshida, születési ideje 1882 október 14-ike, szüleinek­­neve Szöllősi Ferenc és Eszes Terézia,­ h­asastánsárnoki neve Szőke Anna, gyermeke Kisk. Mária, az eltűnt foglalkozása napszámos, utolsó lakhelye Tápiós­zele,­ vagyontalan, bevonulásának időpontja 1914 július 20., napja, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a budapesti 29. honvéd­­gyalogezred, utolsó tábori, postaszáma .4L, az a hadi­- esemény, amely közben nyomaveszett a szerb harc­ 1­5 térre került, 1914 szeptember 3-án itt utoljár­­g Messem h napon átuitólftg mefflövést kapott és azót­a léfigl semmi hir. ■­­ A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abba ai /ne esetben, ha az eltű­nt élettenlétéről,­ ta­rtozkodás helyéről, halálán­ak vagy eltűnésén«e­t körülmények­­ről vagy a holtnaknyilvánitás szempontjából főnix» egyéb körülményekről, igy különösen arról lean» tudomása, hogy az eltűnt a fentjelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvá­nítás kérdékében határozni. Í­agykála, 1924. évi má­jus hó 24. napján, nagykátai kir. járásbiróság. 15 ú1 Holtnak nyilvánulás. 1005/1924. szám. A tapolcai, kir. járásbíróság Csőri József losonczistvándii lakos részéről a 2800/1919. I. M. számú rendelet alapján elő­­terjesztett kérelem folytán az álltólag eltűnt Csuri János volt losonczistvándi lakos holtna­k nyilván­ítása iránt az eljárást megindította, és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Sólyom Gyula tapolcai ügyvédet rendelte­k. Az eltűnt neve Csűri János, születési helye Lo­­­sonczistvándii község, születési ideje 1889. novem­ber hó 10-én, szüleinek neve Cs. János és Szabó Emeren­­cia, nőtlen, foglalkozása földmives,­ utolsó lakhelye Losonczi­stvánd, ahol csekély ingó és inga­tlan vas­gyomrai Mid. Nevezett 1916. év őszén vonult be, mint népfelkelő Pilsenbe a volt csősz. és kir. 42. gya-­­logezredhez,«majd 1918. évit má­jus havában a cs. és. Mr. VII/20. népfelkelő hadtápzászló«aljhosz Ipekbe ve­« zényelték, ahonnan 1918. évi szeptember 30-n kelt­ levele óta életfjeit nem adott. A kir. járásbíróság felhiv mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­,­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos, egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomásá, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még­ életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a­ bíró-­Ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő«^ pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb»« ként kiderített tények’ alapján fog­ a holtnaknyilv­í­nitás kérdésében határozni. Tapolca, 1924­ .évi ápri­ g «fis hó ,17-én. A tapolczai Mr. jákráetolrósá­g. . «főSBÖN Hornakityavánitás. 3846/1924. H. szám. A kiskuti-­ halasi kir. járásbiróság Bajzáth Imréné szül. Sólyái' Erzsébet'budapesti lakos részéről a 28009»1919.­L Mi­ sz. .rendelet alapján előterjes­ztett kéreíim folytán így állítólag eltűnt Sólya­­József volt. Mskunmajsai la­kos holtnak nyilvánitása iránt az­­járást, megindí­totta.­­ .••..•/... Az állími neve Sólya József, születési helye Kis-, kunmajsa, születési ideje 1892 március 10-ike, szülei­­­nek neve néhai Sólya József és néhai Patyi Rozália,­ az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye.

Next