Budapesti Közlöny, 1925. december (59. évfolyam, 272-295. szám)

1925-12-01 / 272. szám

Budapest, 1925. 272. szám Kedd, december 1 Szerkesztőség: Budapest, Vll. kerület, Miksa-ucca 8. szám. Telefon : József 20—20 fílartóhivatal: Budapest VII. kerület Rákóczi-út 54. száza. — Telefon: József 13—91. H­ivatalos hirdetések : az első 10 szóért­­4000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 1500 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be StagrAnhird­etések:­­ hatodhasábos sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva ISOOO­K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak­ havi ........................ igopo­l Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének Magánosoknak .t .......................40400 ■ fenntartásával-Egyes szám ára S old. terjedelemig 2000 . Negyedévre: • « további S old.­kint ZOOOi Hatóságoknak............................... 48.000 K A Hivatalos Értesítő ára számonként 3400 i Magánosoknak ............................. 130.000 K Az­ «Országos Törvényt­ár« -ra az előfizetés az egyes füzeteknek^ a magy. kir. belügyminisz­terium­ által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg __________ 300.000 korona. HIVATALOS LAP. HIVATALOS E­ÉSZ. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter előterjesztésére dr Gn­oth Gy. Endre, dr. Jtautsits Emil, dr. Deseő Dezső és dr. Kotlán Sánddor magyar királyi állatorvosi főiskolai segédtanároknak a magyar királyi állatorvosi főiskolai nyilvános rendkívüli tanári címet adományozom. Kelt Budapesten, 1925. évi november hó 10. napján. Horthy s. k. Mayer s. b. A külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar királyi kereskedelemügyi miniszter elő­törlesztésére megengedem, hogy Chaigneau Fernando Budapestre kinevezett chilei konzul kinevezési okmánya a megerősítési záradékkal elláttassék. Kelt Budapesten, 1925. évi november hó 13. napján. Horthy s. k. Walkó Lajos s. k. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Dallos Sándor ügyvéd volt makói kir. járásbirósági hites német tolmácsot ezen minőségében a sze­gedi kir. törvényszékhez áthelyezte, felfolyamodással éltek, a kir. Kúria vizsgálja felül. Az elítélt előzetes letartóztatására, az ítélet végrehajtására és a szabadságve­sztés büntetés végrehajtásának elhalasztására uzsorabírósági ügyekben is a bűnvádi perrendtartás rendes szabályait kell alkalmazni. 3. § A jelen rendelet 1925. évi december hó 10. napján lép életbe. A jelen rendelet rendelkezéseit — a követ­kező bekezdésben foglalt kivétellel — az életbe­lépésekor folyamatban levő ügyekben is alkal­mazni kell. Azokban az ügyekben, amelyekben a jelen rendelet életbelépésének napján, azaz 1925. évi december hó 10-én, az uzsorabíróság elsőfokon már érdemleges határozatot (ítéletet vagy meg­szüntető végzést) hozott, a fellebbvitelre az eddigi jogszabályokat kell alkalmazni. Budapest, 1925. évi november hó 27. napján. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 6.770/1925. I. E. számú rendelete az uzsorabiróságokról és az árdrágító vissza­élések esetében követendő eljárásról szóló 5.950 1 920 M. E. számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. A m. kir. minisztérium az árdrágító vissza­élésekről szóló 1920: XV­­.-c. 9. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Az uzsorabiróságokról és az árdrágító visszaélések esetében követendő eljárásról szóló 5.950/1920. M. E. számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában 1923. évi augusztus hó 17-én 6.150/1923. M. E. szám alatt kiadott (a Budapesti Közlöny 1923 évi augusztus hó 22. nap­ján megjelent 188. számában kihirdetett) rendelet 4. és 5. §-a hatályát veszti és helyükbe a jelen rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezések lépnek. 2 §. Az uzsorabiróság elsőfokon hozott ítélete ellen csupán semmiségi panasznak van helye L. azon az alap­on, hogy az uzsorabíróság ténymegállapítása az iratok tartalmával ellentét­ben áll vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt, 2. a Bp. 385. §-ában említett okok alapján; 3. ha a bíróság a terheltet bűntett miatt ítélte el, a büntetés és a vagyoni elégtétel súlyosítása vagy enyhítése végett. A semmiségi panaszt a kir. Kúria bírálja el. Az uzsorabíróságnak az ítélet kihirdetése után hozott azt a végzését, amely a vádlottnak előzetes letartóztatásba helyezése vagy szabad­lábra helyezése felől rendelkezik, ha ez ellen A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 92.684/1925. XIV. szám­ú rendelete a vásárenge­délyezés iránti­­ kérelmek mikénti felterjesztése tárgyában. Gyakran tapasztaltam, hogy azok a községek, melyek vásártartási engedély elnyerése iránt folyamodtak hozzám, a 30 kilométeren belül fekvő vásártartó községek beleegyező nyilat­kozatait vagy egyáltalában nem, vagy csak részben csatolták a felterjesztett iratokhoz. Erre való tekintettel — az ezen nyilatkozatok pótlásával járó időveszteség elkerülése végett — ezennel elrendelem, hogy a jövőben a kérvénye­­zés alkalmával minden esetben az iratokhoz egy olyan térkép is csatoltassék, melyben a 30 km -en belül fekvő vásártartó községek pontosan fel­­tüntetendők s ennek megfelelően a nyilatkozatok is hiánytalanul csatolandók lesznek. Felhívom Alispán (Polgármester) urat, hogy az ily irányú kérelmek felterjesztése alkalmával jelen rendeletemben foglaltak szigorú betartására a legnagyobb gondot fordítsa. Budapest, 1925. évi november hó 23-án. A miniszter helyett: Morvay s. k., h. államtitkár. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1907. évi ILI­­.-c-ben meghatározott állami kedvez­ményeket a Fiedler János komáromujvárosi lenfonó-, fehérítő- és szövőgyári cégnek Komárom* Újvárosban létesített lenszövőgyára részére 1924. évi április hó 1-étől számítandó 10 évre enge­délyezte. A m. kir. belügyminiszter 226.875/1925. VIII. számú rendeletével a m. kir. vallás- és közoktatás­­ügyi miniszterrel egyetértőleg megengedte, hogy a szemerei rom. kath. egyházközség a temploma felépítéséhez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1925. évi december hó 15 napjától számított egy évi időtartamon át gyűjtőkönyvekkel Abaúj-Torna, Borsod, Zem­plén és Heves vármegyék területén pénzbeli ado­mányokat gyűjthessen. A szolnoki ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy csábi Pogány Virgil ügyvédet Szolnok székhellyel és dr. Biró Károly ügyvédet Déva I­ványa székhellyel az ügyvédek névjegyzékébe felvette, dr Terényi János jászberényi ügy­védet elhalálozás okából az ügyvédek névjegy­zékéből törölte, irodája gondnokául dr. Oláh István jászberényi ügyvédet rendelte ki. Egyes szám apa 2000 korona Pályázati hirdetmény. A minisztertanács előzetes hozzájárulása alap­ján a budapesti, debreceni, egri, győri, pápai, pécsi, szegedi, illetőleg szombathelyi m. kir. állami földmérési felügyelőségek mérnöki sze­mélyzetének létszámában több, a X fizetési osztály 3 fokozatába sorozott,­­ 1925 évi 7.000/M. E. számú kormányrendelethez csatolt 2. számú kimutatásban megállapított fizetéssel és az állomáshelynek megfelelő lakáspénzzel, továbbá a köztisztviselők részére megállapított egyéb törvényszerű pótlékokkal javadalmazott, ideiglenes minőségű segédmérnöki állásra ezen­nel pályázatot hirdetek. Ezek az állások csak olyan magyar állam­polgárokkal fognak betöltetni, akik magyar mérnöki oklevéllel bírnak, illetőleg valamely hasonrangú külföldi egyetemen elnyert mérnöki oklevelüknek honosítását (nostrifikáció) meg­szerezték. A pályázatra bocsátott állások betöltésénél az 1925. évi 7.000/M. E. számú kormányren­delet alapján rendelkezési állományba helyezett, valamint az 1923. évi XXXVI­­.­c. alapján eszközölt létszámcsökkentés során végelbánás alá vont egyének alkalmasságuk és érdemességük esetén — amennyiben a pályázat általános fel­tételeinek is megfelelnek — elsőbbségi igénnyel bírnak. A pályázati kérvényhez eredetben vagy hite­j­lesített másolatban a következő okmányok csa­j­tolandók: j 1. anyakönyvi kivonat (születési bizonyítvány);j 2. hatósági erkölcsi bizonyítvány, mely a csal­­ládi állapotot és politikai megbízhatóságot, vala­mint az úgynevezett tanácsköztársaság ideje­ alatt tanúsított magatartást is igazolja; j 3. a magyar honosságot igazoló hatósági bizon­­nyítvány, esetleg a magyar állampolgárságra való igény szabályszerű bejelentését (opciót)­ igazoló okmány; 4 mérnöki oklevél; 5. az állami szolgálatra alkalmas szellemi és­ testi épséget igazoló újkeletű közhatósági tiszti orvosi bizonyítvány különös tekintettel a mérnöki szolgálatra; 6 a katonai szolgálatra vonatkozó okmányok; végül 7. az eddigi szolgálatot, illetőleg foglalkozást igazoló okmány A pályázni jogosultak sajátkezűleg irt sza­bályszerű 20.000 koronás okmánybélyeggel el­látott kérvényüket a pályázati hirdetménynek a »Budapesti Közlöny «-ben való harmadszori meg­jelenésétől számított 14 (tizennégy) napon belül pontos lakcímük feltüntetése mellett a m. kir. pénzügyminisztériumhoz címezve, a már köz­­szolgálatban állók a szabályszerű szolgálati uton, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes törvényhatóság főispánja (Budapesten főpolgár-­­mester) útján adhatják be. Hiányosan felszerelt, valamint elkésve benyúj­tott pályázati kérvények nem lesznek figye­lembe véve.

Next