Budapesti Közlöny, 1926. április (60. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

­ A m. kir. belügyminiszter Bauer János eleki születésű és vletőségü, ugyanottani lakos, róm. kath. vallásu, földmives kérelmére saját, valamint Anna és Ilona nevű kiskorú gyer­mekei családi nevét az 1926. évi 152.271''VIII. számú határozatával „Bálint“ névre változ­tatta át. A m. kir. belügyminiszter Nedeleczki Mihály békésszentandrási születésű és illetőségű, göböljáráspusztai lakos, róm. kath. vallásu, béres­gazda saját, valamint Frigyes, Mária, István, György, Mihály, László, András, Rozália és Lajos nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1926. évi 152.275/VIII. számú határozatával „Nemcsényi“ névre változtatta át. Gróf Széchenyi Emil b. t. tanácsos, a Magyar Vörös-Kereszt Egylet elnöke, az egy­leti alapszabályok 48. szakasza és az ifjúsági vörös-kereszt szervezeti szabályzatának 6. pontja értelmében a Magyar Vörös-Kereszt Egylet helyi megbízottjaiul a következőket nevezte ki: Szathmáry Kálmán tanítót, a debreceni Eötvös-u. ref.­ el. iskolában meg­alakult ifj. vörös-kereszt csoporthoz; Baranyi Sára tanítónőt, a debreceni nyilastelepi ref. el. iskolában megalakult ifj. csoporthoz; Ormós Lajos tanítót, a debreceni Kossuth-u. ref. el. leányiskolában megalakult ifj. csoporthoz; Kovács Kálmán tanítót, a debreceni csapó­­kerti ref. el. iskolában megalakult ifj. cso-­ porthoz; Szatmáry Elek tanítót, a debreceni csapókerti ref. el. iskolában megalakult ifj. csoporthoz; Z. Szabó József tanítót, a debre­ceni Csap-u. ref. el. leányiskolában megalakult ifj. csoporthoz; Törő Mihályné tanítónőt, a debreceni Kálvin-téri ref. el. leányiskolában megalakult ifj. csoporthoz; Karsay János igazgatót, a debreceni Kálvin-téri ref. el. leányiskolában megalakult ifj. csoporthoz; Szabó Vilma tanítónőt, a debreceni Rákóczi-u. ref. el. leányiskolában megalakult ifj. cso­porthoz; Réthy Zsigmond tanárt, a hajdú­­dorogi áll. polg. fiúiskolában megalakult ifj. csoporthoz. Egyszersmind eddigi szolgálataiknak elisme­rése mellett a helyi megbízotti tisztség alól felmentette: Fischer Erika, pomázi szoc. misszió Ottokár hadiárvaházi nővért; Kuth­y István székesfehérvári felsőkereskedelmi fiú­iskolai hittanárt; Heissenberger Richard buda­örsi lelkészt és Taraszonits M. Ernesztina nővért, a zsámbéki r. k. polg. fiúiskola tanárát, Bilák Szidor hajdudorogi áll. polg. fiúiskolai tanárt. A m. kir. igazságügyminiszter a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok szórványos foganat­­bavételét a körmendi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság területén fekvő községek közül Egyházashollós, Felsőberkifalu, Felső­­jánosfa, Halastó, Hegyhátszentjakab, Hidas­­hollós, Horvátnádalja, Ispánk, Kisrákos, Kör­mend, Magyarnádalja, Nagyrákos, Nemeshollós, Őrimagyarósd, Pankasz, Pinkamindszent, Rába­­doroszló, Rádócujfalu, Szaknyér, Szarvaskend, Szatta, Taródfa és Vasalja községre nézve az 1886 : XXIX., az 1889 : XXXVII., 1891: XVI, az 1900 : XV. és az 1912 : VII. törvénycikkek értelmében elrendelte. A földművelésügyi m. kir. miniszter az: „Oros-borbányai szőlőtelepi birtokosság legel­tetési társulatáénak alapszabályait 81.656/1925. sz. alatt jóváhagyta. A m. kir. földművelésügyi miniszter a szen­tesi és fábiáni gazdák terehalmi legeltetési társulatának alapszabályait 16.458/1926. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1907. évi CI. t.-c.-ben meghatározott állami kedvez­ményeket a Cornit Művek Gomb- és Díszmű­árugyár r.-t. budapesti cég gombokat és díszmű­árukat előálltó ipartelepének „Cornit“ (mű­gyanta) gombokat előállító üzemága részére az üzembehelyezéstől, vagyis 1924. évi augusztus hó 25-től számítandó öt évre engedélyezte. (90.735/1925. XVI. szám.) Budapest, 1926. 74. szám. Csütörtök, április 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, V. kerület, Rózsa utca 111. szám. — Telefon: Upót 921—96. Kiadóhivatal: Budapest, VL ker., Rózsa ucca 111. szám. — Telefőn: Lipót 988—98. Hivatalos Hirdetések: az­ első 10 szóért 8.000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 2.000 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. B­agánhirdetések: 1 hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2.000 K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi.............................16.000 „ Magánosoknak „ ............................40.000 „ Hivatalos Értesítő havi.....................60.000 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2.000. „ „ „ további 8 old.­kint 2.000 „ A Hivatalos Értesítő ára számonként 2.400 „ Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával : Negyedévre: Hatóságoknak .......................... 48.000 k Magánosoknak............................... 120.000 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminisz­térium által megállapított ára alapján történik.­­ Az elszámolásra küldendő összeg 1926 január 1-től 100.000 korona. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügyminiszter H­o 11­7 Antal sár­­pilisi (Tolna vm.) illetőségű, rom. kath. val­lásu, hidjapusztai lakos, m. kir. csendőr csa­ládi nevét az 1926. évi 152.124/VIII. számú határozatával „Halász“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Müller József villányi születésű, nagyharsányi illetőségű, pécsi lakos, ág. ev. vallásu, valames kalauz, Baját, valamint József, Erzsébet és Ferenc nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1926. évi 152.266/VIII. számú határozatával „Me­cseki“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Hinek Márton L­ucsi születésű, teveli­ületőségü és lakos, róm. sih. vallásu, földműves saját, valamint Rozina nevű kiskorú gyermeke családi nevét az 1926. évi 152.267/VII. számú határozatával „Hegyi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Müller Henrik mórágy­ születésű és ületőségü, ugyanottani lakos, ref. vallásu, földműves kérelmére saját, valamint Henrik, Magdolna és Teréz nevű kis­korú gyermekei családi nevét az 1926. évi 152.270/VHI. számú határozatával „Mórágyi“ névre változtatta át. A m. kir. pénzügyminiszter 1926. 45.700. számú rendelete évi az adómentesen utalt szesz után fizetendő ellenőrzési illeték, továbbá a sajtok­ élesztő termelésétől járó adó újabb szabályozása tár­gyában. Az 1921. évi Vm. t.-c. 7. és 8. §-ai alapján a következőket rendelem: 1. §. Az adómentesen utalt szesz után fize­tendő ellenőrzési illeték mérvét 1926. évi április hó 1-től kezdve minden liter alkohol (1 hlfok szesz) után az általános denaturáló szerrel, valamint a különös denaturáló sze­rekkel denaturálandó szesznél az ecetgyár­tásra, továbbá a műselyemgyártásra szánt szesz kivételével, ötszáz (500) papírkoroná­­ban, az e-­­gyártásra szánt szesznél Három­­ezernégyszáz (3400) papírkoronában, a mű­­selyemgyártásra szánt szesznél Százötven (150) papirkoronában állapítom meg. Ehhez képest az adómentes használatra szánt szesz tárgy­ában kiadott és az 1899. évi XX. t.-c. végrehajtási utasításának 1. §-a II. pontjához tartozó Szabályzat I. 4. és II. 5. pontjainak első bekezdései akképen módosul­nak, hogy a minden liter alkohol után járó és az általános denaturáló szerrel, valamint a különös denaturáló szerekkel denaturá­landó szesznél — az ecetgyártásra és a mű­­selyemgyártásra szánt szesz kivételével — fizetendő 500 papírkorona, az ecetgyártásra szánt szesznél 3400 papírkor, és a műselyem­gyártásra szánt szesznél 150 papírkorona el­lenőrzési illetéket a denaturálandó szesz után még a denaturálás bejelentése előtt kell az e tekintetben hatályban levő rendelkezések ér­telmében befizetni. Önként értetik, hogy a fentiek szerint járó 500 korona, illetve 150 korona ellenőrzési ille­téket oly esetekben is fizetni kell, amelyek­ben a fennálló szabályok szerint a különös denaturáló szerrel való előzetes denaturálód­at (mint pl. a kén- és ecetaether előállításához felhasználandó szesznél) nem követeltetik meg. Ilyen esetekben az ellenőrzési illetéket az adómentes felhasználásra beszerzett szesz­nek a beszerzésre jogosult vállalatba való át­vétele után azonnal, tehát még az adómentes szesznek felhasználása, előtt kell befizetni. 2. §. A sajtok­ élesztő termelésétől járó adó tételét továbbra is a termelt minden liter al­kohol (1 hlfok szesz) után kettőezerhatszáz (2600) papírkoronában állapítom meg. 3. §: Az 1. és 2. §-ok szerint járó összegeket a fogyasztási adó befizetése tárgyában ki­adott és az 1925. évi 81.853. számú rendelettel (P. K. 12. sz.) módosított 1924. évi 93.700. sz. rendelet (P. K. 23. szám) értelmében kell a közvetítő postahivatalnál befizetni. 4. §. Egyébként a szesz megadóztatására vonatkozó törvények és rendeletek továbbra is változatlanul érvényben maradnak. Ez a rendelet 1926. évi április hó 1-én lép életbe. Budapest, 1926. évi március hó 31. napján. A miniszter helyett: Dr. Vértesy Sándor s. k., államtitkár. Egyes szám­ára 4000 korona.­ ­­­ A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1926. évi 60.618. számú rendelete a borbély- és fodrászipar, valamint rokon­szakmai vasárnapi és Szent István napi mun­­kaszünetének újbóli szabályozása tárgyában. A borbély- és fodrászipar, valamint rokon­szakmai vasárnapi és Szent István napi mun­kaszünetének újbóli szabályozása tárgyában múlt évi június hó 19. napján 68.590. szám

Next