Budapesti Közlöny, 1926. július (60. évfolyam, 146-172. szám)
1926-07-01 / 146. szám
« HIVATALOS RÉSZ. Adőgyár királyi miniszterelnök előterjesztésére Szilassy Zoltán magyar királyi gazdasági főtanácsos, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nyugalmazott igazgatójának közel három és fél évtizeden át a mezőgazdaság érdekében kifejtett önzetlen, sikerekben gazdag munkássága elismeréséül a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozom. Kelt Budapesten, 1926. évi május hó 29. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére Ney Ákos mérnök, a Duna- Száva-Adria vasúttársaság igazgatóhelyettese, volt m kir. vasúti és hajózási főfelügyelőnek az állami szolgálatból történt kiválása alkalmából a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréseid a miniszteri tanácsosi címet adóniyányos orae Kelt Budapesten, 1926. évi junius hó 20. napján. Horthy s. k. Hr. Walkó Lajos s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Tedesco Aurélnak, a Magyar Magántelefon Részvénytársaság vezérigazgatójának a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1926. évi junius hó 13. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A Kormányzó Ur Főméltósága a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére Budapesten, 1926. évi junius hó 13-án kelt magas elhatározásával Kiss Pál Párisban élő műlakatosnak a magyar ipar fejlesztése körül szerzett érdemeiért az V. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozni méltóztatott. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1926/27. tanévre áz. ifj. Erődi-Harrach Béla egyetemi nyilvános rendes tanárnak az egyetemi közgazdaságtudományi kar dékánjává történt megválasztását jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ebben a minőségében a mondott idő tartamára megerősítette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Kerényi Károly állami főgimnáziumi tanárnak a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészeti karán „a görög és római vallástörténet" című tárgykörből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ezen minőségében megerősítette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Radó Tibor adjunktusnak a magyar kir. , S tudró Ferencz József tudományegyetem mathematikai és természettudományi karán az „Analyzis és geometriai“ tárgykörből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ezen minőségében megerősítette. A kir. adományozásból egyházi javadalmat élvező római és görög szertartásu kath. főpapok elhalálozása után a javadalmi törzsvagyon elkülönítése, valamint a hagyatékok rendezése körül felmerülő vitás kérdések felett az 1881. évi LIX. t.-cikk 109. §-a alapján az 1883. évi április hó 10-én 13.249/1. M. sz. a. kibocsátott és az 1912. évi LIV. t.-cikk 6. §-a szerint hatályban maradt rendelet értelmben véghatározási joggal felruházott és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt működő vegyes bizottság tagjává az 1926-ik évre, a m. kir. igazságügyminiszter a vezetése alatt álló minisztérium részéről dr. Séthy Antal igazságügyminiszteri államtitkárt, a kir. Curia részéről pedig dr. Szenyi Antal és dr. Totth István kir. curiai bírákat, a m. kir. pénzügyminiszter a, vezetése alatt álló minisztérium részéről dr. Kováts Dezső miniszteri tanácsost, végül a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter saját tárcája részéről a közalapítványi kir. ügyigazgatóság vezetésével megbízott dr. Steinecker István miniszteri tanácsost nevezte ki. 3. (j. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1926. évi junius hó 30. napján. Dr. Pesthy Pál s. k., m. kir. igazságügyminiszter. Helyreigazítás. A m. kir. minisztériumnak a lakásügynek a városokban való átmeneti szabályozása tárgyában kiadott és a Budapesti Közlöny 1926. évi június hó 29-én megjelent 144-ik számában 5200 1926. M. E. szám alatt közzétett rendeletének 12. §-ába annak utolsó (4) bekezdésébe elírási hiba csúszott be. A közhírré tett szöveg a következőkép szól: Ennélfogva a bérletet az elhalt bérlő ilyen hozzátartozójával szemben nem lehet felmondani. A hibát a „nem“ szócska kihagyásával akként igazítjuk helyre, hogy a helyes szöveg a következő : Ennélfogva a bérletet az elhalt bérlő ilyen hozzátartozójával szemben lehet felmondani. "• - - -r- •» -ww HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, V. kerület, Rózsa utca 111. szám. — Telefon: Lipót 921—96. Kiadóhivatal: Budapest, VI. ker., Rózsa utca 111. szám. — Telefon: Lipót 938—98. hivatalos Hirdetések: az első 10 szóért 3.000 K., minden lovából ló vagy kevesebb szóért 2.000 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Itlagánhirdetések: 1 hatodhasábos m/ra sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2.000 K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ............................10.000 K. Magánosoknak „ ........ 40.000 „ Hivatalos Értesítő havi .....................60.000 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2.000 „ „ további 8 old.kint 2.000 „ A Hivatalos Értesítő ára szántónként 2.400 „ Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak............................. 48.000 i Magánosoknak.............................. 120.000 „ Az „Országos Törvénytár“-ra az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. Az elszámolásra küldendő összeg 1926 január 1-től 150.000 korona. A m. kir. igazságjügyminiszternek 31.959. 1926. I. ÜIL száma restelete a szegénységi jog tekintetében szükséges bírósági intézkedések tárgyában kiadott rendeletek módosításáról és kiegészítéséről. A polgári perrendtartásról szóló 1911:1. t.-c. 792. §-a alapján és az életbeléptetése tárgyában alkotott 1912.LIV. t.-c. 103. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §$. A 72.600/1914. I. M. számú rendelet 14. §-a, illetőleg a 29.200/1923. I. M. számú rendelet 2. §-a úgy módosul, hogy a tartozási kimutatást nem a m. kir. adóhivatalnak (állampénztárnak, Budapesten a m. kir. adófelügyelőség behajtási osztályának), hanem a községi elöljáróságnak, illetőleg városi tanácsnak (Budapesten a kerületi elöljáróság adószámviteli osztályának) kell megküldeni. Ahol a szegénységi jogra vonatkozó rendeletek m. kir. adóhivatalt (állampénztárt, m. kir. adófelügyelőség adóbehajtási osztályát) említenek, ott ezentúl községi elöljáróságot, illetőleg városi tanácsot (székesfővárosi kerületi elöljáróság adószámviteli osztályát) kell érteni. 2.. A tartozási kimutatást nem kell behajtás végett elküldeni, ha a szegény fél helyett előlegezett költségek összege ötezer koronát meg nem halad. Az irodaátalány kezelőjének a tartozási kimutatást ebben az esetben is a fennálló szabályok szerint kell megküldeni. A bélyegjegyzéket nem kell behajtás végett elküldeni, ha a feljegyzett illetékek öszszege ötezer koronát (40 pengő-fillért) meg nem halad. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 32.244/1926. F. I. számú rendelete a borpárlat mint szeszes ital előállításának, kezelésének, elnevezésének és forgalombahozatalának szabályozása tárgyában. A bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924. évi IX. t.-c. (T.) 34. §-ának meghatározása szerint borpárlat mint szeszesital az azelőtt „Cognac“ néven ismert az az ital, amely kizárólag borpárlatnak mint nyersanyagnak kellő érlelése, esetleg megfelelő ízesítők (ingredienciák) hozzáadása utján készült s az ezáltal keletkező zamatanyagokat kellő mennyiségben tartalmazza. Borpárlat mint nyersanyag az a szeszes folyadék, amely kizárólag természetes bornak lepárlása útján készült. A T. 34. §-ban említett borpárlat mint szeszesital előállításának, kezelésének, elnevezésének és forgalombahozatalának szabályozása tárgyában a T. 34. §-ban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. Borpárlatot mint szeszesitalt — ideértve az olyan szeszesitalt, amely jellegénél, izénél, vagy zamatánál fogva a jelen rendelet életbelépése előtt „Cognac“ néven ismert szeszesitalnak felel meg — csak belföldön termett borból készült borpárlatnak mint nyersanyagnak felhasználásával szabad előállítani. Saját termésű vagy mástól szerzett bornak romlatlan seprőjéből kisajtolt borból (T. 36. §. 1. bekezdés) készült borpárlatot mint nyersanyagot borpárlatnak mint szeszesitalnak előállítására szintén fel szabad használni. Más anyagból, így külföldön termett borból készült borpárlatból mint nyersanyagból, külföldről beszerzett borseprőből (T. 36. 2. bekezdés), szőlőtörkölyből (T. 1. §. 4. bekezdés), törkölyborból (T. 37. §.), gyümölcsből, gabonából, répából, burgonyából, vagy egyéb termékből készült szeszt borpárlatnak mint szeszesitalnak előállításához felhasználni tilos. Egyes szám ára 4000 korona.