Budapesti Közlöny, 1926. július (60. évfolyam, 146-172. szám)

1926-07-01 / 146. szám

« HIVATALOS RÉSZ. A­­d­őgyár királyi miniszterelnök előterjesz­tésére Szilassy Zoltán magyar királyi gazda­sági főtanácsos, az Országos Magyar Gazda­sági Egyesület nyugalmazott igazgatójának közel három és fél évtizeden át a mezőgazda­ság érdekében kifejtett önzetlen, sikerekben gazdag munkássága elismeréséül a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozom. Kelt Budapesten, 1926. évi május hó 29. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére Ney Ákos mérnök, a Duna- Száva-Adria vasúttársaság igazgatóhelyettese, volt m kir. vasúti és hajózási főfelügyelőnek az állami szolgálatból történt kiválása alkalmá­ból a közszolgálat terén szerzett érdemei elis­meréseid a miniszteri tanácsosi címet adó­niyányos or­a­e Kelt Budapesten, 1926. évi junius hó 20. napján. Horthy s. k. Hr. Walkó Lajos s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére Tedesco Aurélnak, a Magyar Magán­telefon Részvénytársaság vezérigazgatójának a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeré­séül a magyar királyi korm­ányfőtanácsosi cí­met adományozom. Kelt Budapesten, 1926. évi junius hó 13. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A Kormányzó Ur­­ Főméltósága a külügy­minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. kereskedelemügyi miniszter előterjesz­tésére Budapesten, 1926. évi junius hó 13-án kelt magas elhatározásával Kiss Pál Párisban élő műlakatosnak a magyar ipar fejlesztése körül szerzett érdemeiért az V. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozni méltóz­­tatott. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1926/27. tanévre áz. ifj. Erődi-Harrach Béla egyetemi nyilvános rendes tanárnak az egyetemi közgazdaságtudományi kar dékánjává történt megválasztását jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ebben a minőségében a mondott idő tartamára megerősítette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Kerényi Károly állami főgimnáziumi tanár­nak a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészeti karán „a görög és római vallástörténet" című tárgykörből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ezen minőségében megerősítette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Radó Tibor­ adjunktusnak a magyar kir. , S tudró Ferencz József tudományegyetem mathema­­tikai és természettudományi karán az „Analyzis és geometriai“ tárgykörből egyetemi magán­tanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudo­másul vette és nevezettet ezen minőségében megerősítette. A kir. adományozásból egyházi javadalmat élvező római és görög szertartásu kath. főpapok elhalálozása után a javadalmi törzsvagyon el­különítése, valamint a hagyatékok rendezése körül felmerülő vitás kérdések felett az 1881. évi LIX. t.-cikk 109. §-a alapján az 1883. évi április hó 10-én 13.249/1. M. sz. a. kibo­csátott és az 1912. évi LIV. t.-cikk 6. §-a sze­rint hatályban maradt rendelet értelm­­­ben vég­­határozási joggal felruházott és a m. kir. val­lás- és közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt működő vegyes bizottság tagjává az 1926-ik évre, a m. kir. igazságügyminiszter a vezetése alatt álló minisztérium részéről dr. Séthy Antal igazságügyminiszteri államtitkárt, a kir. Curia részéről pedig dr. Szenyi Antal és dr. Totth István kir. curiai bírákat, a m. kir. pénzügyminiszter a, vezetése alatt álló minisztérium részéről dr. Kováts Dezső miniszteri tanácsost, végül a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter saját tárcája részéről a közalapítványi kir. ügyigazgatóság vezetésével megbízott dr. Steinecker István miniszteri tanácsost ne­vezte ki. 3. (j. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1926. évi junius hó 30. napján. Dr. Pesthy Pál s. k., m. kir. igazságügyminiszter. Helyreigazítás. A m. kir. minisztériumnak a lakásügynek a városokban való átmeneti sza­bályozása tárgyában kiadott és a Budapesti Közlöny 1926. évi június hó 29-én megjelent 144-ik számában 5200­ 1926. M. E. szám alatt közzétett rendeletének 12. §-ába annak utolsó (4) bekezdésébe elírási hiba csúszott be. A köz­hírré tett szöveg a következőkép szól: Ennél­fogva a bérletet az elhalt bérlő ilyen hozzá­tartozójával szemben nem lehet felmondani. A hibát a „nem“ szócska kihagyásával akként igazítjuk helyre, hogy a helyes szöveg a követ­kező : Ennélfogva a bérletet az elhalt bérlő ilyen hozzátartozójával szemben lehet fel­mondani. "• - - -r- •» -ww HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, V. kerület, Rózsa utca 111. szám. — Telefon: Lipót 921—96. Kiadóhivatal: Budapest, VI. ker., Rózsa utca 111. szám. — Telefon: Lipót 938—98. hivatalos Hirdetések: az első 10 szóért 3.000 K., minden lovából ló vagy kevesebb szóért 2.000 K.­ Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Itlagánh­irdetések: 1 hatodhasábos m/ra sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2.000 K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ............................10.000 K. Magánosoknak „ ........ 40.000 „ Hivatalos Értesítő havi .....................60.000 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2.000 „ „ további 8 old.­kint 2.000 „ A Hivatalos Értesítő ára szántónként 2.400 „ Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenn­tartásával: Negyedévre: Hatóságoknak............................. 48.000 i­ Magánosoknak.............................. 120.000 „ Az „Országos Törvény­tár“-ra az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminisz­térium által megállapított ára alapján történik.­­ Az elszámolásra küldendő összeg 1926 január 1-től 150.000 korona. A m. kir. igazságjügyminiszternek 31.959. 1926. I. ÜIL szám­a restelete a szegénységi jog tekintetében szükséges bírósági intézkedések tárgyában kiadott rendeletek módosításáról és kiegészítéséről. A polgári perrendtartásról szóló 1911:1. t.-c. 792. §-a alapján és az életbeléptetése tár­gyában alkotott 19­12.LIV. t.-c. 103. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §$. A 72.600/1914. I. M. számú rendelet 14. §-a, illetőleg a 29.200/1923. I. M. számú ren­delet 2. §-a úgy módosul, hogy a tartozási ki­mutatást nem a m. kir. adóhivatalnak (ál­lampénztárnak, Budapesten a m. kir. adófel­ügyelőség behajtási osztályának), hanem a községi elöljáróságnak, illetőleg városi ta­nácsnak (Budapesten a kerületi elöljáróság adószámviteli osztályának) kell megküldeni. Ahol a szegénységi jogra vonatkozó rende­letek m. kir. adóhivatalt (állampénztárt, m. kir. adófelügyelőség adóbehajtási osztályát) említenek, ott ezentúl községi elöljáróságot, illetőleg városi tanácsot (székesfővárosi ke­rületi elöljáróság adószámviteli osztályát) kell érteni. 2.­­­. A tartozási kimutatást nem kell be­hajtás végett elküldeni, ha a szegény fél he­lyett előlegezett költségek összege ötezer koronát meg nem halad. Az irodaátalány ke­zelőjének a tartozási kimutatást ebben az esetben is a fennálló szabályok szerint kell megküldeni. A bélyegjegyzéket nem kell behajtás vé­gett elküldeni, ha a feljegyzett illetékek ösz­­szege ötezer koronát (40 pengő-fillért) meg nem halad. A m. kir. földmivelésü­gyi miniszternek 32.244/1926. F. I. számú rendelete a borpárlat mint szeszes ital előállításának, kezelésének, elnevezésének és forgalombahoza­­talának szabályozása tárgyában. A bor előállításának, kezelésének és for­galmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924. évi IX. t.-c. (T.) 34. §-ának meghatározása szerint borpárlat mint szeszesital az azelőtt „Cognac“ néven ismert az az ital, amely kizárólag borpárlat­nak mint nyersanyagnak kellő érlelése, eset­leg megfelelő ízesítők (ingredienciák) hoz­záadása utján készült s az ezáltal keletkező zamatanyagokat kellő mennyiségben tar­talmazza. Borpárlat mint nyersanyag az a szeszes folyadék, amely kizárólag természetes bor­nak lepárlása útján készült. A T. 34. §-ban említett borpárlat mint szeszesital előállításának, kezelésének, elne­vezésének és forgalombahozatalának szabá­lyozása tárgyában a T. 34. §-ban kapott fel­hatalmazás alapján a következőket rende­­lem: 1. §. Borpárlatot mint szeszesitalt — ide­értve az olyan szeszesitalt, amely jellegénél, izénél, vagy zamatánál fogva a jelen rende­let életbelépése előtt „Cognac“ néven ismert szeszesitalnak felel meg — csak belföldön termett borból készült borpárlatnak mint nyersanyagnak felhasználásával szabad elő­állítani. Saját termésű vagy mástól szerzett bornak romlatlan seprőjéből kisajtolt borból (T. 36. §. 1. bekezdés) készült borpárlatot mint nyersanyagot borpárlatnak mint sze­szesitalnak előállítására szintén fel szabad használni. Más anyagból, így külföldön termett bor­ból készült borpárlatból mint nyersanyag­ból, külföldről beszerzett borseprőből (T. 36. 2. bekezdés), szőlőtörkölyből (T. 1. §. 4. be­kezdés), törkölyborból (T. 37. §.), gyümölcs­ből, gabonából, répából, burgonyából, vagy egyéb termékből készült szeszt borpárlatnak mint szeszesitalnak előállításához felhasz­nálni tilos. Egyes szám ára 4000 korona.

Next