Budapesti Közlöny, 1926. augusztus (60. évfolyam, 173-197. szám)

1926-08-01 / 173. szám

Budapest, 1926. 173. szám. Vasárnap, augusztus 1. H­IVAT­A­LOS LAP. Hivatalos hirdetések: az első IQ szóért 3.000 R., minden további 10 vagy kevesebb szóért 2.000 R. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: 1 hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2.000 K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak navi..........................1B.OOO­K Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének Magánosoknak „ ..................­...40.000 „ fenntartásával; Hivatalos Értesítő havi...................60.000 „ Ny et­vedévre-Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2.000 H . bl­k „ .. „ további 8 old.­kint 2.000 .. Hatóságoknak............................. 48.000 k A Hivatalos Értesítő ára szántónkén: 2.400.. Magánosoknak............................. 120.000 „ Az „Országos Törvénytár“-» az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminisz­térium által megállapított ára alapján történik.­­ Az elszámolásra küldendő összeg 1928 január 1-től 200.000 korona. Szerkesztőség: Budapest, VL kerület, Rózsa utca 111. szám. — Telefon: Upót 921—96. Kiadóhivatal: Budapest, VL ker., Rózsa utca 11. szám. — Telefon: Upót 928—98. HIVATALOS RÉSZ: ■.............—... i 1 __ ' Magyarország Föméltóságu Kormányzója folyó évi julius hó 27. napján kelt magas el­határozásával a miniszterelnöki teendők ideig­lenes ellátásával megbízott népjóléti és munka­ügyi miniszter előterjesztésére dr. Rakovszky Iván magyar királyi belügyminiszternek 1926. évi augusztus hó 1-étől augusztus hó 31-ig szabadságidőt engedélyezni és ezen szabadság­­idő tartamára a belügyminisztérium ideiglenes vezetésével dr. Pesthy Pál magyar királyi igazságügyminisztert megbízni méltóztatott. A m. kir. vallás-, és közoktatásügyi minisz­ter kinevezte Deák Dezső, berettyóújfalui és Gruy Mária salgótarjáni állami polgári isko­lai rendes tanárokat a VIII. fizetési osztályba, továbbá Bányay Kornélia monori és Weszely Edith miskolci állami polgári iskolai rendes tanárokat a IX. fizetési osztályba, végül kine­vezte Fábián Lajos, mátészalkai és Nagy Lázár hőgyészi állami polgári iskolai megbí­zott, illetőleg helyettes tanárokat állami pol­gári iskolai rendes tanárokká a X. fizetési osztályba. ... A m. kir. belügyminiszter Szláfzy László budapesti lakost XI. fizetési osztályba sorozott ideiglenes minőségű m. kir. állami rendőrségi detektivé kinevezte. A m. kir. belügyminiszter Králik János mezőberényi születésű és ugyanottani illető­ségű, ág. h. ev. vallásu, nőtlen, földmives, mezőberényi lakos családi nevét az 1926. évi 156.653/VIII. számú határozatával „Király“ névre változtatta át. A m. kir. pénzügyminiszter 1926. évi 99.500. számú rendelete a belföldön előállított és külországokba kivitt árukat terhelő általános forgalmi adó megtérí­tése tárgyában. I. Fejezet: Általános szabályok. Az 1925:XXIII. t.-c. 10. §-a egyebek között az alábbi rendelkezést tartalmazza: „Felhatalmaztatok a pénzügyminiszter, hogy annak az adózónak, aki az árut ki­viszi, azt a forgalmi adót, amelyet az illető áru előállításánál az egyes alkatrészek, nyersanyagok, vagy egyéb anyagok beszer­zésénél a belföldön bárki lerótt, egészben vagy részben megtéríthesse, vagy betud­hassa. A megtérítés, illetve betudás feltéte­leit, módját és mértékét a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg“. Az idézett törvényi felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem: II. Fejezet. Részletes szabályok. 1. §. (1) Az olyan belföldi keresetűző, aki a jelen rendelet mellékletében felsorolt és a belföldön előállított árut új állapotban köz­vetlenül külföldre szállítja, az előállított áruhoz felhasznált egyes alkatrészek, nyers vagy segédanyagok beszerzése alkalmával a belföldön bárki által lerótt általános for­galmi adó megtérítését igényelheti, ha üzle­téről (üzeméről) szabályszerű kereskedelmi könyveket vezet. (2) Az előző bekezdés értelmében az álta­lános forgalmi adó megtérítését az az adózó igényelheti, aki általános forgalmi adóját a pénzügyigazgatóság, Budapesten a m­. kir. adóügyi útmutató- és ellenőrző hivatal ren­delete alapján az 1921. évi 130.000 számú végrehajtási utasítás 71. §-ában előírt adó­­bevallási ív kitöltésével készpénzben tartó­­­­zik leróni. ■ * * • (3) Ha az áru kiszállítója a külföldre szál­lított árut bármely’okból belföldre vissza­küldi, az általános forgalmi adó megtéríté­sét a rendelet értelmében nem igényelheti. (4) A jelen rendelet á­rm­elékletében felso­rolt, belföldön előállított olyan áruk kiszál­lítása után, amelyek’ nem­ új, hanem hasz­nált (ócska) állapotukban szállíttatnak ki, az általános forgalmi adónak a rendelet értel­mében való megtérítése nem igényelhető. (5) Közvetlenül külföldre történt a szállí­tás, ha az áru tulajdonosa vagy annak ren­deletére oly személy szállítja ki, aki áru­­t szállítmányozásával iparszerben foglalkozik. 2. 2. (1) A vámjog szabályozásáról szóló 1924:XIX. t.-c. 85., 86. és 87. §-ai értelmében a behozatali vagy kiviteli előjegyzési eljá­rásban kezelt és kivitelre kerülő áruk után adómegtérítésnek helye nincs. (2) Nincs helye az adómegtérítésnek to­­vábbá az olyan az,1924:XIX. t.-c. 111. §-ának c) pontjában említett áruk után, melyeket az előjegyzési eljárás igénybevétele nélkül a vámterület szabad forgalmából külföldre vittek és onnan változatlan állapotban hoz­nak vissza (belföldi , térti áruk). Amennyi­ben pedig az illető áruk kiszállítása alkal­mával az általános forgalmi adó már meg­téríttetett, úgy. a­ megtérített adóösszeget a rendelet 10. §-ában előírt módon vissza kell téríteni. (3) Ugyancsak nincsen helye az adó meg­térítésének az olyan-s az 1924:XIX. t.-c. 141. §-ának (1) bekezdésében említett áruk ki­szállítása után, amelyek mint külföldi áruk elidegenítő ügylet alapján belföldön szabad forgalomba hozattak és utólag ezért szállít­tatnak külföldre, mert­ az ügylet nem ment foganatba, vagy hatályát vesztette (külföldi térti áruk). (4) Vámtarifáról szóló 1921 :XXI. t.-c. mel­lékletét képező vámtarifa értelmében vám­mentesnek megjelölt­ és belföldön termelt áruk kiszállítása után adómegtérítésnek ál­talában nincs helye. Az előző mondatban foglaltakkal szemben kivétel a jelen rende­let mellékletében 28., 29., 35., 37., 68. és 99. sorszám alatt foglalt és belföldön termelt áruk kiszállítása, amely kiszállítások után az adó megtérítése a rendelet értelmében az alábbi megszorítással igényelhető. A jelen rendelet mellékletében 68. és 99. sorszám­­alatt foglalt áruk kiszállítása után az álta­lános forgalmi adó megtérítése csak akkor igényelhető, ha az áru kiszállítója maga a belföldi termelő (az áru előállítója), míg az említett mellékletben 37. sorszám alatt fog­lalt áruk közül a jóvátételi szén kiszállítása után az adó megtérítése nem jár. 3. §. (1) Az adómegtérítés alapja a kül­földre szállított áru igazolt eladási ára. Ha eladási ár nincs (pl. saját raktárra kiszállí­tott árunál), az adómegtérítés alapja az áru­nak a kiszállító által bevallott kereskedők közötti forgalmi értéke (nagykereskedői ár). 4. §. Az adómegstérítés kulcsát — további rendelkezésig — a jelen rendelet mellékleté­ben felsorolt árukra nézve a mellékletben megjelölt százalékokban állapítom meg. 5. §. Az áru kiszállítását az 1921:XXXIX. t.-c. III. fejezetének végrehajtása tárgyában kiadott 1921. évi 130.000. számú utasítás 100. §-ában, illetve az 1926. évi 53.100.­­ számú ren­delet (megjelent a Budapesti Közlöny 1926. évi 83. számában) 12. §-ában ,megállapított módon — a kivitt áruról kiállított árubeval­lással vagy bejelentési ívvel — kell igazolni. Az árubevallásban vagy a bejelentési ívén a forgalmi adóbejelentésre szolgáló adatokon kívü­l az áru előállítójának nevét (cégét) is fel kell tüntetni. 6. §. Abban az esetben, amidőn a rendelet 3. §-a értelmében a kiszállító által bevallott, kereskedők közötti forgalmi érték az adó-, megtérítés alapja és az eljáró vámhivatal, illetve a mellette működő vámforgalmi ki­­rendeltség az árubevallásban vagy a beje­lentési ivén bevallott értéket aggályosnak tartja, az áru kereskedők közötti forgalmi értékét becsléssel állapítja meg. A vámhiva­tal megállapításával szemben az áru kiszál­lítója szakértő meghallgatását kérheti. A­ szakértőt a vámhivatal hívja meg, költségét­ azonban a bejelentő fél viseli és azt a vám­hivatal által megjelölt összegben előlegezni köteles. A szakértői szemlét a vámkezeléstől számított 3 nap alatt meg kell tartani és arra a bejelentő felet is meg kell hívni, en­nek meg nem jelenése azonban az eljárás le­folytatását nem akadályozza meg. TCA vámhivatal a kivitt árunak becs­léssel vagy szakértői szemlén megállapított értékét az árubevalláson vagy a bejelentési ivén feljegyzik az árubevallás vagy bejelen­tési ív másodpéldányát pecsétjével ellátva, a bejelentő félnek kiadja. 8. §. Az áruknak postaforgalomban tör­ténő külföldre szállításánál, amennyiben a belföldi keresetűző a jelen rendelet értelmé­ben az általános forgalmi adó megtérítését­­igényli, az árubevallás vagy bejelentési ív két példányban való kiállítása mellett úgy kell eljárni, mint azoknak az áruknak a ki­vitelénél, amelyeknek kilépését az 1924. évi XIX. t.-c. 103. §-a értelmében igazolni kell. Az említett törvényhely értelmében köve­tendő eljárás bármely okból való elmulasz­tása esetén az illető áru külföldre szállításai után az általános forgalmi adó visszatérí­tése sem igényelhető. (2) Abban az esetben, ha az előző bekezdés értelmében a postaforgalomban kivitt áru, A lap mai számához az „Országos Törvénytár“ előfizetői részére az „Országos Törvénytárának az 1926. évi XVII. törvénycikket tartalmazó 12. száma csatolva van. __________________________ Egyes szám ára 2000 korona.

Next