Budapesti Közlöny, 1926. október (60. évfolyam, 223-249. szám)
1926-10-01 / 223. szám
1926 október 1. Budapesti Közlöny Faló harmadszori közzétételétől számított 8 nap. Budapest, 1926. évi szeptember hó 28-án. 3—2 Dr. Éliássy s. k., kerületi rendőrfőkapitány. 16990/1926. Köt. szám. Pályázati hirdetmény. A m. kir. állami rendőrség debreceni kerületi rendőrfőkapitányságának központi hivatalánál 2, a debreceni rendőrkapitányságnál 2 és a sátoraljaújhelyi rendőrkapitányságnál 1 bijnoki állásra pályázatot hirdetek. Ezekre az állásokra, melyek az 1925. évi 7000/M. E. számú kormányrendelethez csatolt 15. számú kimutatásban megállapított havidijjal vannak egybekötve, azok pályázhatnak, akik az 1883. I. t.-c. 1. §-ában a köztisztviselőktől is megkövetelt általános kellékeket igazolják, 18-ik életévüket betöltötték s a 40 éves korhatárt még meg nem haladták. A rendelkezési állományba helyezett s a létszámcsökkentés során a tényleges szolgálatból már korábban elbocsájtott alkalmazottak, amennyiben a megkivánt feltételeknek megfelelnek, más pályázókkal szemben előnyben részesülnek. Az igazolványos altisztek elsőbbségi igényét az 1873. II. t.-c. 5. és 12. §§-ai szabályozzák. A sajátkezűleg megírandó s szabályszerűen felbélyegzendő pályázati kérvényhez eredetben vagy hiteles másolatban csatolni kell: a) a pályázó születési anyakönyvi kivonatát, b) a hatósági erkölcsi, valamint a családi állapotot igazoló bizonyítványt, c) a magyar honosságot igazoló hatósági bizonyítványt, esetleg a magyar állampolgárság fentartására való igény szabályszerű bejelentését (opció) igazoló okmányt, d) az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt, e) a közszolgálatban történt eddigi alkalmaztatást igazoló okmányokat, f) az állami szolgálatra alkalmas szellemi és testi épséget igazoló újkeletű közhatósági tiszti orvosi bizonyítványt s végül g) a katonai szolgálatra vonatkozó okmányokat. Már közszolgálatban álló pályázók az előírt kellékeket törzskönyvi kivonattal is igazolhatják. A pályázati kérvényeket az illető rendőrhatóságok vezetőinél kell benyújtani. A pályázat határideje a jelen pályázati hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori közzétételétől számított 8 nap. Debrecen, 1926. évi szeptember hó 28-án. Kerületi főkapitány helyett 3—2 Lám Dezső s. k., rendőrfőtanácsos, az 1894. évi XII.cikk 13. és 14. §-aiban körülírt és az ország hegy- és dombvidékeit elterülő kopár és vízmosásos területeken általánosságban véve az állami pénzsegély igénybevétele nélkül foganatosítottak. Kivételes esetekben versenyre bocsátom azokat az 1924. és 1925. év folyamán végzett erdősítéseket is, amelyeket a birtokos állami segéllyel, rendkívül nehéz viszonyok között különös gonddal és a kapott állami segélyt meghaladó költséggel teljesített és azokkal fontos közérdekeket sokszorta nagyobb mértékben elégített ki, mint amennyire saját érdekeit előmozdította. Az 1. alatti jutalomért versenyző erdősítéseknek egy tagban legalább 50 kh., a 2. alatti jutalomért versenyző erdősítéseknek egy tagban legalább 40 kh., a 3. alatti jutalomért versenyző erdősítéseknek egy tagban legalább 30 kh., a 4. alatti jutalomért versenyző erdősítéseknek egy tagban legalább 20 kh., az 5. alatti jutalomért versenyző erdősítéseknek egy tagban legalább 10 kh. kiterjedésüeknek és a talaj minőségének megfelelően választott fafajokkal teljesítetteknek kell lenniök. Pályázó birtokos (bérlő) a versenyre bocsátott erdősítésért jutalomra csak abban az esetben tarthat igényt, ha az erdősítést állandóan gondozta és a szükséges pótlásokat foganatosította. önként érthetően tartozik a létrejövő erdőt továbbra is az 1879. évi XXX.cikk 2., illetve 4. §-ai szerint erdőként fentartani és kezelni. A feltételeknek megfelelő erdősítésekkel az erdősítést teljesítő erdő- vagy gazdatiszt, valamint a beerdősitett terület bérlője is pályázhat, de pályázati kéréséhez mellékelnie kell a birtokos írásbeli nyilatkozatát, amelyben az kijelenti, hogy a pályázatban leendő részvételhez hozzájárul. A versenyre bocsátott erdősítések az 1927. évben fognak a helyszínen felülvizsgáltatni. A jutalmak odaítélésénél az erdősítések sikere és közgazdasági jelentősége, az alkalmazott tafaj megfelelő volta, az erdősítésnél felmerült nehézségek és az erdősítésre fordított költségek fognak irányadóul szolgálni. A pályázati kérvényben az erdősítés helyét (község, dűlő, helyr. sz.) kiterjedését, a beerdősített talaj minőségét, az erdősítésre használt fafajokat s azok elegyarányát, az erdősítésre fordított munka- és anyagköltségeket és végül a beerdősített területet környező területrészletek minőségét és mivelési módját pontosan meg kell jelölni és a kérvényt 1926. évi december hó 15-éig kell az erdősítés helyére illetékes m. kir. erdőigazgatóságnál benyújtani. Budapest, 1926. évi március havában. M. kir. földmivelésügyi minisztérium. 20.376/1926. I. 2. szám. Pályázati hirdetmény kopárfásitási jutalmakra. Az ország hegy- és dombvidékein elterülő és az 1879. évi XXXI. tcikk 165. §-a, továbbá az 1894. évi XII. tcikk 13. és 14. §-ainak hatálya alá tartozó kopár és vízmosásos területeken az 1924. és 1925. év folyamán sikerrel teljesített közérdekű erdősítések jutalmazására pályázatot hirdetek és ez alkalommal az erdősítéseket végzett birtokosok (bérlők) részére 5 jutalmat bocsátok versenyre és pedig: 1. egy elsőrendű nagy jutalmat, 2. egy másodrendű nagy jutalmat, 3. egy harmadrendű nagy jutalmat, 4. egy elsőrendű elismerő jutalmat, 5. egy másodrendű elismerő jutalmat. A kitűzött erdősítési jutalmakért az érdekelt birtokosok (bérlők) azokkal az erdősítéseikkel versenyezhetnek, amelyeket az 1879. évi XXXI.cikk 165. §-ában, továbbá 20.404/1926. I. 2. szám. Pályázati hirdetmény fásítási jutalmakra. . Az Alföldön az 1924. és 1925. évek folyamán sikerrel teljesített gazdasági és tanyafásítások jutalmazására pályázatot hirdetek és ez alkalommal a fásításokat végzett birtokosok (bérlők) részére 4 jutalmat bocsátok versenyre és pedig: egy elsőrendű nagy jutalmat, egy másodrendű nagy jutalmat, egy elsőrendű elismerő jutalmat, egy másodrendű elismerő jutalmat. A kitűzött fásítási jutalmakra azok a birtokosok (bérlők) pályázhatnak, akik a magyar Alföldet magukba foglaló törvényhatóságokban és pedig: Békés, Hajdú, Jász- Nagykun-Szolnok és Szabolcs vármegyékben, továbbá Arad, Bács-Bodrog, Bereg, Bihar, Borsod, Csanád, Csongrád, Heves, Pest- Pilis-Solt-Kiskun, Szatmár, Torontál, Ung és Zemplén vármegyéknek a magyar Alföldhöz tartozó szolgabirói járások területén és rendezett tanácsú városok határában, valamint Baja, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Szeged törvényhatósági joggal felruházott városok határában fekvő futóhomokos vagy szikes birtokukon (bérelt birtokon) az 1924. és 1925. évek folyamán saját költségükön 3 1. a birtok- vagy taghatárt részben vagy egészben fasorral sikeresen beszegélyezték, 2. a birtokon áthaladó utak, árkok vagy vizek mentén fasorokat ültettek, 3. a mezőgazdaságilag művelt földeken a szél erejének megtörése és a homok mozgásának megakadályozása érdekében eredményesen facsoportokat, fasorokat vagy szélfogókat létesítettek, 4. tanyabelsőségeket sikerrel fasorokkal szegélyeztek és fásítottak. Jutalomra igényt tarthat az a versenyző, aki legalább 50 k. hold területű szántót vagy 20 k. hold területű rétet fasorral teljesen beszegélyezett s illetőleg együttesen legalább 2500 folyóméter hosszban fasorokat létesített, továbbá aki együttesen legalább 5 k. hold kiterjedésű facsoportokat vagy szélfogókat telepített s végül aki egy tagban legalább 0,5 k. holdnyi tanyabelsőség területén a helyi viszonyoknak és az 1923. évi XIX. törvénycikknek megfelelően teljes sikerrel fásitott. Pályázó birtokos (bérlő) a versenyre bocsátott fásítást állandóan gondozni, abban a szükséges pótlásokat foganatosítani és azt az 1923. évi XIX. t.-cikk értelmében ellátni köteles. A feltételeknek megfelelő fásításokkal az azokat téliesített és a birtokos részéről megbízott, valamint a fásított terület bérlője is pályázhat, de pályázati kérvényéhez mellékelnie kell a birtokos írásbeli nyilatkozatát, amelyben az kijelenti, hogy a pályázatban leendő részvételhez hozzájárul. A versenyre bocsátott fásítások az 1927. évben fognak a helyszínén megbíráltatni. A jutalmak odaítélésénél a fásítás sikere és jelentősége, az alkalmazott fafaj megfelelő volta, a fásításnál felmerült nehézségek és az arra fordított, költségek fognak irányadóul szolgálni. A pályázati kérvényt, melyben a fásítás helyét (község, dűlő, helyrajzi szám) hosszát s illetőleg kiterjedését, a fásitott terület talajának minőségét és a fásításra használt fafajokat pontosan meg kell jelölni. 1926. évi december hó 15-ig kell a fásítás helyére illeékes m. kir. erdőigazgatóságnál benyújtani. Budapest, 1926. évi február hó 26-án. M. kir földmivelésügyi miniszter. 24.210|1926. X. szám. légi postabélyeg tervrajzaira. A postaforgalom lebonyolítására szükséges légi postabélyegek tervrajzaira nyilvános pályázatot hirdetek. A pályázat feltételei a következők: 1. A rajzok a jelenleg forgalomban levő aratós vagy, országházas bélyegek rajzának négyszeres — tehát 72/88, illetve 72/112 m/m. — nagyságában tervezendők és egy vagy, kétszínű, réznyomás útján leendő sokszorosításra alkalmasan, vonalas rajzban, fehér sima papíron (lehetőleg kartonon) tollal és fekete tussal készítendők. A rajzoknak teljesen befejezetteknek s sokszorosításra alkalmasoknak kell lenniök. Kétszínű nyomáshoz két külön-külön rajz tervezendő. A két szín egymás fölé vagy egymás mellé való nyomásra tervezhető, a két szín vonalai tehát egymást keresztezhetik is. A bélyegrajzon vagy legalább egy részén az utánzást megnehezítő finom hajszálvonalat is kell alkalmaznia. 2. A légi postabélyeg rajza csakis légi forgalomból veheti tárgyát, azonban repülőgépek, léghajók rajzainak sablonos lemásolása lehetőleg kerülendő. A magyaros jellegre a tervezésnél figyelemmel kell lenni. 3. Minden bélyegrajzhoz annak a bélyeg eredeti nagyságára kisebbített fénykép másolata csatolandó. Mivel a túlságosan aprólékos vagy, tömött tervrajzok a nyomóeszközök vésését, illetve az átnyomást megnehezítik s a nyomás élességét hátrányosan befolyásolhatják, a tervezőnek figyelemmel kell lenni arra, hogy az említett fényképen legfinomabb hajszál -