Budapesti Közlöny, 1928. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-13 / 10. szám
HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Abonyi István budapesti lakos, sakkmesternek, a Magyar Sakkszövetség elnökének a sakk-kultura terén szerzett érdemei elismeréseid a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1928. évi január hó 3. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A magyar királyi pénzügyminiszter előterjesztésére vitéz Szabó József pénzügyi főtanácsost, a miskolci pénzügyigazgatóság ideiglenes vezetőjét pénzügyigazgatóvá a VI. fizetési osztály A. fizetési csoportjába való meghagyása mellett kinevezem. Kelt Budapesten, 1927. évi december hó 31. napján. Horthy s. k. Dr. Bod János s. k. A m. kir. belügyminiszter 1.660/1928. B M. számú rendelete. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925: XXVI. t.cikk 29. §-a (12.) bekezdése szerint az állami stb. állandó alkalmazottakról készítendő jegyzék mintájának megállapítása és elkészítésének szabályai. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. t.-cikk (a szövegben T.) 29. §-a (12) bekezdése szerint minden állami, törvényhatósági vagy községi hatóság, intézet vagy közüzem, továbbá minden közintézet, közalap, alapítvány és nyilvános számadásra kötelezett vállalat vezetője köteles a vezetése alatt állóhatóság, intézet, üzem, intézmény vagy vállalat állandó alkalmazottairól, valamint a nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott tanintézet fenntartója az intézetnél alkalmazott tanári személyzet tagjairól és egyéb állandó alkalmazottairól évenként pontos jegyzéket készíteni, és azt az alkalmazottak lakóhelye szerint illetékes község elöljáróságához (városi tanácsához) január 1—31-ike közt megküldeni. Ugyanezen törvényszakasz a szóban lévő jegyzék mintájának megállapítását és elkészítésének részletes szabályozását a belügyminiszterre bízván, e részben a kapott törvényes felhatalmorazás alapján a következőket rendelem: 1. §. (1) A jegyzékbe a T. 29. §-a (12) bekezdése szerint csak az állandó alkalmazottakat lehet felvenni, a nem állandó alkalmazottak felvételét tehát mellőzni kell. (2) A jegyzéket az alkalmazott állandó lakóhelye szerint (község, város, Budapesten közigazgatási keresletenként) kell elkészíteni. 2. §. Miután az említett jegyzékek a választói névjegyzékek teljességének és helyességének biztosítására szolgálnak, azokba mindazokat az adatokat be kell jegyezni, amely adatokat a T. 27. §-a (2) bekezdése szerint a névjegyzéknek tartalmaznia kell. Ehhez képest ennek a jegyzéknek mintáját a választói névjegyzékkel hasonló alakban — a mellékelt minta szerint — állapítom meg. 3. §. A jegyzéket az alkalmazottakról vezetett hivatalos nyilvántartások alapján kell kitölteni, — abban az esetben pedig, ha az említett nyilvántartások a szükséges adatokat nem tartalmazzák, és a hiányzó adatok igazolására az alkalmazott sem rendelkezik megfelelő okmányokkal, illetőleg azokat kellő időre beszerezni nem tudja, a kitöltés az alkalmazott bemondása alapján történik. Ebben az esetben azonban a jegyzék jegyzetrovatába be kell jegyezni, hogy a kitöltés „bemondás alapján“ történt. 4. §: A jegyzéket annak első oldalán lévő két minta szerint kell kitölteni, — a mintákban a *-gal megjelölt számok a jegyzék első oldalán felsorolt választói jogcímeket jelzik. Ha az alkalmazott több választói jogcímnek is megfelel, valamennyit meg kell jelölni. 5. §: A szóban lévő jegyzékek hű és pontos kiállításáért nemcsak a jegyzék készítőjét, hanem az adatokat szolgáltató személyt is felelősség terheli. A T. idevonatkozó megtorló rendelkezései a következők: m T. 141. §. (1) Amennyiben súlyosabban büntetendő cselekmény nem forog fenn, vétséget követ el, aki abból a célból, hogy akár ő maga, akár más, törvény ellenére választójogot nyerjen, vagy hogy akár az ő, akár másnak választójoga törvény ellenére megmaradjon vagy végül, hogy valaki törvény ellenére választójogot ne nyerjen, vagy Választójogát törvény ellenére elveszítse: 1. hamis okiratot készít, vagy készíttet, tudva hamis vallomást tesz, tudva hamis felvilágosítást ad, vagy pedig tudva más hamis bizonyítékot vagy adatot szolgáltat; 2. valódi okiratot meghamisít vagy meghamisíttat, elrejt, megsemmisít vagy használhatatlanná tesz; 3. a választójog kellékeinek igazolásához szükséges okirat kiállítását vagy kiszolgáltatását, vagy a választójog kellékeinek igazolásához szükséges vallomást, felvilágosítást, vagy más bizonyíték vagy adat szolgáltatását törvény ellenére megtagadja; 4. hatóság vagy küldöttség előtt tudva hamis vagy hamisított okiratot, vagy más ilyen bizonyítékot vagy adatot használ fel; 5. mást az 1—4. pontokban felsorolt valamelyik cselekmény elkövetésére reáliszni törekszik. (2) Büntetett a cselekmény, ha azt valaki hivatala, vagy hivatalos megbízása körében követi el. T. 142. §. A 141. §-ban meghatározott cselekmény büntetése: 1. az 1., a 2. és a 4. pont esetében két évig terjedhető fogház és kétezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetés; 2. a 3. és az 5. pont esetében egy évig terjedhető fogház és ezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetés; 3. a (2) bekezdés esetében két évig terjedhető börtön. 6. §. Végül a következőkre kívánok nyomatékosan rámutatni: A T. 28. §-a és az 1926 : XXII. t.-c. 50. §-a szerint az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét csak minden ötödik évben kell újra összeállítani, a közbeeső években ellenben azt csak ki kell igazítani. A T. 29. §-a szerint továbbá a névjegyzék új összeállítása a választójogosultak vallomásszolgáltatása alapján történik. Ebből következik egyfelől az, hogy az általános vallomásszolgáltatás csak minden ötödik évben kötelező, másfelől az, hogy a névjegyzékbe való felvétel mindig csak a számlálólapon adott vallomás alapján történhetik. Nyomatékosan utalok ennélfogva arra, hogy akik magukat a választók névjegyzékébe újabban szerzett választójoguk alapján fel akarják vétetni, azáltal, hogy a T. 29. §. (12) bekezdésében említett jegyzékbe felvetettek, vallomásadási kötelességük alól nem mentesülnek; tehát ha számlálólapot ki nem töltenek és azt be nem szolgáltatják, a névjegyzékbe új választókként nem lesznek felvehetők. A T. 29. §-ában körülírt számlálólapokat a községi jegyző és városi tanács bocsátja rendelkezésükre és szedi össze olyan időben, hogy azok az összeíró küldöttségek rendelkezésére álljanak akkor, amikor a küldöttségek érdemleges munkálatukat megkezdik [T. 30. §. (2)], ugyancsak a községi jegyző és városi tanács bocsátja rendelkezésre az állandó alkalmazottak jegyzékét is. Budapest, 1928. évi január hó 1-én. Dr. Scitovszky Béla s. k.. m. kim belügyminiszter. KJ Budapesti i9£@ Pénteki Január 13. 10. szám. •• •• KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Nándor-tér 1. sz. — Telefon: I. 153—63. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Nándor-tér 1. sz. — Telefon: T. 153—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések: az első 10 szóért 24 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 16 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja delelesen küldendő be. Magánhirdetések: 1 új hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 17 fillér. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ...... IP 281. Magánosoknak „ ...... 3 „ 20 . Hivatalos Értesítő havi . . .. . 4 „ 80 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ n » b további S old.kint — 16 „ A Hív. Értesítő ára számonkint — 20 Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak Magánosoknak 3 P 84 f. 9,60. Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg 1028. január 1-től 24 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. l ! A magyar királyi belügyminiszter a m. kir belügyminiszteri, állami rendőrségi és vármegyei számvevőségi tisztviselők egyesített létszámába Schlemmer Sándor zalaegerszegi m. kir pénzügyi számvizsgálót a IX. fizetési osztályba vármegyei számvizsgálóvá, a magyar király pénzügyminiszter pedig Molnár Gyula vármegyei számtisztet a m. kir. központi vámigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez a XI. fizetési osztályba m. kir. pénzügyi számtisztté nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Kincsesné Kardos Mária oki. tanítónőt a sashalmi állami elemi iskolához állami elemi népiskolai tanítóvá kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Hadnagyné Mikó Etel oki. tanítót a bakonszegi ref. elemi iskolához az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának b) pontjában nyert felhatalmazás alapján ref. elemi iskolai rendes tanítóvá nevezte ki.