Budapesti Közlöny, 1928. június (62. évfolyam, 124-147. szám)

1928-06-01 / 124. szám

Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Nándor-té­r 1. sz. — Telefon: Aut. 604­­53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Nándor-té­r 1. sz. — Telefon: Aut 604 64 A m. kir. postatakarékpénztár: számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések: az első 10 szóért 24 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg meg­küldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja esőlegesen küldendő be. Magánhirdetések: 1 új hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 17 fillér. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ...... IP 281. Magánosoknak ........................3 „ 20 ,, Hivatalos Értesítő havi . . . . 4 ,, 80 ’. Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 » » a további 8 old.­kint — 16 „ A Hív. Értesítő ára számonkint — 20 „ Az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak.......................3 P 84 f. Magánosoknak.......................9 _ 60 _ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügy­­­­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — A.: elszámolásra küldendő összeg 1928. január 1-től 24 pengő. Irrr a NEMZ. Budapest, 1928. Péntek, pnius I. HIVATALOS LAP. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi földmivelésü­gyi miniszter előterjesztésére a Gazdasági Műszaki Hivatal tiszti személyzetének létszámában Zauner Alajos miniszteri tanácsosi címmel felruházott minisz­teri osztálytanácsosnak, a miniszteri tanácsosi jelleget adományozom. Kelt Budapesten, 1928. évi május hó 8. napján. Horthy s. k. Mayer János s. k. A magyar királyi belügyminiszter előterjesz­tésére megengedem, hogy Bánovszky János budapesti vendéglősnek, Bartha János magyar királyi vámszaki tisztviselőnek, vitéz Csik László magyar királyi államvasúti kórházi fő­orvosnak, dr. Karsay Sándor devecseri királyi járásbirósági elnöknek, vitéz balásfalvi Kiss Károly MÁV. felügyelőnek, Kolbenschlag Béla nyugalmazott főispánnak, Tóber Sámuel ma­gyar királyi főerdőmérnöknek és dr. Vargha Kálmán debreceni magyar királyi gazdasági akadémiai igazgatónak nemzeti szempontból értékes szolgálataikért elismerésem tudtul adassék. Kelt Budapesten, 1928. évi május hó 15. napján. Horthy s. k. Dr. Scitovszky Béla s. k., A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az Országos Magyar Gyüjteményegyetem al­tiszti létszámába Kémer József gépészt mű­szaki altiszt-gépésszé, Kiss József iparművészeti múzeumi szakaltiszt-restaurátort műszaki al­­tiszt-restaurátorrá, Prosszer Lőrinc magyar nemzeti múzeumi I. osztályú altisztet szakal­­tiszt-segédgépésszé, Kovács András magyar nemzeti múzeumi I. osztályú altisztet szakal­­tiszt-asztalossá, Tuba Sándor országos levéltári I. osztályú altisztet szakaltisztté és Belencsik János magyar nemzeti múzeumi II. osztályú altisztet I. osztályú altiszt-kapussá kinevezte. A m. kir. belügyminiszter Kantarcsics hadai újpesti születésű, rákospalotai illető­­egi­, ref. vallásu, nős, cipőszabász, rákos­­alotai lakos kérelmére saját, valamint László év. kir. gyermeke családi nevét az 1928. évi 19.728 VllI. számú határozatával „Kovács“ ívre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter Klein Ignác móri születésű és illetőségű, róm. kath. vallásu, nős, földmives, móri lakos kérelmére saját, vala­mint Terézia, Mária és Rozália nevű kir. gyer­mekei családi nevét az 1928. évi 251.882.VIII. számú határozatával „Kolozs“ névre változ­tatta át. A m. kir. belügyminiszter Kubancsik Tamás mányi születésű és illetőségű, róm. kath. vallásu, nős, székesfővárosi javadalmi őr, bu­dapesti lakos kérelmére saját, valamint Erzsé­bet, Tamás és Mária nevű kir. gyermekei családi nevét az 1928. évi 251.883/VIII. szám­i határo­zatával „Kökényes“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Kroslák Miklós nyitraszerdahelyi születésű, ág. h. ev. vallásu, nős, komornyik, budapesti lakos kérelmére saját, valamint Éva Jolán nevű kir. gyermeke családi nevét az 1928. évi 252.044/VIII. szám­i határozatával „Kerencsi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Komondi László, Sárváron 1893. évben született, róm. kath. vallásu, nagytétényi lakos, sárvári illető­ségű, nőtlen, vegyészmérnök kérelmére családi nevét az 1928. évi 253.019/VIII. számú határo­zatával „Komondy“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter dr. Ionescu György Kornél, Budapesten 1887. évben szüle­tett, gör. kel. vallásu, budapesti lakos és illető­ségű, m. kir. posta titkár, nős, kérelmére saját, valamint György Kornél Mária nevű kir. gyer­meke családi nevét az 1928. évi 253.219.Vill. számú határozatával ,,Derecskéig“ névre változ­tatta át. A m. kir. belügyminiszter Kimmel István budakalászi születésű, ref. vallásu, nős, hivatá­sos katona, pomázi illetőségű és ugyanottani lakos kérelmére saját, valamint Olga, Mária Margit és Károly nevű kir. gyermekei családi nevét az 1928. évi 253.638/VIII. számú határo­zatával „Keményfi“ névre változtatta át. A m.kir. pénzügyminiszternek 73.834. 1928 számú rendelete az egyes magánjogi pénztartozások átértékelésé­ről szóló 1828. évi XII. t.-c. 20—27. §-aiba az élet- és járad­ékbiztositási szerződésen alapuló pénztartozások tekintetében felvett rendelkezések folytán a szerződő felek (biztosítottak, kedvez­ményezettek) részéről teendő bejelentések tár­gyában. Addig is, míg az egyes magánjogi pénztarto­zások átértékeléséről szóló 1928 : XII. t.-c. 22., 23. és 27. §-ában kapott felhatalmazás alapján a törvény biztosításügyi rendelkezéseinek végre­hajtása tárgyában kiadandó rendelet közzéte­hető, az igazságügy miniszterrel egyetértve a következőket rendelem. 1­ §• A biztosító magánvállalatoknak az 1928. évi XII. t.-c. 22. §-ában kimondott átruházási kö­telezettségét a törvény 20. §-a, a törvény életbe-, lépésekor állandóan Magyarország területén lakó feleikkel 1922. évi január hó 1. napja előtt kötött élet- és járadék­biztosítási szerződésekre állapítja meg. A vállalatok azonban a háború és a békeszerződés következtében előállott hely­zet folytán számos biztosítottról nem tudják megállapítani, va­jon azok a törvény hatályba­lépésének idejében állandóan Magyarország te­rületén laknak-e. Ezenkívül pedig épen a koro­­na értékcsökkenése folytán a szerződő felek nagy tömege díjfizetési kötelezettségének éveken át nem tett eleget s mivel a biztosító vállalatok nem tudhatták azt, hogy a törvény rendelke­zései azokra a biztosításokra is ki fognak ter­jedni, melyekre 1922.­január hó 1-e óta díjfize­tés nem történt, a kötvényfeltételeknek megfe­lelőig ezeket a szerződéseket nyilvántartásuk­ból esetleg törölték. Mindezekre tekintettel állandóan Magyaror­szág területén lakó minden olyan biztosított­nak (szerződő félnek, kedvezményezettnek), akinek a törvény 20. §-ában felsorolt valamely biztosító magánvállalattal 1922. évi január hó 1-e előtt kötött, magyar törvényes értékben tel­jesítendő élet-, járadék- vagy másnemű szemé­lyi biztosítási szerződése (kötvénye) van, saját érdeke, hogy a kötvényt kiállító vállalatnál, ille­tőleg annál a vállalatnál, amelyre szerződése időközben átruháztatott/a jelen rendelet közzé­tételétől számított három hónapon belül bejelen­tést tegyen. 2­ §• Állandóan Magyarország területén lakó an­nak a biztosítottnak (szerződő félnek), aki szer­ződését magyar törvényes értékben olyan bizto­sító magánvállalattal kötötte meg, amelynek bel­földön van ugyan képviselete, de maga a szer­ződés a külföldi vállalat központi intézeténél, vagy bármely külföldi fiókjánál tett ajánlata alapján jött létre, abban az esetben, ha szerző-ő­dését a Biztosító vállalatok állami felügyelő ha­tóságára kívánja átruháztatni, mielőbb az érde­kelt külföldi vállalatnak ahhoz a szervéhez kell fordulnia, melynél biztosítási ajánlatát benyúj­totta, mivel a törvény 20. §-ának 3. pontja sze­rint az ily külföldi vállalat csak a jogosult fél hozzájárulásával ruházhatja át a biztosítási szerződést. 3. §. A törvény 20. §-ának utolsó bekezdése értel­mében olyan szerződés esetében, mely szerint biztosítási összeg fejében hadikölcsön kötvényt kell kiszolgáltatni, a törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást. E szerződések alapján tehát ezekről a biztosításokról a feleknek nem kell bejelentést tenniök. 4. §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép élet­be. Budapest, 1928. évi május hó 25-én. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1928. évi 14.468 X 5. számú rendelete üdvözlő táviratok rendszeresítése tárgyában. Ünnepélyes alkalmakkor (eljegyzés, házas­ság, névnap, évforduló, stb.) küldeni szokott táviratokat a posta, a belföldi forgalomban, a szám ára 10 fillér.

Next