Budapesti Közlöny, 1928. július (62. évfolyam, 148-173. szám)

1928-07-01 / 148. szám

. A helyiségekben csak az üzemben használt felszerelési tárgyak tarthatók. A helyiségekben lakni, aludni tilos. 11. §: A szikvíz előállításánál csak hatósági vagy pénztári orvossal megvizsgált, fertőző vagy undort keltő betegségben nem szenvedő sze­mélyzetet szabad alkalmazni. Az alkalmazottak munkájuk megkezdése előtt kizáróan erre a célra szolgáló tiszta (mosható) ruhát (köpenyt) kötelesek magukra ölteni és kezeiket szappannal gondosan meg kell mosniuk. A mosdás céljaira csappal ellátott vagy vízvezetéki csap alá helye­zett mosdókészülékről, szappanról, körömkefé­ről és tiszta törülközőről az üzem tulajdonosa köteles gondoskodni. 12. §. A szikviz előállításához használt gépek és készülékek ama részeinek, ideértve a készülé­kekből elágazó csöveket is, amelyekkel a víz, illetőleg a szikviz érintkezik, legfeljebb 1% ólmot, illetőleg 1 % idegen fémet tartalmazó tiszta ónanyagból kell készítve lenniök, ha pedig ezen géprészek és készülékek nem ónból készültek, azoknak az előbb megjelölt finom­ságú, összefüggő ónréteggel erősen kell be­vonva lenniök. A szikvízkészítő iparosnak kötelessége gon­doskodni arról, hogy az ónréteg mindig jókar­ban legyen. A szikviz készítéséhez vulkanizált kavicsukból előállított tárgyakat (edényeket, csöveket, csa­pokat), úgyszintén a szikvizes palackok záró­készülékének tömítéséhez kaucsukot csak abban az esetben szabad használni, ha a kaucsuk, melyből a tárgyak készültek, megfelel az 1905. évi 35.556. számú belügyminiszteri körrendelet 2. §-ában és a 7. §. 2. bekezdésében foglalt ren­delkezéseknek. 13. §. A szikvíz előállításához rendszerint csak folyé­kony szénsavat szabad használni. A szénsavnak mérgező gázoktól és egyéb káros anyagoktól mentességéért a szénsavat szállító gyáros felelős; köteles azonban a szikvizkészítő iparos is esetleg a szénsav megáposása által gondoskodni arról, hogy a felhasznált folyékony szénsav a szikviz előállításának menete alatt tiszta maradjon, s hogy mérgező gázok vagy egyéb káros anyagok benne kimutathatók ne legyenek. A szénsavas tartályokat és a szikvizzel töltött palackokat és kimérő készülékeket (15. §.) kályha mellé állítani vagy a nap hevének kitenni nem szabad. A szikviz készítéséhez szükséges szénsav elő­állítására a kereskedelemügyi és a népjóléti és munkaügyi miniszter együttes engedélye alapján magnezit, dolomit vagy márvány, másrészt technikai értelemben tiszta kénsav is használ­ható, ha az arzént, kénsavat, salétromsavat, legfeljebb nyomokban tartalmaz. Ami az arzént illeti, ennek mennyiségére nézve az 1905. évi 35.556. számú belügyminiszteri rendelet 2. §-ának a) pontja irányadó. A szénsavat csak a szikvíztöltő helyiségtől különálló oly helyiségben szabad előállítani, melynek rendes ablaka és a szabadba vezető külön kijárata van. A szénsav előállításának megkezdését az illetékes elsőfokú iparhatóságnak nyolc nap alatt be kell jelenteni. A szénsav elő­állításának szünetelése idejére a szénsavfejlesztő készüléket hatósági zárral kell ellátni. 14. §: A szikvizet csak szifonfejjel (kupakkal), ken­gyelzárral vagy a kereskedelemügyi minisztertől a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyet­értően engedélyezett más zárókészülékk­el ellá­tott, teljesen átlátszó üvegpalackban lehet for­galomba hozni. A szifonfejjel ellátott üvegpalack űrtartalma egy liternél, a kengyelzárral ellátott üvegpalack űrtartalma két liternél nagyobb nem lehet. A szifonfejjel (kupakkal) ellátott üvegpalack falvastagságának legalább 15, a kengyelzárral ellátott üvegpalack falvastagsá­gának legalább 8 légköri nyomást kell kibírnia. A más zárókészülékkel ellátott üvegpalackok nagyságát és falvastagságát az engedélyezés alkalmával kell megállapítani. A szifonfejnek (kupaknak) vagy más záró­­készüléknek a vízzel közvetlenül érintkező részei üvegből, porcellánból, legfeljebb 3% idegen fémet tartalmazó tiszta ónból, alumíniumból, nikkelből, vagy a 12. §. utolsó bekezdésében körülírt minőségű kaucsukból készülhetnek, vagy pedig azokat olyan ón- vagy aluminiumbetéttel (béléssel) kell ellátni, amely megfelel az ezen szakaszban foglalt rendelkezéseknek. A szifonfejeknél (kupakoknál) vagy más záró­készülékeknél a belső szerkezet vízzel érintkező rézalkatrészeinek ezüstözötteknek kell lenniök. A szifonfej (kupak) egyéb tartozékai (szelep és üvegcsőöntvény) szintén legfeljebb 3% idegen fémeket tartalmazó tiszta ónból lehetnek. Bármilyen más anyagból, más fémkeverékből készült szifonfejet (kupakot) vagy zárókészülé­ket csak a kereskedelemügyi minisztertől a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőleg adott engedély alapján szabad használni. Az ónötvözetből vagy­­alumínium, nikkel kivételével — más fémből készült szifonfejnek (kupaknak) kívül nikkelezettnek kell lennie s a tulajdonos köteles a nikkelezés jó karban tar­tásáról gondoskodni. A szifonfejnek (kupaknak), úgyszintén más zárókészüléknek a külső oldalán és amennyiben a kengyelzáras készülék feje fémből készült, a készülék fején, továbbá a vízzel érintkező külön alkatrészeken is (szelepeken, szeleprúdon és üvegcsőöntvényen) fel kell tüntetni az azt készítőnek nevét, gyártási jelzését, illetőleg védjegyét (23. §.) és a készítésnek évszámát. Ezenkívül a szifonfejnek (kupaknak) és a ken­gyelzár kivételével más zárókészüléknek a külső oldalán fel kell tüntetni a szikvizkészítő iparos­nak is a cégét (nevét) és a telephelyét. A szikvizes palackokon a szikvizkészítő iparos cégét (nevét) és telephelyét etetéssel, bevéséssel vagy dombornyomással kell feltüntetni. A palac­kokon ezenkívül még csak a védjegy és a szikviz megjelölés tüntethető fel, azonban díszítéses, képes vagy ásványvizekre emlékeztető ábrákat vagy ilyen ábrázolású címkéket alkalmazni tilos.­ A szikvizkészítő iparos a tilalom alá eső címkéket a szikvízzel töltött palackokról azonnal eltávolítani, a címkékből meglevő készleteket pedig megsemmisíteni köteles. Kihágási eljárás esetében a címkékből meglevő készleteket le kell foglalni, illetőleg el kell kobozni. A kengyelzáros üvegeken bádogból vagy más fémanyagból készült, az üveg nyakát körülfogó legalább 3 cm. széles címkét kell ''alkalmazni oly felírással, amelynek szövege szembetűnő betűkkel jelzi, hogy az üveg tartalma nem ásványvíz. Ennek a felírásnak a szövege lehet pl. „Közönséges szikvíz.“ „Nem ásványvíz.“ „Szikviz.“ „Ivóvízből készült szikviz.“ stb. A kengyelzáros üvegekre — kivéve azokat, amelyek csak a saját üzemben hozhatók forga­lomba (2. §, harmadik bekezdés) —töltés után­­a szikvizkészítő iparos cégével (nevével) ellátott papír- vagy fém zárószalagot kell alkalmazni. A zárókészülékre vonatkozó rendelkezések az autoszifon néven forgalomba hozott palackokra is irányadók. Ezeket a palackokat drót- vagy fémfonatba kell burkolni s azokra csak olyan szénsavbomba erősíthető fel, amely legfeljebb tizenöt légkörnyomást fejt ki. Az autoszifonüveg­­palacknak legalább húsz légköri nyomást kell kibírnia. Autoszifon vagy más hasonló szerkezettel ellátott üvegpalackban szikviz forgalomba nem hozható. 15. §. A szikviz előállítható és forgalomba hozható vörösrézből készült, belül 99%-os tiszta, leg­alább egy mm. vastag és folytonos ónréteggel bevont, lecsavarható fenékkel vagy fedéllel ellátott, könnyen tisztítható, belső részében is könnyen megtekinthető s legalább húsz lég­környomásra kipróbált úgynevezett kimérő ké­szülékben is, ha annak szerkezete kizárja azt, hogy a kibocsátott szikviz oly gépalkatrésszel juthasson érintkezésbe, amelyből ólmot vagy rezet vehetne fel. Az ilyen készüléket a nyomás kibíráshoz méretezett biztonsági szeleppel kell ellátni. A szikvizkészítő iparosnak kötelessége gondoskodni arról, hogy a kimérő készüléken az ónréteg mindig jókarban legyen. 16. §. A szikvizes palackokat és az azokra felszerelt szifonfejeket (kupakokat), kengyelzárt és más zárókészülékeket kívül és belül mindig kifogás-­ talanul tisztán kell tartani. A palackokat, szifonfejeket (kupakokat), zárókészülékeket min­den töltés előtt, a szifonfejes palackok belsejét a szükséghez képest, a kengyelzáros palack belsejét pedig minden töltés előtt alaposan ki kell mosni. A belső mosás után a palackokat csapról folyó tiszta vízzel többszörösen ki kell öblíteni. Minden szikvizgyárban egy kizárólag palackmosásra szolgáló, az üzem nagyságához mért áztató kádnak vagy készüléknek kell lennie, a palackok belső és külső mosásához pedig megfelelő mosókeféket kell készen­­tartani és használni. Palackok mosásához csakis olyan vizet szabad használni, amilyenből szikvíz készíthető. 17. §: A munkások védelmére a szükséges óvó­­intézkedéseket meg kell tenni, a nagy nyomású gépek és egyéb készülékek pontos kezelésére, az esetleges balesetek lehetőségére és az azok elleni védekezésre az ezeknél elfoglalt személy­zetet ki kell tanítani. A szikviz töltésénél a palackokra drótkosara­kat, a munkások arcára drótból készült arcvédő­ket, folyékony szénsav alkalmazása esetében pedig a szénsav tartály és a szikvizgép közé expansió-edényt vagy szabályozó készüléket (reduktort) kell alkalmazni. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1928 julius 1. III. FEJEZET. A szikviz árusításánál és szállításánál követendő rendelkezések. 18. §­A szikvizzel töltött palackoknak, valamint a szállítókocsiknak közegészségügyi szempont­ból kifogástalanoknak kell lenniök. Szikvizet idegen céggel (névvel) megjelölt, továbbá olyan palackokban, amelynek alján vagy falán lerakodások vannak, valamint tisz­tátalan szikvizet forgalomba hozni tilos. Tilos továbbá ugyanazon palackban, amely szikviz forgalomba hozatalára szolgál, egyéb üdítő italt (limonádét, málnaszörpöt, stb.) forgalomba hozni. A 8. §. utolsó előtti bekezdésében megjelölt vízből készült szikviznek más községben forga­­lombahozatalát az e községre illetékes hatóság közegészségügyi szempontból indokolt esetekben eltilthatja. A szikviz szállításánál és árusításánál csak fertőző és undort keltő betegségben nem szenvedő és a tisztaságra ügyelő személyzetet szabad alkalmazni. 19. §­ Üzletátruházás vagy üzlet megszűnés esetén a jogelőd készletéhez tartozó s ennek cégével (nevével) ellátott palackok használatára, ha kijátszás lehetősége fenn nem forog, az elsőfokú iparhatóság engedélyt adhat. Ezekről az idegen céggel (névvel) ellátott palackokról mindaddig számszerű nyilvántartást kell vezetni, amíg azok forgalomban maradnak. Szabálytalanság eseté­ben az engedély bármikor megvonható. 20. §. 4 szifonfejeken (kupakokon), más zárókészü­lékeken, valamint a szikvizes palackokon lévő cég (név) és telepjelző felírásoknak jogosulatlan eltávolítása tilos. Külföldön készített szikviz csak abban az esetben hozható forgalomba, ha úgy a palack, mint a szikviz az e rendeletben megállapított követelményeknek megfelel. E követelmények megtételéért a felelősséget a forgalombahozó viseli. 21. §: A jelen rendelet határozmányainak megfelelő szikvizes palack helyett az előírt követelmények­nek meg nem felelő, a forgalomból kivont vagy használatra alkalmatlan­ palackot vissza­adni, elfogadni, vagy ilyen palackot a vissza­adott palackok közé bárminő módon becsem­pészni tilos. A forgalomban elcserélt szikvizes palackok kölcsönös kicserélése céljából Budapesten csere­csarnokot kell­ létesíteni. Más városban vagy községben cserecsarnokot csak abban az esetben

Next