Budapesti Közlöny, 1929. június (63. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-01 / 122. szám

Budapest, 1929. 122. szám. Szombat, Junius I. HIVATALOS LAP. ■M.M. A. ▼ XX J- XX XI VF £7 AJ XX A. • Előfizetési árak az Országos Törvés Hatóságoknak havi ...... 1 P 28 f. Magánosoknak „ ...... 3 „ 20 „ Hivatalos Értesítő havi . . . . 4 „ 80 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ további 8 old.­kint — 16 „ A Hív. Értesítő ára számonkint — 20 „ Az „Országos Törvénytárára az előíit minisztérium által megállapított ára alapján egy évre Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon : Aut. 604—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma : 64.805. Hivatalos hirdetések dija, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási dija 1 uj hatodhasábos mini sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. aytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak................................................ . 3 P 84 f. Magánosoknak........................................................9 „­60 ” etés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügy­­történik. — Az elszámolásra küldendő összeg 24 pengő. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi pénzügyminiszter előter­jesztésére eh. Simon Gyula postatakarékpénztári igazgatói címmel és jelleggel felruházott főtit­kárt és Reich Sándor postatakarékpénztári I. osztályú főszámtanácsosi címmel és jelleggel felruházott II. osztályú főszámtanácsost posta­takarékpénztári I. osztályú főszámtanácsosokká a VI. fizetési osztályba kinevezem s egyben dr. Simon Gyulát jogvégzettségére való tekintettel, az államszámviteltani állami vizsga letételének kötelezettsége alól felmentem. Kelt Budapesten, 1929. évi május hó 28. nap­ján. Horthy s. k. Dr. Wekerle Sándor s. k. A m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. posta­takarékpénztár fogalmazási személyzetének lét­számában dr. Kövesdy Imre m. kir. postataka­rékpénztári titkárt a VII. fizetési osztályba fő­titkárrá, dr. Szamosközy István m. kir. postata­karékpénztári segédtitkárt a VIII. fizetési osz­tályba titkárrá, dr. Benes Ferenc m. kir. posta­­takarékpénztári fogalmazót a IX. fizetési osz­tályba segédtitkárrá, dr. Bollya László m. kir. postatakarékpénztári I. osztályú tisztet és dr. Gortvay Adorján m. kir. postatakarékpénztári ideiglenes minőségű II. osztályú tisztet a X. fi­zetési osztályba fogalmazókká, a m. kir. posta­takarékpénztár üzleti és számvevőségi személy­zetének létszámában pedig Csury Aladár m. kir. postatakarékpénztári számtanácsost a VII. fizetési osztályba II. osztályú főszámtanácsossá, Halmos Ferenc, Held Ede és Forkó Alajos m. kir. postatakarékpénztári számvizsgálókat a VIII. fizetési osztályba számtanácsosokká, Zellény Vilmos m. kir. postatakarékpénztári irodatisztet, továbbá Torony­ay Károly­né szül. Vogl Mária, Kocsis Erzsébet, Hadházy János, Bogdán Viktor, Balogh László és Zsucsera Jenő m. kir. postatakarékpénztári II. osztályú tiszte­ket a X. fizetési osztályba I. osztályú tisztekké ; Vrabély Nadja, Benesószky Elek, Király Kál­mán, Locher Lajos, Máté Miklós, Kilián Sándor és Halmschlager János m. kir. postatakarék­pénztári gyakornokokat a XI. fizetési osztályba II. osztályú tisztekké ; dr. Pákozdy László és dr. Pozsgay Gábor m. kir. postatakarékpénztári gyakornokokat a XI. fizetési osztályba ideig­lenes minőségű II. osztályú tisztekké kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Szepessy Gyula nyugdíjas állami elemi iskolai tanítót a tényleges szolgálatba visszavette és a kenderes-h­osszuháti állami elemi iskolához ál­lami elemi népiskolai tanítóvá kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Uhercsik Ilona okt. óvónőt tolnai községi óvó­nővé nevezte ki. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter Rácz Bélának, a kecskeméti m. kir. állami gyermekmenhely gondnokának a közegészség­ügyi szolgálat terén 25 éven át kifejtett buzgó és eredményes munkásságáért meleg elismerését és őszinte köszönetét nyilvánította. A m. kir. belügyminiszter P­a­u­­­o­v­i­t­s Jenő Esztergomban 1889. évben született, róm. kath vallású, nagykovácsi lakos, hentes és mészáros kérelmére saját, valamint Anna, Borbála, Mária, Erzsébet, Róza és Terézia nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 250.007. VIII. számú határozatával „Pándi“ névre vál­toztatta át. A m. kir. belügyminiszter hősi halált halt Traj Istvánnak 1911. évben Szentes r. t. vá­rosban született kiskorú István és 1913. évben Szentes r. t. városban született kiskorú Mária nevű, róm. kath. vallásu, szentesi illetőségű és lakos gyermekei családi nevét az 1929. évi 251.728/VIII. számú határozatával „Négyesi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter hősi halált halt R­a­d­i­c­s Andrásnak 1917. évben Kiszom­bor községben született András nevű, kiszombori lakos és illetőségű, róm. kath. vallásu, gyermeke családi nevét az 1929. évi 251.730/VIII. szám­i határozatával „Radnai“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter N­e­b­u­c­z Mihály Adonyban 1893. évben született, róm. kath. val­lásu, budapesti lakos, tűzoltó saját, valamint Margit, Mihály, Lajos és Julianna ,nevü kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 251.795/VIII. számú határozatával „Nádor­völgyi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Kracsun Kál­mán Bálint Budapesten 1883. évben született, ág. h. ev. vallásu, budapesti lakos, parkőr saját, valamint Ferenc, Klára, János József és Rudolf Kálmán nevű­ kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 251.797 VIII. számú határozatával „Karácsony“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Durmics János Iszkaszentgyörgyön 1886. évben született, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, székesfővárosi altiszt saját, valamint Mária nevű kiskorú gyer­meke családi nevét az 1929. évi 251.799/VIII. számú határozatával „Délcegi“ névre változ­tatta át. A m. kir. belügyminiszter Bauer Lajos 1896. évben Nemesvis községben született, ne­­mesvisi illetőségű, kőszegi lakos, róm. kath. vallásu, nős, rendőrőrmester kérelmére saját, valamint Lajos, Ilona, Mária és László nevű kis­korú gyermekei családi nevét az 1929. évi 251.881/VIII. számú határozatával „Besenyő“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Svanczara La­jos 1904. évben Vállajban született, vállaji lakos, róm. kath. vallásu, nőtlen, gyakorló orvos kérel­mére családi nevét az 1929. évi 252.203/VIII. számú határozatával „Somos“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter dr. Kámán Ká­roly Zalaháshágyon 1897. évben született, róm. kath. vallásu, törvényszéki jegyző, budapesti lakos kérelmére családi nevét az 1929. évi 252.642/VIII. szám­i határozatával „Kálmán“ névre változtatta át. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 6.429/1929. évi. számú rendelete a munkaügyi bírósághoz ülnökök kijelölésére jogosított szakegyesületek jegyzékének kiegészí­téséről. A munkaügyi bírósághoz ülnökök kijelölésére jogosított munkaadói Szakegyesületek jegyzéké­be a magyar szaklapok országos egyesületét (Budapest, VI., Andrássy­ ut 29.) felveszem. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1929. évi május hó 25.-én. A miniszter helyett: Dr. báró Wimmersperg Frigyes s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1929. évi 74.900. számú körrendelete az Olaszországgal 1928. julius 4-én kötött keres­kedelmi és hajózási szerződés életbelépésével kapcsolatos végrehajtási intézkedések tárgyában. (A központi m. kir. Vámigazgatósághoz és va­lamennyi m. kir. vámhivatalhoz.) (1) Magyarország és Olaszország között Ró­mában 1928. julius 4.-én kereskedelmi és hajó­zási szerződés jött létre, amely az 1929. évi XX. törvénycikkel az ország törvényei közzé iktat­­tatván, 1929. junius hó 1.-én lép életbe. Ezzel egyidejűleg az 1925. évi julius hó 20.-án kötött és az 1925. évi XXXVIII. t.-c-be iktatott ideig­lenes egyezmény hatályát veszti. (2) Ezzel kapcsolatban az 1925. évi december hó 24.-én 160.888. szám alatt kiadott itteni ren­delet hatályon kívü­l helyezése mellett elrende­lem a következőket : (3) A most életbelépő szerződés értelmében (8. cikk) Olaszország az árubevitelt és kivitelt illetőleg a legnagyobb kedvezményt korlátozás nélkül fogja élvezni, vagyis a vámtarifa minden tételére kiterjedőleg. (4) Az olasz gyarmatokról és birtokokról ér­kező áruk ugyanolyan elbánásban részesíten­­dők, mint az olaszországiak. Ideszámítandó : Eritrea, Olasz Szomáli­föld, Tripolis és Cyre­­naica (Lybia Italiana), és a tienzsini bérleti te­rület. (5) A szerződés ,,B!” melléklete tartalmazza azoknak az Olaszországból származó és onnan érkező áruknak felsorolását, melyek Magyar­ A­lap mai számához az „Országos Törvénytár“ előfizetői részére az „Országos Törvénytár“-nak az 1929 évi XX—XXI. törvénycikkeket tartalmazó 12. száma csatolva van. Egyes szám ára lO fillér*.

Next