Budapesti Közlöny, 1929. június (63. évfolyam, 122-146. szám)
1929-06-01 / 122. szám
Budapest, 1929. 122. szám. Szombat, Junius I. HIVATALOS LAP. ■M.M. A. ▼ XX J- XX XI VF £7 AJ XX A. • Előfizetési árak az Országos Törvés Hatóságoknak havi ...... 1 P 28 f. Magánosoknak „ ...... 3 „ 20 „ Hivatalos Értesítő havi . . . . 4 „ 80 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ további 8 old.kint — 16 „ A Hív. Értesítő ára számonkint — 20 „ Az „Országos Törvénytárára az előíit minisztérium által megállapított ára alapján egy évre Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon : Aut. 604—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma : 64.805. Hivatalos hirdetések dija, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási dija 1 uj hatodhasábos mini sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. aytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak................................................ . 3 P 84 f. Magánosoknak........................................................9 „60 ” etés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügytörténik. — Az elszámolásra küldendő összeg 24 pengő. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi pénzügyminiszter előterjesztésére eh. Simon Gyula postatakarékpénztári igazgatói címmel és jelleggel felruházott főtitkárt és Reich Sándor postatakarékpénztári I. osztályú főszámtanácsosi címmel és jelleggel felruházott II. osztályú főszámtanácsost postatakarékpénztári I. osztályú főszámtanácsosokká a VI. fizetési osztályba kinevezem s egyben dr. Simon Gyulát jogvégzettségére való tekintettel, az államszámviteltani állami vizsga letételének kötelezettsége alól felmentem. Kelt Budapesten, 1929. évi május hó 28. napján. Horthy s. k. Dr. Wekerle Sándor s. k. A m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. postatakarékpénztár fogalmazási személyzetének létszámában dr. Kövesdy Imre m. kir. postatakarékpénztári titkárt a VII. fizetési osztályba főtitkárrá, dr. Szamosközy István m. kir. postatakarékpénztári segédtitkárt a VIII. fizetési osztályba titkárrá, dr. Benes Ferenc m. kir. postatakarékpénztári fogalmazót a IX. fizetési osztályba segédtitkárrá, dr. Bollya László m. kir. postatakarékpénztári I. osztályú tisztet és dr. Gortvay Adorján m. kir. postatakarékpénztári ideiglenes minőségű II. osztályú tisztet a X. fizetési osztályba fogalmazókká, a m. kir. postatakarékpénztár üzleti és számvevőségi személyzetének létszámában pedig Csury Aladár m. kir. postatakarékpénztári számtanácsost a VII. fizetési osztályba II. osztályú főszámtanácsossá, Halmos Ferenc, Held Ede és Forkó Alajos m. kir. postatakarékpénztári számvizsgálókat a VIII. fizetési osztályba számtanácsosokká, Zellény Vilmos m. kir. postatakarékpénztári irodatisztet, továbbá Toronyay Károlyné szül. Vogl Mária, Kocsis Erzsébet, Hadházy János, Bogdán Viktor, Balogh László és Zsucsera Jenő m. kir. postatakarékpénztári II. osztályú tiszteket a X. fizetési osztályba I. osztályú tisztekké ; Vrabély Nadja, Benesószky Elek, Király Kálmán, Locher Lajos, Máté Miklós, Kilián Sándor és Halmschlager János m. kir. postatakarékpénztári gyakornokokat a XI. fizetési osztályba II. osztályú tisztekké ; dr. Pákozdy László és dr. Pozsgay Gábor m. kir. postatakarékpénztári gyakornokokat a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű II. osztályú tisztekké kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Szepessy Gyula nyugdíjas állami elemi iskolai tanítót a tényleges szolgálatba visszavette és a kenderes-hosszuháti állami elemi iskolához állami elemi népiskolai tanítóvá kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Uhercsik Ilona okt. óvónőt tolnai községi óvónővé nevezte ki. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter Rácz Bélának, a kecskeméti m. kir. állami gyermekmenhely gondnokának a közegészségügyi szolgálat terén 25 éven át kifejtett buzgó és eredményes munkásságáért meleg elismerését és őszinte köszönetét nyilvánította. A m. kir. belügyminiszter Pauovits Jenő Esztergomban 1889. évben született, róm. kath vallású, nagykovácsi lakos, hentes és mészáros kérelmére saját, valamint Anna, Borbála, Mária, Erzsébet, Róza és Terézia nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 250.007. VIII. számú határozatával „Pándi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter hősi halált halt Traj Istvánnak 1911. évben Szentes r. t. városban született kiskorú István és 1913. évben Szentes r. t. városban született kiskorú Mária nevű, róm. kath. vallásu, szentesi illetőségű és lakos gyermekei családi nevét az 1929. évi 251.728/VIII. számú határozatával „Négyesi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter hősi halált halt Radics Andrásnak 1917. évben Kiszombor községben született András nevű, kiszombori lakos és illetőségű, róm. kath. vallásu, gyermeke családi nevét az 1929. évi 251.730/VIII. számi határozatával „Radnai“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Nebucz Mihály Adonyban 1893. évben született, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, tűzoltó saját, valamint Margit, Mihály, Lajos és Julianna ,nevü kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 251.795/VIII. számú határozatával „Nádorvölgyi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Kracsun Kálmán Bálint Budapesten 1883. évben született, ág. h. ev. vallásu, budapesti lakos, parkőr saját, valamint Ferenc, Klára, János József és Rudolf Kálmán nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 251.797 VIII. számú határozatával „Karácsony“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Durmics János Iszkaszentgyörgyön 1886. évben született, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, székesfővárosi altiszt saját, valamint Mária nevű kiskorú gyermeke családi nevét az 1929. évi 251.799/VIII. számú határozatával „Délcegi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Bauer Lajos 1896. évben Nemesvis községben született, nemesvisi illetőségű, kőszegi lakos, róm. kath. vallásu, nős, rendőrőrmester kérelmére saját, valamint Lajos, Ilona, Mária és László nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 251.881/VIII. számú határozatával „Besenyő“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Svanczara Lajos 1904. évben Vállajban született, vállaji lakos, róm. kath. vallásu, nőtlen, gyakorló orvos kérelmére családi nevét az 1929. évi 252.203/VIII. számú határozatával „Somos“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter dr. Kámán Károly Zalaháshágyon 1897. évben született, róm. kath. vallásu, törvényszéki jegyző, budapesti lakos kérelmére családi nevét az 1929. évi 252.642/VIII. számi határozatával „Kálmán“ névre változtatta át. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 6.429/1929. évi. számú rendelete a munkaügyi bírósághoz ülnökök kijelölésére jogosított szakegyesületek jegyzékének kiegészítéséről. A munkaügyi bírósághoz ülnökök kijelölésére jogosított munkaadói Szakegyesületek jegyzékébe a magyar szaklapok országos egyesületét (Budapest, VI., Andrássy ut 29.) felveszem. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1929. évi május hó 25.-én. A miniszter helyett: Dr. báró Wimmersperg Frigyes s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1929. évi 74.900. számú körrendelete az Olaszországgal 1928. julius 4-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés életbelépésével kapcsolatos végrehajtási intézkedések tárgyában. (A központi m. kir. Vámigazgatósághoz és valamennyi m. kir. vámhivatalhoz.) (1) Magyarország és Olaszország között Rómában 1928. julius 4.-én kereskedelmi és hajózási szerződés jött létre, amely az 1929. évi XX. törvénycikkel az ország törvényei közzé iktattatván, 1929. junius hó 1.-én lép életbe. Ezzel egyidejűleg az 1925. évi julius hó 20.-án kötött és az 1925. évi XXXVIII. t.-c-be iktatott ideiglenes egyezmény hatályát veszti. (2) Ezzel kapcsolatban az 1925. évi december hó 24.-én 160.888. szám alatt kiadott itteni rendelet hatályon kívül helyezése mellett elrendelem a következőket : (3) A most életbelépő szerződés értelmében (8. cikk) Olaszország az árubevitelt és kivitelt illetőleg a legnagyobb kedvezményt korlátozás nélkül fogja élvezni, vagyis a vámtarifa minden tételére kiterjedőleg. (4) Az olasz gyarmatokról és birtokokról érkező áruk ugyanolyan elbánásban részesítendők, mint az olaszországiak. Ideszámítandó : Eritrea, Olasz Szomáliföld, Tripolis és Cyrenaica (Lybia Italiana), és a tienzsini bérleti terület. (5) A szerződés ,,B!” melléklete tartalmazza azoknak az Olaszországból származó és onnan érkező áruknak felsorolását, melyek Magyar Alap mai számához az „Országos Törvénytár“ előfizetői részére az „Országos Törvénytár“-nak az 1929 évi XX—XXI. törvénycikkeket tartalmazó 12. száma csatolva van. Egyes szám ára lO fillér*.