Budapesti Közlöny, 1929. július (63. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-02 / 147. szám

t­ ség és árvaság esetére biztosítva volt. Az, aki önkéntes továbbfizetéssel biztosításra a 13. és a 14. §. alapján jogosult, az első bekezdésben említett két intézet egyikénél biztosítható a szerint, hogy foglalkozása alapján a Tö. 4. és 5. §-ában megjelöltek közé tartozik-e vagy sem. 20. §. (1) A jelen rendelettel szabályozott önkéntes biztosítással (önkéntes továbbfizetéssel való biztosítással) járó azokat az ügyviteli teendőket, amelyek az önkéntes biztosítás népszerűsítésé­vel, a bejelentések elfogadásával és összegyűjté­sével, a járulékok beszedésével, a szerzett váro­­mányok nyilvántartásával és az illetékes intézet járadékmegállapító bizottsága, bírói jogorvos­lat esetében a munkásbiztosítási bíróság által megállapított, illetőleg a megítélt szolgáltatások folyósításával kapcsolatosak, külállamok terü­letén a két biztosító intézet részére szerződtetett közös intézeti megbízottak (alábbiakban: inté­zeti megbízottak) a szerződésben meghatározott m­ódon és feltételek mellett látják el. (2) Az Országos Társadalombiztosító Intézet­nek és a Magánalkalmazottak Biztosító Intéze­tének közös intézeti megbízottait, akik jogi személyek is lehetnek, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a m. kir. külügyminiszter­rel egyetértőleg szerződteti. (3) Az önkéntes biztosítás vagy önkéntes továbbfizetéssel biztosítás iránti szándékot az illetékes intézeti megbízottnak kell bejelenteni. (4) Az önkéntes biztosításra, illetőleg önkén­tes továbbfizetéssel biztosításra felvétel tárgyá­ban az intézeti megbízott intézkedik. (5) A jelen rendelet alapján szükséges orvosi vizsgálat megtartására illetékes orvost, illetőleg orvosokat az illetékes intézeti megbízott szer­ződteti. Az intézeti megbízott által kötött orvosi szerződésekben vállalt teher kizárólag a szerző­dést megkötő intézeti megbízottat terheli ; az elvállalt anyagi terheket az Országos Társada­lombiztosító Intézetre, illetőleg a Magánalkal­mazottak Biztosító Intézetére vagy valamely belföldi kormányhatóságra áthárítani nem le­het. (6) Az intézeti megbízottak és az Országos Társadalombiztosító Intézet, illetőleg a Magán­alkalmazottak Biztosító Intézete közötti vi­szonyt az a szerződés szabályozza, amelyet a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a ne­vezett intézetek nevében és ezeket terhelően köt az általa a m. kir. külügyminiszterrel egyet­­értőleg kijelölt intézeti megbízottal. (7) Az intézeti megbízottnak a Tc. 17. §-án alapuló működése felett a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter felügyeletet és ellenőrzést gyakorol. Ezen felül az intézeti i­egbízott álta­lános tevékenysége az illetékes m. kir. külkép­viseleti hatóság felügyelete alatt áll. 21. §. A Tö. 74. §-a (2) bekezdésének utolsó mon­datában foglalt és a külföldön tartózkodó biz­tosítottak járadékának folyósítására vonatkozó méltányos elintézést tartalmazó rendelkezést az e rendelet alapján önkéntesen (önkéntes tovább­fizetéssel) biztosítottakra alkalmazni kell. 22. §: A Tö. 168. §-ának rendelkezései értelmében a jelen rendelet és az ennek alapján kibocsátott rendeletek alapján kiállított okiratok, váltók és utalványok kivételével a biztosító intézetek üz­leti könyvei és a közigazgatási hatóságoknál benyújtott beadványok a belföldi illetékek alól mentesek. V. Életbelépés. 23. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján az 1929. évi január hó 1. napjával kezdődő hatállyal lép életbe. Budapest, 1929. évi június hó 28-án. Dr. Vass József s. k. a miniszterelnökség ideiglenes veze­tésével megbízott m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. A m. kir. belügyminiszter a 248.561/1929. B. M. számú rendeletével, a pestújhelyi ref. egyháznak 248.382/1928. B. M. számú rendelet­tel megadott adománygyűjtési engedélyt oly­­képen módosította, hogy az engedélyes a gyűj­tést olyan nem egyházközségi tagok útján is gyakorolhatja, akiknek foglalkoztatásukhoz az elsőfokú rendőrhatóság hozzájárult. A m. kir. belügyminiszter, a 249.972/1929. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a kisnémedi róm­. kath. hitközség templomépités céljára szükséges anyagi eszközök részbeni meg­szerzése céljából 1929. évi július hó 1. napjától számított egy évi időtartamon át gyűjtőköny­­vekkel Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Komárom és Esztergom, Fejér, Nógrád és Hont és Heves vár­megyék területén (Budapest székesfőváros és a törvényhatósági joggal felruházott városok kivételével) pénzbeli adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter a 250.435/1929. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a Budafoki Általános Ipartestület felépíteni szán­dékolt székháza költségeinek fedezéséhez szük­séges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1929. évi július hó 1. napjától számított egy évi időtartamon át 10.000 darab 50­0, 6000 darab 1 P és 2500 darab 2 P névértékű bélyegjegy forgalombahozása utján Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye területén (Budapest szé­kesfőváros kivételével) pénzbeli adományokat gyű­jthessen. .4 m. kir. belügyminiszter a 252.512/1929. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy, a BUDAPESTI KÖZLÖNY A m. kir. minisztériumnak 2.900/1929. B E. számú rendelete a magyar filmgyártás fejlesztéséről szóló 4.963/1925. M. E. számú rendelet módosítása tárgyában. 1. A hazai filmgyártás előmozdítása érdeké­ben az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság (O. M. B.) által megvizsgált és engedélyezett, külföldön gyártott mozgóképek minden métere (cenzúraméter) után, a mindenkori vizsgálati díjon felül, 20 fillér pótdíjat kell a Filmipari Alap javára fizetni. A O. M. B. az engedélyokiratot csak a be­fizetés igazolása, valamint a 2. §-ban körülírt egy darab , Behozatali jegy“ beszolgáltatása után adhatja ki. Híradók, továbbá kulturális, oktató, tudo­mányos és ismeretterjesztő filmek a fenti kötele­zettség alól mentesek. 2. Minden belföldön gyártott és az alábbi fel­tételeknek megfelelő mozgókép után a gyártó vállalkozónak a Filmipari Alap húsz darab be­hozatali jegyet bocsát rendelkezésére. A behozatali jegyek csak oly belföldön gyár­tott mozgókép után adhatók ki, amely leg­alább egyezerötszáz sujet­méter hosszú, leg­alább hatvanezer pengő igazolt belföldi befek­tetéssel készült és melyet a Filmipari Alap magyar filmnek elfogad. 3. A behozatali jegy közokirat, mely bárkire átruházható. A felek azonban az átruházás té­nyét a Filmipari Alapnál nyilvántartás céljából egyidejűleg kötelesek bejelenteni. 4. A m. kir. kereskedelemügyi és belügymi­niszter felhatalmaztatnak, hogy a jelen rende­letben foglalt kötelezettségek teljesítésére nézve a Filmipari Alap útján oly végrehajtási meg­állapodásokat köthessenek, melyek a magyar­­filmgyártás hatályosabb fejlesztését, vagy a magyar filmek részére fogyasztóterületek meg­szerzését biztosítják. 5. Jelen rendelet 1929. évi augusztus hó 1. napján lép életbe. A rendelet hatálybaléptével egyidejűleg a 11.300/1927. M. E. számú kormányrendelet hatályát veszti. 6. E rendeletet a m. kir. kereskedelemügyi és belügyminiszter egyetértőleg hajtja végre. Budapest, 1929. évi junius hó 28-án. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnök, berceli aut. orth. izr. hitközség imaházának tatarozásához szükséges anyagi eszközök rész­beni megszerzése céljából 1929. évi július hó 1. napjától számított hat havi időtartamon át postán továbbítandó gyűjtőlapokkal kizárólag hitsorsosai között Borsod, Gömör és Kishont, Nógrád és Hont k. e. e. és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék területén (Budapest székesfőváros kivételével) pénzbeli adományokat gyű­ it be —­ 95.489/1929. K. M. szám. Pályázati hirdetmény. A m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőségnél egy, a VlII-ik fizetési osztályba sorozott m. kir. vasúti és hajózási biztosi állás megüresedvén, ennek betöltésére ezennel pályázatot hirdetek. Erre a megüresedett állásra csak oly, dunai hajóskapitányi oklevéllel bíró okleveles gépész­­mérnökök pályázhatnak, akik a műszaki szol­gálatban és hajózási gyakorlatban összesen legalább 10 évet töltöttek, pályázhatnak továbbá oly okleveles gépészmérnökök, akik a fenti­­ műszaki gyakorlatból a hajózási műszaki szol­gálatban hosszabb időt töltöttek, — valamint oly okleveles dunai hajóskapitányok, akik a gyakorlati hajósszolgálatban legalább 15 esz­tendőn át működtek s e szolgálat minden ágá­ban kiváló jártasságot szereztek. A rendelkezési állományba helyezett vagy a létszámapasztás folytán a tényleges szolgálatból már korábban elbocsátott közszolgálati alkal­mazottaknak, amennyiben a pályázat általános és különös feltételeinek is megfelelnek, más pályázókkal szemben elsőbbségük van. A pályázati kérvényhez eredetben vagy hitele­sített másolatban a következő okmányokat kell csatolni : 1. születési anyakönyvi kivonatot; 2. erkölcsi, valamint családi állapotot igazoló hatósági bizonyítványt; 3. a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség részére 662/1906. K. M. szám alatt kiadott ,,Utasításiban, illetve az azt módosító 79.932/12. 1919. K. M. számú rendeletben — a hajózási osztályban való kineveztetést illetőleg — előirt elméleti képzettséget és gyakorlatot igazoló okmányokat ; 4. a magyar honosságot igazoló hatósági bizony­nyítványt, esetleg a magyar állampolgárságra való igény szabályszerű bejelentését (optiot) igazoló okmányt ; 5. az eddigi alkalmaztatásukat hitelesen iga­zoló okmányokat; 6. az állami szolgálatra alkalmas szellemi és testi épséget igazoló újkeletű közhatósági orvosi bizonyítványt; 7. a katonai szolgálatra vonatkozó okmá­nyokat ; 8. nyelvismeretet igazoló okmányt. Közszolgálatban álló pályázók az előírt kellé­keket törzskönyvi lapjaikkal igazolhatják. Az állás csak ideiglenesen töltetik be és a kinevezett csak egy évi kifogástalan szolgálat után fog állásában véglegesíltetni. A pályázati folyamodványokat a jelen pályá­zati hirdetménynek a Budapesti Közlönyben való első megjelenésétől számított 14 nap alatt, a közszolgálatban állók szolgálati után, a köz­­szolgálatban nem állók pedig az illetékes tör­vényhatóság főispánja (Budapesten a székes­­főváros főpolgármestere) útján kötelesek alul­­írott miniszterhez intézve, előterjeszteni. A hiányosan felszerelt, valamint elkésve be­nyújtott pályázati kérvények figyelembe nem vétetnek. Budapest, 1929. évi junius hó 22-én. 3—1 M. kir. kereskedelemügyi miniszter. 14.175—1929/1. u­. o. szám. Pályázati hirdetés. A m. kir. dohányjövedéknél a budapesti lágy­mányosi és óbudai dohánygyárakhoz (2) két II. osztályú altiszti állásra ezennel pályázatot hirdetek. A betöltendő állásokkal az 1927. évi 9000 M. E. szám­i kormányrendelethez csatolt 13. szám­i kimutatásban megállapított illetmények élve­zete van egybe kapcsolva. 1929 julius 2.

Next