Budapesti Közlöny, 1929. július (63. évfolyam, 147-172. szám)
1929-07-02 / 147. szám
t ség és árvaság esetére biztosítva volt. Az, aki önkéntes továbbfizetéssel biztosításra a 13. és a 14. §. alapján jogosult, az első bekezdésben említett két intézet egyikénél biztosítható a szerint, hogy foglalkozása alapján a Tö. 4. és 5. §-ában megjelöltek közé tartozik-e vagy sem. 20. §. (1) A jelen rendelettel szabályozott önkéntes biztosítással (önkéntes továbbfizetéssel való biztosítással) járó azokat az ügyviteli teendőket, amelyek az önkéntes biztosítás népszerűsítésével, a bejelentések elfogadásával és összegyűjtésével, a járulékok beszedésével, a szerzett várományok nyilvántartásával és az illetékes intézet járadékmegállapító bizottsága, bírói jogorvoslat esetében a munkásbiztosítási bíróság által megállapított, illetőleg a megítélt szolgáltatások folyósításával kapcsolatosak, külállamok területén a két biztosító intézet részére szerződtetett közös intézeti megbízottak (alábbiakban: intézeti megbízottak) a szerződésben meghatározott módon és feltételek mellett látják el. (2) Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének közös intézeti megbízottait, akik jogi személyek is lehetnek, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a m. kir. külügyminiszterrel egyetértőleg szerződteti. (3) Az önkéntes biztosítás vagy önkéntes továbbfizetéssel biztosítás iránti szándékot az illetékes intézeti megbízottnak kell bejelenteni. (4) Az önkéntes biztosításra, illetőleg önkéntes továbbfizetéssel biztosításra felvétel tárgyában az intézeti megbízott intézkedik. (5) A jelen rendelet alapján szükséges orvosi vizsgálat megtartására illetékes orvost, illetőleg orvosokat az illetékes intézeti megbízott szerződteti. Az intézeti megbízott által kötött orvosi szerződésekben vállalt teher kizárólag a szerződést megkötő intézeti megbízottat terheli ; az elvállalt anyagi terheket az Országos Társadalombiztosító Intézetre, illetőleg a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetére vagy valamely belföldi kormányhatóságra áthárítani nem lehet. (6) Az intézeti megbízottak és az Országos Társadalombiztosító Intézet, illetőleg a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete közötti viszonyt az a szerződés szabályozza, amelyet a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a nevezett intézetek nevében és ezeket terhelően köt az általa a m. kir. külügyminiszterrel egyetértőleg kijelölt intézeti megbízottal. (7) Az intézeti megbízottnak a Tc. 17. §-án alapuló működése felett a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter felügyeletet és ellenőrzést gyakorol. Ezen felül az intézeti iegbízott általános tevékenysége az illetékes m. kir. külképviseleti hatóság felügyelete alatt áll. 21. §. A Tö. 74. §-a (2) bekezdésének utolsó mondatában foglalt és a külföldön tartózkodó biztosítottak járadékának folyósítására vonatkozó méltányos elintézést tartalmazó rendelkezést az e rendelet alapján önkéntesen (önkéntes továbbfizetéssel) biztosítottakra alkalmazni kell. 22. §: A Tö. 168. §-ának rendelkezései értelmében a jelen rendelet és az ennek alapján kibocsátott rendeletek alapján kiállított okiratok, váltók és utalványok kivételével a biztosító intézetek üzleti könyvei és a közigazgatási hatóságoknál benyújtott beadványok a belföldi illetékek alól mentesek. V. Életbelépés. 23. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján az 1929. évi január hó 1. napjával kezdődő hatállyal lép életbe. Budapest, 1929. évi június hó 28-án. Dr. Vass József s. k. a miniszterelnökség ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. A m. kir. belügyminiszter a 248.561/1929. B. M. számú rendeletével, a pestújhelyi ref. egyháznak 248.382/1928. B. M. számú rendelettel megadott adománygyűjtési engedélyt olyképen módosította, hogy az engedélyes a gyűjtést olyan nem egyházközségi tagok útján is gyakorolhatja, akiknek foglalkoztatásukhoz az elsőfokú rendőrhatóság hozzájárult. A m. kir. belügyminiszter, a 249.972/1929. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a kisnémedi róm. kath. hitközség templomépités céljára szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1929. évi július hó 1. napjától számított egy évi időtartamon át gyűjtőkönyvekkel Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Komárom és Esztergom, Fejér, Nógrád és Hont és Heves vármegyék területén (Budapest székesfőváros és a törvényhatósági joggal felruházott városok kivételével) pénzbeli adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter a 250.435/1929. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy a Budafoki Általános Ipartestület felépíteni szándékolt székháza költségeinek fedezéséhez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1929. évi július hó 1. napjától számított egy évi időtartamon át 10.000 darab 500, 6000 darab 1 P és 2500 darab 2 P névértékű bélyegjegy forgalombahozása utján Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye területén (Budapest székesfőváros kivételével) pénzbeli adományokat gyűjthessen. .4 m. kir. belügyminiszter a 252.512/1929. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy, a BUDAPESTI KÖZLÖNY A m. kir. minisztériumnak 2.900/1929. B E. számú rendelete a magyar filmgyártás fejlesztéséről szóló 4.963/1925. M. E. számú rendelet módosítása tárgyában. 1. A hazai filmgyártás előmozdítása érdekében az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság (O. M. B.) által megvizsgált és engedélyezett, külföldön gyártott mozgóképek minden métere (cenzúraméter) után, a mindenkori vizsgálati díjon felül, 20 fillér pótdíjat kell a Filmipari Alap javára fizetni. A O. M. B. az engedélyokiratot csak a befizetés igazolása, valamint a 2. §-ban körülírt egy darab , Behozatali jegy“ beszolgáltatása után adhatja ki. Híradók, továbbá kulturális, oktató, tudományos és ismeretterjesztő filmek a fenti kötelezettség alól mentesek. 2. Minden belföldön gyártott és az alábbi feltételeknek megfelelő mozgókép után a gyártó vállalkozónak a Filmipari Alap húsz darab behozatali jegyet bocsát rendelkezésére. A behozatali jegyek csak oly belföldön gyártott mozgókép után adhatók ki, amely legalább egyezerötszáz sujetméter hosszú, legalább hatvanezer pengő igazolt belföldi befektetéssel készült és melyet a Filmipari Alap magyar filmnek elfogad. 3. A behozatali jegy közokirat, mely bárkire átruházható. A felek azonban az átruházás tényét a Filmipari Alapnál nyilvántartás céljából egyidejűleg kötelesek bejelenteni. 4. A m. kir. kereskedelemügyi és belügyminiszter felhatalmaztatnak, hogy a jelen rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítésére nézve a Filmipari Alap útján oly végrehajtási megállapodásokat köthessenek, melyek a magyarfilmgyártás hatályosabb fejlesztését, vagy a magyar filmek részére fogyasztóterületek megszerzését biztosítják. 5. Jelen rendelet 1929. évi augusztus hó 1. napján lép életbe. A rendelet hatálybaléptével egyidejűleg a 11.300/1927. M. E. számú kormányrendelet hatályát veszti. 6. E rendeletet a m. kir. kereskedelemügyi és belügyminiszter egyetértőleg hajtja végre. Budapest, 1929. évi junius hó 28-án. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnök, berceli aut. orth. izr. hitközség imaházának tatarozásához szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1929. évi július hó 1. napjától számított hat havi időtartamon át postán továbbítandó gyűjtőlapokkal kizárólag hitsorsosai között Borsod, Gömör és Kishont, Nógrád és Hont k. e. e. és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék területén (Budapest székesfőváros kivételével) pénzbeli adományokat gyű it be — 95.489/1929. K. M. szám. Pályázati hirdetmény. A m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőségnél egy, a VlII-ik fizetési osztályba sorozott m. kir. vasúti és hajózási biztosi állás megüresedvén, ennek betöltésére ezennel pályázatot hirdetek. Erre a megüresedett állásra csak oly, dunai hajóskapitányi oklevéllel bíró okleveles gépészmérnökök pályázhatnak, akik a műszaki szolgálatban és hajózási gyakorlatban összesen legalább 10 évet töltöttek, pályázhatnak továbbá oly okleveles gépészmérnökök, akik a fenti műszaki gyakorlatból a hajózási műszaki szolgálatban hosszabb időt töltöttek, — valamint oly okleveles dunai hajóskapitányok, akik a gyakorlati hajósszolgálatban legalább 15 esztendőn át működtek s e szolgálat minden ágában kiváló jártasságot szereztek. A rendelkezési állományba helyezett vagy a létszámapasztás folytán a tényleges szolgálatból már korábban elbocsátott közszolgálati alkalmazottaknak, amennyiben a pályázat általános és különös feltételeinek is megfelelnek, más pályázókkal szemben elsőbbségük van. A pályázati kérvényhez eredetben vagy hitelesített másolatban a következő okmányokat kell csatolni : 1. születési anyakönyvi kivonatot; 2. erkölcsi, valamint családi állapotot igazoló hatósági bizonyítványt; 3. a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség részére 662/1906. K. M. szám alatt kiadott ,,Utasításiban, illetve az azt módosító 79.932/12. 1919. K. M. számú rendeletben — a hajózási osztályban való kineveztetést illetőleg — előirt elméleti képzettséget és gyakorlatot igazoló okmányokat ; 4. a magyar honosságot igazoló hatósági bizonynyítványt, esetleg a magyar állampolgárságra való igény szabályszerű bejelentését (optiot) igazoló okmányt ; 5. az eddigi alkalmaztatásukat hitelesen igazoló okmányokat; 6. az állami szolgálatra alkalmas szellemi és testi épséget igazoló újkeletű közhatósági orvosi bizonyítványt; 7. a katonai szolgálatra vonatkozó okmányokat ; 8. nyelvismeretet igazoló okmányt. Közszolgálatban álló pályázók az előírt kellékeket törzskönyvi lapjaikkal igazolhatják. Az állás csak ideiglenesen töltetik be és a kinevezett csak egy évi kifogástalan szolgálat után fog állásában véglegesíltetni. A pályázati folyamodványokat a jelen pályázati hirdetménynek a Budapesti Közlönyben való első megjelenésétől számított 14 nap alatt, a közszolgálatban állók szolgálati után, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes törvényhatóság főispánja (Budapesten a székesfőváros főpolgármestere) útján kötelesek alulírott miniszterhez intézve, előterjeszteni. A hiányosan felszerelt, valamint elkésve benyújtott pályázati kérvények figyelembe nem vétetnek. Budapest, 1929. évi junius hó 22-én. 3—1 M. kir. kereskedelemügyi miniszter. 14.175—1929/1. u. o. szám. Pályázati hirdetés. A m. kir. dohányjövedéknél a budapesti lágymányosi és óbudai dohánygyárakhoz (2) két II. osztályú altiszti állásra ezennel pályázatot hirdetek. A betöltendő állásokkal az 1927. évi 9000 M. E. számi kormányrendelethez csatolt 13. számi kimutatásban megállapított illetmények élvezete van egybe kapcsolva. 1929 julius 2.