Budapesti Közlöny, 1932. március (66. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-01 / 49. szám
1932 március 1. eljárás folyamán feljebb nem emelheti, a leszállítást kérő fél pedig lejjebb nem szállíthatja. Azt a beadványt, amelyben az elérni kívánt haszonbér nagysága az idézett szabály ellenére megjelölve nincsen, hiánypótlás végett záros határidőre vissza kell adni. Ha a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztik elő, azt a második bekezdés szerint illetékes bírósághoz kell áttenni. Az ilyen kérelmet úgy kell tekinteni, mintha az illetékes bíróságnál adták volna be. Ha a haszonbérelt ingatlan területe a száz kataszteri holdat nem haladja meg, a kir. járásbíróság, ha pedig a haszonbérelt ingatlan területe a száz kataszteri holdat meghaladja, a kir. törvényszéknél alakuló vegyes bíróság jár el. A jelen rendeletben külön felemlített esetekben és általában, ha nem az előterjesztett kérdés érdemében való döntéséről van szó, a vegyes bíróság helyett rendszerint annak elnöke jár el. A terület igazolható birtokévvel, telekkönyvi kivonattal, vagy a földadó kataszteri adatokra utaló helyhatósági (községi bíró és jegyző, a városi polgármester által kiállított) bizonyítvánnyal vagy más hitelt érdemlő módon is. Ha együtt haszonbérbe adott két vagy több haszonbérletre vonatkozóan a kérelmet együtt terjesztik elő, területeiket össze kell számítani. A törvényszéknél alakuló vegyes bíróság szótöbbséggel határoz , ha pedig az alhaszonbérlők által megnevezett külön taggal alakul meg, szavazategyenlőség esetében az a határozati terv emelkedik határozattá, amelyre a vegyes bíróság elnöke is szavazatát adta. Ha azonban a szakértő tagok határozati tervei között lényeges eltérések mutatkoznak, a vegyes bíróság elnöke a szavazás útján való határozathozatal mellőzését mondhatja ki. Ilyen esetben a szakértő tagok határozati terveinek mérlegelésével az elnök határoz. 11. §• A törvényszéknél alakuló vegyes bíróság elnökét a felügyelete alatt álló bíróságok bírái közül a törvényszék elnöke jelöli ki, két tagja közül az egyiket gazdasági szakértők sorából a haszonbérbeadó, a másikat pedig a haszonbérlő nevezi meg. Ha ugyanazzal a szerződéssel több haszonbérlő vett haszonbérbe ingatlanokat, mindazok a haszonbérlők együtt nevezik meg a vegyes bíróságnak említett másik tagját, akikre nézve a haszonbérbeadó a kérelmet együttesen terjesztette elő. A felek a megnevezést már az eljárás megindítása iránt előterjesztett kérelemben is teljesíthetik, vagy pedig a szakértő tagokat a tárgyalásra magukkal hozhatják. Ha valamelyik szakértő tagot kellő időben meg nem nevezték vagy elő nem állították, vagy ha a megnevezett szakértő tag működését kellő időben meg nem kezdte, vagy nem folytatja, a hiányzó tagot az említett szakértők sorából az egyes bíróság elnöke, vagy ha ez kijelölve még nincsen, a törvényszék elnöke nevezi meg. A megnevezés előtt a felek, ha a hiányzó tagot együtt kellett volna megnevezniük, a szükséghez képest meghallgathatók. Ha a haszonbérlő ellen folyó eljárás alatt az alhaszonbérlők ellen kérelmet még a bírónevezés előtt terjesztenek elő, akkor a haszonbérlő és azok az alhaszonbérlők, akik ellen együttesen terjesztenek elő kérelmet, rendszerint közösen nevezik meg a vegyes bíróságnak azt a tagját, akinek megnevezésére különben a haszonbérlő volna jogosult. Evégből részükre megfelelő határidőt kell kitűzni. Az említett tagot a haszonbérlő maga nevezi meg, amenynyiben a vegyes bíróság elnöke, vagy ha ez az elnök még nincsen kijelölve, a törvényszék elnöke, az alhaszonbérlőknek a bírónevezésre kitűzött határidő eltelte előtt beadott indokolt kérésére megengedi, hogy az alhaszonbérlők közösen egy külön tagot nevezhessenek a vegyes bíróságba. Ha az alhaszonbérlők a külön tag megnevezését a kitűzött határidőn belül nem köztik a bírósággal, a vegyes bíróság ilyen külön tag nélkül alakul meg. Ilyen külön tag nélkül alakul meg a vegyes bíróság akkor is, ha a megnevezett külön tag működését a kellő időben meg nem kezdi. A vegyes bíróságba megnevezett szakértő tag kizárására előterjesztett kérelem tárgyában a vegyes bíróság elnöke határoz. Határozata ellen fellebbvitelnek helye nincsen. A vegyes bíróságba megnevezett szakértő tag köteles működése megkezdése előtt esküt vagy fogadalmat tenni, hogy tisztében legjobb tudomása és lelkiismerete szerint mindenkor részrehajlás nélkül jár el, a bíróság által részére megállapított díjon felül a felektől semminemű külön jutalmat nem fogad el, a hivatali titkot pedig híven megőrzi. A bíróság elött eljárás szabályai. 12. §. A fél a jelen rendelet értelmében eljáró bíróság előtt — így a vegyes bíróság és annak elnöke előtt is — személyesen járhat el, magát ügyvéddel vagy az 1911:1. t.-c. 95. §-ának 1—4. pontjában említett meghatalmazottal is képviseltetheti. A haszonbérlőtársaság, — csoport vagy — szövetkezet tagjait, ha nem is esnek a jogi személy fogalma alá, abban az esetben, ha a haszonbérbeadóval szemben ugyanazon szerződés alapján egyetemlegesen vannak kötelezve, a jelen rendeleten alapuló eljárásban megbízottaik (intéző bizottság) útján is be lehet vonni, tekintet nélkül arra, hogy a haszonbérlet tárgyát tevő ingatlanon közösen gazdálkodnak-e, vagy azt maguk között felosztva művelik. Az eljáró bíróság eljárásában alaki szabályokhoz kötve nincsen. A szükséghez képest, különösen ha a vegyes bíróság szakértő tagjainak véleménye között lényeges eltérések mutatkoznak, vagy ha azt a szakértő tagok kívánják, a vegyes bíróság elnöke egy vagy több külön szakértő s mezőgazdasági kamara véleményének meghallgatását is elrendelheti. A bíróság egyébként a rendelkezésre álló adatok alapján az eset minden körülményeinek gondos mérlegelésével határoz s határozatának teljesítésére végrehajtás terhével megfelelő határidőt tűz ki (1911 : 1. t.-c. 387., 397. és 418. §-ok).. Ez a szabály áll a felmerülő költségek viselésének vagy kölcsönös megszüntetésének kérdésére is. A bíróság határozatait indokolni kell. A vegyes bírósági határozatokat annak elnöke írja alá. A határozathozatalát megelőző szóbeli tárgyaláson jelen volt fél részére a határozat közlését már a kihirdetéssel megtörténtnek kell tekinteni, azonban a felek ettől eltérőleg azt is kérhetik, hogy a határozat indokolásával együtt írásban kézbesíttessék, amely esetben a határozat ellen használható fellebbvitel határidejét a kézbesítéstől kell számítani, de a határozat jogereje kivétel nélkül mindig a határozat szóbeli kihirdetésétől számít, tekintet nélkül arra, hogy a felek a kihirdetésnél jelen voltak-e vagy nem. A vegyes bíróság nem bírói tagjait a székhelyükön teljesített eljárás esetében is, készkiadásaiknak megtérítésén felül a költségviselésre köteles fél terhére, megfelelő méltányos díj illeti. Ezt a díjat a vegyes bíróság elnöke a teljesített munkával arányosan állapítja meg. A költség előlegezésére a felek a szükséghez és a méltányossághoz képest kötelezhetők. 13. §. A bíróságnak elsősorban azt kell vizsgálat tárgyává tennie, hogy fennállanak e azok a előfeltételek, amelyeknek fennállása a jelen rendelet 1. §-a értelmében szükséges ahhoz, hogy a haszonbér bírói megállapítása helyett foglalhasson. Magának a haszonbér összegének a megállapításában figyelembe kell vennie a bíróságnak mindazokat a körülményeket, amelyek a haszonbér korábbi megállapításában mértékadók voltak, nem hagyva ki azokat sem, amelyek a felek különleges viszonyaiban vagy egyéb különleges helyzeti viszonyokban (konjunktúrákban) gyökereztek , figyelembe kell vennie továbbá azokat a változásokat, amelyek a haszonbér korábbi megállapításában mértékadóul szolgált körülményekben azóta beállottak, mégpedig úgy azokat, amelyek az általános gazdasági viszonyokban, különösen a mezőgazdasági termények,szántóterületeknél különösen a búza, rozs, árpa, zab, tengeri, cukorrépa, dohány), az állatok árában s a mezőgazdaság jövedelmezőségére kiható egyéb tényezőkben, mint azokat, amelyek a szóban levő gazdaság különleges viszonyaiban állottak be (ideértve a főtermények termelési területeinek arányában beállott változást is), de emellett ügyelnie kell arra is, hogy a haszonbérbeadó javára ne írja a gazdaság jövedelmezőségében esetleg mutatkozó azt az emelkedést, amely a haszonbérlő kötelezettségén felül teljesített beruházás eredménye, viszont a haszonbérbeadó terhére ne tudja be a gazdaság jövedelmezőségében esetleg beállott olyan csökkenést, amely a haszonbérlő szerződésellenes magatartásának, okszerűtlen, hanyag vagy túlságosan külterjes gazdálkodásának, avagy a birtok természetének meg nem felelő különleges gazdálkodásának következménye ; figyelembe kell vennie továbbá a bíróságnak a környéken szokásos haszonbéreket is, de ügyelnie kell arra, hogy e tekintetben irányadóul ne vegyen a rendellenes kereslet vagy kínálat következtében esetleg előállott túlmagas vagy túl alacsony haszonbéreket. Ha a haszonbéren felül külön ellenérték nélkül még egyéb természetbeni mellékszolgáltatásokat (bízott sertés, baromfi, liszt, takarmány, stb.) is kötöttek ki, a haszonbér megállapításában az ily mellékszolgáltatásokat a haszonbér alkotó részének kell tekinteni s oly értékkel kell számításba venni, amily értékkel azok a haszonbérbeadó szempontjából bírnak. Az összes körülmények gondos mérlegelésével a haszonbért úgy kell megállapítani, hogy a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak a felek részéről a szerződéskötéskor szem előtt tartott gazdasági egyensúlya helyreálljon. BUDAPESTI KÖZLÖNY Fellebbvitel, 14. §. I. Az elsőfokon eljáró bíróság határozata ellen, amennyiben a fellebbvitelt jogszabály ki nem zárja, a polgári perrendtartásról szóló szabályoknak megfelelő határidőben beadható egyfokú fellebbvitelnek (ítéletlen fellebbezésnek, egyéb határozat ellen felfolyamodásnak ) van helye még pedig a kir. járásbíróság határozata ellen a kir. törvényszékhez, a kir. törvényszéknek elsőfokban hozott határozata ellen pedig egyedül a budapesti kir. ítélőtáblához. A fellebbviteli bíróság határozata ellen további fellebbvitelnek helye nincsen. II. A törvényszék a fellebbvitelt hármas tanácsban, ha azonban az előterjesztett kérelem érdemében való döntésről van szó, rendszerint vegyes tanácsban intézi el. Ennek a tanácsnak az elnöke a törvényszék elnöke, vagy az általa kijelölt bíró, egyik szakértő tagját pedig a haszonbérlő, a másikat a haszonbérbeadó nevezi meg. A fellebbvitellel élő fél a megnevezést köteles már a fellebbviteli beadványban teljesíteni. Egyébként a 11. §. vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Azon az alapon, hogy a járásbíróság helyett a törvényszéknél alakuló vegyes bíróság járt el, a határozat feloldásának vagy hatályon kívül helyezésének nincs helye. A hozott határozatok érvényességét nem érinti az a körülmény sem, hogy a terület téves vagy nem helyes előadása miatt vegyes bíróság helyett járásbíróság járt el. III. A budapesti kir. ítélőtábla a törvényszéknél alakul a vegyes bíróság elnökeinek határozatai ellen beadható fellebbviteli hármas tanácsban, a vegyes bíróságoknak határozatai ellen beadott fellebbviteleket pedig vegyes tanácsban intézi el. A budapesti kir. ítélőtáblánál alakuló vegyes tanács elnökét és két bírói tagját az ítélőtábla elnöke az ítélőtábla bírái közül jelöli ki, másik két tagja közül az egyiket az Országos Magyar Gazdasági Egyesület , a másikat az Országos Magyar Földbérlő Egyesület és a Magyar Földbérlők Szövetsége közösen gazdasági szakértők sorából nevezik meg. Az említett egyesületek egyidejűleg kötelesek két két póttagot is megnevezni, akik közül egyet-egyet a vegyes tanács elnöke a tanácsba, az esetleg akadályozott rendes tagok helyébe behívva a kijelölés és megnevezés a kitűzött határidőn belül meg nem történik vagy a megnevezett tag kellő idő- 3