Budapesti Közlöny, 1934. január (68. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-03 / 1. szám
2 11. §• (Az alaprendelet 18. §-ának kiegészítése.) 1. Az alaprendelet 1. §-ának II. tételcsoportja alatt felsorolt, üvegből készült mértéktárgyak az alaprendelet 18. szakaszában foglalt határozmány szempontjából ugyanazon elbírálás alá esnek, mint az alaprendelet 18. §-ában felsorolt mértéktárgyak, ha azokkal együttesen kerülnek hitelesítésre. 2. Ha azonban az alaprendelet 1. §-ának II. csoportjába tartozó, üvegből készült mértéktárgyak valamely napon oly számban kerülnek hitelesítésre, hogy az érettük fizetendő kedvezményes hitelesítési dijak összege az alaprendelet 17. §-a 1. a) pontjában megállapított 20 pengőt eléri, e nap után pótdijtöbbletet nem kell fizetni. , 12. §. Ez a rendelet 1934. évi február hó 1. nap jén lép életbe. Budapest, 1933. évi december hó 28-án. Dr. Fabinyi Tihamér s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1933. évi 142.409/VIII. a. számú rendelete a finomított szesz és szeszes italok adásvételére szolgáló üvegtartályok hitelesítése tárgyában. Az 1907. évi V. törvénycikk 16., 17. és 42. §-aiban nyert felhatalmazásom alapján az alábbiakat rendelem. •§■ Hitelesítési kötelezettség: 1. A finomított szesznek és szeszes italoknak adásvételére a közforgalomban használt üvegtartályok, amennyiben űrtartalomjelzéssel vannak ellátva, az 1907. évi V. t.-c. 15. szakasza értelmében hitelesítési kötelezettség alá esnek. 2. A finomított szesz és szeszesitalok adásvételére használt üvegtartályok időszakos hitelesítési kötelezettség alá nem esnek. 2 §• 1 a szesz adásvételére használt üvegtartályok szerkezeti kellékei. 1. Üvegtartalom és megjelölés. Az üvegtartályok a következő fokozatokban hitelesíthetők : 50, 40, 30, 25, 20, 15, 12, 10, 8, 6, 5, 4, 3 és 2 liter. Az üvegtartályokon a mértékhatárt legalább 1 cm. hosszúságú edzett vagy köszörült vonással, s az űrtartalmat közvetlenül a mértékhatárközelében edzés, köszörülés vagy sajtolás útján meg kell jelölni. Az űrtartalom megjelölésére az űrtartalmat jelentő számot és a liter szót vagy annak törvényes rövidítését (1) kell alkalmazni. Ugyancsak a mértékhatár közelében alkalmazni kell köszörülés, edzés vagy sajtolás útján az üvegtartályt előállító gyárnak Magyarországon lajstromozott, s a m. kir. központi mértékügyi intézetnél bejelentett gyári jelét. 2. Anyag. Az üvegtartályokat oly mértékben átlátszó üvegből kell készíteni, amelyen keresztül a folyadék felszíne minden kétséget kizáró módon megállapítható. Hitelesíthetők kosárfonattal burkolt üvegtartályok (demisonok) is, a burkolatnak azonban a mértékjelet és a fenti 1. pontban említett megjelöléseket nem szabad eltakarnia és a mértékjellel diametrálisan szemben fekvő helyet is szabadon kell hagynia azon célból, hogy a folyadék magassága a mértékjel közelében átnézéssel biztosan megállapítható legyen. 3. Alak. Az üvegtartályok tetszőleges alakúak lehetnek azzal a korlátozással, hogy nyakuk átmérője a mértékjelnél nem lehet nagyobb, mint 3. §• Az üvegtartályok hitelesítésénél megengedhető eltérések (hibahatárok) és e tartályok bélyegzése. 2. A hitelesítési bélyeget a mértékjel mellé kell edzeni. Vegyes intézkedések: 4 §• 1. Tekintettel arra, hogy ezidőszerint a finomított szesz és szeszes italok adásvételére szolgáló üvegtartályok a fenti előírásoknak általában nem felelnek meg, átmenetileg megengedem, hogy e rendelet hatályba lépését követő egy éven belül az eddig használatban volt üvegtartályok hitelesíttessenek, ha azok e rendelet által hatályon kívül helyezett 61.113/1926. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 1. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelnek. 2. Az átmenetileg hitelesítendő üvegtartályokat tulajdonosaik űrtartalom és darabszám szerinti kimutatásba foglalva legkésőbb e rendelet kihirdetésétől számított két hónapon belül az illetékes magyar királyi mértékhitelesítő hivatalnak bejelenteni tartoznak. 3. Az átmenetileg hitelesítendő üvegtartályok hitelesítési díja az üvegtartályok hitelesítésére megállapított díjtételeknek 50%-a. 4. Az ezidőszerint használatban levő és űrtartalom jelzéssel házilag ellátott üvegtartályok az űrtartalomjelzésnek savval vagy más erre alkalmas módon való megsemmisítése esetén, hitelesítés nélkül, továbbra is használatban maradhatnak. 5. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Életbelépésével együtt hatályát veszti a különös célokra szolgáló folyadékmérő eszközök és folyadékmérő készülékek hitelesítése tárgyában 1926. évi június hó 9-én 61.113/XIV. 1926. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet 1. §-a. Budapest, 1933. évi december hó 28-án. Dr. Padinyi Tihamér s. k. ," , , ^ .m.kir. kereskedelemügyi miniszteri A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a nyíregyházai m. kir. államépitészeti hivatalhoz 138.113/1933. szám alatt intézett rendeletével az u. n. balsai közúti és vasúti Tiszahidon az 1931. évi junius hó 20-án 1.176/1930. K. M. szám alatt kelt rendelettel életbeléptetett hídvámszedési jog érvényesítésénél alkalmazásban lévő vámdíjszabályzat érvényét az ezen rendeletben, illetőleg az 5.986/1931. K. M. számú rendelettel kiadott Függelékben megállapított feltételek és kikötések mellett 1934. évi junius.hó 30.-áig meghosszabbította. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Borsod, Gömör és Kishont ik. e. e. vármegyék közönségéhez 144.601/1933. szám alatt intézett rendeletével a gróf Almássy Dénesné született Károlyi Ella grófnő részére az 1923. évi augusztus hó 4-én 75.332/1923. K. M. szám alatt kelt rendelettel kiadott Engedélyokirattal engedélyezett u. n. tiszatarjáni kompon gyakorolt kompvámszedési jog érvényességét — az 1927. évi január hó 13-án 99.154/1926. K. M. szám alatt kelt rendeletben megállapított vámdijtételek alkalmazása mellett — 1934. évi december hó 31 -éig meghosszabbította. A pécsi kir. törvényszék, mint közjegyzői fegyelmi bíróság dr. Samassa János zalaegerszegi kir. közjegyzőt 1933. évi december hó 28-án Fgy. 8/1932—51. számú végzésével az 1886. évi VII. t.-c. 47. §-ának c) pontja alapján a közjegyzőségtől ideiglenesen felfüggesztette. A pécsi kir. közjegyzői kamara az állásától ideiglenesen felfüggesztett dr. Samassa János zalaegerszegi kir. közjegyző helyettesítésére a 625/1933. kjk. számú határozatával, a felfüggesztés tartamára dr. Telman Sándor zalaegerszegi kir. közjegyzőt rendelte ki. .4 miskolci ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy : A. az ügyvédek névjegyzékéből törölte : Schweitzer Jenő miskolci ügyvédet önkéntes lemondása okából; B. az ügyvédjelöltek névjegyzékébe bejegyezte : dr. Adorján György ügyvédjelöltet — dr. Vas Miklós miskolci ügyvédhez. A miskolci ügyvédi kamara fegyelmi bírósága közhírré teszi, hogy dr. Kiss Bertalan ügyvédjelölt az Ügyvédi Rendtartás 108. §-ába ütköző nagyobb kötelességszegés miatt a Kamara fegyelmi bírósága által hozott 1.584/1933. számi és az ezt helybenhagyó m. kir. Kúria Ügyvédi Tanácsi Kft. 324/1933—20. számú, tehát jog- 50 1-estartálynál 25 cm. 40 „0 23 „ 30 „ 59 20 „ 25 „ 11 18 „ 20 „n 16 „ 4 * B%-121-estartálynál 12 cm. 10» 99 11 998 99 99 10 996 99 999 995 99 998 994 99 997 993 99 996 992 99 995 99 A mértékjel és a tartályszáj közötti nyakűrtartalma nem lehet kisebb, mint 50 1-es tartálynál 1.000 cm: 40 „ 99 800 99 30 „ 99 600 99 25 „ 99 500 99 20 „ 9* 400 99 15 ,, 99 300 99 12 „ 99 240 99 10 „ 99 200 99 8 „ 99 160 99 6 „ 99 120 99 5 ,, 99 100 99 4 „ 99 80 99 3 „ 99 60 99 2 „ 99 40 99 1. A hitelesítés alkalmával az üvegtartályok űrtartalmában nem engedhető meg nagyobb eltérés, mint az űrtartalom 1/200 része, azaz 501-es tartálynál250cm 40 99 99 200 55 30 99 99 150 99 25 99 99 125 99 20 99 99 100 99 15 99 99 75 59 12 99 99 60 99 10 99 99 50 998 99 99 40 596 99 30 995 99 * *n 25 994 99 99 20 593 19 95 15 992 11 95 10 99 Budapesti Közlöny 1934 január 3. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 99.871/1933. X. 5. számú rendelete a társas rendszerű távbeszélő berendezések körzeti határvonalának módosítása tárgyában. A Budapesti Közlöny folyó évi 119. számoban megjelent 83.877. számú rendelet 6. pontját, amely szerint társas rendszerű (iker, bér, ház) állomást lakás céljait szolgáló helyiségekben csak a berendezés szétosztó szerelvényét magába foglaló házban, vagy az ezzel zárt utcasorban közvetlenül szomszédos házban, illetőleg a szabadon álló házak építési övezetében a szerelvényt befogadó háztól számított 100 méter távolságon belül lehet felszerelni, hatályon kívül helyezem s a hivatkozott pontot az alábbiak szerint módosítom : Ugyanahhoz a társas (iker, bérház) berendezéshez állomást a berendezés szétosztó szerelvényét befogadó házban és az ettől a háztól számított 200 méter távolságon belül fekvő házakban utca (tér) keresztezése nélkül, kizárólag csak lakás céljaira szolgáló helyiségben lehet bekapcsolni. A hivatalok jegyezzék elő ezt a rendeletet az eről hivatkozott rendelet 6. pontjánál. Budapest, 1933. évi december hó 20-án. A miniszter helyett : Dr. báró Száláry Gábor s. k. a m. kir. posta vezérigazgatója.