Budapesti Közlöny, 1940. május (74. évfolyam, 97-120. szám)
1940-05-01 / 97. szám
é terű erdőnek az erdőgazdasági művelés alól végleges f kivonása iránti kérvény (T. 16—17. §., B. 48. §.). 2. Tíz kataszteri holdnál nagyobb, de harminc kataszteri holdat meg nem haladó területű erdőnek váltógazdálkodásra berendezése iránti kérvény (T. 18. §., B. 57. §.). 4. §• 15 . illeték alá esnek a következő beadványok : 1. Harminc kataszteri holdnál nagyobb területű erdőnek az erdőgazdasági művelés alól végleges kivonása iránti kérvény (T. 16—17. §., R. 48. §.). 2. Harminc kataszteri holdnál nagyobb területű erdőnek váltógazdálkodásra berendezése iránti kérvény (T. 18. §., R. 57. §.). Illetékátalány alá eső eljárások. 5. §. f1) Az erdőtulajdonos indokolatlan mulasztása vagy rosszhiszemű adatszolgáltatása folytán az összeírásba (R. 3. §.), illetőleg az erdők törzskönyvébe (T. 7. §.) bejegyzett hibás adatok kiigazítása iránti eljárás (R. 4. §.) illetékátalánya 30 P. (2) Az illetékátalány lerovásához szükséges bélyeget az erdőtulajdonos az eljárási költség előlegezése végett részére kiadott felhívásra, az abban kitűzött határidő alatt köteles beszolgáltatni. A bélyeg beszolgáltatásának elmulasztása a kötelezően bélyeggel teljesítendő illetéklerovásnak elmulasztására megállapított büntető rendelkezések alkalmazását vonja maga után. 6. §• (1) A jelen rendelet 2. §-ának 1. pontjában említett kérelem alapján megindított véderdő kijelölésére irányuló eljárás illetékátalánya annyiszor 5 P, ahány kataszteri hold kiterjedésű a véderdőül kijelölni kért erdő területe. Az illetékátalány lerovás szempontjából minden megkezdett kataszteri hold területet egész holdnak kell tekinteni. A lerovandó illetékátalány összege 100-nél kevesebb nem lehet. (2) Az eljárás megindítása esetében (R. 15. §.) az eljáró hatóság köteles az eljárási költségek letétbehelyezése iránt kiadott felhívásban a megvédendő ingatlan tulajdonosát az illetékátalány lerovására is felhívni. 7 §• (1) A következő bekezdésben meghatározott illetékátalány alá esnek az alábbi eljárások : 1. Erdei termékeik nyilvános közlekedésre nem szolgáló területen való átszállításának, erre a célra mások magánútja (vontató-, csúsztató-, szán- vagy szekérutja, ösvénye, csúsztatója) használatának, az átszállítandó erdei termékek lakásolására és feldolgozására szükséges területek használatának (T. 86. §.), valamint mások magánhasználatú vasútja vagy másféle szállító berendezése igénybevételének (T. 87. §.) engedélyezése, meghosszabbítása (T. 91. §.), módosítása (T. 95. §.) és kiegészítése iránti eljárás, ideértve a kártalanítási összeg és a használati díj megállapítása (T. 97—98. §.) iránti eljárást is (T. 177—199., 202—214. §.). 2. Az átszállítással kapcsolatos egyéb, az 1. pont alatt nem említett eljárások (T. 100. §.). 3. Tutajozásnak és fausztatásnak (T. 101. §.), valamint a tutajozás és fausztatás előmozdítására, károk megakadályozására és a vizen át való közlekedés biztosítására szolgáló vízművek és egyéb építményeik létesítésének (T. 104. §.), más jogosultak berendezései használatának (T. 114. §.) engedélyezése, a községjárulék, költséghozzájárulás, kártalanítás összegének megállapítása, vízművek vagy egyéb építmények átadása, átalakítása vagy eltávolítása (T. 117. §.) iránti eljárás (K. 218—228. §.). 4. Legeltetési, makkoltatási, lombszedési, alomszedési, hulladékfagyűjtési, fahasználati jog vagy természetvédelmi rendelkezésekkel érintett tulajdoni korlátozás megváltása iránti eljárás (T. 296. §.). (2) Az (1) bekezdésben felsorolt eljárások illetékátalánya az eljárás tárgyának értékétől illetékmentességek. 8. §• (1) Illetékmentesek a következő beadványok : 1. Közérdekű erdőtelepítési (T. 126—145. §., K. 249—255. §.) eljárásban benyújtott beadvány, ideértve a facsemete kiutalványozása iránti kérvényt is. 2. Államerdészeti kezelésben levő erdő tulajdonosának facsemete igénylés iránti kérvénye. 3. Elemi csapások (széldöntés, rovarkár, erdei tűz) miatt előterjesztett fahasználati kérvények. 4. Kijelölt tájvédelmi körzet vagy terület tulajdonosa által a T. 221. §-án alapuló kártérítési eljárásban benyújtott beadvány. 5. Kezelési költségjárulék fizetésének kötelezettsége alól egészen vagy részben felmentés iránti kérvény (T. 71. §., K. 165. §.). 6. Erdőbirtokossági társulat alakulásával, hatáskörével, szervezetével és alapszabályszerű működésével kapcsolatos beadvány. 7. Erdőtulajdonosnak a soproni m. kir. erdészeti kutató intézethez, szakszerű tájékoztatás vagy véleményadás iránt intézett beadványa. 8. Erdőrendészeti áthágás (T. 239—257. §.), vagy erdei kihágás (T. 258—286. §.) miatt indított eljárásban benyújtott beadvány. (2) Illetékmentes beadványra hozott határozat ellen irányuló, valamint illetékmentes eljárásban előterjesztett jogorvoslati beadvány — a közigazgatási bírósághoz intézett beadvány kivételével — illetékmentes. (3) Az erdészeti alkalmazott esküre bocsáthatásának feltételeit igazoló erdőfelügyelőségi bizonyítvány (R. 122. §.), valamint a hatósági eskü letételéről (T. 51. 8., R. 123. §.) kiállított bizonyítvány illetékmentes. Vegyes rendelkezések: 9. §. (1) Az ebben a rendeletben megállapított illetéket vagy illetékátalányt okirati illetékbélyeggel kell leróni. (2) Az illetékátalány lerovására szolgáló bélyeget arra az iratra kell ragasztani, amelyet az illetékátalány alá eső eljárásban vagy az eljárásnak újabb illetékátalány alá eső szakaszában első ízben kiállítottak. A bélyeget az eljáró hatóság köteles felülbélyegezni. (3) Az illeték lerovásának elmulasztása esetében az illetékhiányról hivatalos leletet kell készíteni. (4) Az illetékátalány egész összegének lerovása előtt az eljárást megindítani, illetőleg folytatni nem szabad. A bélyeg beszolgáltatásának elmulasztása esetében tehát az eljáró hatóság az eljárás megindítását vagy folytatását kérő felet az illetékátalány lerovására azzal az értesítéssel köteles felhívni, hogy az eljárást az illetékátalány lerovásáig nem indítja meg, illetőleg nem folytatja. (5) Az illetékátalány lerovásának elmulasztása miatt hivatalos lelet felvételének helye nincs. (6) Az 5. §-ban említett eljárásban a (4) és (5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók. (7) Az illetékátalány magában foglalja az eljárás egyes szakaszaiban benyújtott beadványok, felvett jegyzőkönyvek és hozott határozatok illetékét, ennélfogva azok után az illetékátalányon felül illetéket nem kell leróni. Budapesti Közlöny 1940 május 1. — 97. szám. az elsőfokú eljárásban 0.5%, a másodfokú eljárásban 1 %. Az illetékátalány összege azonban az elsőfokú eljárásban 5 %-nél, a másodfokú eljárásban 10 P-nél kevesebb nem lehet. (3) Az eljárás tárgyának értéke pénzkövetelés esetében a követelt pénzösszeg. Ha az eljárás tárgya nem pénzkövetelés, hanem más megbecsülhető értékű dolog, annak értékét az eljárást megindító fél bejelenteni köteles. A bejelentés elmulasztása vagy nem megfelelő érték bejelentése esetében, vagy ha az ellenérdekű fél a bejelentett értéket kifogásolja, a valóságos értéket az eljáró hatóság köteles megállapítani. Az értékmegállapítás ellen jogorvoslatnak helye nincs. (4) Ha az eljárás tárgya megbecsülhetetlen, annak értékét az illetékátalány szempontjából 1.000 P-nek kell tekinteni. Hatálybalépés: 10. §. (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) Rendelkezéseit alkalmazni kell mindazokban az esetekben, amelyekben a kincstár joga az illetékhez a jelen rendelet hatálybalépése után nyílik meg, illetőleg az illetékátalány alá eső eljárást a jelen rendelet hatálybalépése után indítják meg. Budapest, 1940. évi április hó 29.én. A miniszter helyett : dr. Szász Lajos s. k. államtitkár.—.....— • A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 83.552. számi rendelete a pamutfonalak forgalmi adóváltságának alapjául szolgáló átlagértékek megállapítása tárgyában. • 1. §• Az 1935. évi 170.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a pamutfonalak adóváltság alapjául szolgáló átlagértékeket az 1940. évi május havára az alábbiakban állapítom meg : Az 1. §-ban megállapított átlagértékeket kell alkalmazni a műselyemrosttal kevert pamutfonalak adóváltság alapjául szolgáló átlagértékek megállapításánál is, tekintet nélkül a pamut és műselyemrost keverési arányára. 3. §. A vámtarifa 593. száma alá tartozó kizárólag műselyemrostból előállított fonalak, valamint a vámtarifa 594. száma alá tartozó nem pamutfonalakkal cérnázott vagy kettőzött műselyemrostfonalak és a 120-as számúnál finomabb pamutforralak után az adóváltságot az általános szabályok szerint az eladási ár alapján, illetve az 1935. évi 170.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 3. íj-ának (3) bekezdésében megjelölt saját fonodával rendelkező vállalatok által saját üzemükben felhasznált ilyen fonalak után az említett rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint megállapítandó érték alapján és a rendelet mellékletében megállapított megfelelő belföldi kulccsal kell megfizetni. Budapest, 1940. évi április hó 25.-én. A miniszter helyett : Dr. Szász Lajos s. k. • államtitkár. FonalfinomKilogrammonkénti FonalfinomKilogrammonkénti FonalfinomKilogrammonkénti sági számok átlag értékek sági számok átlag értékek sági számok átlag értékek 2 2.47 42 4.88 82 8.334 2.47 4 5.15 81 8.586 2.47 46 5.47 86 Sa 68 2.61 48 5.55 88 8.62 10 2.67 50 5.62 90 8.68 12 2.87 52 5.85 92 8.86 14 3.01 54 6.07 94 9.00 16 3.10 56 6.11 96 9.10 18 3.14 58 6.16 98 9.12 20 3.16 60 6.17 100 9.14 22 3.25 62 6.41 102 9.32 24 3.36 64 6.67 104 9.47 26 3.45 66 6.72 106 9.53 28 3.59 68 6.75 108 9.58 30 3.80 70 7.01 110 11.61 32 3.99 72 7.37 112 9.81 34 4.24 74 7.99 114 9.97 36 4.41 76 8.08 116 10.03 38 4.48 78 8.12 118 10.09 40 4.60 80 8.20 120 10.13 Az árellenőrzés országos kormánybiztosának 9.787/1940. Á. K. számú rendelete az egyes égeteti agyag tetőcserép gyártmányok eladási árához számítható felár megállapítása tárgyában. A 4.110/1939. M. E. számú rendelettel módosított 2.220/1938. M. E. számú rendelet 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem .