Budapesti Nap, 2002. november (1. évfolyam, 39-51. szám)
2002-11-21 / 43. szám
Budapesti Nap VÁLTOZÓ BUDAPEST 2002. november 21., csütörtök 27 A meg nem valósult vásárváros Először az 1896-os millenniumi ünnepségek kapcsán merült fel, hogy a megrendezendő, óriási méretű kiállítás egy részét a lágymányosi területre telepítenék. A terv nem valósult meg. Az 1940-es években újra megpróbálkoztak vásárváros felépítésével ezen a környéken, ami szintén csak szép elképzelés maradt. Utoljára ilyen próbálkozás az 1990-es évek elején a Bécs-Budapest világkiállítás kapcsán merült fel. Végül ez a koncepció sem valósult meg. Viszont a terület fejlődésének mindig jót tettek a meg nem valósult álmok. Lágymányos egészen a XIX. század közepéig mocsaras, vizenyős terület volt. Életnek szinte semmi jelét nem találhattuk itt. Pest, Buda és Óbuda egyesítése után viszont megkezdődött a (főként a Duna közelsége miatt) kedvező földrajzi adottságokkal bíró környék hatalmas fejlesztése. Az Andrássy Gyula vezette Fővárosi Közmunkák Tanácsa nemzetközi tervpályázatot írt ki a főváros általános rendezési tervére. Feszi Frigyes, a második díjas építész, tervében részletesen kitért a lágymányosi mocsárvidékre. Szerinte a budai hegyvidéken úgy épülhetnének villanegyedek, hogy a szőlők is megmaradjanak, ehhez viszont feltétlenül szükséges a Lágymányoson keresztülfutó úthálózat bővítése. E terv, ha nem is teljes egészében, de kialakulni látszott a századvégi Budapesten, például a Ferenc József (ma Szabadság) híd felépülésével. A Duna mederszabályozásával megindult a feltöltés első szakasza, de még csak a mai Műegyetem területén. Az ettől délre eső terület rendezésére csak az 1930-as években a Horthy Miklós (ma Petőfi) híd felépítése kapcsán került sor. A már kiépült egyetem bővítésének terve mellett egy nemzeti sportstadion építése is felmerült, hiszen már a század elejétől itt működött a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) sporttelepe, amely rendszeres sportesemények helyszíne volt. A 60-as, 70-es években Lágymányos északi részén a felépült kollégiumokkal kezdett egyetemi városrésszé alakulni a környék. A déli rész viszont még mindig mostohagyereknek számított. Csak az 1995-96-ban megépült Lágymányosi híd kapcsán kezdtek el komolyabban gondolkodni a terület rendezéséről. Ekkor épült ki a budai és a pesti hídfő környéke, és ekkor határoztak az egyetemi városrész felépüléséről is. Séta a campuson Kopog a cipő a járóköveken, zöld dombok, szabálytalan alakú tó mellett kanyarog az ösvény. Bukszusbokrok hullámzása szelídíti az irodaépületek szigorúbb tömegeit. Illatozik az avar. A „Tüskés” is milyen csinos, fű borítja az oldalát, legalábbis az Infopark felől. Az egyetem felőli oldalán szögesdrót keríti, rozsdás tartóelemek hevernek mellette, és autók parkolnak a sártengerben. Egyébként mindegy: az épület, mint rendesen, közönséges halandó számára megközelíthetetlen - megint filmforgatásra adták bérbe, a sztárok körül nyüzsögnek a biztonságiak. A nagyreményű kutató kikanyarog az üzleti világ védett kiskertjéből, átevickél a parkoló autók közt a „Legóházig”. Itt, ha kedve van, sült kolbászt, islert és minyont ehet. Megihat egy kávét vagy sört a betontömbön ülve, ahol általában meteorológus bandák tanyáznak. Aztán áttocsog az épületek közti ugaron az egyetemre. Sehol egy pad, sehol egy meghitt zug, csak a jeges szél süvít a futurisztikus házak között. Néhány lézengő ember nyakát behúzva kapkodja a lábát, igyekeznek minél előbb átpréselni magukat a szűk ajtókon. A kutató még mindig nem ért célba: folyton kerítésekbe ütközik, amelyek üres területeket választanak el egymástól. Talán, ha az Infoparkot látogató büszke honatyák az egyetemi épületek között sétálnának át a november 26-i megnyitóra - de ezt már nem a kutató gondolja, ő épp a komputertomográfos vizsgálatok téranimációs megjelenítésén gondolkodik. Neki az a dolga. A Lágymányoson felépült új egyetemi negyedről megkérdeztünk néhány érintettet. Mi az ő véleményük az épületekről és az ott folyó életről? Összeállításunkat a 15. oldalon olvashatják. A barátságos környezet kedvez a találékonyságnak Az innováció szót hallva hideg, hightech üvegfalakra gondolunk, pedig a kutatás egy fontos része nem a laboratóriumokban zajlik. A találékonyság, az együttműködő készség fontos feltétele az egyszerű, jó hangulatú, barátságos környezet. Ezért van szükség olyan terekre, ahol az emberek személyesen találkozhatnak. A legjobb ötletek gyakran egy kávé mellett vagy séta közben születnek meg. Talán furcsa, hogy az e-business magyarországi központjában ember és ember közti személyes kapcsolat fontosságáról beszélünk, de a nemzetközi tapasztalat is ezt támasztja alá. Egyetértettünk a rendezési tervben előírt szigorú követelményekkel: az itt dolgozóknak fontos, hogy milyen környezetben töltik a napot, hogy sétálhatnak a kertben, és közben a számítógép képernyője helyett az aranyhalas tavat nézegethetik - mondta Gróf Imre, az Infopark Fejlesztési Rt. igazgatóságának elnöke. A megállapodás szerint a beépíthetőség alacsonyabb az átlagosnál, a kertépítészek által tervezett park kialakítása és gondozása is a beruházó feladata. - Elsőként a kert kiépítését teljesítettük, ott, ahol az építkezés már nem tesz kárt benne - mondta Gróf -, és nem zárjuk le a területet, közparkként fog működni. Örülünk, hogy a kerületben élők máris felfedezték és használják. Itt élet van, babakocsikat tolnak, kutyák rohangálnak, diákok uzsonnáznak a padokon - mesélte az elnök. A november 26-án felavatandó két új irodaház és az ugyanakkor átadásra kerülő Központi Szolgáltató épülettel kapcsolatban elmondta: a szolgáltatások száma egyelőre limitált. Terveik szerint étterem, kávéház, ABC, bank működik majd a park területén, de ahogy az irodaházak épülnek - és egyre többen dolgoznak majd itt -, mind több szolgáltatásra lesz szükség. Az építkezéseken még évekig sok embert foglalkoztatnak, és az új szolgáltató létesítmények is újabb munkahelyeket teremtettek. A közeli sportlétesítmények rendbetétele állami feladat, a lassú megtérülésre hivatkozva a fejlesztő a közeljövőben nem tervezi sport- és szórakoztató funkciók telepítését az Infopark területére. Itt születnek a legjobb ötletek Fotó: Kecskeméti Dávid Hatásos beavatkozás Amikor a lágymányosi informatikai tudományos központ alapgondolata megszületett, még nem repkedtek a levegőben olyan szólamok, mint a tudás alapú társadalom, az információs társadalom, az e-business. Az Infopark olyan városfejlesztési projekt, amely az egyetemek magas szellemi tőkéjére települ. Az egyetemi félholdtól délre eső terület hasznosítására több elképzelés is született. Az Informatikai Vállalkozók Szövetsége és az egyetemek végül elérték, hogy bevásárlóközpontvagy más beruházás helyett meginduljon az informatikai tudományos park fejlesztése. A nemzetközi nagyvállalatok székházainak letelepedésével jól fizetett vezetői réteg érkezik a területre, a fejlesztőnek az ő igényeiknek megfelelő környezetet kell teremtenie. A XI. kerületi önkormányzat örömmel fogadta a kezdeményezést, mert az üres, rendezetlen terület rendbetétele másképpen nem látszott a közeljövőben megvalósíthatónak. Sikerült abban is megegyezniük az építési jogokat bíró Infopark Rt.-vel, hogy az irodaházak közötti területet parkosítják, zöldfelületet pedig a kerületi polgárok számára is elérhetővé válnak. Az eredeti tervek szórakoztató és szabadidős létesítmények létrehozását is tartalmazzák. Az Infopark nagy előnye, hogy nem telepít szennyező gazdasági tevékenységeket a területre. A konkurencia megjelenése is jelzi, hogy az Infopark elképzelése piaci értelemben életképes: az Irányi út és az egyetemek között máris új beruházók jelentek meg. Egy svéd cég épületeiben a HBO és az Ericsson székháza telepedett le. A kerületi politikusok arra számítanak, hogy az egyetemi campus és az Infopark létrehozása generálja majd a lágymányosi ipari területek átalakulását, a szabadidős, logisztikai és innovációs funkciók letelepedését. A Lágymányosi hídon túl elterülő ipari területeket parkos kialakítású szabadidős zónává minősítették át a terveken. Ide a konferencia- és folyami turizmusra épülő luxusszállodát és kapcsolódó sportközpontot, jachtkikötőt terveznek a kerületi döntéshozók, a Kopaszi gáton kisvendéglők, éttermek sorakoznának, a parti részek zöld növényzete megmaradna, itt közparkot hoznának létre. Az öbölt már megtisztították, az itt rozsdásodó uszályroncsokat elvontatták. Eleve drága az építkezés ezen a területen a nedves talaj miatt; a Budapesti Hőerőmű Vállalat volt területén álló benzintárolók miatt a területet talajcserével kell mentesíteni a környezeti károktól. Az önkormányzat egyelőre befektetőt keres. A Petőfi híd és a Lágymányosi híd között hamarosan az állami beruházás is elkerülhetetlenné válik. A Dunaparti területen újabb egyetemi épületek sorakoznak majd, az Irányi út felé pedig „professzorok házát” és kollégium építését szorgalmazzák az egyetemek. A sportcentrum -„szegény Tüskés” - még mindig befejezetlenül áll, környéke rendezetlen, nem beszélve az egyetem környékéről, ahol enyhén szólva sok még a tennivaló. Érdekes kérdés, hogyan oldódik meg a tömegközlekedés. Az egyetem a campuson belüli buszjárat létrehozását kéri, de ez csak részben oldaná meg a problémát, mert az irodaházak és az egyetemi épületek teljes kiépülésével közel húszezer napi ingázóra lehet majd számítani. Naponta húszezer ingázót várnak Fotó: Kecskeméti Dávid Az oldalt összeállította: Bölöni Kata, Várnai Vera Agyelszívás belföldön is Tudományos előretörés a multik támogatásával Az agyelszívás, azaz a friss diplomások külföldi munkavállalása általános probléma a kelet-európai blokkban és a fejlődő országokban. Fontos, hogy a tehetséges fiatalok itthon is lehetőséget kapjanak a kutatásra, hiszen a magasan képzett szellemi tőke éppúgy érték lehet az országnak, mint mondjuk a kőolaj. Az Infopark nem gátolja, sőt sokszor elősegíti a friss diplomások külföldi karrierjét, ugyanakkor itthoni színvonalas munkalehetőségekkel megadja a választás lehetőségét. A személyes kapcsolatfelvételek révén intenzív tudományos együttműködés jött létre az egyetemek és az infopark cégei között, de az intézményes formák még nem elég hatékonyak. Az egyetemek és a vállalatok együttműködésében is a közvetlen találkozások a döntőek. Az egyetem és az Infopark fizikai közelsége, a közös programok valóban elősegítik olyan kapcsolatok kialakulását, amelyek megkönnyítik, hogy a fiatal kutató az egyetemről kisétálva bekapcsolódhasson a tudományos fejlesztésekbe, és nem utolsósorban, hogy itthon munkát találjon. Mindenkinek előnyös az üzlet: a vállalatok friss agyakat, a diákok lehetőségeket nyernek, kutatási terveiket megvalósíthatják, és - nem mellesleg - ebből meg is élhetnek. Tudományos kutatásaikat összehangolhatják a vállalatok szükségleteivel, a honoráriumról közvetlen velük állapodnak meg. Sokszor már az egyetemi évek alatt hosszú távú szerződéseket írnak alá velük. Ily módon a magyar felsőoktatás, a kutatóintézeti szféra és a parkban működő cégeket átfogó együttműködés alakul ki. Különösen fontos az akár egyetemi, akár egyéb szférában születő ötletek, újítások, szabadalmak, találmányok felkarolása, menedzselése, amire az inkubátorház adhat lehetőséget. Ez a rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy végzős hallgatók védett közegben próbálják megtalálni helyüket az üzleti világban: az Infopark az irodaházak területén kész irodákat bocsát az induló informatikai vállalkozások rendelkezésére. A tudományos projektek lebonyolításával foglalkozó Infopark Alapítványt 150 millió forintos tőkével látták el, hogy ösztönözze az egyetem és a vállalatok tudományos együttműködését. A tervek szerint az alapítvány pályázatok kiírásával támogatja a diákok érdekesnek ígérkező tudományos kutatásait. Az állami tulajdonú InfoPark Rt. részvényeinek negyedrészét az egyetemeknek adta át, így azok aktívan közreműködhetnek abban, hogy megőrizzék a fejlesztési, kutatási tevékenység prioritását. A Műegyetem 17%-os tulajdonnal rendelkezik, az ELTE Természettudományi kara 8%-kal. Csak kisétál az egyetemről... Telitalálat a fejlesztésben A telek építési jogával rendelkező InfoPark Rt. 1998-ban pályázatot írt ki a fejlesztés lebonyolítására. A nyertes az IVG/DTI 1,7 milliárdos tőkét hozott a vállalkozásba. Még ebben az évben megkezdődtek az építési munkálatok, elsőként az IBM, Panasonic, Hewlett Packard, AT&T, PanTel cégek telepedtek itt le. További három épület átadása 2007-ig várható. A fejlesztés során összesen százezer négyzetméteres területet bocsátanak a letelepedni kívánó informatikai, telekommunikációs cégek rendelkezésére. • Utazik, s van még üres helye? • Utazna, de nincs mivel? • Ossza meg másokkal üres férőhelyét autójában! • Tegye olcsóbbá útját