Budapesti Nap, 2002. november (1. évfolyam, 39-51. szám)

2002-11-21 / 43. szám

Budapesti Nap VÁLTOZÓ BUDAPEST 2002. november 21., csütörtök 27 A meg nem valósult vásárváros Először az 1896-os millenniumi ünnepségek kapcsán merült fel, hogy a megrendezendő, óriá­si méretű kiállítás egy részét a lágymányosi területre telepíte­nék. A terv nem valósult meg. Az 1940-es években újra meg­próbálkoztak vásárváros felépí­tésével ezen a környéken, ami szintén csak szép elképzelés maradt. Utoljára ilyen próbál­kozás az 1990-es évek elején a Bécs-Budapest világkiállítás kapcsán merült fel. Végül ez a koncepció sem valósult meg. Viszont a terület fejlődésének mindig jót tettek a meg nem va­lósult álmok. Lágymányos egészen a XIX. század közepéig mocsaras, vize­nyős terület volt. Életnek szinte semmi jelét nem találhattuk itt. Pest, Buda és Óbuda egyesítése után viszont megkezdődött a (fő­ként a Duna közelsége miatt) kedvező földrajzi adottságokkal bíró környék hatalmas fejleszté­se. Az Andrássy Gyula vezette Fővárosi Közmunkák Tanácsa nemzetközi tervpályázatot írt ki a főváros általános rendezési ter­vére. Feszi Frigyes, a második dí­jas építész, tervében részletesen kitért a lágymányosi mocsárvi­dékre. Szerinte a budai hegyvidé­ken úgy épülhetnének villane­gyedek, hogy a szőlők is megma­radjanak, ehhez viszont feltétle­nül szükséges a Lágymányoson keresztülfutó úthálózat bővítése. E terv, ha nem is teljes egészé­ben, de kialakulni látszott a szá­zadvégi Budapesten, például a Ferenc József (ma Szabadság) híd felépülésével. A Duna mederszabályozásával megindult a feltöltés első szaka­sza, de még csak a mai Műegye­tem területén. Az ettől délre eső terület rendezésére csak az 1930-as években a Horthy Miklós (ma Pe­tőfi) híd felépítése kapcsán került sor. A már kiépült egyetem bőví­tésének terve mellett egy nem­zeti sportstadion építése is fel­merült, hiszen már a század ele­jétől itt működött a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) sporttelepe, amely rendszeres sportesemények helyszíne volt. A 60-as, 70-es években Lágymá­nyos északi részén a felépült kollégiumokkal kezdett egyete­mi városrésszé alakulni a kör­nyék. A déli rész viszont még mindig mostohagyereknek szá­mított. Csak az 1995-96-ban megépült Lágymányosi híd kap­csán kezdtek el komolyabban gondolkodni a terület rendezé­séről. Ekkor épült ki a budai és a pesti hídfő környéke, és ekkor határoztak az egyetemi város­rész felépüléséről is. Séta a campuson Kopog a cipő a járóköveken, zöld dombok, szabálytalan alakú tó mellett kanyarog az ösvény. Buk­­szusbokrok hullámzása szelídíti az irodaépületek szigorúbb tömegeit. Illatozik az avar. A „Tüskés” is mi­lyen csinos, fű borítja az oldalát, legalábbis az Infopark felől. Az egyetem felőli oldalán szögesdrót keríti, rozsdás tartóelemek hever­nek mellette, és autók parkolnak a sártengerben. Egyébként mindegy: az épület, mint rendesen, közönsé­ges halandó számára megközelít­hetetlen - megint filmforgatásra adták bérbe, a sztárok körül nyü­zsögnek a biztonságiak. A nagyreményű kutató kikanya­rog az üzleti világ védett kiskertjé­ből, átevickél a parkoló autók közt a „Legóházig”. Itt, ha kedve van, sült kolbászt, islert és minyont ehet. Megihat egy kávét vagy sört a betontömbön ülve, ahol általában meteorológus bandák tanyáznak. Aztán áttocsog az épületek közti ugaron az egyetemre. Sehol egy pad, sehol egy meghitt zug, csak a jeges szél süvít a futurisztikus há­zak között. Néhány lézengő ember nyakát behúzva kapkodja a lábát, igyekeznek minél előbb átpréselni magukat a szűk ajtókon. A kutató még mindig nem ért célba: folyton kerítésekbe ütközik, amelyek üres területeket választanak el egymás­tól. Talán, ha az Infoparkot látoga­tó büszke honatyák az egyetemi épületek között sétálnának át a no­vember 26-i megnyitóra - de ezt már nem a kutató gondolja, ő épp a komputertomográfos vizsgálatok téranimációs megjelenítésén gon­dolkodik. Neki az a dolga. A Lágymányoson felépült új egyetemi negyedről megkérdeztünk néhány érintettet. Mi az ő vélemé­nyük az épületekről és az ott folyó életről? Összeállításunkat a 15. oldalon olvashatják. A barátságos környezet kedvez a találékonyságnak Az innováció szót hallva hideg, hightech üvegfalakra gondo­lunk, pedig a kutatás egy fontos része nem a laboratóriumok­ban zajlik. A találékonyság, az együttmű­ködő­ készség fontos feltétele az egyszerű, jó hangulatú, barátsá­gos környezet.­­ Ezért van szükség olyan terek­re, ahol az emberek személyesen találkozhatnak. A legjobb ötletek gyakran egy kávé mellett vagy sé­ta közben születnek meg. Talán furcsa, hogy az e-business ma­gyarországi központjában ember és ember közti személyes kapcso­lat fontosságáról beszélünk, de a nemzetközi tapasztalat is ezt tá­masztja alá. Egyetértettünk a ren­dezési tervben előírt szigorú köve­telményekkel: az itt dolgozóknak fontos, hogy milyen környezetben töltik a napot, hogy sétálhatnak a kertben, és közben a számítógép képernyője helyett az aranyhalas tavat nézegethetik - mondta Gróf Imre, az Infopark Fejlesztési Rt. igazgatóságának elnöke. A megál­lapodás szerint a beépíthetőség alacsonyabb az átlagosnál, a kert­építészek által tervezett park kiala­kítása és gondozása is a beruházó feladata. - Elsőként a kert kiépítését telje­sítettük, ott, ahol az építkezés már nem tesz kárt benne - mondta Gróf -, és nem zárjuk le a területet, közparkként fog működni. Örü­lünk, hogy a kerületben élők már­is felfedezték és használják. Itt élet van, babakocsikat tolnak, kutyák rohangálnak, diákok uzsonnáz­nak a padokon - mesélte az elnök. A november 26-án felavatandó két új irodaház és az ugyanakkor átadásra kerülő Központi Szolgál­tató épülettel kapcsolatban el­mondta: a szolgáltatások száma egyelőre limitált. Terveik szerint étterem, kávéház, ABC, bank mű­ködik majd a park területén, de ahogy az irodaházak épülnek - és egyre többen dolgoznak majd itt -, mind több szolgáltatásra lesz szükség. Az építkezéseken még évekig sok embert foglalkoztat­nak, és az új szolgáltató létesít­mények is újabb munkahelyeket teremtettek. A közeli sportlétesít­mények rendbetétele állami fel­adat, a lassú megtérülésre hivat­kozva a fejlesztő a közeljövőben nem tervezi sport- és szórakozta­tó funkciók telepítését az Info­­park területére. Itt születnek a legjobb ötletek Fotó: Kecskeméti Dávid Hatásos beavatkozás Amikor a lágymányosi informa­tikai tudományos központ alap­­gondolata megszületett, még nem repkedtek a levegőben olyan szólamok, mint a tudás alapú társadalom, az informá­ciós társadalom, az e-business. Az Infopark olyan városfejlesz­tési projekt, amely az egyete­mek magas szellemi tőkéjére települ. Az egyetemi félholdtól délre eső terület hasznosítására több elképzelés is született. Az Infor­matikai Vállalkozók Szövetsége és az egyetemek végül elérték, hogy bevásárlóközpont­­vagy más beruházás helyett meginduljon az informatikai tudományos park fejlesztése. A nemzetközi nagy­­vállalatok székházainak letelepe­désével jól fizetett vezetői réteg érkezik a területre, a fejlesztőnek az ő igényeiknek megfelelő kör­nyezetet kell teremtenie. A XI. kerületi önkormányzat örömmel fogadta a kezdeménye­zést, mert az üres, rendezetlen te­rület rendbetétele másképpen nem látszott a közeljövőben meg­valósíthatónak. Sikerült abban is megegyezniük az építési jogokat bíró Infopark Rt.-vel, hogy az iro­daházak közötti területet parko­sítják, zöldfelületet pedig a kerü­leti polgárok számára is elérhető­vé válnak. Az eredeti tervek szó­rakoztató és szabadidős létesít­mények létrehozását is tartalmaz­zák. Az Infopark nagy előnye, hogy nem telepít szennyező gaz­dasági tevékenységeket a terület­re. A konkurencia megjelenése is jelzi, hogy az Infopark elképzelé­se piaci értelemben életképes: az Irányi út és az egyetemek között máris új beruházók jelentek meg. Egy svéd cég épületeiben a HBO és az Ericsson székháza telepe­dett le. A kerületi politikusok arra számítanak, hogy az egyetemi campus és az Infopark létrehozá­sa generálja majd a lágymányosi ipari területek átalakulását, a sza­badidős, logisztikai és innovációs funkciók letelepedését. A Lágymányosi hídon túl elte­rülő ipari területeket parkos ki­alakítású szabadidős zónává mi­nősítették át a terveken. Ide a konferencia- és folyami turiz­musra épülő luxusszállodát és kapcsolódó sportközpontot, jachtkikötőt terveznek a kerületi döntéshozók, a Kopaszi gáton kisvendéglők, éttermek sorakoz­nának, a parti részek zöld nö­vényzete megmaradna, itt köz­parkot hoznának létre. Az öbölt már megtisztították, az itt rozs­dásodó uszályroncsokat elvon­tatták. Eleve drága az építkezés ezen a területen a nedves talaj miatt; a Budapesti Hőerőmű Vál­lalat volt területén álló benzintá­rolók miatt a területet talajcseré­vel kell mentesíteni a környezeti károktól. Az önkormányzat egye­lőre befektetőt keres. A Petőfi híd és a Lágymányosi híd között ha­marosan az állami beruházás is elkerülhetetlenné válik. A Duna­­parti területen újabb egyetemi épületek sorakoznak majd, az Irányi út felé pedig „professzorok házát” és kollégium építését szorgalmazzák az egyetemek. A sportcentrum -„szegény Tüskés” - még mindig befejezetlenül áll, környéke rendezetlen, nem be­szélve az egyetem környékéről, ahol enyhén szólva sok még a tennivaló. Érdekes kérdés, hogyan oldó­dik meg a tömegközlekedés. Az egyetem a campuson belüli busz­járat létrehozását kéri, de ez csak részben oldaná meg a problémát, mert az irodaházak és az egyete­mi épületek teljes kiépülésével közel húszezer napi ingázóra le­het majd számítani. Naponta húszezer ingázót várnak Fotó: Kecskeméti Dávid Az oldalt összeállította: Bölöni Kata, Várnai Vera Agyelszívás belföldön is Tudományos előretörés a multik támogatásával Az agyelszívás, azaz a friss diplomások külföldi munka­­vállalása általános probléma a kelet-európai blokkban és a fejlődő országokban. Fontos, hogy a tehetséges fiatalok itt­hon is lehetőséget kapjanak a kutatásra, hiszen a maga­san képzett szellemi tőke éppúgy érték lehet az ország­nak, mint mondjuk a kőolaj. Az Infopark nem gátolja, sőt sokszor elősegíti a friss dip­lomások külföldi karrierjét, ugyanakkor itthoni színvo­nalas munkalehetőségekkel megadja a választás lehetősé­gét. A személyes kapcsolatfelvé­telek révén intenzív tudomá­nyos együttműködés jött létre az egyetemek és az infopark cégei között, de az intézmé­nyes formák még nem elég ha­tékonyak. Az egyetemek és a vál­lalatok együttműködésében is a közvetlen találkozások a dön­tőek. Az egyetem és az Infopark fizikai közelsége, a közös progra­mok valóban elősegítik olyan kapcsolatok kialakulását, ame­lyek megkönnyítik, hogy a fiatal kutató az egyetemről kisétálva bekapcsolódhasson a tudomá­nyos fejlesztésekbe, és nem utol­sósorban, hogy itthon munkát találjon. Mindenkinek előnyös az üzlet: a vállalatok friss agyakat, a diá­kok lehetőségeket nyernek, kuta­tási terveiket megvalósíthatják, és - nem mellesleg - ebből meg is élhetnek. Tudományos kutatá­saikat összehangolhatják a válla­latok szükségleteivel, a honorá­riumról közvetlen velük állapod­nak meg. Sokszor már az egyete­mi évek alatt hosszú távú szerző­déseket írnak alá velük. Ily mó­don a magyar felsőoktatás, a ku­tatóintézeti szféra és a parkban működő cégeket átfogó együtt­működés alakul ki. Különösen fontos az akár egyetemi, akár egyéb szférában születő ötle­tek, újítások, szabadalmak, ta­lálmányok felkarolása, mene­dzselése, amire az inkubátor­ház adhat lehetőséget. Ez a rendszer lehetőséget nyújt ar­ra, hogy végzős hallgatók vé­dett közegben próbálják meg­találni helyüket az üzleti világ­ban: az Infopark az irodaházak területén kész irodákat bocsát az induló informatikai vállalko­zások rendelkezésére. A tudományos projektek le­bonyolításával foglalkozó In­fopark Alapítványt 150 millió forintos tőkével látták el, hogy ösztönözze az egyetem és a vállalatok tudományos együtt­működését. A tervek szerint az alapítvány pályázatok kiírásá­val támogatja a diákok érdekes­nek ígérkező tudományos kuta­tásait. Az állami tulajdonú InfoPark Rt. részvényeinek ne­gyedrészét az egyetemeknek ad­ta át, így azok aktívan közremű­ködhetnek abban, hogy meg­őrizzék a fejlesztési, kutatási te­vékenység prioritását. A Mű­egyetem 17%-os tulajdonnal ren­delkezik, az ELTE Természettu­dományi kara 8%-kal. Csak kisétál az egyetemről... Telitalálat a fejlesztésben A telek építési jogával rendelkező InfoPark Rt. 1998-ban pályázatot írt ki a fejlesztés lebonyolítására. A nyertes az IVG/DTI 1,7 milliár­dos tőkét hozott a vállalkozásba. Még ebben az évben megkez­dődtek az építési munkálatok, el­sőként az IBM, Panasonic, Hew­lett Packard, AT&T, Pan­Tel cé­gek telepedtek itt le. További há­rom épület átadása 2007-ig vár­ható. A fejlesztés során összesen százezer négyzetméteres terüle­tet bocsátanak a letelepedni kívá­nó informatikai, telekommuniká­ciós cégek rendelkezésére. • Utazik, s van­­ még üres helye? • Utazna, de nincs mivel? • Ossza meg másokkal üres férőhelyét autójában!­­ • Tegye olcsóbbá útját

Next