Budapesti Nap, 2003. május (2. évfolyam, 101-111. szám)

2003-05-14 / 110. szám

2 2003. május 14., szerda Budapest Százéves nyomócső robbant szét a pesti dunaparton Egy 300 milliméter átmérőjű víz­nyomócső tört el tegnap hajnali két órakor a Belgrád rakpart és a Havas utca sarkán. A rendőrség lezárta a pesti rakpart Petőfi tértől Szabadság hídig terjedő szakaszát, illetve a Ji­zraktár utcát. A Budapest Rendőr-főkapitányság közlése serint a reggeli csúcs idején és a kora délelőtti órákban a Petőfi híd budai hídfőjénél is csak lé­pésben haladt az autósor, míg a pesti oldalon a szokásosnál is nagyobb volt a dugó. A forgal­mat a délelőtt folyamán sikerült helyreállítani. Péterffy Gábor, a Vízművek sajtószóvivője elmondta­, a­ég nem tudni, mi okozta rést. Az esetet külső szakértők vizsgálják, akárcsak az elmúlt évben történt csőtöréseket. Hoz­zátette: a közel százéves öntött­vas cső nem volt a legveszélyez­tetettebb vízcsövek listáján. A baleset miatt csak egyetlen la­kóházban szünetelt rövid ideig vízszolgálatás. A­ lakódat lajtos kocsiból látták d­ivarfezel. Egy éven belül ez volt a hete­dik nagyobb csőtörés Budapes­ten. A legtöbb kárt a szeptember 10-i Gellért téri eset okozta, ahol részben a Gellért Szállodát is el­öntötte a víz. A hotel és az épü­letben működő fürdő több hétig zárva tartott, az anyagi kár meg­közelítette a 200 millió forintot. A csőtörési hullám decemberben tetőzött, amikor röviddel egymás után a főváros négy pontján is el­törött a vízcső. A Soroksári utat december 17-én, míg a Szépvöl­gyi utat két napra rá bénította meg egy főnyomócső törése. A Szilágyi Erzsébet fasorban de­cember 20-án egy kisebb átmé­­­rőjű öv­eték törött el, végül de­cember 26-án az Árpád fejede­lem útján egy főnyomócső sérü­lése miatt bénult meg a közleke­dés. A nagyobb csőtörések sorát eddig a március 6-i Szentlélek té­ri zárta. Itt a feltörő víz elárasz­totta a környező utcákat és több épület pincéjét, valamint a HÉV Árpád hídi megállójánál a síne­ket 150 méter hosszan. Balkányi Péter Egy éven belül ez volt a hetedik nagyobb csőtörés a fővárosban. Az esetet szakértők bevonásával vizsgálják Fotó: Grnák László Kéttucatnyi veszélyes átkelő A fővárosban még mindig 29, csak fénysorompóval ellátott vasúti átjáró műkö­dik. Ezeknek a fejlesztése a rendelkezésre álló kevés pénz miatt több évet is igénybe vehet. Budapest közigazgatási határán belül 50 vasúti átjáró működik fénysorompóval, amiből mind­össze 21-nél szereltek fel csapóru­­dat - tudtuk meg a MÁV sajtóosz­tályán. A többi kereszteződésnél az állandó pénzhiány miatt még évekig várathat magára a fejlesztés. Az ország legveszé­lyesebb vasúti átjárója a XXII. kerületi Növény utcában van. Az önkor­mányzat, mivel az utóbbi tíz évben hét baleset történt három halálos áldozattal, másfél éve lezá­ratta a csomópontot - tájékoztatta lapunkat a kerület városrendezési irodájának vezetője. A lakosság fo­lyamatos kérésére néhány hónapja részlegesen megnyitották. Az újra­­nyitás feltétele volt, hogy új félso­rompót szereljenek fel, valamint egyirányúvá tegyék a forgalmat - tette hozzá Papp Csaba. Bár azóta nem történt baleset, az önkor­mányzat mégis további munkála­tokat kíván végezni a területen. A vasúti vonal és a közút egy szin­ten van, és a jelenlegi rendezési terv szerinti külön szintű közleke­dési csomópont elkészítése az elő­zetes számítások alapján egy-két milliárd forintba kerülne, erre azonban az önkormányzatnak nem áll rendelkezésére költségve­tési pénz. Papp szerint a környé­ken a fejlesztések alapfeltétele, hogy ha egy gazdasági társaság na­gyobb beruházást akar végrehajta­ni, akkor át kell hogy építse a cso­mópontot is. Érsek László, a Közle­kedési Főfelügyelet közúti, vasúti és hajózási osztályának vezetője szerint az eset­től függően a vasútnak, vagy a közútkezelőnek kell az átkelőkön a fej­lesztéseket kifizetni. Ha külön szintű megoldást választanak a döntésho­zók, akkor az összeget megosztva fedezik. Az átépítések sorrendjéről több szempont alap­ján döntenek: korszerű-e a beren­dezés, nőtt-e a forgalom az adott szakaszon, és a költségvetés is be­határolja az átalakításokat. A kö­zelmúltban történt siófoki baleset miatt azonban előre hozzák a kö­vetkező fejlesztési tervet, így to­vább folyhatnak az átépítések - tet­te hozzá az osztályvezető. Dzindzisz Sztefan Pénzhiány hátráltatja a XXII. kerületi vasúti kereszteződés átépítését is Más-Nap Más-Nap - a Magyar ATV reggeli információs, szórakoztató magazin­műsora 6.30-9.00-ig, mindennap. Mert minden napot követ egy más nap. Vezető politikusok, művé­szek, fontos és érdekes emberek. Kérdezzen Ön is tőlük a 209-2749-es telefonszámon és a 06-30/30- 30-570-es SMS-számon! Budapesti Nap Az égetőműről nem a főfelügyelőség dönt A rákospalotai szemét­égető sorsáról a környezet­­védelmi miniszter határoz majd a főfelügyelőség he­lyett - értesült lapunk. Nem a Környezet- és Természet­­védelmi Főfelügyelőség, hanem az új környezetvédelmi miniszter dönt majd a rákospalotai szemét­égető további sorsáról - tudta meg lapunk. Mint ismeretes, a hulla­dékhasznosító április eleje óta nem égethet szemetet, mert lejárt a környezetvédelmi engedélye. A létesítményt, üzemeltető Főváro­si Közterület-fenntartó Rt. (FKF) ugyan már decemberben kérte az engedély meghosszabbítását, ám döntés még nem született az ügy­ben. Az FKF a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség­hez fordult, mert területileg ez a szervezet az illetékes a szemét­égető esetében. Az ügy később mégis átkerült a Környezetvédel­mi Főfelügyelőséghez, amely fog­lalkozott is a kérdéssel: a benyúj­tott dokumentumok mellé továb­biakat igényelt, vagyis hiánypót­lásra szólította fel az FKF-et. Teg­nap azonban arról értesültünk, a működési engedély meghosszab­bításáról az új környezetvédelmi miniszter, Persányi Miklós dönt majd, miután átvette hivatalát. Derce Tamás, Újpest polgár­­mestere (aki pert is indított a sze­métégető ellen) úgy kommentál­ta értesülésünket: abban biztos, hogy Persányi ért az állatok és a növények bemutatásához, to­vábbélésük biztosításához. - Azt viszont csak remélni tudom, hogy az emberek továbbélésének biztosításához legalább ennyire ért - közölte a polgármester. Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke azt közölte: az állam­­igazgatási eljárásról szóló tör­vény szerint egy hatóság egy éven belül csak egyszer változtathatja meg a véleményét, ennélfogva ebben az ügyben már nincsen le­hetőség az engedély módosításá­ra. A politikus szerint egyébként megfelelő eljárás, ha a miniszter dönt az égető működési engedé­lyéről, mivel a zöldügyeket a la­kosság amúgy is az ő személyével azonosítja. G. K. - G. Á. Megérkezett az első kék cédula Tegnap lépett életbe a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-nek (Centrum Kft.) az a módosítása, miszerint a büntetést tar­talmazó csomagok színe kékre változik. A parkolási társulás indoklása értelmé­ben a változtatásra azért került sor, mi­vel így szeretnék megkülönböztetni ma­gukat a többi parkolási cégtől. A múlt­ban ugyanis gyakran fordult elő, hogy az ügyfelek hozzájuk mentek reklamál­ni mások tévedései miatt is. Ugyanak­kor azt is szeretnék elérni, hogy meg­szűnjön a kissé derogáló,Mikulás-cso­mag” elnevezés. (Mint ismeretes, a bün­tetési cédulákat a Mikulás-csomaghoz hasonló színű t­lsakban helyezik el a parkolási cégek.) Szombati számunk­ban beszámoltunk arról a körlevélről, amelyet a Centrum Kft. adott ki egy év­vel ezelőtt. A levél szerint a cég arra utasította alkalmazottait, hogy a park­olóövezeten kívül álló autók adatait is rögzítsék. A vélelmezhető jogsértésről az adatvédelmi biztoshoz is megküldtük beadványunkat, amelyet tegnap délután iktattak a hivatalban. -bp- Fotó: Ginák László

Next