Budapesti Nap, 2003. május (2. évfolyam, 101-111. szám)
2003-05-14 / 110. szám
Budapesti Nap HÍRSOROK Uniós érettségizők - A győri Vocational Academy két tannyelvű közgazdasági középiskolában első alkalommal próbálkozik meg tizenöt végzős diák az Európai Unióban elfogadott angol közgazdasági érettségivel. Az érettségizők szakmai gyakorlatukat Angliában töltik. Európai bírság kilátásban Az EU belügyminiszterei úgy döntöttek, a jövőben az Unió tagállamainak polgárai a külföldön elkövetett közlekedési kihágásokért hazatérésük után is büntethetők lesznek, vagyis a 70 eurót meghaladó közlekedési bírságokat az Unió egész területén behajtják. Szegény magyar bírák - Magyarországon a bírói bérek nem érik el az uniós bírói fizetések tíz százalékát. A problémát nemzetközi bizottság is megvizsgálja, miután Újkéri Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke egy külföldi konferencián szóba hozta. Le Pen nem EU-honatya - A francia szélsőjobb vezére, Jean Marie Le Pen végképp elvesztette európai parlamenti mandátumát - jelentette be Pat Cox, az Európai Parlament elnöke. Le Pent a három éve egy szocialista politikus ellen intézett támadása miatt ebrudalták ki az EU-képviselők testületéből. (BN-hírek) Tegnap befejeződött az eurózóna pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása. Megvitatták a közösségi költségvetés 2004- es tervezetét, a gazdaságpolitikai irányelveket, valamint az Európa Bizottság ajánlásait Ausztria stabilizációs programjáról. BÁNYAI LÁSZLÓ ÍRÁSA Az eurózóna pénzügyminiszterei hatáskörük bővítését szorgalmazzák a közösség gazdasági és pénzügyeit illetően. Emellett arra is javaslatot tettek, hogy az illetékes tanács ülésein vonják meg a szavazati jogot azoktól az országoktól, amelyek az eurózónának nem tagjai. A tanács ülésein így Angliának, Dániának és Svédországnak nem lenne szavazati joga. A 12 országból álló csoport a hétfőről keddre virradó éjszaka - többek között - ezt a kérdést is megvitatta. Nikosz Krisztodulakisz, a tanács görög elnöke szerint az ezt tartalmazó javaslatot rövidesen átnyújtják Valery Giscard d’Estaing-nek az Európai Unió Konvent elnökének. A tervezet szerint az eurózóna 12 pénzügyminisztere továbbra is folytatja informális tanácskozásait a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa ülését megelőző napokon, ám azt követelik, hogy az Európai Unió Egyezménye formálisan is ismerje el jogállásukat. Ma az úgynevezett eurócsoport jogai meglehetősen szűkek. Mindössze az euró bankjegyformáját és az euró gazdasági hátterét biztosító stabilizációs egyezményt megsértők elleni büntető szankciókat határozhatják meg. Nikosz Christodoulakisz szerint a miniszterek új javaslata alapján elbírálhatnák az eurózóna országainak gazdasági programját, beleértve a költségvetési tervek megvalósíthatóságát és a költségvetési hiányt csökkentő stratégiákat is. A javaslat nemcsak azt a három országot zárná ki a döntéshozatali mechanizmusból, amelyek fenntartották jogaikat a saját valuta használatára, hanem a tíz, 2004 májusában csatlakozó országot is. Ez utóbbiak még néhány évig nem lesznek abban a helyzetben, hogy az eurózónához csatlakozzanak. A tervezettel a miniszterek nyomást akartak gyakorolni Gordon Brown brit miniszterre, aki mindig is ragaszkodott ahhoz, hogy a fontosabb gazdasági döntéseket az Európai Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsának kellene meghoznia. A világ legnagyobb vállalatainak felső vezetői példátlan összefogással, burkolt fenyegetésektől sem mentes közös üzenetben szólították fel a brit kormányt, hogy - lehetőleg még ebben a parlamenti időszakban - kezdje el a tárgyalásokat Nagy- Britannia euróövezethez való csatlakoztatásáról. A nyílt levél szerint a brit gazdaságba befektetők azt feltételezik, hogy Nagy- Britannia az eurózónához csatlakozás előtt álló ország. Ha kiderül, „hogy ez nem így van, az jelentős változásokat eredményez majd a brit gazdaságban” - hangoztatja a levél. ... Az euróövezet miniszterei többlet jogokat követelnek Giulio Tremonti olasz, Nikosz Krisztodulakisz görög és Didier Reynders belga pénzügyminiszter a találkozón fotó: epa Gyakorlottabb mérnökök kellenek az Unióban Fennállásának nyolcvanadik évfordulóját ünnepli az idén a Magyar Mérnöki Kamara. A magyar mérnökképzés színvonaláról Molnár Károly, a Műegyetem rektorhelyettese lapunk kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a műszaki fejlődéssel párhuzamosan egyre nő az igény a felsőfokú végzettségű szakemberek iránt hazánkban és az EU-ban is. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan növekszik a hallgatói létszám. Álláspontja szerint azonban a képzést úgy kellene átalakítani, hogy négy év elteltével a hallgatók mérnöki tanúsítványt és jogosítványt is kapjanak. Ezáltal kiegyenlítődne a különbség a hároméves főiskolai és az ötéves egyetemi végzettség között. A professzor ezt azzal indokolta, hogy sokkal több gyakorlati szakemberre, mint elméleti kutatóra van szüksége az országnak. Jelenleg viszont az egyetem első három évfolyamán inkább az elméleti képzésen van a hangsúly. Ez a törekvés összhangban van az EU bolognai nyilatkozatával, amelyben a tagállamok hasonló ajánlásokat fogadtak el. A rendszer átalakítása nem veszélyeztetné az egyetemi tanárok munkahelyét, és a megemelkedett hallgatói létszám nem menne a mérnökképzés színvonalának rovására - jelentette ki Molnár. Az ágazati képzésről szólva kiemelte: ma már nem szükséges annyi informatikai szakembert képeznünk, mint az elmúlt években, annál nagyobb lesz az igény gépészmérnökökre és vegyészekre. Az, hogy a magyar mérnöki diplomát világszerte elismerik, még nem jelenti azt, hogy mérnökeink külföldi munkavállalása előtt zöld út nyílik a csatlakozás után. Ehhez az Unióban dolgozó mérnöki kamarák együttműködésére is szükség van - hangsúlyozta Molnár Károly. Kováts Gábor, az MMK elnöke elmondta: a kamara büszke a múltjára, ám jelenleg a legfontosabb szempont Magyarország versenyképességének javítása. Ehhez elengedhetetlen a világszínvonalú műszaki képzés megőrzése és továbbfejlesztése. A magyar mérnökök az elmúlt évtizedekben is megállták a helyüket a világ minden táján, és sokat tettek a technikai fejlődésért - hangsúlyozta az elnök. Sz. A. „Génmanipulált” EU-USA vita Az Egyesült Államok kész nyomást gyakorolni a Kereskedelmi Világszervezetre (WTO) annak érdekében, hogy kimondja: az Európai Unió moratóriuma a génmanipulált élelmiszerre akadályozza a szabad kereskedelmet. Washingtont támogatja Argentína és Kanada, a világ másik két nagy, génmanipulált élelmiszert gyártó országa is. Amerikai farmerek és genetikai nagyvállalatok nyomására Robert Zoellick, az USA fő kereskedelmi diplomatája már tavaly januárban napirendre kívánta tűzni a moratórium kérdését, de akkor Washingtonban az iraki háború tervezgetése miatt úgy gondolták: nem kell vetségeseket. Időközben kiderült, ingerelni a potenciális európai sző- nem minden EU-tagállam támogatja fenntartások nélkül az iraki rezsim elleni katonai akciót. Az USA most elérkezettnek látta a pillanatot, és leporolta az aktát. Az eset pikantériája, hogy az EU-n belül is kemény harc folyik a génkezelt élelmiszerek ellen hozott moratórium feloldásáért. Valószínűeg ez az oka, hogy David Byrne, az Unió egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa a harcias amerikai bejelentésre reagálva a napokban azt nyilatkozta: az év vége előtt mindenképpen feloldják a genetikailag manipulált élelmiszerre vonatkozó moratóriumot. Washington tehát nyitott ajtókat dönget. E. S. Robert Zoellick az USA és Pascal Lamy az EU képviseletében fotó: hn Közös európai diplomácia Az Európai Konvent a héten ül össze ismét, hogy júniusra, az EU thesszaloniki csúcsértekezletére elkészüljön a leendő alkotmány tervezetével. A konvent egy kérdésben egyetért: az Európai Uniónak szüksége van egy közös külügyminiszterre, aki képviseli a közösséget a külvilág előtt. Közvélemény-kutatások szerint ezen a poszton nem csupán Gerhard Schröder kancellár látná szívesen a német diplomácia jelenlegi vezetőjét, Joschka Fischert, hanem a Benelux-államok, Lengyelország, Olaszország és Svédország polgárai is. Fischer, aki Németország egyik képviselője a konventben, támogatja a közös külügyminiszteri poszt bevezetését, de csak önálló EU-diplomáciai háttérszolgálattal együtt. 1. S. Joschka Fischer foto: hu ★ "* ■ * Európai Unió 2003. május 14., szerda 7 Európa keresztény gyökerei A keresztény egyházak szeretnék, ha az Európai Unió jövendő alkotmányában világos utalást fogalmaznának meg a vallásra vonatkozóan. A görög ortodox egyház kezdeményezésére összehívott athéni ökumenikus tanácskozáson egy dokumentumot is elfogadtak, amelyben a keresztény egyházak képviselői követelik, hogy az európai alkotmány megfogalmazói az Európai Konventben tegyenek világos utalást a leendő alapokmány szövegében Európa keresztény gyökereire. Ebben a kérdésben teljes az egyetértés a Vatikán és az ortodox egyházak között. Az athéni tanácskozáson ezt megerősítette a jelen lévő I. Bartolomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka, valamint Roger Etchegaray francia kúriai bíboros és Richard Chartres londoni anglikán püspök is.Az Európai Konventben egyébként hasonló javaslatot tett Szájer József fideszes honatya, a magyar delegáció tagja. Szájer szerint az egyházak közvetítették a spirituális hagyományokat évszázadokon át, de különösen a szocialista rezsimek idején Közép- és Kelet-Európában, és ennek a történelmi küldetésnek meg kell jelennie az EU-alkotmányban is. É. S. Uniós kérdések és válaszok A Külügyminisztérium honlapján folyamatosan olvashatók az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdések és válaszok. Az alábbiakban ezekből szemlézünk. Elég stabil az euró? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezdeti bizonytalanság után az euró árfolyama stabil. A stabilitás alapvetően a valuta mögött álló gazdaságok teljesítményével van összhangban, így nincs okunk kételkedni az euró stabilitásában mindaddig, amíg az EMU-tagországok gazdasági teljesítménye megfelelő. Ki ellenőrzi Európában, hogy a piacon eladott áruk megfelelnek-e az előírásoknak? A tagállamok kötelezettsége, hogy a megfelelő felügyeleti rendszert kiépítsék, és olyan jogosítványokkal lássák el, amelyek hatékony fellépést biztosítanak a megelőzésben és a kárelhárításban. A felügyeleti szerveket be kell jelenteni. (A 2002 és 2004 közti hároméves programban szerepel egy európai szintű hatóság felállítása. Intézménye jelenleg a Bizottságon belül SANCO néven működik - Egészség- és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság.) Magyarországon az 1997. évi CLV. törvény értelmében a piacfelügyelet keretében a fogyasztóvédelmi területi szervek, fogyasztóvédelmi felügyelőségek (megyei és fővárosi szinten) és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jár el, s ellenőrzi, hogy a termékek megfelelően biztonságosak-e, és megfelelnek-e az előírásoknak. A magyar fogyasztóvédelemi előírások megfelelnek-e az uniós elvárásoknak? Magyarország a fogyasztóvédelmi jogszabályok tekintetében felkészült az EU- csatlakozásra. A társulási tárgyalások során a fogyasztóvédelmi fejezetet lezárták. Magyarország nem kért átmeneti mentességet a közösségi vívmányok átvételére, hiszen már minden olyan törvény megszületett, amely az öt alapelv érvényesülését hivatott biztosítani. É. S.