Budapesti Nap, 2003. október (2. évfolyam, 228-240. szám)

2003-10-10 / 236. szám

Budapesti Nap Budapest személyesen 2003. október 10., péntek 5 Munkahely a hídon Bene Péter hídmester munkájáról mesél Az Erzsébet hídnak ugyan­úgy megvan a maga felelő­se, mint bármely más épít­ménynek. Bene Péter sze­mélyében tisztelhetjük a hídmestert, aki mindent tud a hídról, és az összes porci­­káját ismeri. Hídmesteri munkakörét megelő­zően Bene Péter harminc éven át a Fehérvári úti Gammában dolgo­zott, mígnem a kilencvenes évek végén egyik napról a másikra elbo­csátották. Ekkor az egyik ismerőse megkérdezte tőle: „Nem akarsz hídmester lenni?” Nem volt kifogá­sa a javaslat ellen. Elvégezte a Fő­városi Közterület-fenntartó Rt. vizsgákkal tűzdelt tanfolyamait, majd hídmesteri képesítéssel a zse­bében munkához látott. A Szabad­ság híd volt az első munkahelye. - Idestova hat éve vagyok az Er­zsébet hídnál - emlékszik vissza. - Mindennap kétszer megyek végig rajta. Hetente le kell ellenőriznem a híd alatt vezető öt kezelőjárdát is: itt futnak ugyanis a gáz- és vízcsö­vek, illetve a telefonkábelek. Nemcsak egyszerű egészség­­ügyi sétákról van szó: szigorú uta­sításokba foglalták ugyanis, hogy milyen munkákat kell elvégeznie az Erzsébet híd „mesterének”. Pél­dának okáért alaposan meg kell vizsgálnia, hogy nincs-e csőrepe­dés, rongálások, nem repedt-e meg a festék a híd alatt, és nem éktelen­kednek-e újabb graffitik ehófe­­hérségén. A kábelkamrákból vizet kell szivattyúznia, és jelen kell lennie olyan jeles alkalmakkor is, amikor fölzászlózzák a hidat, vagy kevésbé jeles alkalmakkor, mond­juk, ha föltűnik Ferike, a notórius hídugró. - Rendszeresen „nálunk” de­monstrál Ferike - mondja Bene Pé­ter. - Lovaglóülésben fölmegy egé­szen a kapuzat tetejéig, s mikor ki­jönnek a tűzoltók, megkezdődik a szóváltás. Jöjjön le!” „Nem jö­vök!” „De jöjjön le!” - és ez így megy egészen addig, míg föl nem másznak érte. Én már régen lees­tem volna, de a tűzoltók mindig le­hozzák, pedig Ferike néha még lökdösi is őket. Eddig négyszer-öt­­ször mászott fel a hídra, de néhány éve a televízióban megígérte, hogy ez többet nem fordul elő. Szerencsére állta a szavát, hi­szen az efféle villongások nemcsak a hídmesternek jelentenek bosszú­ságot, hanem minden közlekedő­nek, tekintve, hogy ilyenkor a tel­jes hidat lezárják. A legnagyobb fejtörést azonban mégsem Ferike és társai, hanem a graffitisek okoz­zák Bene Péternek. Mint mondja, nem érti, hogy a srácok miért nem a konyhakredencet használják ön­megvalósítás céljából. - Olyan ez, mint a hétfejű sárkány - jegyzi meg. Ám az utóbbi időben úgy tűnik, egyes helyeken mégsem a sárkány győzedelmeskedik, hanem az em­beri lelemény: az Erzsébet híd jár­daszintjét és kapuzatát ugyanis „antigraffitis” festékkel vonták be. A híd pedig akkor sem marad őrizetlenül, amikor a hídmester pi­hen, ekkor ugyanis a kijelölt ügye­letes hídmester felel nemcsak az Erzsébetért, hanem a város vala­mennyi Duna-hídjáért. Négyévenként egyébként részle­tes felülvizsgálat dukál a hídnak, amikor aztán tényleg átvizsgálják töviről-hegyire. Addig is a legjobb kezekben van sorsa, hiszen Bene Péter legapróbb porcikáit is ismeri, így azonnal szemet szúr neki a rendellenesség. Búcsúzás előtt a hídmester titok­zatos kis fakoffert mutat, kinyitja, és nejlonzacskókba bugyolálva elénk tárul az összes Duna-híd va­lamennyi kulcsa, köztük a száz­éves hölgyé is. Vincze Barbara Bene Péter szerint a legnagyobb gondot a graffitik jelentik Az elmúlt száz év története képekben Az Erzsébet híd építésére kiírt pályázatok közül a győztes és a végül megvalósított terv is meg­tekinthető azon a kiállításon, amelyet a Budapesti Történeti Múzeum a Közlekedési Múze­ummal közösen rendezett, hogy bemutassa a híd elmúlt száz évét. Az eredeti fotók, tervek, pályázatok és számítások mától február 9-ig tekinthetők meg a budai Várban lévő múzeumban. A forgalomnak 1903. október 10- én átadott lánchíd darabjait azonban továbbra is a Közleke­dési Múzeum hídkertjében lehet megtekinteni. A kiállítás mellett az érdeklő­dők ezen a hétvégén ellátogat­hatnak az Erzsébet híd lehor­gonyzó kamráiba. Ide fut be a híd 66 darab kábele, s ezek speciális rögzítését lehet megte­kinteni. A kamra a budai hídfő­nél lévő ivókút közvetlen szom­szédságában fekszik, a látogatás ingyenes. A múzeumi kiállítás anyagát többnyire azok a cégek biztosí­tották, amelyek egykor az Erzsé­bet híd építésében is részt vettek, mint például a Ganz, amelynek jogelődje, a Mávag építette az el­ső hidat, majd a Ganz-Mávag a másodikat, a háború után. A kiállítás tematikája a híd el­múlt száz évének történetét kö­veti nyomon. A kezdeteket je­lentő dunai komptól a pályázta­táson át a híd lerombolásáig, majd az újjáépítéstől napjainkig terjed a gazdag gyűjtemény. Kü­lön részt szenteltek a kiállítók a 110 éve született Sávoly Pálnak, aki a jelenleg is álló Erzsébet hi­dat tervezte. Munkájáért 1964- ben Kossuth-díjat kapott. B. P. E­ngedje meg, hogy ezúton kívánjak Önnek jó egészséget 100. születésnapja alkalmából. Amint látom, jó erőben van, szépsége meg­hazudtolja korát. Valljuk be, ez még egy ember esetében sem kis teljesítmény, nem hogy egy hi­úéban... Jó erőben méltóztatik lenni, és ha zászlódísz­be öltöztetik, például a Tavaszi Fesztivál ide­jén, olyan látványt tet­szik nyújtani a piros hetesről nézvést, hogy arra elegánsabb nem keresni szavakat. A szépség mindig megfo­­galmazhatatlan, és Ön, kedves Erzsébet, igen­is szép. Ezek után, gondo­lom, nem lepi meg, ha töredelmesen beval­lom Önnek: nekem igenis Ön a kedven­cem. A Petőfi híd és a Margit híd olyan, mint­ha nem is lenne. Se nem szépek, se nincse­nek olyan helyen, amelyek fontosak vol­nának számomra. Ön viszont a maga gráciá­jával, utolérhetetlen egyszerűséggel köti össze a Rudas gőzfür­dőjét a Deák Ferenc ut­cai lemezbolttal, ahol fizetésnap táján ötszámjegyű számlákat szoktam volt abszolválni. Csak olyan muzsikával dicsérem az Urat, melyekben ugyanúgy ragyog a harmónia, mint az Ön gyönyörűséges íveiben és hajlataiban. Philip Glass, John McLaughlin, The Dubliners, LGT - hogy csak néhány nevet említsek így hirtelenjében. Lehet, hogy egy sötét éjszakán egyszer csak hús­vér asszonnyá változik, és patyolatfehér kosztümjé­ben veszi nyakába a várost. Hódolnak majd Önnek elegen, higgye meg. Nem akad majd férfi, aki ne adóz­na elismeréssel... Nem csak a mihez képest alapon, bár bizonyosan lesz, aki megjegyzi majd, hogy szá­zon túl nem szokás ilyen pompásan kinézni. Remé­lem, valamelyik belvárosi palotában lakosztályt bérel - egy évszázad hídpénzéből csak futja valami rende­sebb élettérre. Akkor majd szalont nyit, ahol majd jó lesz összegyűlni, forró csokoládét és illatos indiai teát vételezni majd az Ön arc­képével ellátott Zsolnay porcelán csészéből. Ott lesz mindenki, aki való­ban számít. Nem ezek a hétperhetes médiasenkik, nem, őket nem vonzza mágnesként a titkos ra­gyogás. De Csontváry biz­ton eljön. És József Attila is Radnótival együtt. Bar­tók néha a Bösendorfer­­hez ül, és ragtime-átiratok­­kal szórakoztatja Nagy Lászlót és Szilágyi Do­mokost. Pallasovszky ki sem mozdulna a sarokasz­tal mögül, amely fölött az az ismeretlen Mednyánsz­­ky lóg. Ruttkait nézi, aki még mindig Bozzi úrra­­ vár, de csak Major Tamás­­ érkezik Gobbi Hilda és­­ Tolnay Klári társaságában. | Mensáros és Márkus Ha­­y­esek és Sajó-jeleneteket | adnak elő hexameterben. | Mit is kívánhatnék Ön­­­­nek, szépnél szebb asz- I­szonyom? Őrizze meg magát unokáimnak! Ne hagyja, hogy kamionok és tankok tapossák, tartóz­kodjék tüntetéstől, rendőrattaktól, oszlatóéktől! Nem mintha ártana Önnek, de méltatlannak min­denképpen méltatlan. Tessék szíves megvárni, amíg unokámmal kézen fogva végigsétálok a Gellért­hegytől a Ferenciek teréig, miként egykor édesapám velem, és ahogyan én Luca lányommal. A Pilisből jövök majd. Lesz ott egy Holdudvar nevű park, benne egy fehér szoba. Ágy, asztal, szék, pano­ráma. Már csak nagy ritkán teszem ki a lábam, de Önhöz, ígérem, időről-időre eljövök... Jegyzet Kedves Erzsébet híd, tisztelt hölgyem! Hetesi Péter Pál A kétszer felépített híd Száz éve a mai napon zu­hogott az eső. Ez azonban egy cseppet sem zavarta azokat, akik azért mentek ki a Duna-partra, hogy megcsodálják az újonnan felépült hidat. Ma száz­éves az Erzsébet híd. 1903. október 10-én adták át a forgalomnak az Erzsébet hidat, amely 290 méteres nyílásával - a távolságot a két pillér között mérik - 1926-ig a világ legna­gyobb nyílású lánchídja volt. Ez a távolság keltette azt a csalóka érzést is, mintha a híd bármelyik pillanatban le akarna szakadni. A korabeli hídmérnökök körében ezért általános volt az a véle­mény, hogy a világ „legszentebb hídja” az Erzsébet híd. Ennek oka az, hogy míg Pest felől a belvá­rosi plébániatemplom tartja, Bu­da felől a Szent Gellért-hegy, addig középen a Szentlélek. Az Erzsébet híd nevét az 1898- ban meggyilkolt Erzsébet csá­szárnéról kapta. A Magyar Királyi Kereskedelemügyi Mi­nisztérium 1893-ban írta ki nemzetközi pályázatát az Eskü téri híd - ma Erzsébet - meg­építésére. Az 53 pályázat közül a harmincezer koronás fődíjat végül a német Julius Kubier által tervezett kábelhíd nyerte. A nyertes pályázat ellenére végül mégis lánchidat építtettek. Ennek oka nem egy kor­mányváltás volt, hanem az, hogy a magyar ipar nem volt képes kábelt gyártani. Az építtetők pedig ragaszkodtak a magyar anyagokból épült hídhoz. Az építés miatt kisebb város­­rendezés zajlott le. A régi városházát más házakkal együtt lebontották, és a belvárosi plébániatemplom is majdnem hasonló sorsra jutott. Ezt 1910- ben műemlékké nyilvánították, ezért a híd háború utáni újjáépítésekor odébb helyezték néhány méterrel. Az Erzsébet hidat a németek 1945. január 18-án felrobbantot­ták. A detonáció következtében az építmény szerkezete megcsava­rodva esett a Dunába. Emiatt igen nehéz volt kiemelni, így ezt csak 1958-ban - az összes híd közül a legkésőbb - fejezték be. Ekkor döntöttek úgy, hogy Sávoly Pál ter­vei alapján építik meg az új hidat - a régit felújítani nem lett volna cél­szerű -, mégpedig kábelből. 1964. november 21-én délután sze­merkélő esőben indult meg a for­galom az új Erzsébet hídon. Balkányi Péter úrb' $¡i s~ *Ut,v­olé áír a ’* jj s/úcb. 'hiíl T-'S in — E «.ári Sjifttri.üífj.: 'siíítri? m -- F. Budapest. ív..m.'1h’! hid - Elisabetlibrik Az Erzsébet híd elődje 1926-ig a világ legnagyobb lánchídja volt Az élő és önbeálló híd Az Erzsébet híd messziről nézve törékeny, könnyed, kecses, éteri, ám ez csak a látszat: valójában flamingónak álcázott bivaly. Súlyát elemi kábelekből álló ká­belkötegek tartják. Mielőtt rendel­tetésszerű helyükre kerültek vol­na, a Műegyetem előtt hevertek. Azonos hőmérsékleti körülmé­nyek között vágták őket méretre, majd egyenként húzták át őket Budáról Pestre. Minden kábel 105 tonnát húz, egy-egy kábelt három óriási csa­var rögzít. Budán 66-66 darab van belőlük mind a déli, mind az északi oldalon, Pesten viszont csak 61-61. Azért ez az eltérés, mert 5-5 darab kábel a 11 méter magas kapuzatot tartja. Műegyetemisták kiszámították, hogy egy Celsius foknyi változásra a kapuzat éppen egy millimétert dől valamelyik irányba. Erre mondják, hogy „él a híd”. Egy to­vábbi érdekes számítást is elvé­geztek: megvizsgálták, hogy mi történik akkor, ha csúcsidőben egyszerre két tömött hetes busz gördül át a híd közepén. Nos, ek­kor hat és fél centit süllyed a köze­pe, majd a buszok távoztával szé­pen visszaáll. Erre pedig azt mondják: „önbeálló a híd”. (EN) Hószerviz igény szerint! Idén is lesz tél! Sok hó! Akar újra órákig havat lapátolni? ^ ^ Ha nem, mi átvesszük az Ön munkáját, gondját, felelősségét! Gyors hótakarítás éjjel és nappal, modern gépekkel egyidejű sózással vagy környezetbarát szóróanyaggal. 25 éves tapasztalattal (Bécs) Áraink olcsóbbak, mint hinné! NMK Bt. Tel: 06-29/690-081 Fax: 06-29/690-082 E-mail: albrecht@enternet.hu

Next