Budapesti Napló, 1898. február (3. évfolyam, 32-59. szám)

1898-02-01 / 32. szám

Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1898. február 1. szám. A képviselőhöz ülése január 31-én. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Elnök : Berzeviczy Albert, Jegyzők : Molnár Antal, Perczel Béni, Lakatos Miklós. A kormány részéről jelen vannak : Erdély Sán­dor, Perczel Dezső és Josipovich Imre. Elnök: Bemutatja a miniszterelnök átiratát, mely szerint a vám- és bankügynek, valamint ezek­kel összefüggő némely kérdésnek ideiglenes szabá­lyozásáról szóló törvényjavaslatot ő felsége szentesít­vén, az mint folyó évi I-fő törvénycikk az Országos Törvénytár útján kihirdettetett. Beterjesztette továbbá Komárom vármegye kö­zönségének feliratát, a Gellérthegyen létesítendő Pantheon ügyében. Komárom és Pozsony vármegyék kö­zönségének feliratát az 1848-iki törvények megalko­tása félszázados évfordulójának megünneplése tár­gyában. Erdély Sándor igazságü­gyminiszter: Tisztelt képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Van szerencsém bemutatni egy törvényjavaslatot a kisbirtokosok országos földhitelintézetéről szóló 1879: XXXIX. törvénycikk módosításáról. Tisztelettel kérem mindkét törvényjavaslatot ki­nyomatni, a Ház tagjai közt szétoszlatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az igazságügyi bi­zottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Megtörténik. Következik: A belügyi költségvetés tárgyalása. Az Operaház tételénél: Visontai Soma: Azt kívánja, hogy a Nemzeti Színház és Operaház viszonyairól évenként pontos és kimerítő jelentést terjeszszen a miniszter a Ház elé. A vidéki színészet kérdésénél megjegyzi, hogy a mi­niszter tervezete mindenesetre hivatva van arra, hogy a bajokon segítsen. Ezt csak úgy találomra mond­hatja, mert a miniszter nem is igen fejtette ki a Ház előtt tervezetét. Pedig hasznos volna, ha azt a kérdést bővebb jelentésekkel világítaná meg. Perczel Dezső belügyminiszter: Semmi elvi ellentét sincsen közte és Visontai között, s csak ta­karékossági szempontból tette tegnapi kijelentéseit. Mert készséggel bocsátja a jelentéseket a Ház tag­jainak rendelkezésére, de elég, ha csak azok kapják azt, akik különösen érdeklődnek a dolog iránt. A­mi a színésznők és énekesnők kiképzésére előirányzandó összeget illeti, azt már tíz év előtt szüntette meg az akkori pénzügyi bizottság, s az utóbbi években csak azért adattak ki ilyen segélyösszegek, mert már e megszüntetés visszaható hatása nem lehetett s már az előző években hirdettek ki stipendiumot, amelye­ket a pénzügyi bizottság határozatainak ellenére ki kellett szolgáltatni. A vidéki színészet ügyéről pedig teljesen lehetetlen jelentést adni a Ház elé. Hogy tarthatnék számon, hogy egy vidéki direktor mikor szedi össze sátorfáját és mikor eszközöl változtatá­sokat társaságában. Kéri a tétel elfogadását. (Élénk helyeslés.) A Ház a tételt elfogadja. A Nemzeti Színház tételénél Major Ferenc nemzetibb és erkölcsösebb játék­rendet, a szegény nép és a diákság részére ingye­nes előadásokat kíván. Perczel Dezső belügyminiszter: A Nemzeti Színház igazgatóságának úgy kell megállapítania a műsort, hogy abban a közönség minden rétege ízlé­sének kielégítését lelje meg. Ami pedig az ingyenes előadásokat illeti, megjegyzi a miniszter, hogy már úgyis meg­van az a kedvezmény, hogy vasárnap délután olcsóbb előadásokat rendeznek. Egész ingye­nes előadások reményével egyelőre nem kecsegtethet a miniszter. A tételt elfogadja a Ház. A közegészségügyi tételnél Pap Samu kijelenti, hogy bizony még sok a teendő a közegészségügy terén, de az is bizonyos, hogy már eddig is sok történt. A közegészségügyi haladás első­sorban is annak a munkásságnak ered­ménye, amelyet a közegészségügy harcosai, a tudo­mány fegyvereivel felruházott orvosok teljesítettek. Az orvosok e nagyfontosságú feladatával nincsen arányban társadalmi állásuk. Egyetlen egy társa­dalmi állás elérésére sem kell nagyobb szolgalmat, nagyobb anyagi és , szellemi áldozatokat hozni, mint az orvosénál. És van-e arány a túlfeszí­tett munka és az elérhető eredmények között? Az előkészület az orvosi pályára nyolc évet vesz igénybe s hátra van még a tiszti és a törvényszéki orvosi vizsga. A tanulási évek össze vannak kötve a leg­drágább kurzusokkal és szigorlatokkal. Alkalmas volna, hogy a tiszti vizsgát rögtön az egyetemi ta­nulmányok befejezése után tehessék. Majd a ragályos betegségekről szól. Nálunk a tüdőkór az összes ha­lálesetek 12 százaléka. A külföldi statisztikákhoz ké­pest bizony szomorú viszonyok ezek. Állítsunk föl szanatóriumokat, harcoljunk gazdasági és kulturális fegyverekkel. Segítsünk a szegény nép nyomorán, a lakásviszonyokat orvosoljuk és így reményünk lehet a sikere is. Buzáth Ferenc: A mi költségvetésünk annyira meg van terhelve, hogy közegészségügyi célokra már nem jut semmi. A csendőrség ügyénél 300.000 forint tűzetett ki, a ragályos betegségeknél pedig mind­össze 25.000 forint. Pedig az utóbbi ügy mégis csak fontosabb az államra nézve. Az 1876 : XIV. törvénycikket sohase juttatták ér­vényre. Közegészségünk mai állása mellett az orvo­sok is válságos helyzetbe kerültek. A hivatalos or­vos a betegsegélyző egyesületeknél, a biztosító inté­zeteknél stb. jó állásokra tesz szert, éppen hivatalos állásánál fogva, a magánorvos pedig, akinek a pri­­vátprakszisra nagyobb szüksége volna, nehezen jut j­övedelm­ező álláshoz. Közegészségünk főtényezői a kórházak. Itt se teszi meg szerinte a kormány a maga kötelességét. Kétszer annyi a magánkórházunk, mint a közkórház. Kapcsolatos ezzel a betegápolás kérdése is. A miniszter tavaly megjegyezte, hogy ezzel az ügygyel foglalkozni fog. Elmúlt az év,­­ a betegápolás ügyét nem rendezték. A közegészségügy nagy reformja elől s többé kitérni nem lehet. Határozati javaslatot nyújt a­­ Ház elé, melyben kéri a minisztert, hogy az 1876:­ XIV. törvénycikk 8. és 9. §-ának megfelelően a köz-­ orvosi állások betöltéséről és egyéb közegészségügyi­ intézkedések megtétele céljából sürgősen javaslatokat­ terjeszszen be. Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után: Major Ferenc szintén közegészségügyünk ha­­­nyatlását panaszolja. Elborzadva tekint arra a nagy­­ halandóságra, mely közegészségügyeink hanyatlása­­ következtében a gyermekvilág körében észlelhető. Ha évekkel ezelőtt nagyobb összegeket fordítottak volna a közegészségügy fejlesztésére, úgy most ki tudja, hány emberélettel volna gazdagabb hazánk. Kéri, hogy a ragályfertőtlenítés államilag kezel­tessék. Közegészségi statisztikáink mind hibásak, azokra építeni nem lehet. Az elmebetegek kérdése még ma sincs megoldva. Határozati javaslatot nyújt be, hogy addig, admig az új közigazgatás életbe lép, államilag és az állam terhére kezeljék a ragályos és járványos betegségek ellen a védekezést. Erről a belügyminiszter sürgősen terjeszsze be teendő intéz­kedéseit a Ház elé. (Helyeslés a néppárton.) Elnök: Miután senki sem kíván szólani, a vitát bezárja. Perczel Dezső belügyminiszter: A közegész­ségügy terén nálunk sok történt. Az, hogy most is vannak járványos betegségek, nem jelenti azt, hogy nem történt javulás, haladás. 1877 óta sok történt, elődje alatt különösen. Major Ferenc: Ez igaz. Azóta van visszaesés. Perczel Dezső belügyminiszter: Major kép­viselő egy egész milliót hallgat el a közegészség­­ügyi költségvetésből, mert csak 117.000 forintról be­szél, pedig éppen egy millióval van több előirá­nyozva. A körorvosok helyzetének javításán is sok történt: a fővárosban egyes egyesületeknél 9—121 krajcárért ajánlják magukat egyes orvosok a bete­­­gek kezelésére, m­íg a törvényhatóságok 30—50 krajji cárt űzetnek minden egyes látogatásért. A mime-­­rus clausust nem lehet behozni az orvosokra nézve,­ amennyiben nem lehet őket arra kötelezni, hogy bizonyos helységekben telepedjenek le. Amit Bu­­záth a tüdővészes betegekről mondott, anomália, csak nem járhat el úgy a tüdővészes betegek­kel, mint a földmivelésügyi miniszter a tüdővé­­szes állatokkal, hogy lebunkóztatja őket. Buzáth ha­tározati javaslatát nem fogadja el, mert arra semmi szükség sincs. A kérdés csak a közigazgatás államo­sításával fog sikeresen megoldatni. Elismeri, hogy a betegápolási alap kezelése körül sok nehézség forog fenn, erre nézve nemsokára betegápolási törvényjavas­latot fog benyújtani, amelynek vezéreszméje az, hogy a nyilvános betegek ápolási költségei egy országos alapból fedeztessenek. Az elmebetegségre nézve el­ismeri, hogy itt sok kívánni való van, de e tekintet­ben is történt haladás. Egy nagyobb elmegyógyinté­zet most fog építtetni Pozsonyban. Kéri a benyújtott határozati javaslatok mellőzését. Buráth Ferenc személyes kérdésben felel a mi­niszternek. Major Ferenc szintén személyes kérdésben reflektál a miniszter szavaira. Elnök: Fölteszi a kérdést. A Ház többsége a tételt elfogadja, a két határo­zati javaslatot pedig mellőzi. A betegápolás tételénél : Thaly Kálmán : A pozsonyi kórház célszerűbb beosztása érdekében szólal fel s kikel különösen az ellen,­hogy egyes vidéki kórházakban a szembetegek és ragályos bajban szenvedők együtt vannak elhe­lyezve. A betegápolást nem találja mindenütt kielégí­tőnek. A tételt különben elfogadj­a. Elnök: A vitát bezárja. Perczel Dezső belügyminiszter: Kijelenti, hogy a pozsonyi állami kórház tervei már teljesen készen vannak s legközelebb erről javaslatot is terjeszt elő a Háznak. Elnök: Felteszi a kérdést. A Ház a tételt elfogadja. A járványköltségek tételénél Visontai Soma: Fölemlíti, hogy Gyöngyösön pusztított a tífusz-járvány s e miatt be is csukták az iskolákat. Az alispán azonban most a járvány­bizott­ság javaslata ellenére s noha a járvány még nem szűnt meg, megnyittatta az iskolákat. Figyelmébe ajánlja ezt a miniszternek. Major Ferenc: Kéri a minisztert, hogy a köz­egészségügyi osztálylyal csináltasson egy statisztikai jelentést a gyermekek betegségeiről, ápolásáról, hogy annál jobban megküzdhessü­nk az egyes fertőző, ragályos bajokkal. Hócsy Antal kéri, hogy beszédét holnap mond­hassa el. Elnök : Hozzájárul a Ház ? (Helyeslés.) Tehát a vita folytatása a holnap délelőtt tíz órakor kezdődő ülésre marad. Javaslom egyúttal, hogy amennyiben a tisztelt Ház holnap letárgyalja a belügyi tárca költségvetését, mindjárt kezdje a kereskedelemügyi mi­­h­nisztérium költségvetésének tárgyalását. (Helyeslés.) Ezt tehát határozatképpen kijelentem és az ülést bezárom. Az ülés délután két órakor végződött, bezárom. Az ülés d­élután két órakor végződött BELFÖLD, Szeged és Ugra. Azt a furcsa hírt olvas­suk egy félhivatalos értesítő hasábjain, hogy a Tisza Lajos elárvult mandátumát gróf Tisza István fogja megkapni, az ugrás kerületbéli pedig dr. Bamberger Béla lesz a szabadelvű párt je­löltje. Mi ezt a műveletet egy kissé szövevényes­nek találjuk. Ha arról van szó, hogy Tisza La­josnak polig­ai hagyatékát is gróf Tisza István örökölje, akkor ez a csere megtörténhetik a legkö­zelebbi általános választások alkalmával is; a dolog nem lehet oly sürgős sem Tisza Istvánnak, ald benn van már a parlamentben, sem Szeged­nek, amely az általános választásoknál is elég korán rójja még le újjáteremtője iránt a köteles kegyeletnek ezt a részét. Ha pedig arról van szó, hogy dr. Bamberger Béla úr nélkül csonka a magyar parlament, akkor Szegeden léptessék fel dr. Bamberger Béla urat; ez esetben semmi értelme sincs annak, hogy két választókerületben bolygassák meg a kedélyek nyugalmát, mikor ugyanazt az eredményt egy választókerület felbolygatásával is el lehet érni. Egyébiránt konstatáljuk, hogy a szabadelvű párt régi kiváló harcosai közül Tereszky Ist­ Ivánnak, Busbach Péternek, Jelinek Artúrnak,­­Tisza Lászlónak, Boncza Miklósnak még nem jutott idáig mandátum s hogy Jókai Mór is szi­kesen cserélné föl főrendi tagságát a képviselő­­­­éggel. A kérdés tehát az, vájjon a szabadelv®­ párt végrehajtó bizottsága előnyt ad-e egy kü­lönben jeles képzettségű és minden tekintetben , kifogástalan új embernek a párt régi, kipróbált hívei felett. Avagy talán a képviselői mandátu­­­mok felett is a minisztertanács dönt már ezentúl ?­ A földmivelési budget. Az országgyűlési sza­badelvű párt holnap, kedden este 7 órakor értekez­letet tart, amelynek tárgya a földmivelésügyi tárca költségvetése lesz. Két törvényjavaslat. Az igazságügyminiszter ma két törvényjavaslatot terjesztett be a képviselő­házban. Az egyik a kisbirtokosok országos földhitelinté­zetéről szóló 1879. évi XXXIX. törvénycikket módo­sítja olyan irányban, hogy a Magyar földhitelintézetre nézve megállapított némely külön jogot a kisbirtoko­sok földhitelintézetére is kiterjeszt. A másik javaslat az 1881. LIX. törvénycikk 3. §-ának módosításáról szól és szűkebb körre szorítja azokat az eseteket, ame­lyekben a törvényszék, mint elsőfokú polgári bíróság háromtagú tanácsban hozza meg határozatát. A ja­vaslat ezeket az eseteket tizenegy pontban sorolja fel. Ezek szerint a törvényszék csak a következő határozatokat hozza meg hármas tanácsban: 1. §. A királyi törvényszék, mint elsőfokú bíró­ság a hatásköréhez utalt polgári peres és perenkívüli ügyekben csakis a következő határozatokat hozza meg háromtagú tanácsban. 1. Az ítéletet és a felebbező végzést, ideértve a házas feleknek ágy- és asztaltól való különélését elrendelő határozatot (1894. XXXI. törvénycikk 72., 98., 99. és 102. §§-ok.) 2. Az 1868. LIV. törvénycikk 8—13. §§-ain ala­puló határozatot, továbbá a bírói hatáskör és illeté­kesség, a bíróság vagy a bírósági tag érdekeltsége és a perletétel kérdését eldöntő, valamint a bírókül­­désre vonatkozó határozatot. 3. A per érdemében a bizonyítás felvételét, is­métlését, vagy kiegészítését, úgyszintén a tárgyalás kiegészítését elrendelő határozatot. 4. A bizonyítási eljárás felvételével megbizott bírósági tag eljárása és intézkedése által okozott sé­relem miatt tett előterjesztést eldöntő határozatot, (1881 . LIX. t.-c. 55. §.) 5. Az igazolás kérdését eldöntő végzést. 6. A választott bíróság elnökének, tagjainak és jegyzőjének kijelölését, a bíróság kiegészítését, va­lamint tagjai ellen birság kiszabását tartalmazó ha­tározatot. 7. Az elmebetegséget megállapító határozatot, (1876 : XIV. t.-c. 73. §.) 8. Az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. törvénycikk 60. és 61. §§-ain alapuló hatá­rozatot. 9. Az ügyvéd elleni panaszt (1874. XXXIV. törvénycikk 66. §.) eldöntő határozatot. 10. A királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikk 11., 43., 56., 67., 144., 206. és Prelsach - báli idényre legújabb selyem-mellű férfi írt a'25'­2’50'­ü­~ és 4 írtig .EaEg* «Sabj Arabját, a legszebb mintákban.Férfi chifoi ismnek sima mell-1-frt 1-25* Budapest, Ferenc-körút 16. üllői-út sarkán. 1.60, 2.— 2.50, redős mellel darabja 25 krajcárral drágább. Nagy választék mindennemű női- és férfi-divat és szövött árukban. Próba­­rendelmények vidékre 5 forinttól kezdve bérmentve küldetnek. Meg nem felelő áruk visszavételnek.

Next