Budapesti Napló, 1898. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1898-05-01 / 120. szám
Budapest, vasárnap BUDAPESTI NAPLÓ 1898. május 1. 130. szám. дет láthatták, aztán sok visszaélésre szolgáltatna alkalmat; másrészt ez előjog által a követelés realizálása és igy a tervezett papírok értéke nem volna biztosítva. Végül ez előjog más fennálló intézetek semmi által nem igazolt megkárosodását involválná magában. A 30. §. megengedi, hogy az igazgatóság tagjai nem tagok is lehetnek. Ez a szándék előttem teljesen érthetetlen. Feltétlenül éppen az ellenkezője állapítandó meg, csakis a szövetkezet tagjai választhatók be az igazgatóságba és a felügyelő bizottságba. Ez annyira az ügy természetében gyökeredzik, hogy megokolni felesleges. A 31. § az igazgatók működésének tartamát három évben állapítja meg. Tapasztalatból célszerűnek tartom ezt az időt, viszont teljesen felesleges az egyes szövetkezetek szabad rendelkezési jogának korlátozása. Ugyanabban a szakaszban e leve annak a rendelkezésnek, hogy az igazgatóság tagjai a közgyűlés által minden kártérítési igény kizárásával bármikor elmozdítlhatók, alkalmasint nem az az értelme, mint ahogy hangzik, t. i., hogy „bármely“ közgyűlés jogosítva van a három évre megválasztott igazgatókat „bármikor“, tehát minden különbös ok nélkül elmozdítani, ha ez az értelme, úgy bizonyára senki sem vállalná szívesen magára a három évre szóló igazgatói állást, ha ki van téve annak, hogy a közgyűlés őt „bármikor“ elmozdíthatja. E tekintetben világos szövegezésre és azoknak az eseteknek felsorolására volna szükség, amikor az elmozdítás megengedhető. A törvényjavaslat indokolása ezt a kérdést szintén homályban hagyja. Nézetem szerint a három évre megválasztott igazgatókat ez idő alatt állásukból elmozdítani nem volna szabad, kivételnek csak akkor volna helye, ha azok a büntetőtörvénynyel ellenkezésbe jutottak. A 87. §. szerint a felügyelő bizottság tagjainak jogukban áll akár együttesen, akár egyenként az igazgatóság üléseiben részt venni s attól bármikor felvilágosítást kérni. Abszolúte helytelen rendelkezés és a felelősség elvével össze nem egyeztethető; az igazgatóság ülésein csak olyanok vehetnek részt, akik az igazgatóság határozataiért felelősek, tudniillik annak tagjai. A második mondatot illetőleg csak a szövegezés ellen van kifogásom, ugyanaz a hibája lévén mint hasonló tartalmú törvényeink és alapszabályaink legtöbbjének, hogy nagyon sokat emlegeti a felügyelő bizottság tagjainak jogait és alig beszél azok kötelességeiről, pedig mindazok a visszaélések, amelyek az utóbbi években a szövetkezetek hitelét tönkre tették, nem következtek volna be, ha az illető felügyelő bizottsági tagok kötelességeiket teljesítették volna, ha gyakrabban és alaposabban ellenőrizték volna az üzleti iratokat és könyveket. A 38. §. utolsó kikezdése túlhajtott ésjogtalan beavatkozást tartalmaz a szövetkezetek belső ügyeibe. A 41. §. jelentékeny haladást tartalmaz a felszámoló szövetkezetek csődeljárásában. A 46. §. azokat a kedvezményeket foglalja magában, amelyek e törvény alapján a jövőre keletkező, valamint a most fennálló szövetkezeteknek javukra volnának, feltéve, hogy az utóbbiak alapszabályaik megváltoztatásával belépnek a központi szövetkezetbe. Lényeges kedvezményről van szó, adó- és bélyegmentesség és pedig állami-, községi- és útadó, betáblázási illetékek stb. Oly szövetkezetek azonban, amelyek a tervezett központi szövetkezetbe nem lépnek be és annak alapszabályait egész tartalmukban nem fogadják el, a kedvezményekből kizáratnak. Felháborító jogtalanság ez, amely ellen minden eszközzel küzdeni kell. Tekintsük a helyzetet közelebbről. Ha a törvényjavaslat szerzőinek intenciói teljesülnek, úgy évenként száz meg száz szövetkezet fog keletkezni; e vajúdás nélkül világra jött csecsemők bölcsőjére a felsőbb bölcseség fénye sül, bölcsőjükben 100.000 korona alapítási költségekre, a mellette álló széken 3 millió korona hitel, ahová fordulnak, mindenütt a kormány által kinevezett 12 vagy 15 igazgató egyike mosolyog feléje, szóval: fényben és boldogságban úszva indulnak pályájukra és ugyanez az atyai gondoskodás kiséri őket további utaikon, pénz miatt nem kell sokat aggódniuk, megkapják a központtól és se adót, se illetéket, se bélyeget stb. sohasem fizetnek. A tíz, tizenöt és még több év előtt alapított szövetkezetek sem az államtól, sem semmiféle központtól pénzt az alapítási költségekre nem kaptak, maguk szerezték meg tőkéjüket, maguk teremtették elő alapításuk költségeit, a kölcsön vett pénzért busás kamatot fizettek és abban a pillanatban, amikor kis tiszta nyereség mutatkozott, megjelent az állam és követelt 10o/p-ot a bruttó nyereségből. Se kérés, se felvilágosítás nem használt, a legcsekélyebb adómentesség sem adatott meg. Mégis a szövetkezetek legtöbbje limitálta osztalékát, mérsékelt kamatlábat alkalmazott, tehát nemcsak nyereségre dolgozott, hanem humanitárius célokat is követett és a közjóért áldozatokat hozott. Ha most az ily szövetkezet, amely két évtizede a vidék áldására működik, bármely okból nincs abban a helyzetben, hogy a törvényjavaslatban követelt összes financiális feltételekhez alkalmazkodjék, e kedvezményekben nem részesülhet, habár pontosan megfelel is az állam, a hitelezők vagy tagjai iránt tartozó minden feltételnek, sőt humanitárius tevékenységében a kötelesség határait is túllépi..Igenis elképzelhető az az eset, hogy bizonyos számú gazdag emberbarát szövetkezetet alapít a korlátlan szavatolás kötelezettségével, fel nem mondható törzstőkét helyez el, ugyanakkor lemond annak a kamatoztatásáról s a tiszta nyereséget a szegények közt osztja szét, vájjon ez a szövetkezet is méltatlannak találtatnék az adómentességre ? Tehát azok a szövetkezetek, amelyek „par odra du Mufti“ keletkeznek, (Mufti a mindenható állam), „d’aprés les ordres du Mufti“ szervezkednek és a Mufti által kinevezett igazgatónak engedelmeskednek állami kedvezményeket kapnak, a többiek, ha még oly közhasznú tevékenységet fejtenek is ki, azokból egyszerűen kirekesztetnek ! Ez a Geszler kalapjának logikája, ez a vicinális vasutaink és más közintézményeink rendszere. Ez a vasút ekkora állami hozzájárulást kap, a másik a háromszorosát; miért? Azért. Az egyik építő vállalkozótól vashidak építését követelik, a másik építhet fahidakat is; miért? Ordre du Mufti, így valóban nem kellene bánnia az állami hozzájárulással, és lehet-e azután csodálkozni azon, ha az embernek panaszkodnak a mindenható állam túlkapásai ellen, sőt hangosan kifejezésre jut az a gyanúsítás, hogy itt újra mameluk-intézményt alkotnak, amely nagyon alkalmas lesz parlamenti szolgálatok jutalmazására és kellemetlen, ellenfelek lekenyerezésére. Az egyedül igazságos és egyúttal célravezető eljárás volna a törvényjavaslatban a feltételek két kategóriáját felállítani, először azt, amelyeket valamennyi szövetkezetnek teljesítenie kell, azok is, amelyek már fennállanak, azok is, melyek csak jövőre keletkeznek, hogy az állam megengedje üzemüket. Másodszor oly feltételeket, amelyeknek teljesítése fakultatív és maguk után vonják a megállapított állami kedvezményeket. Magától értetődik, hogy mind a két kategóriában csak azt szabad követelni, amit igazán állami vagy humanitárius érdek követel. Az első kategóriába tartoznak azok a feltételek, amelyeket az államnak a jogvédelem és a tagok és hitelezők biztossága érdekében megszabnia kötelessége. A második kategóriába tartoznék például az a feltétel, hogy a szövetkezet évi osztalékát 6°/o-ban állapítsa meg és ezentúl nyereségfölösleges tartalékalaphoz csatoltassék. Hiszen világos, hogy valamely szövetkezet e feltétel teljesítésével a közjónak hoz áldozatot, logikus tehát,, hogy minden szövetkezet, amely a közjónak ugyanazt az áldozatot hozza, az állam részéről is ugyanazokra a kedvezményekre tarthasson igényt. Tehát el a Geszler-kalappal ! KÜLFÖLD: Büinski és Kaizl. Odaát a Lajtán túl, sokat foglalkoznak most azzal a kérdéssel, hogy Kaizl pénzügyminiszter menyiben lépett a nyomdokaiba elődjének, Bainszkinek. A volt osztrák pénzügyminiszter ugyanis legutóbb egy interview alkalmával elégtétellel említette föl, hogy Kaizl az ő kiegyezési javaslatainak egész komplexusát minden változtatás nélkül fogadta el s terjesztette a parlament elé. Erre vonatkozólag most a Cras kommünikét közöl, amely elismeri ugyan, hogy Kaizl változatlanul terjesztette elő a Bilinszkitől átvett javaslatokat, de — teszi hozzá — ebből még nem kell azt következtetni, hogy egyetért e javaslatok részleteivel is. Ily komplikált javaslatok mellett ez teljességgel lehetetlen is volna, sőt ismeretes, hogy sok pontra nézve a volt és a mostani pénzügyminiszter közt meglehetősen jelentékeny nézeteltérés van. Csakhogy ezek a nézeteltérések nem elvi természetűek s mivel az esetleges változtatások Magyarországgal való újabb, hoszszas tárgyalásokat tennének szükségesekké, Kaizl elhatározta, hogy előde javaslatait változatlanul terjeszti a parlament elé. Angolok és oroszok a szélső keleten. Az angol alsóház tegnapi ülésén Balfour, a kincstár elő lordja behatóan nyilatkozott arról a viszonyról, amely Anglia és Oroszország között a Khinában való térfoglalás miatt kifejlődött. Miután utalt arra, hogy Anglia igenis elismeri más hatalmaknak az érdekszféráit, de befolyási szférákat nem koncedál, s hogy az angol kormány mindig azt a nézetet vallotta, hogy az angoloknak Khina minden pontján ugyanolyan kereskedelmi érdekeik vannak, mint a többi országok alattvalóinak: kiemelte, hogy Vaj Hai-Vaj birtokba vétele nincs semmi összefüggésben a santungi kereskedelemmel és Kiao-Csaunak Németország részéről történt megszállásával, s azután így folytatta:Ami Oroszországot illeti, Anglia sohasem törekedett Oroszország megfélemlítésére, valamint nem tette ezt Oroszország Angliával szemben. Az angol kormány politikájának programmjába, sohasem volt felvéve, hogy állandóan hajóink legyenek Port Arthur előtt. Angliának megvolt a joga és megvan ma is, hogy hajókat küldjön Port-Arthurba. Vaj-Hai-Vajt illetőleg végleges ítéletet mondani ma még korai. Neki erős meggyőződése, hogy a Vaj-Hai-Vajben felállított ágyúnak nem nagy becse volna Angliára nézve, sem diplomáciai tekintetben a békés időkben, sem sztratégiai tekintetben háború idején. Nem hiszi, hogy Vaj-Hai-Vajben sok katonára és pénzre volna szükség. Ha az észak-kínai vizekben bonyodalmak állanának be a tengeren, akkor Vaj-Hai-Vaj, mint flotta-pozíció, igen nagybecsű. " Nem hiszi, hogy bárki is megokoltnak tartotta volna Port-Arthur miatt az európai háborút. Vaj-Hai-Vaj megszállása nem is volt megsértése, vagy kihívása Oroszországnak oly értelemben, mint Port-Arthur megszállása. Ez nem megalázása Oroszországnak és nem ok arra, hogy maradandó kedvetlenség támadjon Oroszország és Anglia között. Vaj-Hai-Vaj csak olyan hatalomé lehet, amely ül a tengeren. Tagadja, hogy Angliának az utolsó hét hónapban követett politikája elhibázott, Oroszországé pedig sikeres lett volna. Ellenkezőleg, Oroszország pozíciója akkor hasonlíthatatlanul jobb volt, mint ma. Bár sohasem következik be Európa összeütközése a távol keleten, de a kormány gondoskodott róla, hogy ha bekövetkezik is, a kereskedelem e miatt ne szenvedjen. Oroszország eljátszott sok más előnyt, amelyeket élvezhetett volna. Ma mindazok az országok, amelyeknekközös érdekük a Kínában való szabad kereskedelem, hasonlíthatatlanul erősebb pozícióban vannak a jövőt illetőleg, mint hét hónappal ezelőtt. A háború. Budapest, április 30. Az amerikaiak kilőtték leghatalmasabb bombájukat, amely azonban nem talált. A bomba egy hir volt, amely szerint monarkiánk Spanyolországot szubvencionálja s ezért Amerika most mindjárt megüzeni nekünk is a háborút. Ezt egészen komolyan mondták s Írták Newyorkban és Washingtonban, mi tehát egészen komolyan adjuk elő a nevezetes esetet alább. Egyéb nagy szenzációval úgy sem szolgált a vérnélküli háborúnak ez a mai napja, Kuba körül. Tegnap amerikai táviratok azt jelentették, hogy az Unió flottája bombázta Cardenast, amely város mintegy száz kilométernyire fekszik Havannától egy hegység s a tenger közt. A hírt ma hivatalosan megcáfolták, mégpedig maguk az amerikaiak, akiket nyilván az az ágyúdörgés vezetett félre, amely Cardenas közelében a nyílt tengeren fölhangzott tegnap este. Ennek az ágyúzásnak magyarázatát adja egy Kubából érkezett hivatalos távirat, mely így szól: a Ligera spanyol ágyunaszád Cardenas előtt visszavonulásra kényszerített egy amerikai torpedónaszád-zúzót. Az ellenséges hajó hetven ágyulövést tett, anélkül, hogy a Ligera komoly sérüléseket szenvedett volna, csak a vitorlázat és a horgonykötelek sérültek meg egy kevéssé. OSAN imát szájvíz üvekben a 38 kr. A száj és fogak részére a legkitűnőbb. Antiseptikus, conservál, tisztít, kellemes, egészséges és fölülhaladja jóval a legjobb, eddig ismeretes fogszereket.= mint fogpaszta tégelyben 44 kr. ==— Törvényesen védett, lelkiismeretesen megvizsgált és valódi minőségben kapható * ANTON J. CZERNY, WIEN * XVIII., Carl Ludwigstasse t1. (131.) Főraktár: 1., Wallfischflasse 5., a cs. kir. udvari opera közelében. Szétküldés utánvéttel 5 frt fölüli megrendelések csomagolási költség nélkül és postadijmentesen küldetnek. — Árjegyzékek az összes nagyobb különlegességekről Ingyen és bérmentve. Főraktár Budapesten: Török József gyógyszerész, Király-utca, J. és Egger A. fia, Váca-körut 17. stb. stb.