Budapesti Napló, 1899. augusztus (4. évfolyam, 210-240. szám)

1899-08-01 / 210. szám

Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1899. augusztus 1.­ Levelet küldött még dr. Müller püspök is Nagy­­szebenből.* A belügyminiszter, mint értesülünk, megadta az engedelmet a Petőfi-Társaságnak arra, hogy orszá­gos gyűjtést rendezzen a Petőfi-ház javára. A vidéken. Fiume: Fiume polgársága a szabadság láng­­lelkű hőse iránt bensőleg érzett tiszteletének kifeje­zéséül egy szalaggal ellátott ezü­stkoszorúval járul Petőfi Sándor dicsőítéséhez. A polgárságunk nevé­ben bátorkodunk Nagyságodat megkérni, szívesked­jék a jelzett s a mai vonattal az ottani alispáni hiva­tal címére küldött koszorúnkat átvenni és azt a ma­gyar szabadság dicső költőjének és hős katonájának szobrára letenni. Fogadja stb. Zängerle Gr., Struppi V., dr. Mayländer Samu bizottsági tagok. Gödöllő : Délután 3 órakor leplezték le a Petőfi emléktáblát a Petőfi-téren levő Dömsödi házon, a­melyben egykor Petőfi lakott. Ünnepi beszédet Pol­­ner Zoltán mondott, aki átadta az emléktáblát az elöljáróságnak. Azután Rózsa István szavalta el az „Egy gondolat bánt engemet“ című költeményt. A dalegyesület énekével ért véget az ünnep. A várost fellobogózták. Kiskörös: Petőfi szülővárosa ünnepelte ma lelkesen Petőfi halálának félszázados évfordulóját. Az ünnepség egyházi része délelőtt a római katolikus és zsidó templomokban, délután 5 órakor az ág. ev. szentegyházban folyt le. Onnan a közönség felvonult a költő szobrához és miután elénekelték a Szózatot, Benedikty Andor mondotta el megnyitó beszé­dét, majd Bíró Dezső elszavalta Ábrányi Emil gyönyörű költeményét, mire felzúgott a Honfi-dal a dalárok a kain. Hazafias dalokat énekelve zarándo­kolt a közönség a költő szülőházához és ott Pósa Lajos, aki Bródy Sándorral a Petőfi-társaság kép­viseletében jelent meg az ünnepen, elszavalta zugó tapsvihar közt remek költeményét. A versből ime két gyönyörű strófa : Innen szállt ki fecskeszárnyon, Mint az Isten madara t Ringatja a derengő ég Fölpirosló hajnala. Vissza-vissza száll fészkére Vígan csicseregve .. Szerte csapong ágról-ágra, Berekről-berekre. Belehelli a virágos, Tarka mezők illatát, Megfürdik a délibábban ... S égre csapja föl magát! S mint pacsirta, reménységet Dalolgat a népnek ... Ereszkedik, mint egy kendő, Az égből az ének. A Talpra magyar gyújtó dalával ért véget a lélekemelő ünnep, amelyen nemcsak a környék egész lakossága részt vett, de messze vidékről is sokan ide zarándokoltak. Külön küldöttséggel volt képvi­selve Halas városa a polgármester vezetése alatt. Az ünnepség után banker volt. Körmöcbányán egyszerűen, de magasztos meg­hatottsággal és lelkesedéssel tartották meg a Petőfi­­ünnepet a Szarvas-szálló nagytermében. A dalárda rajtaért szerelmesek sem, hogy mit látott a költő közvetlen az előadás kezdete előtt a színfalak mögött. Észvesztő ölelésben kapta rajta a vicom­tessét és a chevaliert s most már tudta, hogy szive bálványa csakugyan nem őt, hanem vetély­­társát szereti . . . Mint a villámcsapás sújtotta le e tudat a sorvadt, beteg embert, de a következő pillanatban már valami végzetes erővel ruházta fel egy gondolat ... Játszani akart Colombinenal még egyszer. És a szegény Pierrot játszott olyan szívbekapó bánatosan, olyan megrázó szerelme­sen,­­ olyan veszedelmes jókedvvel, hogy a kö­zönség már valami ijedt gyönyörűséggel csüggött, szavain. Colombinenal való első nagy jelenetében annyi epedő kétségbeesés volt, hogy ő felsége négy és félszer helyeslőleg bólintott a fejével s tapsra emelte kezeit... Csak akkor túlzott kissé a marquis, mikor a Colombine vallomását kellett meghallgat­nia : szinte gyűlölködő hévvel szok­ta ekkor magá­hoz. Az eskü jelenetét meg határozottan elrontotta, — ő maga valami végzetes komolysággal esküdte meg örök hűségét, de a vicomtesse fogadalmának hallatára egyszerre érthetetlenül felkacagott.. . Jöttek az Arlequin jelenései, mikor a kacér Co­lombine bizonyos indokolatlan hévvel tűrte a csábító ölelését, egyszerre azt látta a közönség, hogy Pierrot elképpedve bámul rájuk s elfeledi a mondókáját ... No de hisz ezek mellékes apró­ságok , mindezek dacára viharosan nagy és egyre növekvő hatással haladt a darab. ... Az utolsó jelenésnél voltunk. A csaló­dott Pierrot összerogyott a fa alatt s valami oly megdöbbentő kétségbeeséssel szavalá bánatát, hogy szinte zavart mozgás volt észrevehető az úri társaság soraiban. Azt a részt, amelyben előadja, hogy azért még mindig hisz kedvesében és csak egy utolsó próbára akarja tenni, kissé hanyagabbul ját­szotta a marquis . .. Megjelent Ámor s jelenté Pier­­rotnak, hogy az őt kereső Colombine már nyomá­ban van s mindjárt itt lesz. Pierrot hátranézett s csakugyan meglátta kedvesét. Most jött el a a „Talpra magyar“-ral nyitotta тег meg az ünne­pélyt ; utánna Manner Mihály tartott lelkes és haza­fias szónoklatot Petőfiről és ü­nnepeltetése jelentő­ségéről, Wargha kisasszony hatással szavalta Endrődy Sándor alkalmi köteményét. Utoljára a Himnuszt énekelték el. Mármaros Sziget. A Petőfi-ligetben óriási kö­zönség részvétele mellett tartották meg tegnap a Petőfi-emlékü­nnepélyt. A rendező bizottság élén Lator Sándor alispán állott. Az ünnepélyre, amelyen a szlatinai bányász-zenekar és a dalkörök is közre­működtek, a régi honvédek 1оЬог0к alatt sorakoz­tak. Petőfiről Vékony Antal főgimnáziumi tanár tar­tott nagyhatású emlékbeszédet, Szabó Sándor gyö­nyörű, lendületes alkalmi költeményét Mokcsay Zol­tán vármegyei aljegyző szavalta nagy hatással, ifj. Gavallér Lajos és Majoros pedig a nagy költő költe­ményeiből szavaltak. A szabadban lefolyt ünnepély­nek, amelyen a tűzoltók is testületileg voltak jelen, az idő пагуоп kedvezett. Este Komjáthy debreceni színtársulata Jókai „Apotheosis“-át és Vakot Imre „Budavár bevételeit adta elő nagy közönség je­lenlétében. Nagyszalonta: Az itteni katolikus templomban nagy közönség részvételével ünnepi isteni tisztelet volt Petőfi emlékezetére. A templom hajójában kata­­fáik volt Petőfi arcképével. Kovács Márk plébános gyászmisét mondott. Pécs: Városunk ma ünnepelte Petőfi emlékét a Nemzeti Kaszinóban óriási közönség jelenlétében. Dr. Jobst László ügyvéd szép megnyitó beszéde után a pécsi dalárda rendkívüli sikerrel énekelte Petőfi „Talpra magyar”-ját. Váradi Antal ,Petőfi visszatér“ című szép költeményét viharos tapsok közt szavalta el. A műsor többi pontjai is tetszést arattak. Délben fényes ebédet adott Jobst ügyvéd Váradi Antal tisz­teletére. Az ebéden jelen voltak többek közt báró Fejérváry Imre főispán, Tormai alispán, Majorossy pol­gármester. Pápa: A Petőfi-ünnep fényesen sikerült. Az ünneplők a városházáról vonultak Mészáros Károly polgármester vezetésével a Petőfi-házhoz, ahol ezrekre menő néptömeg gyűlt egybe. Az ünnepi beszédet Harmos Zoltán, a Jókai-kör alelnöke mondotta. Pápa városa különben még ebben az évben fel akarja állítani Petőfinek és Jókainak a szobrát is. Pancsova: Az itteni hazafias egyesületek teg­nap szépen sikerült ünnepet rendeztek Petőfi Sándor emlékére. Ünnepi beszédet Tomka Károly, herte­­lendyfalvi lelkész mondott, aki Petőfinek bajtársa volt. A beszéd nagy hatást tett. Különös elismerés és dicséret illeti meg a német dalegyesületek tagjait, kik bár nagyrészt nem is beszélnek magyarul, mégis magyar szívvel és magyaros lelkesedéssel vettek részt az ünnepélyen. A város fel van lobogózva. Radegund: Szivvel-lélekkel résztveszünk a magasztos nemzeti ünnepélyen. A Radegundban időző тагуагок. Szászsebes : Képviselőnk választása által a Petőfi - ünnepélyen résztvenni, fájdalom, akadá­lyozva vagyunk. Hazafias üdvözletünket ez után ki­nyilatkoztatjuk, Szászsebes város polgármester­helyettese. Szombathely : A Szombathelyi Nemzeti Szövetség szintén kegyelettel ülte meg a mai nagy napot. Dél­előtt 11 órakor Petőfi-ünnepélyt rendezett, melyen ott voltak: Ernuszt Kelemen főrendiházi tag, Reiszig Ede főispán, dr. Károlyi Alajos alispán vezetése szm­leges öngyilkosság perce. Kihúzta tőrét, a közönség még elcsudálkozott s dicsérte a színpadi kiállítás díszes voltát, hogy a marquis nem kö­zönséges festett fagyilokkal, hanem valóságos tőrrel jelent meg. És olyan természetes mozdulat­tal döfte mellébe, hogy a néző igazán nem tudta megérteni, merre csúsztathatta el a gyilok hegyét: igazán, annyi való művészettel sápadt el és vo­­naglott utána a földön, hogy a király maga is összerezzent és hangos bravóval jutalmazta meg . . . Colombine kissé unottan lépett elő s fáradtan szavalta el a kedvesét kereső pásztornő keserveit. Látszott a vicomtessén, hogy már előre undorodik azoktól a csókoktól, amelyekkel majd Pierrot-t életre kell keltenie. Végre oda lépett a szerepét továbbra is kitünően játszó, szinlegesen öngyilkos pásztorhoz. Lehajolt mellé, hogy át­fogja a nyakát.. . De ekkor egy iszonyatos jaj­kiáltás tört elő a Colombine ajkairól. A király s az udvar a rémülettől megköve­­sedve állták körül a vérében fetrengő Pierrot-t. A szelíd marquis haldokolva tápászkodott fel, gyönge mosoly vonaglott ajkai körül, ahogy a királyra felpillantott: — Sire, bocsásson meg, hogy . . . így . . . utolsó pillanatban ... változtattam darabomon ... Rossz volt a . . . vége. — Colombine mégis bol­dogabb lesz... Arlequinnel... Pierrot mehet... Sire, jó éjszakát . . . Ő felsége a legkegyelmesebben méltányolta Monsieur de Saint Aubin alattvalói hűségét. — íme, uraim, monda ünnepélyes hangon — a marquis úr bizonyára túlzott kissé alattvalói hűségében, de mégis dicséretes tőle, hogy ha élete árán is, de beváltotta királyának tett ígéretét és mindnyájunk meglepetésére vígjátékából szomorú­­játékot rögtönzött ... alatt a vármegyei tisztikar, Éden polgármester és Kisfaludy rendőrfőkapitány vezetése alatt a városi tisztikar, Kassay pénzügyigazgató vezetése alatt a 48-as honvédek, úgyszintén testületileg jelentek meg a tűzoltó-egylet, aggharcos-egylet, a kath. legény­­egylet, az ipartestület, az árvaházi növendékek, a szociáldemokrata munkások, a pincéregylet, dalárda, a tornaegylet nagyobbrészt zászlójuk alatt. Az ünne­pély a tornacsarnok nagy udvarán folyt le óriási közönség jelenlétében. A dalárda nyitotta meg az ünnepélyt a Himnusz eléneklésével, utána dr. Ernuszt József, a Szombathelyi Nemzeti Szövetség elnöke tartott lelkes hangon beszédet. Volt még több beszéd és szavalat is és az ünnepet a Dalárda éneke zárta be. Az ünnepély után a rendezőség Jókai „Apotheo­­sis“-át osztotta ki a közönség között, délután 4 óra­kor pedig mulatság rekesztette be a nagy napot. Ugra: A református papiak falára, ahol Petőfi a szabadságharc alatt meghalt, Bölönyi József inten­dáns emléktáblát állított, amelyet szép ünneppel ma lepleztek le. Az evangélikus református templomban Nagy Imre lelkész ünnepi beszédet mondott. (Ünnep Marienbadban.) A Marienbadban fürdőző magyarság, mint le­velezőnk táviratozza, fényesen sikerült Petőfi-ünne­­pet rendezett a városháza dísztermében. Az ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődött díszes és előkelő hall­gatóság előtt, amely zsúfolásig megtöltötte az ez alkalomra nemzeti színekkel díszítelt tágas ter­met. A polgármesteri emelvény fölött magyar cím­er díszlett, alatta a király szobra virágoktól környezve. Ott voltak: báró Harkányi Frigyes és Bródy Zsigmond főrendiházi tagok, Mandel Pál Visontai Soma, Lánczy Leó, Sámuel Lázár országgyű­lési képviselők, Vadnay Andor főispán, Singer Zsig­mond, Csatáry Lajos miniszteri tanácsos, Hűvös Jó­zsef vasúti vezérigazgató, dr. Szabó István bíró, Glück Frigyes, Kaiser Lajos plébános, Veress Kálmán táblai bíró, Helsinger Zsigmond, dr. Fé­mnes Jenő budapesti ügyvéd, dr. Bartha Sándor, Kovács Mátyás, Erreth János, Opris Péter postaigaz­gató, báró Lippe Vilmos, Furghy Mihály, Kelemen István, Csók István, Polgár Gábor, Gabel Gyula, Cseri Ede, Lichtenberg Kornél, Markbreit Sándor, Szautner Gusztáv stb. Az ünnepséget dr. Visontai Soma beszéde nyitotta meg. Petőfi politikai költeményei­nek parafrázisát nyújtotta és gyújtó szavakkal fordult a közönséghez, amely messze hazájától ily fényesen megünnepelte legnagyobb költőjének és szabadsághősének emlékét. Majd Ujháziné Székely Kornélia szavalta lelkes tüntetés mellett Ábrányi Emilnek Petőfi címü költeményét s úgy szépségé­vel, mint hangjának melegségével elbűvölte a közönséget. Ney Leona, Ney Dávid leánya magyar dalokat énekelt és bájos megjelenésével, hangjának üdeségével, tökéletes művészetével nagy tetszést aratott. Szűnni nem akart a lelkes éljenzés, midőn Ágai Adolf lépett ezután az emelvényre. Ágai Petőfit mint költőt, mint hőst és mint vértanút jellemezte, nagy tetszést keltett különösen, amikor előadása végén Kelet felé mutatva így szólt : — Ahol az a csillag ragyog, én is odavaló vagyok. Végül Grünfeld Alfréd művészi tökélyű zongora­­játékával és Grünfeld Henrik virtuóz hegedű­játéká­val ragadták el a közönséget. Grünfeld Alfrédnek briliáns technikával előadott magyar ábrándja után az egész közönség felállt, lelkesen éljenzett, hölgyek kendőket lobogtattak. A lelkesedés átragadt az ünnepségen szép számban megjelent németekre s különösen angolokra és amerikaiakra s mindannyian együtt éljeneztek velünk magyarokkal. Két órakor a gyógyteremben nagy díszebéd volt, amelyen vagy 200 ember vett részt. Az első felköszöntőt, a királyra báró Harkányi Frigyes mondta, utána Vi­sontai Marienbad város polgármesterét, dr. Herziget köszöntötte föl, aki a városháza dísztermét az ünnep céljaira átengedte. Végül Ágai Adolf mondott szelle­mes szavakban köszönetet az ünnep buzgó rendezői­nek, dr. Kovács Jenőnek és dr. Bartha Sándornak, akiket a marienbaci magyarság az egész ünnepség alatt elhalmozott ovációkkal a Petőfi-ünnep szép si­keréért. Kedves meglepetés volt a magyar nyelvű étlap, amelyet Ziska vendéglős nyomatott. * Szófia : Participons cordialement jubileum votre grand poete, hommage à sa mémoire sacrée. Éljen szabad Magyarország. Redaction Courrier des Balkans. Wörishofen: A kegyelet ünnepélyére mi is veletek egyesülünk, habár szeretett hazánktól távol vagyunk. A Wörishofenben levő magyarság nevé­ben Gál Domokos alispán. KÜLFÖLD: Croluchowski és Hohenlohe. A hármas szövetség újra jelt ad életéről és létezéséről: gróf Goluchowski külügyminiszter augusztus 6-án vagy 7-én Ischlbe utazik s onnan átrándul Ausseeba, ahol Hohenlohe herceg német birodalmi kancellár­ 210. szám.

Next