Budapesti Napló, 1903. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1903-11-17 / 315. szám
, Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1901. november 17. 3151 szám» Vendrei biztosították már, hogy a Csodagyermekei még sokszor fogják játszani. A Vígszínház következő újdonsága Garault Fürt nagyság és Molnár Ferenc Józsi című darabjai lesznek. Ezeknek a bemutatóját azonban még nem állapították meg. ** Senki. Balla Miklós, Nyárai és Barna Ily című nagy operettje e héten minden este színre kerül. A rokokó-világban játszó, romantikus cselekményű, szépzenéjű operett a bemutató szereposztásával megy egész héten át. Lisettet a provanszi lánykát esténkint Küry Klára, a címszerepet Nyarai, az álmárkit Szirmai játszsza. Egyik érdekessége a darabnak a második felvonásbeli virágtánc, amelyet a balletkar lejt. ** Krecsányi üdvözlése. Krecsányi Ignác színigazgatót harmincéves színigazgatói jubileuma alkalmából gróf Tisza István miniszterelnök, belügyminiszter mint a színművészet legfőbb vezetője, a következő levélben üdvözölte: * Tekintetes igazgató úr! A hazai színészet szolgáltában kifejtett működésének harmincadik évfordulója alkalmából fogadja legmelegebb üdvözletemet és szerencsekívánataimat. Vidéki színészetünk fokozatos fejlődésében nagy része van igazgató úrnak, aki mint a hazai kultúrának lelkes harcosa mindig az első sorban küzdött, odaadó munkásságával követésre méltó példát nyújtva. Mint a színművészetek ezidőszerinti legfőbb vezetője teljesen méltányolom e tevékenységének fontosságát és becsét s annak a várakozásomnak adok kifejezést, hogy működését az eddigi irányban folytatva, a magyar színművészetnek még sok hasznos és becses szolgálatot tegyen. Budapesten, 1903. évi november 13-ikán. Tisza István. *’ Menyecskék. Blaha Lujza, a Nemzeti Színház örökös tagja Somló Sándor igazgató engedelmével legközelebb új szerepet fog kreálni a Népszínházban. Verő György, ki már a Népszínházban nem egy diadalt aratott, három egyfelvonásos népszínművet írta a nagy művésznő számára, amelyek Menyecskék gyűjtőcím alatt fognak színre kerülni. ** Burcian egyezkedik. A hőstenor, aki annyi perpatvar hőse, Burrian Károly egyezkedik a Magyar Királyi Operaház igazgatójával. Ismeretes egyik legérdekesebb sikere: a szerződésszegéssel való távozása Budapestről. A bíróság nem méltányolta a hirtelen elhatározás gyors kivitelét, a külföldre való elvonulást és Burriant jelentékeny bírság fizetésében marasztalta el, így állván a dolog, Burrian most egyezségi tárgyalásokba bocsátkozott az Opera vezetőségével és, hír szerint, ajánlatot is tett, hogy az összeg kiegyenlítésére esetleg több estére terjedő vendégszereplésre vállalkozik. Szóval, lesz alkalom egy új szerződés kötésére a szerződési fő tételekben megedzett hőstenorral. ** Népszínház Csongrádon, Csongrádon a tanítói, hivatalnoki és iparososztály tagjaiból egy műkedvelő- és daloskor alakult, amelynek célja elősegíteni társadalmi uton a fejlődő magyar város elöljáróságának ama tervét, hogy Csongrádon egy tágas színpad épüljön, amely a Justh Zsigmond eszméjét megvalósítva, olcsó helyárak mellett a magyar népet a művészeti törekvéseknek is megnyerje A színkör 50.000 koronába kerülne. ** Vecsey Ferenc kitüntetése. Berlinből táviratozzák. Ma nyújtotta át Joachim Vecsey Ferencnek, a tízéves hegedűművésznek a német császárné ajándékát, egy értékes brilliánstát. Az ajándékkal a császárné azért a hangversenyért jutalmazta Vecseyt, amelyet a kis művész a potsdami palotában tartott a császárné születésnapján. Vecsey Ferenc november 27-én Budapesten tart hangversenyt. ** Kamarazene. A Hubay-Poposz-Kemény-Szerémi társaság második kamara zeneestélyén, mely pénteken, november 20-án lesz, érdekes vendég működik közre. Ripper Alice kisasszony, a külföldön is ünnepelt budapesti zongoraművésznő, f a nagy Menter Zsófia asszony tanítványt. A fiatal, bájos megjelenésű művésznő csak a minap játszott Berlinben és a lipcsei Gewandhausban, ahol viharos ovációk tárgya volt. A kisasszony a négyes társasággal Schumann Es-dur ötösét fogja előadni. ** A Magyar Színház bemutatója. A Magyar Színház új eredeti operettje, A kis kofa, melynek bemutatója szombaton lesz, teljes erővel foglalkoztatja a színház egész személyzetét. Az újdonság egyik érdekessége egy eredeti és újszerű zenei tréfa, az úgynevezett expressz-opera, amely öt percig tart csupán és az operai stílust parodizálja. Az expressoperát, amelynek rövidsége dacára is befejezett a cselekménye — Sztojanovics Jenő népszerű és klasszikus melódiákból állította össze és sváb zenekarra hangszerelte, amely a színpadon kíséri a kis darabot. ** A vidéki színészet közgyűlési. Abból az alkalomból, hogy a Színész Egyesület redkívüli közgyűlésre hívta össze tagjait, igen mozgalmas volt ma délelőtt a Baross-téren álló Színészház környéke. Tömérdek színész s vidéki színigazgató érkezett a fővárosba. A vidéki színigazgatók ma délelőtt kezdték meg gyűlésüket a színészpalota nagytermében, hogy megalakítsák a Vidéki Színigazgatók Országos Egyesületét. Este 6 órakor ismerkedési estély lesz, s holnap megkezdődik a közgyűlés, mely három napot vesz majd igénybe. ** Filharmónia. Holnapután, szerdán este fél 8 órakor lesz a Illik filharmóniai hangverseny Kerner István vezénylete alatt, Báró Emil tanár, a M. Kir. Opera első versenymestere közreműködésével. Műsora: 1. Schubert H-moll szimfónia; 2 Csajkovszkij hegedűverseny, előadja Báró Emil; 3. Rékay ,,Kurucnyitány“ (kézirat, először); 4. Massenet „Scenes pittoresques. Ezen művet, mely Franciaországban óriási népszerűséggel bír, most először adják elő filharmókusaink. ** Vidéki színészet. Székesfejérvárott — mint tudósítónk írja — e hó 21-én, szombaton kezdi meg Micsey F. György színigazgató a vidék legjobb erőiből összeválogatott színtársulatával Virágvasárnapig terjedő színiszezonját. A színház műsorán a budapesti színházak újdonságai szerepelnek. A társulat elsőrendű tagjai: M. Bácskay Julcsa, Ragányi Iza, Tomory Melissza, Jakabfy Jolán, Bárlay A Margit, Sz. Pozsonyi Lenke, Székely René, Polgár Hana, Vécsey Ilona, Haraszty Miki, Tordai Etel, Nagy Mari, Konkoly-Thege Alina, Baranyay Ferenc, Szigethy Andor, Nagy Jenő, Bay László, Csolnokossy Gyula, Gulyás Menyhért, Szalóky Dezső, Dóri Béla, Sarlay Kornél, Kovács Andor, Erdős Károly stb. Karnagy: Tömbor Aladár. A színházban a székesfehérvári honvédzenekar fog játszani. A nagyváradi Szigligeti-színházban sikeres szezonja vansomogyi Károly társulatának. Legközelebb bemutatóra kerül Dankó Pista Cigányélete a vidéki cigányzenekarok versenyével kapcsolatban. Az elmúlt héten a Nagymamában egy sokat igérő fiatal talentum , Sima Antónia mutatkozott be a nagyváradi színpadon. Mártát játszotta bájos közvetlenséggel és sok finomsággal. A közönség rokonszenves tetszéssel fogadta az ifjú művésznőt. ** Jótékonycélú hangverseny. A dombóvári protestáns imaház-alap javára leányokból alakult műkedvelő-társaság e hő 25-ikén hangversenyt rendez. A hangversenyen közreműködnek: Gyenis Antalné, Nagy Istvánná, dr. Neumann Jónás, Singer Gizella, Singer Ilonka, Bausch Istvánná, Kanitzer Julis, Hamulyák Böske, Faris Gizella, Lekréter Kinki, Vancsa Rózsika, Lató János, Hirschfeld Imre, Kemény Ignác, Kántor László, Csery Kálmán, Horváth János és Szegedi György. ** Francia színház New Yorkban. Wiehe Sarolta, az ismert francia színművésznő vezetése alatt, francia színház nyílt meg. A színház énekes bohózatokat és zenés némajátékokat ad elő. ** Farsifal ellen. Ismeretes, hogy a newyorki Metropolitan Opera, Wagner Cosima asszony tiltakozása ellenére is előadja Wagner Rikárd Parsifal című dalművét. Egy newyorki távirat azt jelenti, hogy néhány lelkész mozgalmat indított, melynek az a célja, hogy megakadályozzák a Parsifal előadását. A tisztelendő urak ugyanis abban a nézetben vannak, hogy a Wagner dalmű istenkáromló és szentségtelen dolgokat tartalmaz. TUDOMÁNY, IRODALOM , Magyar Nyelvtudományi Társaság. A Magyar Tudományos Akadémia I-fő osztályának nyelvtudományi bizottsága néhány szakember bevonásával felhívást bocsátott ki egy Magyar Nyelvtudományi Társaság alapítására. Ma, midőn az Akadémia keretein kívül már csaknem minden tudományágnak külön társaságot alapítottak, szinte élhetetlen, hogy a legnemzetibb tudományágnak eddig miért nem támadt külön tudományos testülete. A terv egy ízben felmerült már, de abban maradt. A nyelvészek újabban is mozgalmat indítottak s már évek óta tanácskoztak azon, hogy a tervvel miként lehetne kockázat nélkül a magyar társadalom előtt nyilvánosan megjelenni. A mozgalom vezetői ezúttal Szily Kálmán akadémiai főtitkár, a Természettudományi Társulat nagynevű megalapítója, Simonyi Zsigmond egyetemi tanár, a Nyelvőr szerkesztője, Szinnyei József, az Akadémia nyelvtudományi osztályának elnöke s Herman Ottó voltak. E vezető férfiak megnyervén a magyar nyelvtudomány összes erőinek támogatását, megszerkesztették s társaikkal egyesülve kibocsátották a következő felhívást: Minden nemzetnek féltett kincse és védőpajzsa a nyelve. Nekünk is, magyaroknak, hazafias kötelességünk, hogy vállvetve munkáljunk nyelvünk erejének és fényének gyarapításán, hogy megóvjuk a külső térveszteségtől s a belső romlástól, hogy napfényre hozzuk kincseit az évszázadok irodalmából és népünk öröklött hagyományaiból. Nyelvünk megőrizte a magyar nép ősfoglalkozásainak és fejlődő műveltségének emlékeit, azonkívül föltárja a népléleknek számtalan jellemző vonását. Mindezeket a kincseket kiaknázni s a nemzeti művelődés javára értékesíteni csak közös törekvéssel s csak nemzedékek munkájával sikerülhet. Minden tudománynak, sőt minden segédtudománynak van nálunk messze kiterjedő társas szervezete, csak a magyar nyelvnek nincs, amely mindnyájunkat leginkább érdekel. Pedig a magyar nyelvtudománynak már dicső múltja van, vannak hosszú időre terjedő hagyományai, küzdelmei, diadalai. Ez a tudomány minden tárgyával, mindeddig eredményeivel érdemet szerzett rá, hogy szabadon működő, állandó, és széleskörű társulással szolgáljuk további fejlődését. Az Akadémia, mely elsősorban nyelvművelő társaság volt tevékenységét — éppen a nemzet tudományos művelődése érdekében — kiterjesztette valamennyi tudományszakra s azért nem fordíthat annyi gondot minden szaknak részleteire és előkészítő munkálataira, mint ahogy külön oly célokra alakult tudományos egyesületek tehetik. A Kisfaludy-Társaság nagy munkásságot fejt ki népköltésünk gyűjtésében, de ebben nem nyelvtudományi, hanem eszthetikai szempontok vezérlik. Annak a társaságnak ellenben, amelynek megalkotásáról van szó, az lesz a feladata hogy magát a társadalmat hívja segítségül, kizárólag a nyelvtudományi tudományok előmozdítására. Azt akarjuk, hogy mindenki hozzáférhessen s a maga módja szerint hozzájárulhasson a nyelvtudomány és nyelvművelés munkájához, hogy közös igyekezettel megmentsük nyelvünk lappangó és veszni indult kincseit. E végre elhatároztuk, hogy lelkes közönségünk támogatásával megalakítjuk a magyar Nyelvtudományi Társaságot. Ezzel olyan intézmény alapját rakjuk le, mely felölelhet mindent, ami a magyar nyelvnek történetével, szellemével és tudományos megismerésével kapcsolatos. Társaságunknak az lesz a törekvése, hogy lehetőleg kielégítse minden műveit magyar embernek nyelvünk iránt való érdeklődését, s hogy mindenkinek irányt adjon és utat mutasson, hogyan lehet segítségünkre nyelvünk és nyelvészetünk művelésében. Közre fogunk működni régibb s újabb irodalmi szókincsünk összegyűjtésében, gyűjteni fogjuk valamennyi magyar vidék tájszavait, helyneveit, szólásait, közmondásait, nyelvtani és stílusbeli sajátosságait és népköltését. Mihelyt erőnk engedi, ki fogunk adni ilyen tartalmú monográfiákat, nyelvjárási, nyelvtörténeti és szófejtő értekezéseket és népszerű nyelvészeti munkákat. A gyűjtéseket mind szélesebb alapon s folyvást fejlődő munkaosztással kívánjuk szervezni s a gyűjtőket erőnkhöz képest erkölcsi és anyagi támogatásban részesíteni. Jól tudjuk, hogy nem oldhatunk meg mindent, amit célunkul kitűzünk, de mi, s akik közénk állanak, dolgozni és küzdeni fogunk, hogy azok, akik utánunk jönnek, hathatósabb eszközökkel megvalósitassák céljainkat. Társaságunk már kezdettől fogva mindent el fog követni, hogy nemzeti nyelvünk tárházát mennél tökéletesebbé tegye s hogy ami jót és szépet alkotott népünk nyelve s ami jóval és széppel megajándékozták nyelvünket nagy íróművészeink, az feledésbe ne veszszen, ne romoljon, hanem neveljen és gyönyörködtessen bennünket nemzedékről nemzedékre! Úgy tervezzük, hogy társaságunk tagja lehet mindenki, aki tagsági díj fejében évi tíz koronát vagy alapítványképp egyszer s mindenkorra legalább 200 koronát fizet. Ennek fejében kapják a tagok a Magyar Tud. Akadémia megbízásából kiadott Magyar Nyelvőrt, a társaság kiadványait pedig kedvezményes áron. Akik hajlandók tagjaink sorába állni, közöljék szándékukat akármelyik alákirattal, vagy pedig a Magyar Nyelvőr szerkesztőségével (Budapest, IV., Ferenc József-rakpart 27.) Mihelyt kellőszámú jelentkezés érkezik, megtartjuk alakuló gyűlésünket: Asbóth Oszkár, Balassa József, Bánóczi József, Beöthy Zsolt Csenged János, Frecskay János, Gombócz Zoltán, Gyomlay Gyula, Gyulai Pál, Heinrich Gusztáv, Herman Ottó, Joannovics György, Katona Lajos, Kunos Ignác, gróf Kuun Géza, Melich János, Négyesy László, Munkácsi Bernát, Petz Gedeon, Riedl Frigyes, Sebestyén Gyula, dr. Simonyi Zsigmond, Széchy Károly, Szilády Áron, Szilasi Móric, Szily Kálmán, Szinnyei József, P. Thewrewk Emil, Tolnai Vilmos, Vikár Béla, Zolnai Gyula. Norvég utazó felolvasása az Urániában. Ma Borchgrevink Carsten norvég utazó felolvasást tartott az Uránia-színházban a déli sarkon végzett tudományos kutatásáról. Bevezetésül az 1896-ben tett első útját ismerteti, melynek eredményeit a hatodik nemzetközi földrajzi kongresszus nagy méltánylással fogadta. Újabb expedíciójának terve azonban nem keltett visszhangot és csak egy norvég könyvkiadó áldozatkészsége tette lehetővé annak végrehajtását. Borchgrevink 1898-ban a Southern Cross hajón kelt útra harminc norvég, angol és lapp származású matrózzal. 1899. február közepén Kap-Adarzban szállott partra és tíz társával itt töltötte a telet, míg a hajó Új-Zélandba tért pihenőre. A nyár beálltával a Southern Cross ismét megjelent Kap-Adarzban. Borchgrevink és társai fölszálltak erre a hajóra és a déli szélesség 75,35 fokáig nyomultak. Innen a vakmerő norvég utazó szánon folytatta útját és eljutott a 78,50 fokig. Ez a legdélibb pont, ahol ember megfordult. 1900 márciusában az expedíció ismét visszatért Új- Zélandba. Borchgrevink vetített képekkel illusztrálta érdekes előadását.Megismertette a hajót, annak legénységét, amint előrehatol a végtelen jégmezőkön, majd a hajó fülkéiben, amint kipiheni a nehéz út fáradalmait. Bemutatta a déli sark változatos panorámáját és érdekes képet adott a délsarki jégsáncról, továbbá az ottani állat- és növényvilágról. A felolvasás után banker volt, melyet geográfusok rendeztek a tudós felolvasó tiszteletére. Az első tesztet dr. Erődy Béla, a Földrajzi Társaság elnöke mondotta, méltatva a fölolvasás tudományos becsét. Még Molnár Viktor, az Uránia elnöke és Habasy Sándor felsőleányiskolai igazgató üdvözölték Borchgrevinket, aki meghatottan mondott köszönetet a meleg fogadtatásért. A Magyar Tudományos Akadémia III. Osztálya ma délután 2 Kán Károly elnöklete alatt ülést tartott. Réthy Mór rendes tag Újabb megjegyzések Ostwald elvéről cím alatt értekezett, Lenhossék Mihály rendes tag pedig bemutatta Árkövy József egyetemi tanárnak dolgozatát ily cimen: Néhány eddig ismeretlen redukciós jelenségről a fogakon. A szaktudomány szempontjából értékes dolgozat az Akadémia értesítőjében fog megjelenni. Népszerű felolvasások. A Magyar Néprajzi Társaság legutóbb tartott ülésén Szalay Imre elnök