Budapesti Orvosi Újság, 1905. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1905-07-06 / 27. szám
Harmadik évfolyam. Budapest, 1905. julius 6. 27. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG TUDOMÁNYOS ÉS ORVOSTÁRSADALMI HETILAP. Bőr- és bujakórtan, szerkeszti: dr. Huber Alfréd. Diatetikai és physikai gyógyítómódok,szerkesztik: dr. Áldor Lajos és dr. Reich Miklós. Fülészet, szerk. dr. Schvarcz E. Fürdő- és vizgyógyászat, szerk. dr. Bosányi Béla, kir. tan. Gyermekorvos, szerkeszti: dr. Grósz Gy., kórh. főorvos. ÁLLANDÓ MELLÉKLETEK ÉVENKÉNT 4—4 SZÁMBAN. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztik a szakmellékletek szerkesztőinek közreműködésével: Dr. ÁNGYÁN BÉLA egyet. rk. tanár, főszerkesztő. Dr. TORDAY FERENC Dr. SCHUSCHNY HENRIK gyermekmend. főorvos, felelős szerkesztő, segédszerkesztő. Szerkesztőség és kiadóhivatal „Petőfi" Újság, könyvkiadó- és hirdetési vállalat, III., Zsigmond u. 70. Közegészségügyi és törv.széki orvostudom. szemle, szerk: dr. Minich Károly, kórh. főorv. és dr. Schuschny Henrik. Sebészet, szerkeszti: Dr. Herczel Manó, egyetemi tanár. Szemészeti Lapok, szerk. :dr. Goldzieher Vilmos, egyet. tan. Szülészet és nőgyógyászat, szerk.: dr. Backer József és dr. Dirner Gusztáv, egyetemi m.-tanárok. Urológia, szerk.: dr. Feleki Hugó, egyet. m.-tanár. cfelhívás előfizetésre ! Az új évnegyed küszöbén nagyrabecsült olvasóink jóakaratú pártfogásába ajánljuk lapunkat. Tisztelettel kérjük előfizetésük mihamarabb való megújítására azon előfizetőinket, kiknek előfizetésük június végével lejár. Az előfizetés ára az összes mellékletekkel: egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 6 kor. Tartalom. Eredeti közlemény. Dr. Eisenstein Jakab : Érdekesebb esetek sebészeti gyakorlatomból. Therapiai jegyzetek. Bibliographia. Kongressusok. Dr. Siklóssy Gyula: A magyarországi szemorvosok egyesületének I-fő közgyűlése. Lapszemle. a) Hazai irodalom: Orvosi Hetilap. — Orvosi Heti Szemle. — Gyógyászat. — Magyar Orvosi Archivum. — Stomatologiai Közlöny. — b) Külföldi irodalom: Deutsche medicinische Wochenschrift. — Berliner klinische Wochenschrift. — Münchener medicinische Wochenschrift. — Medicinische Klinik. — Wiener klinische Wochenschrift. — Wiener medicinische Presse. Nyílttér. Hírek. — Pályázatok nyilvántartása. — Hirdetések. * * * Melléklet: Urológia. Eredeti közlemény. Érdekesebb esetek sebészeti gyakorlatomból. Irta: Dr. Eisenstein Jakab, a szegedi városi közkórház 1. főorvosa. 1. Veleszületett nagyszájuság (Makrostoma) műtét által gyógyult esete. A veleszületett nagyszájuság vagya helyesebben mondva pofahasadék (Wangenspalte) a legritkább sebészeti esetek közé tartozik. Kitűnik ez abból, hogy sok sebészeti tankönyvben említés sem létezik róla és a nagy beteganyaggal rendelkező budapesti sebészeti klinikáknak az utolsó években közölt és rendelkezésemre álló statisztikai kimutatásaiban nagyszámú labium leporinum-eset mellett a haránt archasadék egyáltalában nem fordul elő. Kórházunkban a közlendő eset tudtommal unikumot képez. Ilyen körülmények között az ilyen eset közlése nem szorul külön indokolásra. Ami a szóban forgó fejlődési anomália keletkezését illeti: ennek magyarázata a fejlődéstan adatainak figyelembe vételével nehézségbe nem ütközik. Tudjuk ezen adatokból, hogy az ébrényi élet korai szakában, a 3-ik héttől kezdve, az embryó fejvégéből és az első zsigerivekből különböző nyujtványok nőnek ki, melyekből az arc csontváza és lágy részei képződnek. Ezen nyujtványok mind a szájnyílás körül futnak össze és minden egyes nyujtvány az ajkak egy bizonyos részletéhez nyújtja az anyagot. Ezen egyes részletek harmonikus összeolvadása által jön létre a szájnyílás, illetőleg az ajkak. Eszerint a szájnyílást körülövező ajkak vagyis a közönséges értelemben úgynevezett száj, mely — különösen szépen sikerült esetekben — olyan művészi kivitelű egységes képződménynek látszik, éppen nem egységes eredetű, hanem a különböző nyújtványok által szolgáltatott összesen nyolc — a felső ajk hat, az alsó két— részletnek harmonikus összeolvadása által jön létre. Ezen összeolvadás azonban nem mindig sikerül egészen és így egyes, szerencsére ritka, esetekben a szájnyílás körül különféle, többé-kevesbbé mély, hasadékok jönnek létre. Miután pedig az ajkak összesen nyolc részlet összeolvadásából képződnek, az összeolvadás elmaradása folytán nyolc helyen jöhet létre veleszületett ajkhasadék. Leggyakoribb és közismert ezek közül a nyulajk, mely erősen kifejlett esetekben farkastorokkal combinálva fordul elő és melyről régebben azt hitték, hogy a közép-állcsonti és felső állcsontrészek közötti hasadékot képez, míg újabb búvárlatok (Albrecht) kimutatták, hogy ezen fejlődési anomália a mediális és distális közép-állcsonti